Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ' MONT. \ JÁSZKARA JENŐ ÉS KŐRÖSTETÉTLEN RÉSZÉRE IL ÉVFOLYAM 14. SZÁM Kastélyok — más rendeltetéssel I960. ÁPRILIS 3. VASÁRNAP fA 's .. Abony híres jó földjei- ^ ről és sok kastélyáról” — ol­vashatjuk a húsz évvel ezelőt­ti íöldrajzkönyv'ben. E sorok í igazak voltak akkor is, hiszen | ott volt sok kastélylakó föl- * desúr, ahol jó földek voltak, ahol az „istenadta nép” dolgo­zott, robotolt. A kastélyok urai eltűntek, a. megmaradt épületekben ma közérdekű intézmények kap­tak szállást. Közel húszezer holdon kezdték meg a tavaszi munkát községünkben A tavaszi mezőgazdasági munkák tervét tárgyalta a tanácsülés termesztési, a betakarítási és a nyári silózási határ­időket. A terület rend­szeres ellenőrzése mellett három alkalommal határ­szemlét kell szervezni. A tanácsülés határozatban felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a terv végrehajtásának érde­kében. A feladatok végrehaj­tásához szükséges a lakosság segítsége is, melyre a községi tanács joggal számít. Az elmúlt héten tartotta a községi tanács rendes havi ülését, melyen többek között a tavaszi mezőgazdasági mun­kák felkészülési tervét tár­gyalta. A terv összefoglalja mind­azokat az alapvető feladato­kat, amelyek tavasszal a me­zőgazdaságban szükségesek. A gazdasági évben Abony köz­ségben 16 679 kh termelőszövet­kezeti, 1889 kh tsz ház­táji és 419 kh egyéni földterületen folyik mező- gazdasági termelés — beszámítva az állami gaz­daság területét is. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy községünkben 4327 kát. holdon van őszi vetés, amelynek tavaszi ápolása fel­tétlenül indokolt. Az őszi ka­lászosok közel 80%-át április 5-ig fejtrágyázzák, amellett a talajt tömítik, lazítják is ' ahogyan azt az adott terület ' kívánja. A tsz-ek nagy gon­dot fordítanak az őszi gabo- ■ nafélékben kinövő gyom irta- 1 sára. A szokásos kézi gyom- ( irtáson túl, most széles kör- ( ben alkalmazzák a vegysze­res gyomirtást is. A tanácsülés megállapí- i tóttá, hogy a mezőgazda- ; sági termelés hozamának ; növelése érdekében az 1 idén különös figyelem- 1 mel kell lenni a tavaszi ; talajmunkákra. 1 Énnek érdekében március 30-ig befejezik tsz-eink ,az őszi szántások simítózását, április 10-ig pedig az alap­vető tavaszi szántást. A veíe­- ágyak készítésével összefüggő Ülésezett a Hazafias Népfront Az elmúlt héten tartott ülést a Hazafias Népfront községi bizottsága, amelyen értékelte az eddig végzett munkát. A bizottság tagjai az el­múlt időben részt vettek az agitációs munkában, szervez­tek falugyűlést, békeestet, (melyen Földes Mihály író is megjelent), közlekedési, \ jogi és kulturális témájú is­meretterjesztő előadásokat. Biró Béla, a népfront tit­kára ismertette a közeljövő­ben lebonyolításra kerülő bi­zottsági választásokat. A to­vábbi munkához szükséges a bizottság kiegészítése és bővítése. közvetlen talajelőkészítő mun­kákat — mint pl. a 'kultivá- torozást és fogasolást — áp­rilis 20-ig elvégzik. A terv részletesen szabá­lyozza a tavaszi vetésű növé­nyek vetéstervét és határide­jét. Március 30-ig a kora ta­vaszi növényeket kell elvetni. A tanácsülés meghatározta a növényápolás területén jelent­kező feladatokat is. A kuko­rica- és répafélék nagy ré­szére négyszeri kapálást, a burgonya vetésterület ápolá­sára kétszeri kapálást és töl- tögetést ír elő. A szőlő- és gyümölcster­mesztés a községben nem fő termelési ág, mégis mintegy 520 kh szőlő- és gyümölcsösterület vár meg­művelésre. A szőlők nyitását, metszését fokozott lendülettel kell véj genzi, hogy azt április 10-ig befejezhessék. Az időjárástól függően 3—4 kapálást és 5—6 permetezést kell biztosítani. Az állattenyésztésnél — te­kintettel arra, hogy a legelő­terület igen kevés — az álla­tok nagyobb részét nyári is- táilózással kell fenntartani. Az istállózott állatok részére is biztosítani kell azonban a nedvdús zöldtakarmányt és az állatok járatását. Azokon a területeken, ahol legeltetés folyik, a szakaszos legeltetést kell bevezetni. El kell végezni az azok karbantartásával kapcsolatos feladatokat is. A nyári takarmányok és a téli takarmányelőkészítés kü­lön feladatot jelent az állat­tenyésztő gazdaságokban. ö Ezért a terv részletesen szabályozza a takarmány­Értckeztek a járás á'talános iskolai igazgatói Harmincöt igazgató és ta- hulmányi felügyelő gyűlt össze a járás területéről a művelődési ház „vadászter­mében”. Megvitatták az al­só tagozatos ellenőrző mun­ka, valamint az osztályozás problémáit. Az osztályozás ügye köz­ponti kérdés, mert a tanuló munkájának ez az értékelé­se — állapították meg áz értekezlet részvevői. Községünk életében elő­ször gyűltek össze a járás községeiből az iskolaigazga­tók. — Ez a továbbképzési nap községünk iskoláinak életére is hatással lesz. — így — Totótippjeink április 10-re 1. Üj pesti Dózsa—Csend i 2. Ferencváros—Diósgyőr i 3. MTK—Tatabánya 1x2 4. Szeged—Pécs 1 X ' 5. Szombathely—Dorog 1 6. Jászberény—Miskolc 1 2 7. Debrecen—Pénzügyőrök 1 x 8. EVTK—Láng 1 x 2 9. Alessandria—Spal 1 X 10. Bari—Milan 2 ll. Genoa—Juventus X 2 12. Internazionale _Roma 1 2 Pótmérkőzések: 1, 1. L 1. MESEHALLGATOK Magunknak építünk" Az egykori Harkányi- . ... és a Kostyán-kastélyban iskola van. A Salacz-kastélyból nevelőotthon ... . és a Sivó-kúriából strandfürdő lett. (Rolkó felv.) //' — Azt hiszem, ez volt a címe annak a vezércikknek, amely méa 1944 decembe­rében, Budapest felszabadu­lása előtt jelent meg az Abonyi Munkásújság első számában — mondja Mol­nár László, az akkori szerkesztő. Laci bácsi most 66 éves. Nehezen indul közöttünk a beszélgetés. Betegsége ágy­hoz köti, nem tudja megmu­tatni a régi számokat sem. — Hogyan indult meg a lap akkoriban? — Alig vonult el a front, alig láttuk meg az első szovjet katonát — emlékszik vissza Molnár bácsi — máris megalakult a kommunista párt községünkben, mely ak­kor járási székhely volt. Ácsai Imre, az akkori párt­titkár magához hívatott. Én még nem voltam párttag. Kö­zölte velem, hogy újságot kell szerkesztenünk, melyben munkára, új életre mozgósít­juk majd a járás dolgozóit. Kissé meglepődtem, mert ilyen munkát még nem végeztem soha. Papír sem £xVXXXXXXVvV,xxXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX: volt. Üzletről üzletre jár­tunk ér kértünk papírt az új­ság számára. Bizony csak a csomagolópapír két oldalán jelent meg 1944 decemberé­ben az Abonyi Munkásújság első száma. — Kik voltak a munkatár­sak? — Lévai István. Mucza János, Szabó Máté, s azóta már meghalt Pólyák István és Ácsai Imre. ■— Miről írtak? Nehéz így, emlékezetből elmondani. Tu­dom, a vöröshadsereg város- parancsnoka még a pillanat­nyi hadihelyzetről is tájékoz­tatott bennünket. De ír­tunk arról is, hogy a mun­kát, elsősorban a romok ta­karítását meg kell kezdenünk. Solcak előtt csak vágyálom­nak tűnt akkor az az élet, melyben ma élünk. A régi harcostársak már elkopnak mellőlem, de én mindig örömmel gondolok vissza azokra a mozgalmas idők­re. Bíztunk a pártban, hit­tünk szavának. így indul­tunk tizenhat éve az új élet elé... JÁTSZÓTERET LÉTESÍT a Lenin Termelőszövetkezet tagsága társadalmi munká­ban. KIÁLLÍTÁST rendezett a Gyulai Gaál Miklós iskola. Tablókon mutatták be az is­kola 15 esztendős fejlődését. HÁROMEZER rántanivaló csirke és kétszáz darab hí­zott sertés leadását tervezi rövid időn belül a Lenin Ter­melőszövetkezet. RÖVIDESEN MEGKEZ­DŐDIK a Gyulai Gaál Mik­lós általános iskola külső tatarozása. TIZENNÉGY LITERRE emelkedett a Lenin Tsz te­henészetében a fejési átlag. AZ ELSŐ NEGYEDÉV­BEN elérte a takarékbeté­tek összege a múlt év 12 hó­napi betétösszegét az OTP JÓL HALADNAK a ta­vaszi munkák a Lenin Ter­melőszövetkezetben. Vetet­tek 730 kh tavaszi árpát, 43 kh dugványrépát, 101 kh bor­sót, 15 kh takarmányrépát, 50 kh lucernát Az 1700 hold- nyi területből pedig már 1300-at felszántottak. ÚJABB TANULÖCSOPORT kezdi meg a munkát a jövő hónapban a napközi otthon­ban. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Raffai Pál—Lakatos Terézia: Erzsébet. Kolozsvári Ist­ván—Dobos Rozália: Sándor nevű gyermeke Házasságot kötöttek: Zlatovzki Imre—Rimóczi Mária. Balaton Fe­renc, Csikánv János—Kun Mária, Varsa Sándor—Pest Erzsébet. Földi István—Szűcs Veronika, Hornyik Miklós—Panyik Veronika, Falusi Sándor József—Jébrt Katalin, Gönczöl Géza—Varga Erzsébet. Meghaltak: Balázs József. István Ferenc, Rolkó Laios. Szalai Mi­hály. Biró Béla, Kis Mihályné sz. Kovács Ilona. Szavalóverseny április 4 tiszteletére Március hónap elején az ifjúságnevelési bizottság gyű­lésre jött össze, melyen részt vett Vörös Gyula, a me­gyei népművelési osztály ve­zetője is. A gyűlés egyik fő problémája az volt, hogyan lehetne valamilyen munka vállalására mozgósítani a ta­nuló ifjúságot, felszabadulá­sunk 15. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Ekkor született meg a szavalóver­seny gondolata. A szavalóverseny valóban tömegeket mozgatott meg. A Gyulai Gaál Miklós' iskolá­ból 44, a Szelei úti iskolából 100 tanuló vett részt, össze­sen 144 gyermek. Ebből al­só tagozatos 52, felső 92. A kiválogató verseny iskolán­ként zajlott le. Vasárnap dél­után már a két iskola leg­jobb szavaiéi kerültek a döntőbe. Tizennégyen a zene­iskola dísztermében kilenc tagból álló pontozó bizott­ság előtt mutatták be tudá­sukat. A versenynek ez volt a legszebb, legizgalma­sabb része. A versenyt a kicsik kezd­ték, Első: Vitek Ilona, Gyu­lai Gaál Miklós iskola, má­sodik: Bazsó Mária, Szelei úti iskola, harmadik: Varga István, Szelei úti iskola ne­gyedik: Vadas Mária. Gyu­lai Gaál Miklós iskola, ötö­dik: Szabari Ildikó, Szelei úti iskola, hatodik: Maté­csik Erzsébet, Gyulai Gaál Miklós iskola. Ezután a felső tagozatosok következtek. Első: Lipák Katalin, a Szelei úti iskola VII. c. osztályos tanulója. A pontszámok szerint máso­dik helyezést ketten értek el: Czékus Éva és Lipá’k Zsu­zsanna, a Szeled úti iskola növendékei. Harmadik: Melczer Kata­lin, Gyulai Gaál Miklós is­kola, negyedik: Márkus Li­dia, Gyulai Gaál Miklós is­kola. A harmadik helyre ismét egyenlő pontszámok szerint ketten jutottak: Vad Rózsa, Szelei úti iskola, Né­meth István, Gyulai Gaál Miklós iskola. Az általános iskolások után Szűcs Edit, a helybeli gim­názium tanulója és Kállaii Mária, a KISZ területi szer­vezetének tagja szavalt, kul­turáltan. mély átéléssel. A szavaloverscanyel na­gyon sokan és nagyon sokat dolgoztak. Mladonéczky György, aki megszervezte, az iskolák igazgatói, akik minden támogatást megad­tak, a magyar szakos taná­rok, az alsó tagozaton taní­tó nevelők és nem utolsó­sorban a gyerekek, aki ápri­lis 4-ét így többletmunkával, tanulással ünnepelték. Igye­keztek megérteni a nagy nap jelentőségét, ugyanakkor kö­zelebb jutottak a művészet­hez és a magyar irodalomhoz is. — Fehér Jánosné — MEGDICSÉRJÜK Varga József és Kiszel Mi­hály gépállomási dolgozókat, akik a két D—54-es lánctal­pas erőgép bejáratását a község utcáin végezték. Munkájukkal jelentősen hozzájárultak a község csi­nosításához, hiszen a gépek egyenletessé tették a kátyús, rögös Tószegi, Nyári Pál, Lé- vay, Jókai, Hunyadi, Kál­vin, Rákóczi, valamint az Abonyi Lajos utakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom