Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

MST MEG! K^Cirlap I960. APR S 30. SZOMBAT A Forte-filmek és papírok térhódítása Indiában Zenlel Róbert főmérnök indiai és egyiptomi tanulniányútjéiról Zentel Róbert, a váci For té­gy ár főmérnöke nemrégen tért vissza hosszabb keleti út­járól. Indiában töltött né­hány hetet, majd Egyiptomot látogatta meg. Utjának üz­leti célja volt. A helyszínen kívánta ellenőrizni, hogy a Forte-gyár készítményei, a fo- tofilmek és a fotópapírok hogyan állják a versenyt a keleti piacokon a már régóta ismert világmárkákkal, az Agfa-, a Gaevert- és a Ko- tíak-készítményekkel, van-e lehetőség az export további fokozására, és mik ennek mű­szaki és gazdasági feltételei. — Utam eredményes volt — mondja most érdeklődé­sünkre —, mert végre hű ké­pet kaptam az indiai piac felvevőképességéről, speciális igényeiről, a konkurrenciáról, megismerhettem ottani képvi­selőinket, képviseleteink üz­leti organizációját, az áru­szétosztás technikáját, a rak­tározási körülményeket, az ég­hajlati viszonyokat, a helyi adottságoknak megfelelően ki­alakult feldolgozási techno­lógiákat, valamint azokat az igényeket is, amelyeket ezek a különleges adottságok tá­masztanak a rendkívül érzé­keny foto-anyagokkal szem­ben. Ezenkívül kapcsolatba kerülhettem néhány üzletfe­lünkkel is és a velük folyta­tott megbeszélések igen hasz­nosaknak bizonyultak. India hatalmas birodalom, egyes népei és tartományai között nemcsak nyelvi, szo­ciális és vallási különbségek vannak, hanem éghajlatiak is. Éppen ezek az éghajlati vi­szonyok okozzák, hogy az oda exportált foto-anyag ‘ké­szítésénél a hazai fogyasz­tásra készített anyagoknál al­kalmazott eljárásoktól lénye­gesen eltérő eljárásokat kell alkalmazni. A hőmérséklet tropikus, tehát ott olyan anyagra van szükség, amely kibírja a mienknél magasabb hőmérsékletet és az előhívás­hoz használt vegyszerek ol­datának lényegesen magasabb hőfokát. Más Indiában az ízlés a fényképezés területén is. A csontszínű másoló papíroknak ott egyáltalábán nincs ke­letjük. Az indusok a lehető legfehérebb fotópapírokhoz | ragaszkodnak. Ennek az a magyarázata, hogy nem szere- j tik, ha a fénykép a bőrüket még sötétebbnek mutatja, márpedig a krémszínű papí­■11 . bért — a Kodak, annak a készítményei a legelterjed­tebbek, a legismertebbek In­diában, de a Forte kilátásai azért igen biztatóak. Készít­ményeinkből tavaly expor­táltunk először Indiába na­gyobb mennyiséget, amellyel j sikerült betörnünk erre a rendkívül nagy jelentőségű piacra. Az elért eredmények­kel elégedettek lehetünk. Az indiai piac felvevőképessége óriási. Különösebb nehézsé­get az sem okozna, ha gyá­runk egész kapacitását az in­diai piac szolgálatába kíván­nánk állítani. Gyárunk már felkészült az indiai speciális igények kielégítésére, éppen a tanulmányutamon szerzett tapasztalatok alapján és így akadálytalanul kielégíthetjük a múlt évinél lényegesen na­gyobb rendelést. Érdeklődtünk általános be­nyomásairól. — A „mesebeli” Indiából nem sokat láttam — mondja —, nem jutott idő rá. Három hét alatt négy városban for­dultam meg. Kalkuttában, Madraszban, Bombayben és Delhiben, az utat repülőgé­pen tettem meg és nagyjából minden időmet a szakmabe­liekkel folytatott üzleti tár­gyalások töltötték ki. De azért egyet-mást mégis ta­pasztaltam. A legjobban az az ellentét lepett meg, amely még mindig szembetűnően nagy a kalkuttai Grand Hofei lakói és az utca folyton özönlő népe között. A gazdagabb ré­teg fejedelmi módon él, egye­sítve az európai luxust az in­A második ötéves tervben 900 hidalt korszerűsítenek &í hidakra és a régiek fenntartására 1960-ban 180 millió forintot költünk Az idén 59 előregyártóit híd épül Az elmúlt tizenöt esztendő alatt — nagyon sokszor rend­kívüli erőfeszítéssel — tizen­egy Duna-hídunkból nyolcat véglegesen, egyet ideiglenesen, Tisza-hídjaink közül hatot véglegesen, négyet ideiglene­sen