Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TAVA S Z IT. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA 80 FILLER I960. MÁJUS 1. VASÁRNAP Az örök ía vasz C j tavasz szele rohan végig a város utcáin, megborzolja a földek zsenge vetéseinek üstökét, belekap a zászlók selymébe, lányok hajába, s cirógatása nyomán a rügyező, virágba borult fák agaikkal integetnek. Május 1. Költők énekelte, emberek ünnepelte örökszép hónap, s annak első napja. Űj termést, új örömöket adó esztendő tavaszának napja, évezrede tavaszünnep, s majdnem évszázada már, hogy az emberi társadalom tavaszát hozó osztály legnagyobb ünnepe. Gyárak és földek népe ül ma ünnepet, vörös május ünnepét, a forradalom színével jelzett ünnepet. Régi májusok. Akkor a vörös május csak bokrok alján, hegyek sziklái között bonthatta ki zászlaját, az ünnepi szó csak suttogás lehetett. De üldöztetés, korbács, börtön ellenére a legszebb ünnep volt, a legvártabb nap. Kínokkal, üldöztetéssel dacolva ott égett a szívekben, a szenvedésektől acélossá edzett munkásszívekben a remény: a szebb holnap megteremtésének, megérésének reménye. „De a reményünket nem ölte a bánat: Mi tudtuk — jön a nép, jönnek a gyárak." így énekelt a legnagyobb proletárköltő, Majakovszkij, s verse hitvallás volt. Munkások millióinak hitvallása, hogy egyszer minden munkás egymásra talál, az egész világon szabadon lobognak majd vörös május vörös zászlóinak selymei. Szabadok és nem szabadok között ingatag falat emelhetnek burzsoák forradalom vörösétől félő kezei, de olyan falat, amely kettéválasztaná őket, amely testvért a testvértől elszakítaná, nem emelhettek, s nem tudnak emelni soha. Moszkva, Párizs, London, Peking, Tokió, Budapest, Prága munkásai — minden ország munkásai ünnepelnek ma. Kik kabát alá rejtett vörös lobogóval, suttogó szóval, kik szabadon, zászlóerdő alatt, a szabadság harsány éljené- ' vei. É vtizedekkel ezelőtt nálunk is azért folyt a harc, hogy emberek lehessünk, hogy ez országban jusson azoknak is kenyér, levegő, fedél, akiit előteremtenek mindent, de akiké mindabból oly kevés. Intőn, figyelmeztetőn szólt a legsötétebb esztendőkben a költő, Gábor Andor hangja: „Eszedbe jusson, mit vettek el tőled, Kik munka barmát formálták belőled. Kik a napodat párával befedték Kik a tavaszt eltakarták előled S a fűt, fát, a bimbót zsebretették!” Mindent el akarlak venni tölünk a burzsoák, s a semmi lett az övék. Mert proletárok ökle zúzta szét a börtönfalakat, az embertelen társadalom. a kapitalizmus épületének falát, s új rétidét terem- V/ tett, új tavaszt hozott. £ Az új tavaszban szálba ^ szökkentek, virágba borultak ^ alig ismert, alig tudott érzé- ^ sebnek a szabadság talajába; £ nőtt bokrai. Az alkotásé, a £ magunknak végzett munka ^ öröméé, a magunk jövőjének £ építéséé, egy szabad ország 2 szabad tavaszának virágai. Űj J tavaszt, örök tavaszt hoztak nekünk a szovjet munkások, % parasztok fegyvereikkel, s mi ^ hozzájutottunk ahhoz, amihez ^ elődeink csak egyszer, egyet-£ len egyszer juthattak hozzá, a í Tanácsköztársaság dicső napjaiban: a szabadsághoz, a szabad alkotáshoz, az emberré váláshoz, a magunkért véghezvitt tetthez. .Vidám ünnep ez, s évről évre szebb, vidámabb lesz, évről évre többet és többet ünnepelhetünk. Mind több országban ülhetik meg szabadon ezt az ünnepet a testvéri munkásosztályok tagjai, s nekünk is, hazánkban mind több Okunk, jogunk az ünnepre. Kezünk nyomán egy ország változtatta meg arculatát, s egy nép lett mássá, mint volt. A tizenhatodik szabad májuson bármerre is telelni az ember, mindenütt újat, szebbet, jobbat talál. Gyárakat, amelyekből a munkások keze nyomán olyan áru kerül ki, amelyet azelőtt nem gyártott a magyar ipar. Gyárakat, ahol nemes, mindennél szebb vetélkedés folyik: az alkotó munka versenye. Földeket, ahol a mezsgyéket egybeszántva ezer holdakon üti fel zsenge fejét az új kenyeret, termést hozó hajtás, s a két holdhoz szokott parasztfők ezer holdakra szövik-alapoz- zák meg az álmokat, s terveket. Egyetemeket, iskolákat, ahol munkások, parasztok fiai tanulnak, hivatalokat, ahol volt munkások, parasztok intézik okos, józan fővel- százezrek, milliók, egy ország sorsát. Mindez a mi munkánk nyomán, a nemzetközi munkásosztályok segítő kezét fogva, nem buktatók, göröngyök nélkül, de előre, egyenesen. A munka ünnepe. A munkáé, amelyet ezrek, milliók keze tett, tesz a legnagyobb erővé a földön. A munkáé, amely szputnyi kokat és atomerőműveket hozott létre, a munkáé, amely az ember teremtő elméjével párosulva az emberiség aranykorszakát hozza majd meg. A május, a vörös május, az új tavasz ünnepe elválaszthatatlan az örök tavasztól, a békétől, az emberiség legnagyobb, s legszentebb vágyától. Egy és oszthatatlan ez a kettő, s azok harcolnak a leghívebben a békéért, akik munkájukkal már most is jobb holnapot teremtenek. Acsarkodók, sanda burzsoák mindkettőre ferde szemmel néznek. A május elsejét ünneplő munkásokra, s a béke jelképére, a magasra, a kék égre röppenő fehér galambra. De kezüket lefogja a munkáskéz. S ha ököllel jönnek, ám kemény a munkásököl. Mert nemcsak a békéé ez az ünnep, hanem az erőé is. A leghatalmasabb erőé, amely forradalmak viharát zúgatta végig a földön, s amely évszázadok iszonyú szemetét lökte félre. Az erő ünnepe, a nemzetközi munkásosztály erejének ünnepe, ahol rendőrbotok, szuronyok erdejével szemben is ott feszül a győzhetetlen erő: a munkásizmok ereje. Mert harc az élet, a történelem. A legszebb, a legmagasztosabb harcot a munkásosztály vívja immár évszázada: az emberiség szabadságáért, a jobb, szebb, boldogabb holnapért. A történelemben nem volt még igazságosabb, szentebb harc, mint ez. S nem volt nagyobb erő sem, mint ami ezt a harcot vívja. Ezért tekinthetünk ma büszkén, tiszta szívvel, szemmel körül. A világon mindenütt a májust, a tavaszt, a munkát ünnepük, rpizenhatodszor ünnepeljük A szabadon május elsejét. Másfél évtized harca van mögöttünk, másfél évtized kemény, de sikerekben gazdag munkája. Volt ebben a harcban seb is. áldozat is. de több volt, sokszorosa volt az öröm. S mi megtanultunk mindennek örülni, ami ebben az országban öröm. Minden a mi örömünk, mert az ország a mi országunk. S ö»ülünk testvéreink eredményeinek is és ott vagyunk azok mellett, akik harcolnak, hogy megismerhessék a maguknak alkotás, munkálkodás örömét. Fehérek, feketék, sárgák, minden becsületes dolgozó ember ünnepe ez. Falvak, városok terein ma a magyar nép is ünnepel. Az új tavasz szele felkapja dalunk, s rohan, száguld vele végig a földgolyónkét: a harc lesz a végső... S akkor az egész földre örök tavasz szikrázó, soha nem homályosuló napja ragyog. Kádár János fogadta 4 ft a Szovjet—Magyar Baráti '4 Társaság küldöttségét 4 A tizenhatodik szabad május elseje megünneplésére már napokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészületek. Az üzemek bejáratait ünnepi dekoráció díszíti. Az' asszonyok, lányok szebbnél szebb májusfákat, girlandokat készítettek, hogy minél színpompásabb legyen a felvonulás. A városokban, elsősorban Cegléden és Nagykőrösön „nagytakarítást’“ rendeztek, a parkok, terek ünnepi külsőben várják az ünneplőket. Több helyen ünnepi kiállításokat rendeznek, ahol az üzem fejlődését, május elseje történetét mutatják be, de helyet kapnak ott a munkás képzőművészeti szakkörök tagjainak alkotásai is. A járási székhelyeken nívós kultúrprogramot állítottak ösz- sze, s nincsen hiány sportműsorban sem. A kultúrműsorokban több helyen fellépnek a fővárosból meghívott üzemi színjátszók is, s több termelőszövetkezet tagjai rendeznek munkás-paraszt találkozót, vendégül látva a termelőszövetkezetet patronáló üzem munkásainak küldötteit. Gazdag eseménysorozat teszi emlékezetessé a proletariátus nagy ünnepét a Galga mentén. A Galga menti napok gazdag programjáról lapunk korábbi számaiban már hírt adtunk. Galgahévízen Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tart ünnepi beszédet, amelyre sok ezren gyűlnek ösz- sze a környező községekből is. Nagy ünnep lesz Csőváron. Szobon pedig. Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke' tart ünnepi beszédet. Érden Tausz János eivtárs, belkereskedelmi miniszter, Pest megye országgyűlési képviselője lesz az ünnepség szónoka. A nagygyűlésekre mindenütt délelőtt kerül sor, majd a város, illetve község la- ■ kosai, termelőszövetkezeti tagok, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, az üzemek munkásai színpompás felvonulással zárják a délelőttöt. Délután kerül sor a további programra, s este a legtöbb helyen táncmulatságokat rendeznek. * 2 Otezerharminckát autóval gyarapodik az idén az ország tehergépkocsi-parkja A fó szállítási idényben átcsoportosításokra kerül sor A közlekedés vezetőinek az a törekvése, hogy az áruszállítás egy részét vasútról közútra tereljék át. A gépkocsi ma már jelentősen tehermentesíti a vasutat. s az idén ezen a téren még nagyobb eredményeket sikerül elérni. 1960-ban 1 ugyanis 5032 gépkocsival gyarapodik az ország tehergépkocsi-parkja. A kocsi- y kát a nagy szállítási vállala- ^ tok kapják zömmel, így pél- ^ dául a TEFU-nak 2100 teher- ^ autó jut. Az előzetes számítá- ^ sok szerint a teherfuvarozás a ^ megnövekedett gépkocsipark- ^ kai el tudja látni nyáron is % majd a nagy szállítási igénye- £ két. Egyébként már most miniden ‘ gépkocsit foglalkoztatni ^ tűd a teherfuvarozás, ellen- ^ tétben az év első hónapjaival, ^ amikor sok kocsi állt. Á teher- ^ autók , nagy része , jelenleg ^ építőanyagot szállít az ország í különböző részén. ^ körülbelül 1000—1200 kocsi '/, fuvaroz követ, kavicsot, téglát, cementet. y ^ Sok kocsit vesz igénybe a £ kereskedelem élelmiszer és ^ iparcikkek szállítására. Jelen- £ leg sok teherautó szállít Buda- ^ pesten és vidéken tüzelőanya- ^ got. Most már .sok vidéki vá- ^ rosban a dolgozók tüzelőjét a 2 TÜZÉP viszi , a megrendelők- ^ höz. s így nem kel.l vesződni f a 'magánfúvarosokkal. y í Számolni lehet azzal, hogy y a közeli hetekben a mező- gazdaság jelentős számú \ gépkocsit kér majd zöldf ség- és gyümölcsszállítás- . \ ra. y ^ A teherfuvarozás vezetői az £ igényeknek megfelelően t>o- í portosttják majd át a p; n- í kocsikat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A küldöttséget elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozói) részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Nagygyűlések, vidám kultúrprogram, kiállítások, gazdag sportműsor Horváth András elvtárs a galgahévizi ünnepi nagygyűlés szónoka (Komádi István rajza)
