Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-14 / 113. szám
■^5KíNN(W«*»Ke»XÖ»í«\\\\\VeM«»^\V\\V\N\\VNÍ\^V\V»»\V^ »CWŰCC«CC««COCCCC^NWCCCCOCCsNV>NSVeSVíC<»»»P „ Van magához való esze?“ HÁZTARTÁSI TANÁCSOK BECSI DIVAT szappan. Akinek a munkája megkívánja. terpentinea-vizes-szappa- nos oldatot készítsen. így még jobban tisztít. Szakadt átlátszókabátot. nylon abroszt könnyen ragaszthatunk ! úgynevezett körömlakk-lemosöval, ; vagyis acetcmnal. Beszáradt körömlakkunk feloldódik, ha néhány csepp alkoholt; teszünk bele. De az új Is fényesebb. tartűsabb lesz az alkoholtól. Erősen szennyezett házirubát áztassunk egy éjszakán át Févós vagy Ideálos vízben, amelyet forrón öntünk a ruhára. Reggel csak öblíteni kell, esetleg néhány kényes helyen — kézelő, gallér — . még beszórni és enyhén átmosni ; a mosóporral. Kényes függönyöket úgy mo- ;sunk, hogy kádba vagy teknőbe tesszük és előzetes áztatás nélkül I forró WOK-os, vagy Ideálos víz- f zel leöntjük, néhányszor óvatosan megforgatjuk benne. Fél nap múlva meleg vízzel cseréljük fel a mosóporodat__de a függönyt nem vesszük ki, csak leeresztjük róla a vizet, s utána két hideg öblítővízzel ugyanígy járunk el. Legutoljára keményítős víz jön, óvatos kinyomkodás, aztán tiszta fe-j hér csomagolópapírral leterített; padlón vagy nagy asztalon ki-! gombostűzve szárítjuk. Csavarni.! dörzsölni, vasalni nem szabad! Beszáradt cipőkrémre tejet vagy terpentint kell önteni, akkor! olyan lesz. mint az új. Avas zsírban süssünk át fél kiló- i nvi burgonyát. A zsír Is. a búr-! konya Is élvezhető lesz! Ha na-' gyobb mennyiség, 6—« liter zsí-i rank avasodott meg, egy liter lefölözött édes tejjel ön.t6Ük fel, j mikor már forró és addig forral- ; luk, közben a barna, kellemetlen i szagú habot mindig lekanalazva! róla. amíg teljesen megtisztul, ! óvatosan öntsük le, hogy az alja í a lábosban maradjon. ..... 5 A pilisi nőtanács a közelmúltban kézimunkakiállítást ren- \ dezett, amelyen mintegy 300 kézimunkát mutattak be. ; A kiállításnak a községben nagy sikere volt, mintegy ; 850-en tekintették r eg azt. 1 ■WWWWWWWWWWWVWWVWVlwvwawuyauvwuuauah Kézimunkakiállítás i Győri D. Balázs versei: \ VIDÁM A MI ÉLETÜNK Májusi szél ficánkol, ágat tép a fűzfáról, trallala, trallala, • füttyöt lop d mádártól. i i Végigszalad az úton, ; folyó fölött a hídon, \ trallala, trallala, utcákon és falvakon. Gyere, vele elmegyünk, \ dalolunk és nevetünk, trallala, trallala, vidám a mi életünk. t PITYPANG í Kicsi gyertya, kicsi láng, jnyílj ki, nyílj ki, ispiláng, \ gyermekláncfű, virágszál. ! * [Piheből tégy kalapot, is hogyha szélbe ringatod, | ezer ejtőernyő száll. í A lányoknak koszorút \ fonjon, aki fonni tud !a száradból kerekre. 8 £ Két ruha, fiatal lányok szá- í mára. £ t \ Gyors vacsorák í A sültgomba. Szép nagy fej som- í bákat megtisztítunk, egyben hagy- 2 va. Kalapjával lefelé sütőbe rak- 2 juk, s szára köré füstölt szaloona- í darabokat teszünk. Nagy tűzön [ megsütjük. Találáskor tejföllel ^ kevert juhtúrőval adjuk asztalra. Olasz dara. sűrű. sós tejben- í darát főzünk. Tűzálló tálat kike- j nünk vajjal. Kanállal beleszaggat- j juk a darát, közben a kanalat í forró olvasztott vajba mártva. ^ Minden sorra reszelt sajtot hln- tünk. Tetejére tejföl és reszelt < sajt jön. Ha közé Is teszünk vaj- f darabokat, még ízletesebb. J Ökörszem. Szeletekre vágott. ^ megtisztított gombát reszelt hagy- í mán. csipet paprikával bő zsíron ; megpárolunk, ha kész sózzuk. El- J habarjuk egy kanál liszttel és egy í dl tejföllel 10 dkg-ként (2 sze- j mélyre). Most két-két tükörtojást ^ sütünk, s közepére halmozzuk a í tejfölös gombát. Beszelt sajttal is ^ meghinthetjük. ^ Tejfölös tojás. Személyenként ^ egy dl tejfölt öntünk a tűzálló [ tálba, s mikor meleg, óvatosan ^ beleütünk két-két tojást, hogy szét J ne fussanak. Mindegyikre vaj- j darabkát teszünk, s behintjük reszelt sajttal. Amíg a teteje kissé megpirul, sütőbe tesszük. C. Teri az órákon gyakran elbóbiskolt. Kutatgattam az okát, beszéltem a szülőkkel is. Az apa úgy vélte, hogy a leány álmatlansága anyai nagyanyjától öröklött betegség, amin az orvos sem tud segíteni. Más alkalommal azt tapasztaltam. hogy Teri nem mindig a valóságnak megfelelően közli a történteket. Gyakran keres kibúvókat', előfordul, hogy tájékozatlanságot színlelve mentegetőzik. Ugyanazt « tényt többféle változatban közli, aszerint, hogy kinek a szájíze szerint óhajtja a történteket továbbadni. Igyekszik társait és tanárait félrevezetni, mindig a saját hasznára, de nem minden esetben a mások kárára. Gyakran állított valótlanságot akkor is, ha látszólag erre semmi oka nem volt. Ez esetben az agyától kaptam azt a választ, hogy a férje anyja rendelkezik a gyerekhez hasonló dús fantáziával, tehát tőle örökölte. Nyugtalanított tanítványom magatartása. Az osztályból barátnői nem voltak, zárkózott volt, senkit sem hívott meg otthonába osztálytársai közül. Gyakran hiányzott, ilyenkor szülei pontosan igazolták. Egy idő múlva feltűnt, hogy a hétfő a rendszeres „betegnapja”. Ezen a nyomon elindulva kezdtem érdeklődni vasárnapi szórakozásai után. Megtudtam, hogy táncos összejövetelekre jár, olyan helyre, ahová főként diákok járnak, mások természetesen szülői kísérettel. Teri az „unokabátyjával”. Erről az össztáncról egy alkalommal kitiltották. Italt vittek magukkal, s kissé illuminált állapotba kerültek, hátrányosán viselkedtek. A továbbiak során arra is fény derült, hogy Teri az otthonról kapott ebédpénzt nem étkezésre fordítja, hanem italra. Osztálytársai közül is felajánlotta néhánynak, hogy „felest” fizet nekik. Társnői ismerve „dús fantáziáját”, a meghívást nem vették komolyan, de róla sem feltételezték, hogy iszik. Ekkor már tudtam, miért aluszékony és azt is, hogy ha- zudozásaival mit leplez. Meglátogattam otthonában. A lakás tisztasága és rendje kétségbeejtő. A szülök egész nap alig tartózkodnak otthon, a gyerek ellenőrzés nélkül éll teljesen szabadon, saját belátása szerint cselekedhet. Baráti köréről a szülők nem tudnak. Fogalmuk sincs arról, hogy a gyerek kivel és hol tölti eí az idejét. „Van magához való esze, hogy tudjon magára vigyázni’* — mondta a mama. Tudja, hogy nem akarok nagypapa lenni — mondta az apa. Ezzel ők a gyerek nevelését a maguk részéről befejezettnek tekintik. Úgy vélik, ha a gyerek szállásáról, étkezéséről, ruházatáról és taníttatásáról az anyagi fedezet biztosításával gondoskodnak, szülői kötelességüknek eleget tettek. Közléseim egyáltalán nem döbbentették meg őket. „Itthon. is szoktunk inni, ha társaság van nálunk — mondták —, ilyenkor Terit sem zárjuk ki a kínálgatásból.” Azt is megállapították, hogy azon a táncestén „nem volt elég alapja az iváshoz, tehát hamar megártott neki”. Sehogyan sem akarták megérteni, hogy mi köze van mindehhez az iskolának, hiszem a gyerek az övék. szabad idejét ott és úgy töltheti el, ahogyan azt a szülők jónak látják. „Nekem semmi szórakozást nem engedtek gyermekkoromban, pénzünk sem volt rá mesélte az anya. — Terikének szabadabb életet biztosítok, mint amilyen nekem volt. Nem fogom be házimunkára, hiszen a jövő háziasszonya úgyis gépekkel fog dolgozni. Elég kötelességet ad neki az iskola, miért terheljem még itthon is.” Az apának is sajátos véleménye van. Ismerje meg a gyerek a saját tapasztalatai alapján az életet, mert csak az egyéni örömök és csalódások érlelik meg benne azt a készséget, hogy később el tudjon igazodni az életben. No, meg különben is —■ állapították meg mind a ketten, Teri írónőnek készül, tapasztalatok nélkül nem lesz élménye. Mit fog akkor írni? A látogatáskor a szülők meglehetősen régi felfogású- j nak találtak. Úgy vélték, hogy j nem tartok lépést a „modern j kor követelményeivel”. Ezek a szülők most még| nem hittek nekem. Talán ha i saját elveiket látják megva-1 lósulni, hogy egyéni tapasz-j taLatuk alapján döbbennek j rá káros felfogásukra, akkor i elhiszik, hogy igazam volt. j Ezek a szülők még nem lát- j ják, hogy hová jnttatják; gyermeküket sajátságos „sza- j bad gondolkodásukkal”. Bár, ha meggondoljuk, ez i a felelőtlenség a szülőknek i nagyon kényelmes. így mind- i kettőjüknek van ideje arra, : hogy saját „egyéni” életet él- i jen, ami szerintük jogos, i Ügy vélik, hogy nem áldoz- j hatják fel életüket a gyér-\ mekükért, hiszen az anyagi j feltételek biztosítása és az ez- : zel kapcsolatos bizonyos mér- ] tékú lemondás is áldozat, i Ök tehát hangoztatják is. ■ hogy nagy áldozatokat hoz- i nak a gyerek „neveltetése” i érdekében. Mert bizony sok- i ba kerül a gyerek igényei- i nek kielégítése! A gyerek • életútjának egyengetése sze-: rintük a társadalom feladata, \ De ki jelenti a társadalmat, j elsősorban a gyerek számára. ■ nem a szülő? Az iskola is a \ társadalomhoz- tartozik, ak-\ kor miért neheztelnek, ha \ beleszól a gyerek nevelésé- \ be? ök a társadalom alatt i valami megfoghatatlan masz- i szát látnak, s szinte magú- i kát azon kívül állóknak tart- i ják. Azt hangoztatják, hogy i a társadalom az oka annak, i hogy a fiataloknak lehető- j sógük van arra, hogy helyte-; len vágányra is tévedhetnek, j de elfelejtik, hogy ők nem j adtak kellő útbaigazítást ah- \ hoz, hogy a gyerek megtalál- \ ja az életbe vezető utat. Most: is útvesztőben van a gyere- j kük. Lenne, aki a helyes: irányt megmutatná, de ezt ők i visszatartják a segítéstől. Ezek a szülők, amikor azt hiszik, hogy áldozatot hoznak, csupán saját önzésüket támogatják. Csak a maguk életére gondolnak, csak a saját kényelmüket nézik, csak a saját szabad idejük Ynég szabadabb kihasználására gondolnak. A világra segítettek egy gyereket, a gyom is megél a természetben, a gyerek is majd felnő. Ember lesz belőle, de nem a szó valódi értelmében. Mennyi csalódáson kell még keresztülmennie ahhoz, hogy ember legyen. És ki tudja, vajon ilyen családi környezetben, ilyen légkörben, ilyen felfogású szülők mellett érezni fogja-e valaha, hogy mi a boldogság, mi az elégedettség, mi a nyugalom. Ez a gyerek már most hajszolja az életet. Később még jobban fogja. Megállni sohasem mer, mert azt hiszi, hogy a következő lépésnél találja meg azt, amit keres. De talán azt sem tudja, hogy mit keres. Az, hogy ő író legyen, csupán egy elképzelése. Nem készül erre a pályára, csak vágyik rá. A pályának is nem a belső tartalmi szépségére, az írói alkotás élvezetét látja maga előtt, hanem arról beszél, ami a külsőség. Az ilyen szülők csak ártanak, semmit sem használnak a • jövő emberének alakításában. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy még vannak né- hányan hasonló felfogással. S az ő nevelési „módszerük” ellen felvenni a harcot nagy csatát jelent, de érdemes. M. L. A megerőltető súrolás helyett mossuk fel nagy takarításkor a padlónkat meleg vízzel, amelyben bőven oldottunk Ultra vagy Tip mosóport. Utána tiszta vagy enyhébben mosóporos vízzel áttöröljük, s szebb, mint a súrolt. Sósav helyett kád, kiöntő W. C. kagyló tisztításához használjunk Hypót, amely könnyebben kezelhető és nem olyan ártalmas szer. A zománcot sem marja le, viszont remekül fertőtlenít. Vékonyszálú harisnyát mindig frissen mosott, még nedves kézzel húzzunk fel, s lehetőleg ugyancsak frissen mosott lábbal, így a bőr esetleges apró szálkái nem akadnak bele a fonalba. A nylon és többi műanyag rendszerint vízszegény, ezért a legszebb, ritkán viselt harisnyákat is jó hetenként átöbliteni, vagy havonta átmosni, mert a fiókban álltukba is tönkremehetnek, vagy ha nagyon kiszáradnak, felvételikor könnyebben megpattan a szemük, mint a vízzel duzzasztottaké. Szappanmaradékot, vagy agyonázott szaopant igen gazdaságosan felhasználhatunk, ha egy nagyobb üvegben összegyűjtjük, vizet öntünk rá, hogy tejfölszerűen. híg legyen a felolvadt szappan, s akkor a kiürült tubusos mézes- üvegben a mosdóra helyezzük, így sokkal kellemesebb és ügyesebb kézmosószerünk lesz, mint a valami nagyon fontosat suttognak. Ez esetben Ilinél vannak, aki a legutóbb tanult, igen jól sikerült süteményekkel kínálgatja az ügyes és sok jó tanácsot tudó Pannit. — Nem bánnék én már semmit — panaszkodik Ili —, csak ez a rettenetes napi bevásárlás ne volna. Nem is tudom, te hogyan győzöd? — Sehogy. Nemigen vásárolok — mosolyog selymásan Panni. Ili szeme felcsillan. Ahá, megint tanulhat valamit! Mohón érdeklődik: — Meséld, hogyan csinálod? — s közelebb húzódik barátnőjéhez. — Hát, tudod — kezdi a mesét Panni —, egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen volt, én magam is úgy vásároltam eleinte, hogy addig szaladgáltam, amíg megtaláltam azt, amit kigondoltam. Aztán meg kiderült otthon, hogy a legszükségesebbet felejtettem el. Következő fizetéskor véget vetettem ennek az idegesítő állapotnak. Lisztet, zsírt, cukrot, sőt, ; száraz tésztát, teát, gyufát, olajos halat s a jő ég tudja még mit bepakoltam az éléskamrámba. Paprikás krumplitól lángosig, császármorzsától vanildakrémig mindent meg lehetett már főzni, anélkül, hogy kitettem volna a lábam a házból. Aztán rájöttem, hogy sajt, kolbász, szalámi és más tartósan elálló hideg étel is jól jön egy-egy vacsorára. így aztán semmire sem volt gondom. Húst akkor veszek, ha széliét látok és üres a bolt. Főzeléket természetesen naponta veszek frisset, de nem válogatok, ami aznap a leg- frisebb, legszebb, azt viszem haza. Soha sem indulok keresni hiánycikkeket. Ami van, azt megveszem. így mindig változatos és jó a konyhám — persze, a hét végén sütött süteménnyel kiegészítve. — Ahogy a kerekképű gyerekeidet elnézem, bizony nem haltatok éhen!— vidómodik meg Ili. — De én is kipróbálom, kéthetenként veszem meg a legszükségesebbet, s aztán hozzá azt, ami van! Köszönöm! Párizsi divat A trikó mindig kedves viselete a nőknek. Az egyik francia képeslap rajzsorozatot közöl a trikó legdivatosabb viselési módjairól, ezt mutatják be ábráink. Ili és Panni