újjáépítettünk, s helyreállítottunk, illetve korszerűsítettünk 55122 hi­dat, összesen mintegy 24 SCO méter hosszúság­ban. Sok új híd is épült; 24, egyen­ként 50—00 méter nyílású vas­beton híd a Keleti főcsatorna fölött, a varasdi és a bolond­úti völgyhidak, új hidak a Du­nán — például az Árpád-híd — a Zala, a Rába, a Hernád, a Sajó folyó felett. A munka azonban nem állhat meg, hi­szen az országban még min­dig 590 fahíd van, amelyeken a megnövekedett forgalmat ali-alig lehet átvezetni és fenntartásuk évről évre több pénzt emészt fel. Sok olyan végleges jellegű hidunk is akad, amely keskenysége vagy gyenge teherbírása miatt a korszerű követelményeknek már nem felei meg. Ezek kö­zül a második ötéves tervben í 900 hidat korszerűsítenek. 1960-ban új hidak létesítésére, illetve a meglevők fenntartá­sára kormányzatunk 180 mil­lió forintot költ; ebből az összegből körül­belül 200 hidat korszerű­sítenek. A hídépítés is nagyot fejlő- dik: a nagyobb acélhidaknál j igyekszenek az építők az áll- I ványozást elkerülni és lehető- | leg minél kevesebb faanyagot | felhasználni. Az építkezések meggyorsítása érdekében elő­regyártóit vasbeton gerendák­ból készítik a felépítményt, amelynek alkalmazása a hely­színi betonozási munkákat úgyszólván megszünteti. A gépesítés segítségével a vasbetongerendák elhelye­zése gyorsabbá válik, s így a munka olcsóbb és gyorsabb lesz. Míg 1958-ban még csak 15, 1959-ben már 26, 1960-ban 59 híd készül előregyártott szer­kezettel. Ma már nem ritka­ság az olyan híd, amelyef tel­jes egészében. gyárilag előállí­gazdaságos szerkezeteket is létrehoznak, aminek az ered­ménye hamarosan megmutat­kozik: például az új Erzsébet- híd 10 méterrel lesz szélesebb a réginél, sokkal nagyobb te­herbírású s mégis két-három- ezer tonnával kevesebb anyag kell hozzá. 1960-ban egyébként a kis hidak nagy része típus­terv szerint készül, amelyeket tott elemekből építenek a i a hazai és külföldi tapasztala- helyszínen. Újabb és újabb i tok alapján dolgoztak ki. PEDAGÓGUSOK ORSZÁGJÁRÁSA jártam ott először, azt azon­ban láttam, hogy elég nagy ütemű építkezés folyik min­denfelé. Igaz, hogy az épít­kezés módja nagyon elmara­dott. Bambuszrudakból táltol­ják össze az állványokat és a téglát az indusok a fejükön hordják fel a hatodik eme­letre is. Öt-hat téglát egy­szerre. Ez persze alaposan meglassítja a munka ütemét. Egyiptomban egy hetet töl­tött a főmérnök. A Forte- gyár itt is komoly eredmé­nyeket ért el készítményei­vel, a Forte-filmek és a Forte-papírok igen népsze­rűek. — Egyiptomban sokkal ele­venebb az élet, gyorsabb a tempó, mint Indiában, de kü­lönbség van a politikai hely­zetben is. India igen szoros kapcsolatokat tart fenn to­vábbra is egykori anyaorszá­gával, Angliával. Egyiptom viszont csaknem minden ang­liai kapcsolatát széttépte. A Forte-gyár főmérnöke természetesen egész albumra való fényképfelvételt készí­tett indiai és egyiptomi útján.. Mutatóba közlünk belőle ket­tőt. Magyar László Terjeszkedés — akadállyal Pest megye gyermekgyógyász főorvosa képviseli Magyarországot a párizsi gyermekközpont kongresszusán Nagyon megkedvelték az aszódiak önkiszolgáló boltju­kat. Ünnepnap előtt, szomba­tonként olyan nagy a forga­lom, hogy alig lehet bejutni. Elhatározták. megnagyobbít­ják az üzletet. Ott állítanák fel aztán a Mirelit-részleget is, amelynek árui iránt mind na­gyobb a kereslet. A tervet minden felettes szerv helybenhagyta és a vá- i sárlók is örömmel üdvözölték. | De a terjeszkedésnek komoly akadályai vannak. Még évek­kel ezelőtt a bolt egy részét .kölcsönadták” a Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak. Ajándékboltnak. Ennek kell most új helyiséget biztosítani. Lenne is. ha a FÜSZÉRT fe­leslegessé vált helyiségét át­adná. Eddig azonban hiába volt minden kérés, továbbra is ragaszkodnak a kihaszná­latlanul álló raktárhoz. Az érdekeltek most egyaránt nagy figyelemmel várják, mi­lyen megegyezésre jutnak a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a FÜSZÉRT veze­tői. mikor válhat valóra az új részleg létrehozása. Hantos Ferenc levelező Pénteken reggel repülőgé­pen Zürichbe utazott dr. Mar­ton Márta, a Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztályának gyermekgyógyász főorvosa, hogy onnan továbbrepüljön Párizsba, ahol a nemzetközi gyermekközpont kongresszu­sán vesz részt. Az Egészség- ügyi Minisztérium dr. Marton Mártát küldte ki ehhez a világ- szervezethez, amely most kez­di három hónapig tartó gyer­mekszakorvosi beszámolóját. A földkerekség minden részéből Párizsba összegyűlt kitűnő j gyermekszakorvosok a gyer­mekegészségügy szervezési kérdéseit tárgyalják meg, de előadják a gyógyászat leg­újabb eredményeit is, s ezáltal úgyszólván továbbképző tanfo­lyam ez a kongresszus. Vala­mennyi részvevő azonban nemcsak hallgatója, de előadó­ja is. A gyermekgyógyászat és betegségmegelőzés magyaror­szági helyzetét dr. Marton Márta ismerteti a nemzetközi gyermekszakorvos testület előtt. Notórius bűnözőt tartóztattak le az italboltban Társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a Budai Járási Ügyészség Kiss István budaörsi lakos ellen. Kiss István erkölcsileg tel­jesen züllött személy, aki or­gazdaságért, lopásért, s ha­sonló bűncselekményekért ed­dig tizenháromszor ült bör­tönben hosszabb-rövidebb i ideig. Éppen nyomozás folyt ellene ■ lopásért, amikor a díszes sort ; tovább szaporította. Március- :ban beállt segédmunkásnak a • XII. tanács Házkezelőségi ; Igazgatósága építőrészlegéhez. |A próbaidő letelte után telje­i [ ^XXXVXXXXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXXXXXXXXXXXXX\\XXXXXXXX\X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXV\XXXXXXX'.; Í í * Színesfémhulladékból — televízió A kalkutfai állatkertben ron a bamabőrű indusok va­lóban sötétebbnek látszanak. Igen kedvelik a mintás felüle­tű papírokat. A Forte főmérnöke meggyő­ződött arról, hogy Indiában az amatőr fényképészek tá­bora viszonylag még nagyon kicsi. Ennek pedig az az oka, hogy az általános életszínvonal elég alacsony, a kereseti vi­szonyok kedvezőtlenebbek, a fotócikkek ára viszont igen magas, tehát csak az egészen jól kereső rétegek engedhetik meg maguknak a fotózás örö­meit. Az amatőrök ezért nem is játszanak nagy szerepet a fotópiacon. Az igazi fogyasz­tók a nagy fotóstúdiók, a verseny értük folyik a ma­gyar gyár és a külföldi vi­lágcégek között. — A legnehezebb ellenfe­lünk — mondja Zentel Ró­m mikor a Szent­éi endrei Papír­gyárban megkezd­ték az elektromos hálózat korszerű­sítését, bizonyára senki sem tulaj­donított különö­sebb jelentőséget az ügynek. Hu­szonkét évet szol­gáltak a Icábelek, ,f ideje már, hogy £ kicseréljék — gon- í dolhatta magában, ha egyáltalán gon­dolkodott rajta. Azf meg éppen­séggel nem gyaní­totta senki, hogy ez a jelentéktelen­nek tűnő esemény veti majd meg az üzemi KlSZ-szer- vezet kulturális életének alapjait. A ‘kábelcsere so­rán nagy mennyi­ségű, első pillan­tásra ér'éktelen földkábel kerüli napvilágra, illetve a szemétdombra. Hogy ne legyen útban, a gyár fel­ajánlotta megvé­telre a MEH-nek. Csakhogy a MEH- nek sem kellett. Legalábbis, abban az állapotban, ahogy volt. Amennyiben meg­tisztítják a vastag szigetelőrétegtől a kábelben levő réz- és ülumíniumhu- zalolcat, úgy haj­landó átvenni. A gyáriak meg­köszönték a jóta­nácsot — és meg­fogadták. Főleg a fiatalak, a kisze- sek. Szabad ide­jükben négy má­zsa rezet és egy mázsa alumíniu­mot fejtettek ki eddig a szigetelő burokból. Színes­fémről lévén szó. az eredmény meg­érte a fáradozást: a rézért ugyanis 30 forintot, az alu­míniumért hét fo­rintot fizet kilón­ként a MÉH. Ha mind megtisztít­ják, összesen kö- rülb^ül S0 000 fo­•■'ntot ‘kap érte a gyár. És mit kap a Kló .. — kérdez- ? heti — joggal — | az olvasó. ? Azt is eláruljuk: í a vállalat vezető- ^ ségének döntése $ értelmében legelő- ^ szőr egy klubhe- $ lyiséget. A klubba % pedig vagy teleid- $ ziót vagy mozigé- f pet. Aszerint, $ hogy melyikre ^ esik több szava- í, zat. A megmaradt ^ összegből később $ lemezjátszós rá- % dióval, hangleme- ^ zekkel s egyéb % a közös munka % utáni közös szóra- £ hozást szolgáló ^ eszközökkel ren- f dezik ma;d be a j; fiatalok otthonát. í Ny. £. FO A KENYELEM "él* c <* ji. (Kornádi István rajza) sen új, kétrészes munkaruhát és bakancsot kapott. Kissnek nagyon jól jött az ellátmány. Örömében még az­nap délután elment a Bizomá­nyi Áruházba és mind a ruhát, mind a bakancsot eladta. Az­tán kivillamosozott az Ecseri úti ócskáspiacra és ott bevá­sárolt. Megmaradt pénzén pe­dig a jó üzlet feletti megelé­gedettségét ünnepelte meg egy-két pohár itókával. Az ivászat azonban nem so­káig tartott. Az Ecseri úti kocsmákat rendőrőrjárat ellen­őrizte. A szolgálatvezető „jó ismerősként” üdvözölte Kisst és mindjárt megkérdezte tőle, miféle csomagot szorongat a hóna alatt és miből volt pén­ze vásárolni? Kiss István az őrszobán tel­jesen tudatlannak tetette ma­gát. Azt állította, nem is hal­lott arról, hogy a munkaruha nem az ő tulajdona és hogy el­adnia sem szabad. Most összevontan mindkét ügyben kell felelnie a Budai Járásbíróságon. Május elsején nyílik az Állatkert óvodája A:z Állatkert óvodájában, ahol a természetes viszonyok között egymással ellenséges állatok kölykei barátkoznak, május elsején kezdődik a „tanév". Az idén örvös-, je­ges- és barnamedve-bocsok, borz- és dingókölykök lesz­nek az „óvodisták” között. Időnként még Nahár. a hét­hónapos ifjú tigris is elláto­gat majd a játszótérre. A kö­zelmúltban született oroszlá­nokat és pumákat ugyancsak már az idén „beíratják” az óvodába. diai pompával, a tömegek i életszínvonala viszont nagyon i alacsony. Még mindig ezrével, i százezrével vannak olyanok í ezekben a világméretekben i is nagy városokban, akiknek i egyáltalában nincs lakásuk,; szállásuk. Napról napra ott í vernek tanyát, ahol éppen rá- j juk esteledik. A tehetősebbek j egymás között is angolul be- j szélnek, ennek az az oka,! hogy nagyon sokféle a nyelv- j járás és egy-egy vidék népe: egyáltalában nem érti meg a j másikat. — A felületes szemlélőnek í is feltűnik az a nagy nyuga- j lom, amellyel India népe az j életet szemléli. Annak a tü- j relmetlenségnek, tempónak, \ amely Európát jellemzi, ott \ alig van nyoma, bár — mint \ mondják — sokat változott a \ helyzet a hatalmas ország; felszabadulása óta és India j sokat haladt a fejlődés útján. \ Magam összehasonlításokat '• nem tehettem, hiszen most < Útjuk végcélja Szombat­hely volt. ahol megtekintet­ték a rómaikori ásatásokat, a múzeumot. Másnap Jákra mentek, ahol a világhírű templom szépségeiben gyö­nyörködtek. Veszprémen és Székesfehérváron keresztül érkeztek vissza Budapestre. Valamennyiüknek igen so­kat jelentett ez a jól sikerült túra, megismerték hazánk e nevezetes, kultúrtörténeti em­lékekben gazdag vidékét. Szeretnék, ha hasonló ki­rándulást szerveznének az ország más tájaira is, mert az ilyen utazás az élménye­ken túlmenően nagy segít­séget jelent munkájukban is. Marton János tanár Az agrai „Tas Mahal” a világ egyik legszebb épület- csodája Több napos tanulmányúton vett részt 80 pedagógus a ceglédi járásból. Ikarus-busz- szal utaztak Nyugat-Magyar- országra. Útvonaluk: Dorog— Komárom — Győr — Pannon­halma—Fertőd—Sopron volt. Mindenütt megnézték a ne­vezetességeket. Nagy hatást tett rájuk a pannonhalmi apátság, az ott őrzött régi kódexek, pergamenek és a képtár felbecsülhetetlen érté­kű anyaga. Meglátogatták a fertődi Eszterházy-kastélyt, amelyet népi államunk óriási anya­gi áldozattal hozatott rendbe. A kastélyban múzeumot ren­deztek be, s külön teremben gyűjtötték össze Haydn mun­kásságának relikviáit. Nagy- cenken az ősrégi Saéchenyi- kastélyt tekintették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom