Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

Uláili ifi r ■■.CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE 136 százalék J A BELSPED Pesti úti mű- J helyét kerestük fel a napok- J ban. Fehér László telepvezető felmondta. hogy négy műhely- í lyel versenyeznek. Az I. ne­jt gyedévi tervüket 136 százalék- i teljesítették. Ezért 11 dol­Képeink a műhely három kiváló dolgozóját ábrázolják munka közben. IV. ÉVFOLYAM. 102. SZÁM 1960. MÁJUS 1. VASÁRNAP. Pénteken tartotta a járási tanácsnál az első összejövetelét a megalakuló belvízrendezési társaság, amelynek feladata lesz a me­zőgazdasági területek belvíz- rendezése és a harmadrendű csatornák feantartása. A meg­beszélésen megjelent a Közép- Tisza völgyi Vízügyi Igazgató­ságtól Káló János csoportve­zető és a megyei tanácstól Kozma Miklós országos víz­ügyi összekötő. A munkák ér­dekében megkezdték a terme­lőszövetkezetek beszervezését a belvízrendezési társaságba. tudósítás a városi tanács v. b. pénteki üléséről A tanácstagi, népi ülnöki és a Hazafias Népfront városi bizottságának választási előkészületei a v. b- előtt 8.J millió terven felüli nyereséggel gazdálkodtak a tanácsi vállalatok lOaíl-bcn A városi tanács végrehajtó bizottsága április 29-én délelőtt rendes ülést tartott, amelyen elsőnek Hegedűs József elv­társ, a v. b. titkára tájékoztat­ta a végrehajtó bizottság tag­SZINES KOCKÁK öcsike, a család kedvence. Már kétéves korában elké­pesztette az ismerősöket. — Öcsikém, mondd meg, mennyi öt meg öt! Öcsi gondolkozás nélkül rá­vágta. — Tíz! — Hallatlan, milyen okos es a jgyetek! — Most azt mondd meg, kis­fiam, mennyi három meg héí! — Tíz! — Csodálatos! Valóságos számoló csodagyerek. Persze hamar felfújtuk a szappan buborékot. — Öcsikém, most azt mondd meg, mennyi egy meg egy! A kisfiam hasonló frisseség­gel mondja. — Tíz. ★ Életében akkor látott először bivalyt. A két bárgyú jószág nyugodtan állt a szekér előtt. Csak a farkuk lengett. A le­gyeket hajtották s nagy rit­kán rebbent meg a szemhé­juk. ' • Próbálom a gyereket bátort- tani. Veregetem, lapigatom a bivalyok oldalát. Öcsi nagyon idegenkedik s csak hosszas unszolásra simogatja meg az egyik állatot. De mintha hir­telen nekibátorodott volna, közelebb lép a bivaly felé s pi­ci mutatóujjával rámutat az állat szarvára. — Apja, te meg mered fog­ni a bivalynak a nyelit? ★ Strand. Öcsike először lát életében ilyen temérdek nagy vizet. Hamarosan megbarátko­zik a gyermekmedencével. Fut- károz, nevetve csapkod kis kö­vér kezeivel. Minket termé­szetesen nem elégít ki a fél­lábszárig érő fürdő. Nos, gye­rünk a gyógyba, Öcsi megré­mül, hogy a lába nem ér föl­det. Belém kapaszkodik, szá­ja sírásra görbül. De hirtelen kisimul az arca s mosolyogva mutat egy sötétbőrű, fekete­hajú férfira, akinek a mellét teljesen elborítja a fekete szőr. — Apja! Ez a bácsi miért fürdik pulóverben? ★ Ez nem Öcsivel történt. Illetve ebben az esetben nem Öcsi a főszereplő, hanem nagy­apa. Moziban voltunk, nagy­papa maradt otthon a félesz­tendős csemetével gyerekpász­tornak. Mikor hazaérünk, már az ablakon kihallatszik a gyerek iszonyú bőm belese. Gyors ka­puzárás. Csak nem történt a kicsinek valami baja? Nagypapa az asztalnál ül és elmélyedve olvas valami na­gyon érdekes könyvet. Balke­zével pedig szorgalmasan ráz­va a gyerekkocsit. — Nagypapa, nem tetszik hallani, mennyire sír Öcsi? — Mit akartok, hiszen rin­gatom! Persze, ringatta a kocsit. De azt nem vette észre, hogy Öcsi a sezlonon hason fekszik és torfcüszükádt&ból WniVöt;" Nagypapa középiskolai ta­nár, nyugalomban. Rik. járt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 9—7/1960. számú ha­tározata alapján 1960. május 15-re kitűzött megüresedett tanácstagi helyek betöltésére tartandó részleges tanácstag­választás előkészületeiről. Városunkban 9 tanácstagi körzetben kell új tanácsta­got választani. A kilenc körzetben már helyesbítet­ték az általános választá­sok során elkészített vá­lasztói névjegyzékeket, az összesített adatok szerint május 15-én 2061 választó- polgár járul az urnák elé. Az elmúlt hét folyamán meg­tartott jelölőgyűléseken vala­mennyi választókerületben a népfront jelöltjeit fogadták el. Ugyancsak a jövő hónap­ban történik meg a bírósá­gok népi ülnökeinek újjá- választása. 153 népi iiinök választására kerül a sor. A választással kapcsolatos fel­adatokat három tagú választá­si bizottság irányítja. A vá­lasztási bizottság ezt az igen jelentős politikai és társadalmi feladatot nagy gonddal készíti elő, hiszen a népi ülnökök a szakbírák mellett a nép akara­tát kéviselik a törvénykezés­ben. A május hónap harmadik nagy társadalmi eseménye lesz a városi népfront-bi­zottság újjáválaszíása. Eze­ken a választásokon a nép- fronlbizottságba a szocia­lizmushoz hű olyan pártta­gokat és pártonkíviilieket szeretnének beválasztani a lakosság minden rétegéből, akik a nép bizalmát élve­zik. A mostani választásokon már érvényesülni kell városunk Uorváth Antal Mari Balázs A virágos Ceglédért! t Hírt adtunk az ötéves tisz­tasági versenyről. Ezt évente kétszer fogja értékelni az e célra alakult bizottság. A cél­kitűzések között szerepel a há­zak udvarának vjrágosítása. Felhívjuk a lakosság figyel­mét, addig amíg az évszak és idő alkalmas, telepítsenek ud­varukba minél több virágot és virágágyat. A.városi kertészet­ből bokor és magastörzsű ró­zsatövek, örökzöldek, a Kísér­leti és Cifrakerti Állami Gaz­daságból dískfák és' ’ díszbok­rok. cserjék, utcai járdaszegély mellé növények olcsón besze­rezhetők. Árvácska, gombocs­ka a nagy zöld levelű és fehér virágú hosta planta ginea, ehristantem, canna a piacon is beszerezhető. Pázsitfűfélék kaphatók a szaküzletekben. Az iskolában a tanulókkal külön foglalkoznak a nevelők a nö­vénykultúra védelme érdeké­ben, tehát érdemes újratelepí­teni ott is, ahol eddig garázda és vandál emberek megkárosí­tották a növényzetet. A rend­őrséget is felkértük a növé­nyek fokozottabb védelmére. Aki a Szolnoki úton jár, de másfelé is városszerte, láthat­ja, hogy a város mindenütt helyreállítja a parkokat és újakat létesít ott, ahol lehet. Házunk táján is kapcsolódjunk bele a munkába. A szép kör­nyezetben egészségesebb, vi­dámabb az élet és miért ne le­hetne Cegléd a megye legvi­rágosabb városa. Tekintélyes összegű a kilátásba helyezett jutalom, érdemes igyekezni, mindnyájunknak, közös erővel, B. (Foto: Opauszkv) MÁJUS Varga Sándor bérletszerződése Levelet hozott a posta szerkesztőségünkbe. Egy ha­szonbérleti szerződés volt benne kísérő levéllel. A feles bérletszerződést Katona Györgyné felső-mikebudai la­kos kötötte Varga Sándorral 9 hold földre 1959. szeptem­ber 10-én. Ez a szerződés jel­lemzően mutatja, milyen sú­lyos terheket kellett vállalni a bérlőnek, milyen keserves kenyér volt számára a feles bérlet. A bérbeadó kikötötte, hogy a tanya közelében, az általa kiválasztott helyen 300 négy­szögöl háztáji földje marad, ezen felül 120 négyszögöl a már bevetett lucernaföldből. Varga kötelezi magát, hogy a , földet megtrágyázza, a ka­lászosokat szétszórt trágyá­val és pétisóval. A kukoricát és egyebeket fészektrágyával ülteti. Minden vetőmagot a bérlő ad. végzi az összes mun­kákat. A bérbeadó lakásnak átad egy alsó konyhát. De­cember 15-től március 15-ig a hideg időben a nagy kony­hájában biztosít helyet, de ezért bérlő mindennap egy liter tejet köteles adni, vagy a piaci ár ellenértékét, A bérlő kötelezi magát, hogy betegség esetén bérbeadót és férjét orvoshoz viszi, vagy kihozza az orvost, A tüze­lőt házhoz szállítja. A malom­ba az őrleményt vagy darál­ni valót elviszi. A bérbeadó nagykegyesen megengedte, hogy a nagy hi­degben Vargáék a konyhában lakhattak, de havonta ki­lencven forintot kellett érte fizetniök. Varga Sándor gondolkozni kezdett, beszélgetett szövetke­zeti tagokkal, számolgatott. A vége az lett, hogy belépett a Vörös Csillag Tsz-be. Utána úgy érezte magát, mintha ma­lomkő esett volna le róla. Megszabadult a sokféle teher­től, gondtól. Megnyugodva, örömmel végzi munkáját. Rossz emlék már számára a „független gazdálkodás”. A bérleti szerződést és levelét azért küldte be hozzánk, mer szükségét érezte annak, hogj mindezt nyilvánosan is el­mondja. — Zs — Nőtanács alakult j a Hunyadi Termelőszövetkezetben Szerdán a Hunyadi Ter­melőszövetkezet II. üzem­egységének asszonyai a tsz területén levő iskola tanter­mében nőtanács alakuló gyű­lést tartottak. Babinszki Ká- rolyné, a városi nőtanács tit­kára beszédében a Nemzet­közi Nőszövetség megalaku­lásának, fejlődésének történe­tét és jelentőségét ismertette először, majd a termelőszö­vetkezeti asszonyok feladatai­ról beszélt. Ezután a nők családi és társadalmi szerepét ismertette. A beszéd után Tóth Fe­renc, a tsz párttitkára javas­— A HÚSIPARI VÁLLA­LAT KISZ-szervezete vál­lalta, hogy segít a Hunyadi Termelőszövetkezetnek a pa­radicsompalánta kiültetésében. Az innen befolyó munkabért a KISZ-szervezet nyári ki­rándulásainak fedezésére for­dítják. — 1100 MÄZSA hibrid­kukorica vetőmag kiosztása fejeződött be a héten a Ter- raényforgalmi Vállalatnál. — A TÖRTELI BÉKETÁ­BOR TSZ-BEN 10 hold uborkára, 15 hold borsóra és 5 hold zöldbabra kötöttek szerződést. — 50 DARAB elit-szárma­zású törzskönyvezett fehér- hús-anyakocát vásárolt a Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet továbbtenyésztés céljára a Cifrakerti Állami Gazdaság­tól. latot tett arra, hogy kiket vá­lasszanak meg a nőtanócsba. A résztvevők a lefolytatott vita után Penczi Pálnét, Só­lyom Györgynét, Dávid Fe- rencnét és idősb Farkas Jó- zsefnét választották meg. Az asszonyok kérdéseire Donner Géza elnök válaszolt. A gyűlés lelkes hangulatát tükrözi az, hogy több elhatá­rozás született. Május 1-én közösen vonulnak fel, a nő­tanács zászlaja alatt. Vállal­ták, hogy a borsószedést ők végzik, bekapcsolódnak a ré- paegyelésbe és a kukorica- földek megművelésébe. — A TÖRTELI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET a húsel­látás javítása érdekében juh­állomány beállítását tervezi. — A TAVASZI VETÖ- MAGELLÄTMÄNYBÖL a ceglédi Terményforgalmi Vál­lalat 17 vagon rövid tenyész­idejű piros retking kukorica vetőmagot küldött a Szovjet­uniónak, 1500 mázsa sárga ló­fogút pedig Németországba szállítottak. — ÜZEMHÁZAT VÁSÁ­ROL a Déli úton a Vasipari Ktsz. Itt helyezik el a laka­tos-részleget és az exportra készülő faipari gépek gyártá­sát végzőket. — 3500 FAJTISZTA sárga- magyar naposcsibét vásárolt a Dózsa Népe Termelőszövet­kezet a Kisállattenyésztő Ku­tatóintézet gödöllői gazdasá­gából. ÁPRILY LAJOS CEGLÉDEN Kedves vendé­ge volt április 29- én — pénteken — este irodalmi színpadunknak: Áprily Lajos, egyik legnagyobb élő költőnk láto­gatott el Cegléd­re. Őt köszöntötte az est műsora és közönsége ezen az estén. Áprily Lajos a messzi Erdélyből indult el a ma­gyar irodalom Parnasszusára. 1887-ben a kies fekvésű Brassó városában a Cenk tövében köszön­tött rá az első napsugár. Akkor még Jékely Lajos­nak hívták. Csak később vette fel a költői csengésű Áprily nevet. A magyar irodalom­ban „A láthatat­lan írás’’ és az „Ábel füstje” gyűjteményes verskötetek, vala­mint Ibsen, Pus­kin müveinek mű_ vészi fordításai fémjelzik nevét. Az est beveze- : tőjét Velkey Imre : gimnáziumi tanár | tartotta Áprily í művészetével kap- \ csolatos élményei- ! ről, majd Farkas ! László gimnáziu- ! mi tanár kalau- ! zolta tovább a kö- zönséget költésze­tében. Az est való­ban „csodálatos utazás” volt az őszi és tavaszi tér mészet szépségei­ben. Áprily szülő­földjéről — ezt minden versén érezni lehet — „útravalőnak” a természet szépsé­gei iránti rajongást hozta magával. Költészetében kü­lönösen az erdélyi népköltészet — amelyet Kriza Já­nos gyűjtése tett híressé — és a goethei humá­num-filozófia ha­tása érezhető erő­sen. Jancsó Adrien­ne előadóművész- nő, aki számunk­ra a székely nép­balladák művészi tolmácsolásával vált ismertté, mél­tó megszólaltató ja volt Áprily ver­seinek. Előadása- ban különösen az ..Esti dal”, a „Ka­lács”. a „Tavaszi vizek” és „Talál­kozásom Farkas Gábriellel” című költemények arat­tak nagy sikert. Gyarmati Teréz fiatal tehetségünk a ..Március” és az „Irisoarai szarvas” című •versekkel nyerte el a közön­ség tetszését. A költő — Án- rily Lajos — elő­adásában is több verset hallhat­tunk. Elsőként egy ceglédi diákbarát­ja emlékére írt versét olvasta fel. Igazi mély ember­szeretet csendül ki az „Agadir” és „Mit rejt a köd”? című verseiből, amelyekkel beszé­des bizonyságát adta annak, hogy elégikus hangvé­tele ellenére sem magábazárkózott költő — hanem élénken reflektál a ma legégetőbb kérdéseire —, így többek között a béke megőrzésé­nek szükségessé­gére is. A színvonalas irodalmi részt ki­egészítő művészi énekszámokért Gombos Éva ének- művésznőt és zon­gorakísérőjét Var­sányi Lászlót há­lás taps illette A művelődési ház műkedvelői által előadott Peer-Gynt dráma­részlet azonban, úgy éreztük, nem érte el a várt si­kert. Az irodalmi színpad pénteki Áprily-estje az ed­digiek közül talán a legjobban kom­ponált, legsikerül­tebb előadásnak számított. — Zoltán — Major László . gozójuk között a héten 3500 ; forint jutalmat osztottak ki. | Major László patkoló 450, Ma- | ri Balázs rugókovács 400, 1 Horváth Antal 300 forint ju­talmat kapott. A munka túl­teljesítésén kívül szép ered­ményeket értek el az anyag- : csökkentés és az anyagfelhasz­nálás terén is. A kis kollekti- j va lelkiismeretesen dolgozik. * Az elmúlt hónapban egy közel 1 30 ezer forint értékű anyag- l raktárt épített, részben bon- \ tási anyagból, saját erőből. A i munkából mindenki kivette a részét. A telepen mindenütt példás rend, tisztaság uralko­dik. megváltozott arculatának. Az ^ új népfront-bizottságba a tér- j melőszövetkezeti parasztság i legjobbjainak kellő számban í kell bekerülniük. A népfront-bizottság válasz-; tása 1960. május 10-én lesz, ai kuítúrház színháztermében. h\ városi bizottságba beválasztan-í dó 120 tag mellé, / itt választják meg azt a tíz í személyt, aki városunkat ! a Hazafias Népfront me- í gyei kongresszusán képvi- í seini fogja. Második napirendi pontként J ezen a vb-ülésen került sor aí tanácsi vállalatok 1959. éves í tervteljesítéséről, valamint az í I960, éves tervfeladatokról, to-j vábbá a népi ellenőrzési bi- J zottságnak a tanács vállalat- ^ irányító munkájával kapcsola- í tos beszámoló megvitatására. A beszámoló megállapítja, hogy a tízéves fennállásukat ünneplő tanácsi vállalatok év­ről évre jelentősen bővítették termelő kapacitásukat. Növe­kedett a helyiiparban foglal­koztatottak létszáma és állati-, dó javulás mutatkozik az ön­költség területén is. Amíg a megalakulás évé­ben a tanácsi vállalatok egy év alatt mindössze 4.8 millió értéket termeltek, addig 1959-ben az éves ter­melési érték meghaladta a 188 millió forintot. A nyolc tanácsi vállalat 1959. év­ben 8,5 millió forinttal tel­jesítette túl az előirányzott nyereségtervet. Hét tanácsi vállalat osztott ki nyereségrészesedést, amely­nek során az üzemek dolgozói jó munkájuk elismerésekép­pen közel nyolcszázezer forin­tot kaptak vissza közvetlen fi­zetésként. K. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom