Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

T GYEI HÍRLAP ÜLŐNK IADASA IV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1960. MÁJUS 13. PÉNTEK Megnyugvással szemléli a járókél.ő, hogy tiszta a Ta­nár ky Béla utca, jó a. Kalocsa Balázs utcában az úttest. Ja­vítják a faárugyár kőkeríté­sét ebben a két utcában. A szülőotthon környéke ápolt, gondozott az első. pillantásra. Van ott azonban egy folt, arqely elrontja az ember han­gulatát, elégedettségét. Az or­szágzászló helyének valami­kor parkosított helye teljesen gazdátlanná vált. A gyom fel­verte a földet. A . szomszédok pedig' felfedezték, hogy agyag­illetve homokbányát lehet nyitni a kis tér közepén. A tátongó gödrök örömet jelen­tenek az óvodába igyekvő ap­róságoknak. mert elbújhatnak a befúrt üregekben és beug­rálhatnak a 60—70 centiméter mély gödörbe. Valaki már igyekezett a feltöltés munka-, jóba bekapcsolódni, mert egy kocsira való szemét is helyet talált a gödörben. Sajnos, nem töltésnek való föld. téglatör­melék az. amit odavittek, ha­nem konzervesdobozzal. üveg­cseréppel vegyes szemét. A városi tanács műszaki osztálya nem feledkezett el erről a térről. A kertészeti munkások ide is elkerülnek. Á rend, tisztaság, az óvodás gyermekek és a környék la­kóinak érdekében és meg­nyugtatására igen kívánatos lenne, ha a kezdődő szemét­telep eltűnne és helyét a ré­ginél szebb, ápoltabb park foglalná el. Tehát minél ha­marabb szeretnénk itt üdvö­zölni a kertészet parkosító szakembereit. NEM TETSZIK... ... hogy a lelkiismeretlen emberek kiirtották a Baross Gábor utcai gólyaházaspárt, s így az öt ittmaradt tojásuk is tönkrement. Pemázi Istvánná és Ács Albertné ... hogy amíg városszerte egyre folyik a tisztasági ver­seny és az utcák szépítése, parkosítása, addig Bokroson, a mosodához vezető Batthyány úton a 18. és 20. szám alatti házak lakói mindenféle ud­vari. sőt, konyhai szemetet kihordanak az utcára. A sze­mét ott bűzlik és veszélyez­teti a város lakosságának egészségét. Cs. I.-né Ahol szintén kellene segíteni Ne hanyagoljuk a salátát Növeljük a szerződéses termelést! Termelőszövetkezeteink sok növény termelésére és szállí­tására kötöttek szerződést. Legjelentősebb azonban a konzervgyárra] fennálló kap­csolatuk. Ez értihető, hiszen helyben van és felvevőképes­sége jóvál meghaladja a város termelését. Ezek a szerződések komoly segítséget jelentenek részükre az évi üzemi költsé­gek előteremtésében, mert ér­téküknek 60—80 százalékát hi­telként is igénybe vehetik. En­nek jelentőségét tsz-eink isme­rik, s csupán zöldségfélékből mintegy 2000 holdnyi területet szerződtek, melyből csaknem 250 hold az öntözött terület. A különféle kertészeti növé­nyek egy része korán kerül frissen értékesítésre, ebből mintegy 10 százalék exportra, de legnagyobb része ipari fel­dolgozásra, Az értékesítés, és a termelés biztonságát a megha­tározott legalacsonyabb árak szabják meg. A biztosított árak és az átvételi kötelezettség a Vállalatok részére előnyössé te­szik a szerződéses termelést az ingadozó szabadpiaci árakkal szemben, sőt nagyobb meny- nyiségü, egyöntetű és minő­ségű áru esetében még további 10—20 százalék nagyüzemi fel­árat biztosítanak. A fentieket figyelembe véve tehát a termelési szerződések csak a tsz-ek anyagi javulását eredményezhetik Komoly bevételi kiesést okozhat a szabadpiaci értéke­sítés, amely különösen a szőlő- és gyümölcstermesztésben je­lentkezik. Míg 'a:, zöldségfélék­ben hasonló mennyiségű a szerződések területe, addig a szőlő csak 50 százaléka a ta­valyinak, a gyümölcs pedig 65 százaléka. Nem tételezhető fel, hogy annyi termelői borkimé­résre lehet engedélyt kapni, ahány a várható mennyiséget értékesítené. Az italmérésre állami vállalatok létesültek, amelyek ellátását állami felvá­sárló szervek kötelesek végez­ni. A termelőszövetkezetek, mint termelő közösségek, nem versenyezhetnek az értékesíté­si szervekkel. Ugyanez áll fenn a gyümölcstermelésben is, de itt inkább talán félnek a mi­nősítésektől, vagy azt gondol­ják, hogy silányabb, beteg áru­jukat a szabadpiacon ugyan­azért az árért értékesítik majd, mint a vállalatoknak átadandó első osztályú árut. A növényvédelmi feladatok végrehajtásán pedig nem lehet takarékoskodni, mert azt a rendeletek kötelezően írják elő, s a védekezőszerek árából is csak akkor kaphatnak vissza­térítést, ha betegségtől mentes árut szállítanak. Fontolják te­hát meg a tsz-eink a szerződés­kötéseket, növeljék az értéke­sítésük biztonságát, mert így is szaporodik a közösség jövedel­me. György Endre Nagykőrösnek két, igazán jellegzetes terméke van: a sa­láta és az uborka. Mióta ter­melik, senki sem tudja meg­mondani. Én abban a hitben voltam — gyér adatok alap­ján —, hogy a napóleoni há­borúk nyomán kerültek be hozzánk, ott ismerkedtek meg vele Sigray ezredes körösi vi­tézei. Látták, hogy a franciák étkezéséből nem maradhatnak el az ízletes zöldségneműék, hoztak hát ihaza a magvából és elvetették. Meglepetéssel látták, hogy itthon tán még jobban megy, mint eredeti hazájában, ettől kezdve aztán mind nagyobb tért hódított a termelésük. Hordták js az élelmes körösiek minden­felé ... Nemrégiben azonban mu­zeológus barátommal beszél-1 getve úgy értesültem, hogy már a török időkben is vásá­roltak a körösi bírók a basák vendéglése alkalmából ubor­kát. Akárhogy is áll a dolog, nemrégiben még hatalmas hal­mok kerültek össze a piacté­ren, ezekből az árukból, hogy aztán a kora délutáni órákban eltűnjenek és másnap már a fővárosi háztartások asztalain díszeleghessenek, harmadnap­ra meg akár Münchenbe is el­jussanak. Kíváncsiak voltunk, hogy állunk most a termesztésük­kel, ezért egyelőre a salátá­nak néztünk utána, hiszen moat-van a fő időszak ... - - . A Piactéren, jjem .találtunk. Oda csak a helyi szükségletet viszik ki a termelők, mert a kereskedelem a helyükbe megy: a fő termelő tájakon felvá­sárló telepeket létesít. Felkerestük a Ceglédi és Abonyi út keresztezésénél fel­állított felvásárlóhelyet, ahol Horváth László vezető adott felvilágosítást: — Milyen az idei termés? — Sajnos, meglehetősen rossz — hangzik a felelet, mert az ültetés kétharmad kifagyott. — Pedig most na,2 kereslet lenne a salátára. Rt gén fizettünk olyan áraka mint most. Nagyon kell a se lála. — Mit fizetnek? — Exportáruért fejenkér egy forintot, belföldi forgt lomra válogatott áruért eg forint húsz fillért, a másoc rendűért 70 fillért. — Hogy-hogy? Hát az ei portáruért kevesebb esik? — Igen. mert a külföldne nem kell a fejes-saláta, csa a szép zöld. lazább levelű. NÉ lünk megkívánják1 a szép f< jet. s ez már súlyban is ki lönbözetet jelent. De ilye még nem sok van: ma is a fe vásárolt 12 000 fejből mine össze 360 került ki ilyen, 98G pedig exportra. Éppen Bíró Jánosné ad é egy nagy kas salátát, amit két csomagoló asszony fürg keze hamarosan i exportládát ba csomagol. Megkérdezte! tőle: meg vannak-e elégedv az eredménnyel? — Az árakkal nagyon me volnánk elégedve, de kicsi termés. Jó volna nekünk í ha több volna, egy hold tei mése felérne egy totó főnyi reménnyel. — Mennyit ültétnek eg holdba? — Pontosan meg tudói mondani — feleli —,’mert t£ va!y megszámoltam. Egy vi kasba 20 000 palántát raktun össze], szóval egy holdfc 80 000 fej férne . . . — N em is volna rossz — számolgattam in agamban. — Könnyen kijönne az előtermé- nyért 50—60 ezer < forintos ér­ték. Ennek ellenére az az érzé­sem, hogy kissé háttérbe szo­rult Nagykőrösön ez a korai zöldség. Horváth László felvi­lágosítása szerint a statisztikai felvétel hétmillió salátapalán­tát számolt meg az ősszel. Ha ezt elosztom csak1 70 000-rel, 100 hold terület jön ki, pedig ennél jóval többet termeltek háború előtt. Szükséges, hogy termelőszövetkezeteink asszo­nyai karolják feLa termelését, hiszen jó jövedelmet jelent! Kertészeti .kísérleti intéze-’ tünkre pedi-é az a feladat vár, hogy válogassa ki' a télálló fajták magvait és azt bocsássa a termelők rendelkezésére, mert most még szinte mind­annyian saját termesztésű ma­got használnak.1 Jó volna a salátamagból so­kat összegyűjteni, hogy aztán a vetőmagvizsgáló jótál! ása alapján a hidegágyakba kerül­hessen. onnan pedig a szüret utáni üres időszakban a {ele­ven y földekbe, hogy jó pénz­hez juttassa a termelőt. Nem1 szabad ölhetett kezek­kel nézni ezt a nemzetgazda­ságilag is fontos kérdést. TL. Válaszol az illetékes Ez év áprilisában néhány — az állomásunkat érintő — észrevétel jelent meg a Hír­adóban, amelyekre az aláb­biakban kívánok tájékozta­tást adni. A két pénztárosnő elleni panasszal kapcsolatban köz­löm, hogy a személypénztá­rosok személyében ebben az évben már háromszor is vál­tozás történt. A biztosítási bélyeg indokolatlan erősza­kolása a pénztárosok közül Takács Tibornénál fordult elő, aki a szegedi állomás állományába tartozik, s már nem teljesít nálunk szolgá­latot. Állomása útján fele­lősségre vonatom. A biztosítási bélyeg áru­sításával kapcsolatban meg kívánom jegyezni, hogy e ténykedés nem saját kezde­ményezésünk, hanem felsőbb szerveink által jóváhagyott tevékenység. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a biztosítási bélyeget minden­kor a jegyváltó beleegyezé­sével adják ki. Az állomás előtti autóbusz­forduló kövezése tárgyában megkerestem a kecskeméti pályafenntartási főnökség il­letékes dolgozóját, aki in­tézkedett a gödrök feltölté­séről. A kövezés megvaló­sításáig javasoljuk az au­tóbusznak, hogy tíz méter­rel feljebb a kövezés meg­felelően ki van képezve, s fordulásnál azt használják. A „Tiszta, virágos Nagy­kőrösért” mozgalom kereté­ben állomásunk környékét mi is virágossá akarjuk ten­ni. Fenyőfákat, rózsatöveket szexeztünk be és ültettünk el. Lelketlen emberek mint­egy 20 rózsatövet, fenyőfát és dáliatövet felszedtek, el­tulajdonítottak. Ez igen ká­ros a dolgozókra, mert nin­csen kedvük így a virágos­kertet ápolni. (A rendőrség nem segíthetne nekünk eb­ben?) Ezúton szeretnénk kérni az iskolák és kollégiumok igazgatóságát, hogy amikor tanulóikat szombaton haza­engedik vidékre, előtte való napon szíveskedjenek az ál­lomást tájékoztatni, hogy a zavartalan jegykiadást biz­tosítani lehessen, és ne ke­rüljön olyan esetre sor, mint e hónap 7-én történt. Pia nem tájékoztatnak előre, a jegykiadás nem biztosított, mert a pénztárosok szegedi, szentesi és kecskeméti lako­sok, s a második pénztárost is ki kell rendelni. Viszont másra .bízni a pénztárt — tekintettel a nagy értékre — nem lehetséges. Borsos Szabó Antal állomásfőnök Ballag már a vén diák... „Mi búcsúzunk és elmegyünk a mi időnk lejárt.. — ezt énekelték a ballagó ne­gyedikesek szerdán délelőtt, amikor még egyszer végig­mentek az öreg gimnázium fo­lyosóin. Bementek a tan­termekbe is, hogy elbúcsúz­zanak az emlékektől, mert bi­zony négy év hosszú idő, és sok minden történik ezalatt az emberrel. Bár nem filiszterség várja őket az életben, hanem te­remtő, derűs munka, mégis egyiküknek, másikuknak ott csillogott a könny a szemé­ben. Nehéz a búcsúzás. Nemcsak ők könnyeztek. A szülők is meghatottan nézték, hogyan készül felnőtt gyerme­kük az életbe. Az ünnepélyes búcsúztatón Zilahi Lajos igazgató bocsá­totta el a negyedikeseket, majd a negyedikesek nevében Sipos István mondott köszö­netét a négy év munkájúért. A búcsúztató beszédek után az érettségizendök átadták az iskola és a KISZ zászlaját a harmadikosoknak. Az ünnepély után a balla­gok a városi pártbizottságra mentek, hogy kő szőne tűket fejezzék ki azért, hogy négy éven keresztül gondtalanul tanulhattak. A ballagó diákok, a 122 ne­gyedikes ezzel elbúcsúzott az iskolától. Legközelebbi nagy feladatuk az érettségi lesz. Ott már mint felnőttek tesznek bizonyságot arról, hogy mit tudnak, mennyi tudással lép­nek az életbe. A május 6—7-én megren- lezett országos iparitanuló- /ersenyen becsülettel meg- íllta a helyét mindkét kő- 'ösi versenyzőnk. Szűcs Er­zsébet III. éves női szabó szakmájú tanuló a versenyen :apasztaltakról sok hasznos tanulságot mondott el. Megállapítható, hogy az ipari tanulók elé évről év­re magasabb követelményeket állítanak mind az elmélet, mind a gyakorlat terén. Űj versenytételként szerepelt a történelmi, illetve politikai és ideológiai tájékozottság felmérése. A versenyzőknek írásban kellett beszámolniuk a Magyar Tanácsköztársaság kiharcolt eredményeiről. A szakmai ismeretek során egy Egy országos verseny tanulságai divatos ruha elkészítési mód­jának ismertetése mellett a ruha szabásrajzát is meg kellett szerkeszteni. Ez utób­bi igen sok versenyzőnek gondot jelentett, amiből arra lehet következtetni, hogy csak annyi a szakrajz-isme- retük, amennyit az iskolá­ban tanultak. Kívánatos volna, hogy a mesterek a szabás titkaiba jobban bevezessék a tanuló­kat. Ne csak annyi ragad­jon rájuk, amennyit munka közben elsajátíthatnak. Vi­szont figyelmeztetés az isko­lának is, hogy igyekezzék a helyiipari oktatás felzárkóz­ni az ipari intézetek telje­sen szakosított oktatással el­ért eredményei mellé. Tanulságként leszűrhető, hogy az ország 65 legjobb versenyzője közül oklevelet, helyezést csak budapesti ta­nuló ért el. A vidék. Sze­ged, Debrecen talán nem is tudja kellően előkészíteni tanulóit? A cipészek verse­nyénél a budapestiek már előre ielezték a gyakorlati munkát. Érthető, hogy si­kert értek el olyan olasz fazonú cipő elkészítésével, melyet fél év óta szériában gyártanak. Érdekességszám­Motorosok vigyázzatok! Május 11-én 0 óra néhány perckor a város belterületén, a Ceglédi és Abonyi út elága­zásánál Mészáros Sándor Hangács dűlő 62. szám alatti lakos Tormási Lajos kecske­méti lakos tulajdonát képező motorkerékpáron ittas állapot­ban. a megengedettnél na­gyobb sebességgel haladt át az erős kanyarban, és az útszegélykőbe ütközött. A baleset következtében Mészá­ros Sándort életveszélyes sé­rüléssel kórházba szállították. Vele együtt italozott Bús La­jos Hangács dűlő 74. szám alatti lakos, aki Mészáros Sán­dor előtt haladva ugyancsak részegen vezette motorkerék­párját. Mészáros a kanyarban őt akarta előzni. Bús Lajos ellen a rendőri közegek megindították a bűnvádi eljá­rást. Csütörtökön virradóra a kocséri országúton történt újabb motorosbaleset. Nagy István Kölesei utca 13. szám alatti lakos kocséri munkahe­lyéről ugyancsak ittas álla­potban tartott hazafelé. Eköz­ben nekihajtott az egyik akácfának. Hajnalban öt óra­kor az autóbusz talált rá, és eszméletlen állapotban a kór­házba szállította. Nagy Ist­vánnál az orvosok koponya­alapi törést állapítottak meg. — MÁJUS 15-ÉN MEG­NYITJÁK a strandot, s- ezzel egyidejűleg a falatozóval a földművesszövetkezet is a strandoló vendégek rendelke­zésére áll. Most már csak a napot kellene jobb belátásra bírni, hogy ehhez a kellemes nyári szórakozáshoz jó mele­get szolgáltasson. — MEGÉRKEZTEK az elő­regyártóit alumínium állvá­nyok az új bérházban meg­nyitandó csemegeboltba. Meg­kezdték már összeszerelésüket is, s ha minden jól megy, má­jus 25-én, de legkésőbb június 1-én birtokba vehetik a vásár­lók az új üzletet. A berende­zés feladatai mellett a napok­ban gondoskodnak a bolt sze­mélyzetéről, illetve vezetőjéről is. — TISZTA ÜTKERESZTE- ZÖDÉSBEN motorkerékpárral való bekanyarodás miatt vonta felelősségre a rendőrkapitány­ság szabálysértési előadója Font Kálmán Rákóczi út 23. szám alatti lakost. Nevezett a fővárosban elkövetett sza­bálysértésével súlyosan sér­tette a közlekedés rendjét, ezért 160 forintra bírságolták és az 1. számú ellenőrző lap­ját bevonták. — KÉT ÉS FÉL TONNÁS, 108 ezer forintos teherautót vásárolt a Hunyadi Termelő- szövetkezet, amely nagy segít­ségükre lesz a termények szál­lításában. Diákotthoni nevelők Nagykőrösön A Pest megyei diákottho­nok igazgatói és nevelői ked­den hozzánk látogattak, hogy megtekintsék az itteni kollé­giumokat. A megyei diákott­honi nevelők munkaközössége rendszeresen szervez tapasz­talatcserével egybekötött to­vábbképzéseket. A munkakö­zösség tagjai voltak már Aszódon, Cegléden, Vácon, s most Kőrösre is ellátogattak. Különösen tetszett a vendé­geknek a konzervipari szakis­kola leány-diákotthona, mely­nek bizony egy kicsit megiri­gyelték remek felszerelését. A kollégiumi nevelők szerdán továbbképzést tartottak, ahol a 14—18 éves fiatalok neve­lési problémáival foglalkoz­tak. Nagyon helyes kezdemé­nyezés ez a tapasztalatcsere­mozgalom. A nevelők sok újat és jót láthatnak egy-egy ilyen látogatás alkalmával. —li­ba mehet, hogy a budapesti ^ versenyzőket teljesen elkü- J lönítve vizsgáztatták a vidé- } kiektől, amikor az emlé- ^ két jelentő fényképezésre ^ került sor, a vidékiekről £ megfeledkeztek. í Mindezeket jó tudni a ^ Nagykőrösön rendezésre ke- ^ rülő megyei iparitanuló-ver- ^ seny előtt. A jó előkészítés, ^ de nem a titkok elárulása, a ^ pártatlan bírálat, a részre- ^ hajlás teljes megszüntetése í legyenek az irányító elvek. | így a verseny minden rész- ^ vevője elért eredményében ^ megnyugodva térhet haza $ még akkor is. ha nem tartó- f zott a győztesek közé. í — M — 'í — 15—20 EZER FORINT értékű javítási munkát végez havonta a lakosságnak a Gép­javító és Faipari Ktsz. Min­den járművet javítanak — közmegelégedésre —, azonban a gépkocsikon — helyszűke miatt — csak a kisebb mun­kálatokat tudják elvégezni. — HIZLALÁS! TERVE mel­lett 270 tenyószkocát a« el a termelőszövetkív,eteknek az ál­lami gazdaság. Ebből a meny- nyiségből 147-et már le is ad­tak a helyi és abonyi tsz-ek- nei. — KASZÁLJAK a lucernát és vörösherét az állami gaz­daságban. A közel 700 hold termését silónak és szárítva, takarmánynak használják fel. 70 holdon pedig magot fog­nak. — FAGYLALTOZÖ meg­nyitását tervezi a piactér kö­zelében a városi tanács illeté­kes osztálya. Ezenkívül sok ember kívánságának teljesíté­sén fáradoznak, amikor a ló- húsbolt létesítését is tervbe vették. A két üzlet mihama­rabbi megnyitását a bolthe­lyiség hiánya akadályozza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom