Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

IV. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1960. ÁPRILIS 22. PÉNTEK Tegyük társadalmi üggyé a bűnözés elleni harcot! 11árosunk szebbé tételéért Örvendetes dolog, hogy or­szágos és helyi viszonylatban egyaránt évről évre csökke­nést mutat a bűncselekményt elkövetők száma. Ebben az igazságügyi szervek jó mun­kája mellett politikai, és gaz­dasági tényezők is közreját­szanak: az elért eredmények­kel egyenes arányban emel­kedik a dolgozók életszín­vonala, s növekedett a del gő­zök erkölcsi, politikai öntu­data is. Városunk viszonylatában ez a csökkenés nem érte el a megyei átlagot. Ha nem is sakkal, de alatta marad. Ennek legfőbb okát ab­ban látom, hogy a bűnö­zés elleni küzdelmet szin­te kizárólag a rendőrség, a bíróság és az ügyészég feladatának tekintik. Pedig a nagyobb eredmény eléréséhez — akármennyire is jól dolgoznak ezek a szervek — ez nem elegendő. Társa­dalmi üggyé kell tenni a bű­nözés elleni harcot, amelyben minden állampolgár megta­lálja a maga feladatát. Mire gondolok itt elsősor­ban? Közös erővel kell fel­számolnunk a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő okokat. Vajmi keveset ér a nyomozó hatóság ébersége, ha az állampolgár nem vigyáz kerékpárjára vagy más ér­tékére, nem kezeli fokozott gondossággal a rábízott tár­sadalmi tulajdont, nem tartja és nem tartatja be a szocia­lista együttélés szabályait, nem tekinti sérthetetlennek embertársa életét és testi ép­ségét, nem tartózkodik má­sok becsületének megsértésé­től stb., stb. Legfontosabb feladatunk az olyan légkör kialakítá­sa, amelyben az emberek egymást nevelik a tör­vény, a szocialista együtt­élési szabályok betartásá­ra és nemcsak elítélik a bűncselekményt elköve­tő személyt, hanem tevé­kenyen közreműködnek abban, hogy a bűnözést megelőzzék. Az év elején az egyik munkahelyen előfordult, hogy a munkás nemcsak a válla­latot, hanem munkatársait is meglopta, amiért a bíróság természetesen elítélte. A bíró­ság Ítélete nevelő hatású, de nem éri el a kívánt ered­ményt, ha a közvetlen mun­katársak a bűn elkövetőit nem segítik egyrészt tettének elítélésével, másrészt baráti szóval. A törvényalkotás már ak­kor gondoskodott arról, hogy a dolgozók nevelő hatású közreműködése a kisebb ügyekben mind jobban érvé­nyesüljön, amikor a 300 sze­mélynél több munkást fog­lalkoztató üzemekben elren­delte a társadalmi bíróságok felállítását. Itt a munkások közül választott „bírák" ítél­keznek azoknak a munka­társaknak az ügyében, akik a törvényt megsér­tették. Ez intézmény felállításának ♦élja fokozni a dolgozók te­vékenységét a fegyelemsér­tők magatartásának elbírá­lásában, s ezzel biztosítani a nagyobb nevelő hatás eléré­sét. Nem kell külön szólni arról, hogy ' mennyire meg­bánja bűntettét, mennyire szégyellj azt az a munkás, akinek tettét közvetlen mun­katársai kérik számon.' A törvény lehetőséget biz­Az ipari tanulók nagy seregszemléjének előkészületei A Pest megyei és a helyi tanács ipari osztálya, vala­mint a helyiipari iskolák megyei és helyi igazgatósá­gának közös szervezésében a helyiipari tanulók megyei versenyét városunkban ren­dezik meg május 20—21-én. A nagy körültekintést kívánó szervezés jelenlegi állásáról Kiss László, a helyiipari is­kola igazgatója adott tájé­koztatást. A tanács ipari osztályának és az iskola vezetőségének személyes kérése az üzemek, vállalatok, ktsz-ek, de a ma­gán kisiparosok is készséggel állnak az egész város ipa­rosságát érintő nagy ren­dezvény segítségére. Nem kis feladat tíz szakmában 16—16 fiatalt olyan gyakor­lati munkakörülmények közé állítani a verseny idejére, amely biztosítja a verseny sikerességét és megalapozza vagy öregbíti a vállalat, üzem jó hírnevét. Az asz­talos szakma gyakorlati ver­senyének színhelye a fa­árugyár, a lakatosok a gép­állomáson versenyeznek, a szobafestők a községgazdál­kodási vállalat, a kőművesek a Bács megyei Magasépítő Vállalat munkaalkalmainál mérik össze erejüket. A vil­lanyszerelők a lakáskarban­tartó ktsz-nél, a kovácsok a gépjárműjavító ktsz-nál, a női és férfiszabók a szabó ktsz-nél, a cipészek a cipész ktsz-nél és a női fodrászok a fodrász ktsz-nél kapnak le­hetőséget gyakorlati tudá­suk összemérésére. A szervezés kisebbik gon­dot jelentő részlege volt a munkahelyek biztosításának kérdése. Nagyobb gond a versenyen, részvevő 250 vi­déki elhelyezésének és élel­mezésének problémája. Az is­kolák baráti támogatása se­gít a nehézségek megoldásá­ban. A testvériskola, az élel­miszeripari iskola 70 ágy, 90 lepedő és száz pokróc adá­sával nyújt segítséget. A leány és fiú-diákotthonok, az óvodák, de a kórház is meg­tesz mindent az ügy érde­kében Még a honvédség is bekapcsolódott az elhelye­zés körülményeinek biztosí­tásába 100 darab szalmazsák kölcsönzésével. Nagy gond még mindig száz ágy be­szerzése, amelyet vidékről irányít majd ide a megyei igazgatóság. A versenyzők elhelyezése részben a cifrakerti aréná­ban, részben a Petőfi-iskola kis tornatermében történik. Élelmezésük a Cifrakertben lesz, ennek intézője Karai Ambrus. A kiállítás deko­rációs anyagát Cseri Sán­dor városgazda biztosítja, a műszaki feliratok, plakátok készítésében Rácz József és Csikós Sándor adnak segít­séget. A kiállítás rendezésé­ben Németh Ambrus, a föld­művesszövetkezet méteráru részlegének vezetője és a faárugvárból Szabó Sándor, valamint a gimnáziumból Rácz József művészi ízlé­sére és munkájára lehet szá­mítani. A kívülállók mellett a he­lyiipari iskola 28 nevelője is készségesen vállalta a részletíeladatok teljesítését. Zsilka István iparügyi elő­adó és Rétsági Oszkár ta­nácselnökhelyettes mellett az egész helyi tanács készségesen támogatja az ügyet, hiszen ez nemcsak egy iskola, ha­nem az egész város ügye. is. Mezősiné tcsít rá, hogy az elkövetett kisebb ügyeket a társadalmi bíróság elé vigyék. Ezeknek az eseteknek száma érthetet­len okokból mégis nagyon ke­vés. Városunkban a konzervgyárban műkö­dik társadalmi bíróság, és noha 1959-ben a vállalat igazgatója több mint száz fegyelmi ügyet bí­rált el és hozott fegyel­mi határozatot (tehát saj­nos, anyag bőven akadt), nagyon kevés azoknak az ügyeknek a száma, ame­lyeket elbírálás céljából az üzemben működő tár­sadalmi bíróságnak adott át a gazdasági vezetés. Egy cikk keretében képte­lenség felsorolni a bűncse­lekmény megelőzését célzó feladatokat, hiszen sok min­denről ' kellene még szólni ezzel kapcsolatban. Legköze­lebb a gazdasági vezető teen­dőiről szólunk majd. Dr. Szabó Géza városi vezető ügyész A városi tanács dolgozói, a fiúdiákotthon KlSZ-szerveze- ténsk tagjai nagyszabású tár­sadalmi munkát kezdemé­nyeznek. Holnap délután „megszállják” az építésre váró I Petőfi és Örkényi. utcákat, I amelyekről eltávolítják a hor- j dalék-föidet. E munkálatokból részt kértek a termelőszövet­kezetek is, s szombaton dél­után 30 falattal állnak rendel­kezésre. Érdekessége a meg- mozdu' ásnak, hogy a munká­ban részt kérnek a tanács- apparátus függetlenített dolgo­zói, élükön Szűcs Zoltánnal, a tanács vb-elnökével. Bekapcso­lódnak a munkába a környék lakosai is, akiket az illetékes tanácstagok e célból már meg­kerestek. Ez a dicséretes kezdeménye­zés első lépése annak a nagy­arányú társadalmi megmozdu­lásnak, amelyet városunk szebbé tétele érdekében foly­tatni kívánunk. Legközelebb a Cifrakert melletti „vidám park” létesítéséhez fognak hoz­zá a társadalmi munkabrigá­dok. Példa« büntetési! Valaki vagy valakik sötét lelkiismerete a posta hírszol­gálati berendezésének rongálá­sában keresett vigasztalást Ihúsvét másodnapján. Áz egye­lőre ismeretlen tettes vagy tet­tesek feltörték a postaépület előtti nyilvános távbeszélőfül­két, elvágták a kábelt és el-' vitték a hallgatót. A gyakorlott kezű tolvaj lapos fogóval le­csavarta az ajtó zárját, vörös- rézdrótva erősített és a tele­fonkészülék karjára akasztott téglával biztosította az áram­kör szünetelését, hogy a köz-, pont jelzést ne kapjon. A pénz­bedobó automata is működés- képtelenné volt téve. Az eset nem az első. A táv­beszélőfülkét a posta azért hozta a kultúrház elől egyik ablaka alá, hogy szem előtt le­gyen, mivel eddigi helyén öt- szöi'-hatszor szerelték ki. Sokan szóvá tették, hogy mi­ért nincs a fülke éjjel is nyit­va, miért kell lelakatolni? Hát ezért! Azárt kell a postát 21 árakor lezárni, mert nem egy­szer a belső távbeszélőfülkét, a csomagraktár előtti előtért is kirámolták. A kár, hogy úgy mondjam, jelentéktelen. Nem a kár nagy vagy csekély voltáról van szó. Emiatt még nem kell újság­cikket írni. Sokkal súlyosabb az, hogy Nagykörösön ilyen emberek is élnek, de talán még súlyosabb baj, hogy szerencsét­lenség, tűz vagy bármi más hirtelen jött veszély esetére nincs nyilvános távbeszélő- állomása a városnak. Éjjeli ka­rambol, de bármi más szeren­csétlenség esetén hová fordul­jon egy idegen, kit zörgessen j fel, hogy a mentőt hívassa? Nincs hatósági segély, nincs orvos kellő időben, mert hit­vány emberek jóvoltából nincs kéznél telefon, mert itt a köz­állapot nem engedi meg azt, ami másutt a természetesnél is kézenfekvőbb. Ez a kérdés túlnő a posta hatáskörén. A nyomozás, a tettesek kézrekerítése a rend­őrség, a közállapotok gyökeres megváltoztatása a város min­den tisztességes polgárának feladata. Egyelőre azonban csak egyet kérünk. Példás, el­rettentő büntetést. KÖRÖSI APRÓSÁGOK A pályaválasztás nem egy­szerű dolog, de a helyes gon­dolkodás, a körülmények és a jövő alapos mérlegelése alap­ján nem megoldhatatlan fel­adat. A tanulók irányításánál azonban valami hiba mutat­kozik. Egyik iskolánk nyolca­dik leányosztályának 31 ta­nulója közül 22 jelentkezett továbbtanulásx-a. Ez helyes. De mit akar a többi? Igyekez­nek elhelyezkedni, de itt két szembeötlő dolgot találunk. Egyik: hat fiú jelentkezett női fodrásznak és női szabó­nak. A másik: egy tanuló sem akar mezőgazdaságban elhelyezkedni. Az egyik sok, a másik kevés. A társadalom élete, a termelés csak akkor fejlődhet helyesen, ha megóv­juk az ilyen torzításoktól. ¥ Pipike tojás korában került hozzánk. A meleg tyúkfészek­ben csipogó csibévé lett, s an­nak rendje és módja szerint felnőtt. Mivel ketten japánkák voltak, hamarosan kiváltak a csapatból. Beszoktak a kony­hába, tenyerünkből ettek, s az ablak alatt a kispadon alud­tak. Fiúcskák lettek, s így reggel, sőt hajnalban ők csinálták az ébresztőt. Ahogy nőttek, úgy I ércesedett kukorékolásuk. Né­ha már bosszantott is, de reg­gel, ajtónyitáskor, amikor az első adag morzsáért jelent­keztek — elszállt a mérgem. Kedvesek voltak, takarosak. Pipike testvérkéje egyszer szomorú lett és hamarosan elköltözött. Sajnálta ő is, mi is. Hanem Pipi annál kedve­sebb lett. A gyöngyéletnek azonban végetvetett a tél. Pipi fázott egyedül. Betettük a tyúkok közé. Itt vészelte át a telet. De hogyan? Szegény­kének megfagyott a taréja és mindkét lába. Apolgattuk, s a jobb idő, a napsugár gyógyu­lást hozott. Taréja újra piros lett. s járása is javult. Csak a lába maradt vékony, a csukló alatt élettelen, száraz volt. Pipi azonban — tipegve ugyan — de újra járt. Az este Pipike szárnycsap­kodva hevert az ajtó előtt. Fényes, apró szemeit riadtan meresztette ránk. Segítséget kért volna, s mi csak döb­benve álltunk, Pipikének mindkét lába hiányzott, csukló alatt a halott láb leszáradt, levált. Szenvedését nem ’ehetett nézni. Segíteni csak egyféle­képpen lehetett rajta. — Szép, fényes, fekete tolla gyász fá­tyolként takarta be kicsi tes­tét. Ko-bor Csatlakozik a versenyhez a Szabadság Tsz Az elmúlt napokban jelent meg a Híradó hasábjain az Arany János Tsz versenyfel­hívása. A versenyfelhívás ko­moly számításokra, a tervek ismételt át- és átvizsgálására ösztönözte többek között a Szabadság Tsz vezetőséget is. Ezen számítások eredménye­ként úgy határozott a tsz ve­zetősége, hogy csatlakozik a versenyfelhíváshoz és biztosí­tani kívánja saját területén is a tervek globális 10 száza­lékkal való túlteljesítését. Ezen tíz százalék túlteljesítés­sel nemcsak a népgazdaság áruellátását tesszük jobbá, ha­nem a tagság jövedelmét is jelentősen emeljük. A globá­lis 10 százalékos túltel jesítés- hől termelőszövetkezetünk a fő hangsúlyt az állattenyész­tés hozamának emelésére, va­lamint az állatállomány fej­lesztésére helyezi. Minden olyan tenyészállat, mellyel a létszámot ez évben emeljük, a tagok jövő évi jövedelmét, magasabb munkaegység-része­sedéséi eredményezi. A hízósertés államnak tör­ténő átadását 850 darabról 930-ra emeljük. Ugyanekkor a jövő évi hízóanyag biztosí­tására, tenyésztésre alkalmas 40 darab kocasüldőt állítunk tenyésztésbe. A tehénlótszá* mot 11 darabbal növeljük sa­ját üszőállományból. Az érté­kesítésre betervezett 150 má­zsa baromfihús helyett a ver­seny keretében további 25 mázsát adunk át. Hasonlóan az állattenyésztéshez, a nö­vénytermesztés hozamait is emeljük. A szőlő-gyümölcs termelési üzemegység a beter­vezett hozamok 16 százalékos túlteljesítését vállalta. Ezen reális verseny-vállalá­sunk teljesítésének feltétele az. hogy tagságunk minden egyes tagja szívvel, egy aka­rattal vállalja a reábízott fel­adatot egész évben. A ver­seny állásának negyedévi ér­tékelésére kérjük a tanács v. b. mezőgazdasági osztályát. A verseny nyilvánosságának biztosítására a Nagykőrösi Híradót kérjük. Szabadság Tsz vezetősége. Ülést tartott a párt v. b. A ládagyári pártalapszerve- zet munkáját értékelte szer­dai ülésén a városi pártbizott­ság. Ennek során kiderült, hogy az üzem kommunistái a tsz patronáló tevékenység mellett különösen a pártokta­tás terén végeznek jó mun­kát. Hiba azonban, hogy a pártvezetőség nem fogja ösz- sze, nem irányítja kellően a pártcsoportokat. A pártcso- port-vezetők tevékenysége el­sősorban a tagbélyeg-eladás- ban és a gyűlésekre való mozgósításban merült ki. Hiá­nyosság ezenkívül, hogy a tsz-fejlesztési munka óta az alapszervezet munkája nem rázódott vissza rendes . med­rébe. A pártbizottság feladatul jelölte meg a ládagyári alap­szervezet vezetőinek és tag­jainak a pártmunka szerve­zettebbé tételét, a pártcsopor­tok munkájának irányítását, a tagjelöltekkel való gondos foglalkozást. Félévenként leg­alább egvszer ismertetni kell a tagjelöltekkel szervezetten is a párt szervezeti szabály­zatát. Az üzemen belüli párt­munka fontos feladata to­vábbra is a termelés pártel­lenőrzése, a munka termelé­kenységének, s az önköltség csökkentésének segítése. Második napirendi pontban a termelőszövetkezetek terme­lési terveit és a tavaszi mun­kák állásáról készített jelen­tést tárgyalta meg a végre­hajtó bizottság a tanács me­zőgazdasági osztályának meg­bízottai, a termelőszövetkezeti elnökök és párititkárok jelen­létében. KÖRÖSI PILLANATKÉP Talán megfigyelték már, kedves olvasóim, hogy reg­gelenként az ismerőseik nem mindig köszönnek. Ne hara­gudjanak rájuk: sietnek és álmosak. A Szabadság téren minden álmosság és sietés ellenére is felébrednek a lehajtott fejjel bandukoló emberek. (És most ne haragudjanak meg a körösi feleségek; a férfiak gyakran meg is áll­nak.) Fiatal lányok vonulnak az iskolába. Hatosával, nyolca­sával, zárt oszlopban. Gim­nazisták. Mi a varázsuk? Ki tudja. Talán a fiatal­ság ... Talán más, De az tény, hogy a lányoknak min­den reggel bőven akad né­zőjük. S ők? Tudják ezt és örülnek neki. T. T. Tallózás a múltban A Nagykőrösi Hírlap egyik 1929. évi számában olvastuk: „Nem mindennapi bűnügy­ben tárgyalt a bíróság. Ok- irathamisitás a vád, amit kü­lönös módon követtek el. Az egyik legényt előzőleg ötnapi fogházra ítélték. A büntetés letöltésére halasztást kapott, majd ennek letelte után je­lentkezett a fogházban. Csak amikor kiszabadult, jöttek rá. hogy nem ő volt az elítélt. Az igazi delikvens két pengő üt­vén fillér napszámot fizetett a helyettesítésért. Most mind­kettőjüket elítélték egy-egy hónapi fogházra.” Ilyen volt' a munkanélküli múlt, amikor napszámért még büntetés letöltését is vál­lalni kényszerültek emberek... — HÁROM HOLDON ki­ültették a karalábé, egy holdon pedig a korai káposzta palán­táit a Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai. A korai zöldáru előállítására való törekvés di­cséretes, szépséghibája azon­ban, hegy a több mint hétezer holdas gazdaság csak négy hol­dat szánt ilyen célra. — ISMÉT a férfiruüia nagy­kereskedelmi vállalattal kötött szerződést a helyi Szabók Ktsz a második negyedévre. Fésűsszövetből 3500 divatnad­rágot készítenek, 2500 darab divatzakót pedig tvesd anyag­ból állítanak e'ő. A szövetke­zet üzletének húsvéti forgalma az előző évek háromszorosa volt. Meghaladta a 180 ezer fo­rintot. . — UJ GYÜMÖLCSÖST lé­tesít a kocséri üzemegységben a Szabadság Termelőszövetke­zet. Itt a napokban ezer darab kajszibarack-csemetét ültettek el. — A NAPOKBAN TARTOT­TAK a pedagógusok tovább­képzési tanfolyamainak vizs­gáit. Kedden a filozófia máso­dik évfolyamának anyagából 20. szerdán az első évfolyam anyagából 17, és csütörtökön a marxizmus—leninizmus alap­tanfolyam hallgatói közül 19 részvevő vizsgázott sikeresen. A tanfolyamballgatók erre a továbbképzésre önként jelent­keztek, évközben havonként szemináriumon vettek részt. — KÖZEL 80 EZER darab nyári virágpalánta erősödik a Községgazdálkodási Vállalat virágkertészetében, hogy két hét múlva egyrészt kiültetésré, másrészt eladásra kerüljön. A tavasz folyamán már mintegy ezer díszcserjét, dísznövényt eladtak az ország különböző területeire darabonként 20— 100 forintos áron. MOTOROSOK FIGYELMÉBE Két tanfolyamot indít májusban a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség helyi szervezete: motor­kerékpárvezetői tanfo-vamot és e?y alapfokú motoros-tanfolya- mot. Az alapfokú előkészítő tan­folyamnak kettős célja van: egy­részt előkészít a? ősszel induló rövidített motorkerékpár tan­folyamra, másrészt előkés? ítésl a/ "'‘‘"'-b'ín nak is. akik — ha ezt a tan­tól vamot sikeresen elvé zik _ ősszel beiratkozhatnak az upvan- esvk az MHS rendezésében induló féléves hívatásos teher- és sze- nv‘Tygépkocsi vezetői tanfolyam­ra. A tanfolyamokra április 23-től május 3-ij? lehet jelentkezni, munkanaookon délelőtt 11—12 és délután 5—7 óra között az MHS irodájában, kultúrotthon, emelet 29. számú szoba. A személveéoxocsi vezetői tan- később k rül «or, annak indulási időpontját idejében közöl­jük majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom