Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TAVA S Z IT. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA 80 FILLER I960. MÁJUS 1. VASÁRNAP Az örök ía vasz C j tavasz szele rohan vé­gig a város utcáin, meg­borzolja a földek zsenge veté­seinek üstökét, belekap a zászlók selymébe, lányok ha­jába, s cirógatása nyomán a rügyező, virágba borult fák agaikkal integetnek. Május 1. Költők énekelte, emberek ünnepelte örökszép hónap, s annak első napja. Űj termést, új örömöket adó esz­tendő tavaszának napja, év­ezrede tavaszünnep, s majd­nem évszázada már, hogy az emberi társadalom tavaszát hozó osztály legnagyobb ün­nepe. Gyárak és földek népe ül ma ünnepet, vörös május ünnepét, a forradalom színé­vel jelzett ünnepet. Régi májusok. Akkor a vö­rös május csak bokrok alján, hegyek sziklái között bont­hatta ki zászlaját, az ünnepi szó csak suttogás lehetett. De üldöztetés, korbács, börtön ellenére a legszebb ünnep volt, a legvártabb nap. Kí­nokkal, üldöztetéssel dacolva ott égett a szívekben, a szen­vedésektől acélossá edzett munkásszívekben a remény: a szebb holnap megteremtésé­nek, megérésének reménye. „De a reményünket nem ölte a bánat: Mi tudtuk — jön a nép, jönnek a gyárak." így énekelt a legnagyobb pro­letárköltő, Majakovszkij, s verse hitvallás volt. Munká­sok millióinak hitvallása, hogy egyszer minden munkás egymásra talál, az egész vilá­gon szabadon lobognak majd vörös május vörös zászlóinak selymei. Szabadok és nem szabadok között ingatag falat emelhet­nek burzsoák forradalom vö­rösétől félő kezei, de olyan falat, amely kettéválasztaná őket, amely testvért a test­vértől elszakítaná, nem emel­hettek, s nem tudnak emelni soha. Moszkva, Párizs, Lon­don, Peking, Tokió, Budapest, Prága munkásai — minden ország munkásai ünnepelnek ma. Kik kabát alá rejtett vö­rös lobogóval, suttogó szóval, kik szabadon, zászlóerdő alatt, a szabadság harsány éljené- ' vei. É vtizedekkel ezelőtt nálunk is azért folyt a harc, hogy emberek lehessünk, hogy ez országban jusson azoknak is kenyér, levegő, fedél, akiit előteremtenek mindent, de akiké mindabból oly kevés. Intőn, figyelmeztetőn szólt a legsötétebb esztendőkben a költő, Gábor Andor hangja: „Eszedbe jusson, mit vettek el tőled, Kik munka barmát formálták belőled. Kik a napodat párával befedték Kik a tavaszt eltakarták előled S a fűt, fát, a bimbót zsebretették!” Mindent el akarlak venni tölünk a burzsoák, s a semmi lett az övék. Mert proletárok ökle zúzta szét a börtönfala­kat, az embertelen társada­lom. a kapitalizmus épületé­nek falát, s új rétidét terem- V/ tett, új tavaszt hozott. £ Az új tavaszban szálba ^ szökkentek, virágba borultak ^ alig ismert, alig tudott érzé- ^ sebnek a szabadság talajába; £ nőtt bokrai. Az alkotásé, a £ magunknak végzett munka ^ öröméé, a magunk jövőjének £ építéséé, egy szabad ország 2 szabad tavaszának virágai. Űj J tavaszt, örök tavaszt hoztak nekünk a szovjet munkások, % parasztok fegyvereikkel, s mi ^ hozzájutottunk ahhoz, amihez ^ elődeink csak egyszer, egyet-£ len egyszer juthattak hozzá, a í Tanácsköztársaság dicső nap­jaiban: a szabadsághoz, a szabad alkotáshoz, az emberré váláshoz, a magunkért vég­hezvitt tetthez. .Vidám ünnep ez, s évről év­re szebb, vidámabb lesz, évről évre többet és többet ünnepel­hetünk. Mind több országban ülhetik meg szabadon ezt az ünnepet a testvéri munkásosz­tályok tagjai, s nekünk is, ha­zánkban mind több Okunk, jo­gunk az ünnepre. Kezünk nyo­mán egy ország változtatta meg arculatát, s egy nép lett mássá, mint volt. A tizenhato­dik szabad májuson bármerre is telelni az ember, mindenütt újat, szebbet, jobbat talál. Gyárakat, amelyekből a mun­kások keze nyomán olyan áru kerül ki, amelyet azelőtt nem gyártott a magyar ipar. Gyá­rakat, ahol nemes, mindennél szebb vetélkedés folyik: az alkotó munka versenye. Földe­ket, ahol a mezsgyéket egybe­szántva ezer holdakon üti fel zsenge fejét az új kenyeret, termést hozó hajtás, s a két holdhoz szokott parasztfők ezer holdakra szövik-alapoz- zák meg az álmokat, s terve­ket. Egyetemeket, iskolákat, ahol munkások, parasztok fiai tanulnak, hivatalokat, ahol volt munkások, parasztok inté­zik okos, józan fővel- százez­rek, milliók, egy ország sorsát. Mindez a mi munkánk nyo­mán, a nemzetközi munkásosz­tályok segítő kezét fogva, nem buktatók, göröngyök nélkül, de előre, egyenesen. A munka ünnepe. A mun­káé, amelyet ezrek, mil­liók keze tett, tesz a legna­gyobb erővé a földön. A mun­káé, amely szputnyi kokat és atomerőműveket hozott létre, a munkáé, amely az ember te­remtő elméjével párosulva az emberiség aranykorszakát hoz­za majd meg. A május, a vö­rös május, az új tavasz ünne­pe elválaszthatatlan az örök tavasztól, a békétől, az embe­riség legnagyobb, s legszentebb vágyától. Egy és oszthatatlan ez a kettő, s azok harcolnak a leghívebben a békéért, akik munkájukkal már most is jobb holnapot teremtenek. Acsarkodók, sanda burzsoák mindkettőre ferde szemmel néznek. A május elsejét ün­neplő munkásokra, s a béke jelképére, a magasra, a kék ég­re röppenő fehér galambra. De kezüket lefogja a munkáskéz. S ha ököllel jönnek, ám ke­mény a munkásököl. Mert nemcsak a békéé ez az ünnep, hanem az erőé is. A leghatal­masabb erőé, amely forradal­mak viharát zúgatta végig a földön, s amely évszázadok iszonyú szemetét lökte félre. Az erő ünnepe, a nemzetközi munkásosztály erejének ünne­pe, ahol rendőrbotok, szuro­nyok erdejével szemben is ott feszül a győzhetetlen erő: a munkásizmok ereje. Mert harc az élet, a történelem. A leg­szebb, a legmagasztosabb har­cot a munkásosztály vívja im­már évszázada: az emberiség szabadságáért, a jobb, szebb, boldogabb holnapért. A történelemben nem volt még igazságosabb, szentebb harc, mint ez. S nem volt na­gyobb erő sem, mint ami ezt a harcot vívja. Ezért tekinthe­tünk ma büszkén, tiszta szív­vel, szemmel körül. A világon mindenütt a májust, a tavaszt, a munkát ünnepük, rpizenhatodszor ünnepeljük A szabadon május elsejét. Másfél évtized harca van mö­göttünk, másfél évtized ke­mény, de sikerekben gazdag munkája. Volt ebben a harc­ban seb is. áldozat is. de több volt, sokszorosa volt az öröm. S mi megtanultunk mindennek örülni, ami ebben az országban öröm. Minden a mi örömünk, mert az ország a mi orszá­gunk. S ö»ülünk testvéreink eredményeinek is és ott va­gyunk azok mellett, akik har­colnak, hogy megismerhessék a maguknak alkotás, munkál­kodás örömét. Fehérek, feke­ték, sárgák, minden becsületes dolgozó ember ünnepe ez. Fal­vak, városok terein ma a ma­gyar nép is ünnepel. Az új ta­vasz szele felkapja dalunk, s rohan, száguld vele végig a földgolyónkét: a harc lesz a végső... S akkor az egész földre örök tavasz szikrázó, so­ha nem homályosuló napja ra­gyog. Kádár János fogadta 4 ft a Szovjet—Magyar Baráti '4 Társaság küldöttségét 4 A tizenhatodik szabad má­jus elseje megünneplésére már napokkal ezelőtt megkezdőd­tek az előkészületek. Az üze­mek bejáratait ünnepi dekorá­ció díszíti. Az' asszonyok, lá­nyok szebbnél szebb május­fákat, girlandokat készítettek, hogy minél színpompásabb le­gyen a felvonulás. A városok­ban, elsősorban Cegléden és Nagykőrösön „nagytakarítást’“ rendeztek, a parkok, terek ün­nepi külsőben várják az ün­neplőket. Több helyen ünnepi kiállításokat ren­deznek, ahol az üzem fej­lődését, május elseje tör­ténetét mutatják be, de helyet kapnak ott a mun­kás képzőművészeti szak­körök tagjainak alkotásai is. A járási székhelyeken nívós kultúrprogramot állítottak ösz- sze, s nincsen hiány sportmű­sorban sem. A kultúrműsorokban több helyen fellépnek a fővárosból meghívott üzemi színjátszók is, s több termelőszövetkezet tag­jai rendeznek munkás-paraszt találkozót, vendégül látva a termelőszövetkezetet patronáló üzem munkásainak küldötteit. Gazdag eseménysorozat teszi emlékezetessé a proletariátus nagy ünnepét a Galga mentén. A Galga menti napok gaz­dag programjáról lapunk korábbi számaiban már hírt adtunk. Galgahévízen Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tart ünnepi beszé­det, amelyre sok ezren gyűlnek ösz- sze a környező községekből is. Nagy ünnep lesz Csőváron. Szobon pedig. Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnö­ke' tart ünnepi beszédet. Ér­den Tausz János eivtárs, bel­kereskedelmi miniszter, Pest megye országgyűlési képviselő­je lesz az ünnepség szónoka. A nagygyűlésekre mindenütt délelőtt kerül sor, majd a város, illetve község la- ■ kosai, termelőszövetkezeti tagok, a gépállomások, ál­lami gazdaságok dolgozói, az üzemek munkásai szín­pompás felvonulással zár­ják a délelőttöt. Délután kerül sor a további programra, s este a legtöbb helyen táncmulatságokat ren­deznek. * 2 Otezerharminckát autóval gyarapodik az idén az ország tehergépkocsi-parkja A fó szállítási idényben átcsoportosításokra kerül sor A közlekedés vezetőinek az a törekvése, hogy az áruszál­lítás egy részét vasútról köz­útra tereljék át. A gépkocsi ma már jelen­tősen tehermentesíti a vasutat. s az idén ezen a téren még nagyobb ered­ményeket sikerül elérni. 1960-ban 1 ugyanis 5032 gép­kocsival gyarapodik az ország tehergépkocsi-parkja. A kocsi- y kát a nagy szállítási vállala- ^ tok kapják zömmel, így pél- ^ dául a TEFU-nak 2100 teher- ^ autó jut. Az előzetes számítá- ^ sok szerint a teherfuvarozás a ^ megnövekedett gépkocsipark- ^ kai el tudja látni nyáron is % majd a nagy szállítási igénye- £ két. Egyébként már most min­iden ‘ gépkocsit foglalkoztatni ^ tűd a teherfuvarozás, ellen- ^ tétben az év első hónapjaival, ^ amikor sok kocsi állt. Á teher- ^ autók , nagy része , jelenleg ^ építőanyagot szállít az ország í különböző részén. ^ körülbelül 1000—1200 kocsi '/, fuvaroz követ, kavicsot, téglát, cementet. y ^ Sok kocsit vesz igénybe a £ kereskedelem élelmiszer és ^ iparcikkek szállítására. Jelen- £ leg sok teherautó szállít Buda- ^ pesten és vidéken tüzelőanya- ^ got. Most már .sok vidéki vá- ^ rosban a dolgozók tüzelőjét a 2 TÜZÉP viszi , a megrendelők- ^ höz. s így nem kel.l vesződni f a 'magánfúvarosokkal. y í Számolni lehet azzal, hogy y a közeli hetekben a mező- gazdaság jelentős számú \ gépkocsit kér majd zöld­f ség- és gyümölcsszállítás- . \ ra. y ^ A teherfuvarozás vezetői az £ igényeknek megfelelően t>o- í portosttják majd át a p; n- í kocsikat. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság V. P. Druzin ve­zetésével hazánkban tartózko­dó küldöttségét. A küldöttsé­get elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozói) részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára. Nagygyűlések, vidám kultúrprogram, kiállítások, gazdag sportműsor Horváth András elvtárs a galgahévizi ünnepi nagygyűlés szónoka (Komádi István rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom