Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

VÁCI ÍJAPLÚ Tovább a megkezdett úton A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAD A S A IV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1960. ÁPRILIS 12. KEDD Új üzemi bizottság, nagy tervek, élénkülő sportélet A Dunai Cement- és Mészmü háza tájáról jelentik Ünnepélyes üzembizottsági választást tartottak Vác je­lenlegi legnagyobb munkahe­lyén: a Dunai Cement- és Mészmű építésénél. A 800 szakszervezeti tagot számláló építkezés 132 küldötte a me­gyei és városi szervek képvi­selőinek jelenlétében 15 tagú üzemi bizottságot választott. Elnök: Karkus Mihály, tit­kár: Laki László, kultúrfele- lős: Szmodits Loránd szak- szervezeti tagok lettek. A választást követő na­pokban beszélgettünk Laki Lászlóval, az új üzembizott­ság titkárával. — Sok a gond, sok az egyéni probléma másfélezer dolgozót számláló munkahe­lyünkön — mondotta. — Ila távlati terveink megvalósul­nak, büszke lehet rá az egész kollektíva. A közeljövő feladatairól ér­deklődünk. — A szervezett dolgozók számának emelése egyik leg­közelebbi feladatunk. Negy­ven főnyi bizalmi testüle­tünkkel szeretnénk elérni a kívánt emelkedést. Az újító­mozgalom, a gazdaságosabb termelés, a versenyek értéke­lése, az üzemi demokrácia fejlesztése, a balesetvédelem: mind-mind reflektorfényben álló, sürgős feladatok. Szóvá tpss7.iilr lincrv snkr sárbataposott pallót, tüzelő­anyagnak használt drága desz­kaanyagot, selej tbement tég­lát találunk az építkezés te­rületén. Az itt lakók termé­szetesnek tartják, hogy a mun­kásszállásokon ezzel az érté­kes faanyaggal fűtik a kály­hákat. — Komoly erőfeszítéseket tesz a vállalatvezetőség és most már az üzemi bizottság is, hogy a dolgozókat ráne­velje a társadalmi tulajdon megbecsülésére, a rend sze- retetére — mondja Laki elv­társ. — A rendetlenség nem egy esetben okozott már bal­esetet is, amelyeket tisztaság­gal, renddel elháríthattunk volna. — A munkaversennyel mi a helyzet? — A felszabadulási műszak idején 16 brigád vállalta, hogy egy-egy nappal előbbre hozza a kiszabott határidőt. Április 4-én negyven dolgo­zónkat részesítettük jutalom­ban, kitüntetésben. Dolgo­zóink nagy örömmel és sze­retettel fogadták a hozzánk ellátogató Apró Antal elvtár­sat. Neki is elújságoltuk: megérkeztek az első vagonok, amelyek német anyagot szál­lítanak folyamatosán a DCM építkezéseihez. Az utolsó kérdést már bú­csúzáskor tesszük fel az üzembizottsági titkárnak: — Olvasnak-e, járnak-e színházba, mit sportolnak? — Jelenlegi kultúrmun- kánk még nem sok, de jövőre már állandó filmvetítést ter­vezünk a régi étteremben és a barakktábor új színházter­mében. Olvasótermünkben ha­vonként 3000—4000 forintot fordítunk majd könyvek be­szerzésére, az újságok előfi­zetésére. Saját lapunk is lesz! Az asztalitenisz-terem, a te­levízió és a rádió mór most is rendelkezésre áll minden­kinek. A munkásszállásokon központi irányítású rádiók működnek. Szabadtéri színpa­dot is építünk a nyári idény­re. Élénkülő sportéletünket segítjük két röplabdapálya és két tekepálya megépítésével. Eddig a tervek, elgondolá­sok. Kívánjuk, hogy mielőbb valóság legyen. Harmos Jenő INTERPELLÁCIÓ: a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat címére \ ? A múlt hét elején 16 darab ^ háromajtós kombinált szék- ^ rény érkezett a váci bútor-^ szaküzletbe. Ez a bolt egyik ^ legkeresettebb cikke. Nagyi __ volt az érdeklődés már a le- szállítást követő órákban. De nagy volt a bosszúság is, mert az üzletvezető közölte, hogy a bútordarabok megérkeztek ugyan Vácra — de az árát el­felejtették vele együtt, vagy utána elküldeni. Eltelt egy nap, két nap, há­rom nap. A szekrények ott pi­hentek, a vevőjelöltek mérge­lődtek. Lapzártakor még nem javult a helyzet. Egy ilyen nagyméretű szek­rény elkészítése még korszerű technológiai eljárással is való­színűleg több órát vesz igény­be. Nem hisszük, hogy egy ár­kalkuláció ennyi idő alatt ne születhetne meg. A Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztálya miért nem tartja lelkiismereti kötelességének, hogy az eladá­si árat a szállítással egyide­jűleg közölje? Az Ilona utcai általános iskola «növendékei válllalták a Duna-parti és az alsóvárosi sétányról összegyűlt szemét el­takarítását és c szakasz gondozását. Vállalásukat teljesí­tették és a jövőben is ápolják majd társadalmi munkával ezt a városrészt. Az ipari kiállításról - váci szemmel VáUalták — teljesítették 23 milliós forgalom, 459 ezer forint nyereség Vác érdeklődését az elmúlt napokban emlékezései és ese­ményei kötötték le, így kissé háttérbe került a Váci Föld­művesszövetkezet közgyűlése, amely pedig komoly érdeklő­désre tarthat számot. A gyűlésen Rausz József ügyvezető elnök bejelentette, hogy a földművesszövetkezet az 1959. évben 23 milliót for­galmazott. Az évet 459 000 forint tiszta nyereséggel zár­ták. Nyereségrészesedés címén 30 600 forintot osztottak ki a dolgozóknak, ami kb. 15 napi fizetésnek felel meg. — Hogyan sikerült az előző évek veszteséges zárásaival HIÁNYOS ÚTMUTATÓ szemben az elmúlt év szép eredménye? — érdeklődünk az elnöknél. — Az előző évek vesztesé­gei a sorozatos leltárhiányok és az ebből folyó leírások miatt adódtak. A szövetkezet mindenekelőtt arra töreke­dett, hogy a leltárhiányok okait felkutassa és megszün­tesse. Ilyen szigorú ellenőr­zéssel megszilárdult a fegye­lem. Az 1960. évre a boltok korszerűsítését és a vagyon­védelem tökéletes keresztül­vitelét tűztük ki célul. A földművesszövetkezet ki­váló dolgozói lettek: Tiringer Endréné (Széchenyi u. zöld­ségboltban), Nyári Sarolta a vörösházi zöldségboltban, özv. Tóth Istvánná (városi bér­ház), Scheer Kálmánné (bor­bolt), Babicki István és Ma- ravkó Béláné, a vegyesbolt dolgozói, akik elismerő okle­vél mellett pénzjutalmat is kaptak. Babócsay János A KÖNNYŰIPARI ÖNTÖ­DE dolgozói 105 000 forintos megtakarítást vállaltak fel­szabadulásunk 15. évfordu »"<- jár» és ígéretet tettek egy módosított szövőgép prototí­pusának legyártására. Válla­lásukat teljesítették. A FORTE-GYÁR a március 21-ével beindult ünnepi mű­szak idejére a januárban és februárban keletkezett lema­radás behozását tűzte ki cé­lul. A feladatot április 4-re teljesítették. AZ EGYESÜLT IZZÓ bri­gádjai újabb munkasikerek­kel kívánták köszönteni nagy nemzeti ünnepünket. A Tán- csics-brigád 123 százalékot, az elektromos hegesztőbrigád 117 százalékot, az I. üvegbri­gád 123 százalékot, a II. üveg­brigád 118 százalékos átlagot teljesített az ünnepi dekád­ban. A VÁCI KÖTÖTTÁRU- GYÁR trikóvarrodájában a „szocialista brigád” cím el­nyeréséért kezdeményezett versenyben a Zemanovics- brigád szerezte meg a vezető helyet. 106 százalékos átlag, a napi tervek állandó teljesí­tése mellett a brigád minden egyes tagja teljesítette a szo­cialista vállalásokat. a váci autó- és gép­javító VÁLLALATNÁL a felszabadulási dekádban Pin­tér Lajosék 110, a Fercsel- brigád 114, Nyári Lászlóék 110 százalékot teljesítettek. Kiváló eredményt ért el a Fábián- és a Mózes-brigád s az egyéniek közül Cseresz­nyés I., Kassai József, Matko- vits István, valamint Benda Ferenc. A váci ünnepi napok egyik kimagasló eseménye kétségkí­vül a gépipari technikumban megrendezett Pest megyei ipa­ri kiállítás volt. Ez az anyag hűen kifejezte városunk, já­rásunk és megyénk az elmúlt másfél évtized alatti fejlődé­sét. Egy beszédes példa: A váci üzemek termelése — ha 1947 termelését 100 százaléknak vesszük — 1959-ben 327 százalékra szökött fel. Milyen igaznak bizonyultak Still Ferenc elvtársnak, a já­rási pártbizottság titkárának szavai, melyek a megnyitón hangzottak el: „Bemutattuk, hogy honnan indultunk el és hová jutottunk. Vácott is messze túlszárnyaltuk a kapi­talista időszak átlagos ipari termelési színvonalát. Az ipar szívét, a gépipart is megte­remtettük és fejlesztettük já­rásunkban. Fényes bizonyíték dolgozóink odaadó munkájára, hogy április 4-én ismét három élüzemet ünnepeltünk.’* A kiállítás első helyezettje a Finom- pamutfonó- és Cérnázó- gyár lett. Az ottani kol­lektíva 1959-ben 1 294 500 forintot takarított meg hasznos újításával. A kiállítás második helyezett­je a Dunai Hajógyár. Remek motorcsónakját megcsodálta miden látogató. Kitett magá­ért a Dunakeszi Konzervgyár is; konzerviparunkon belül je­lenleg az egyetlen élüzem és hatásosan, vonzóan mutatta be sokoldalú termelését. A Dunakeszi Vagongyár elhozta Vácra azt a vasúti kocsikat szállító udvari, mechanikus mozgású tolópadot, amelynek segítségével hat ember mun­káját takarítja meg. örömmel szemléltük a föld­szinti újítósarkot is. Bugyinszki László, a Váci Kötöttárugyár dolgozója évi 416 000 forintot, Kár­mán István (Híradástechni­kai Anyagok Gyára) évi 360 000 forintot takarít meg ötleteivel, találmá­nyaival népgazdaságunk­nak. Nyolcezer néző tíz nap alatt. Rekord a helyi kiállítások tör­ténetében. Pusztai Ede Radiuaktív sugárzások alkalmazásán alapuló műszerek a budapesti nemzetközi mezőgazdasági kiállításon Magyari András földmű­velésügyi miniszterhelyettes EGY NÉPSZERŰ KIÁLLÍTÁS A látogatók nagy számban keresik fel a váci Vak Bottyán Múzeumban megnyílt várostörténeti kiállítást. (Lukácsovics foto) szombaton sajtótájékoztatón ismertette a május 10-én Budapesten megnyíló nem­zetközi mezőgazdasági mű­szerkiállítás előkészületeit. Ki­emelte, hogy gyorsan gaz­dagodik a rádióaktív izotó­pok és sugárzások alkalma­zásán alapuló műszerek cso­portja. Ebben a csoportban Budapesten már 145-öt ál­lítanak ki. Az idei nyáron is indul majd szombaton a sétahajó Az Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltsége javaslatára válaszolva a MAHART értesí­tést küldött városunkba arról, hogy ez idén is lesz külön hajójárat a Dunakanyar felé Vácról. Az illetékesek figyel­mét már most, előre felhív­juk: feltétlenül gondoskodja­nak jól felszerelt büféről eze­ken a múlt évben is nagy népszerűségnek örvendő uta­zásokon. 75 év története — 100 oldalon Kissé megilletődve vesszük kézbe a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat által útnak indított „Pest megyei füzeteid’ kiadványsorozat első hírnö­két: a 75 éves Váci Kötöttáru- gyár történetét. \ A téma időszerűségét egy I ritka jubileum tette indo- holttá: 1885-ben, tehát 75 év- í vei ezelőtt alakult meg Buda- \ pesten az Első Magyar Szövő- í és Kötőgyár RT, amely 1889- \ ben költözött Vácra. Dr. Vigh \ Károly irányításával Bártfai '• Győző, Boros Aladár, Fejes \ István, Surányi Imre és Tiha- í nyi Ernő vettek részt az ít anyaggyűjtés nem kis felada- ! tot igénylő munkájában. A 100 oldalas kis kötet szerzőit $ az vezérelte: olyan munkát £ adjanak a gyár dolgozói és az % érdeklődők kezébe, amely % hűen, a valóságnak megfele- $ lően tükrözi Vác legnagyobb £ textilüzemének háromnegyed í évszázados múltját és jelenét. Ezt a célt — úgy érezzük — sikerült elérniük. Hiteles képet adnak arról, milyen volt a magyarországi textilipar helyzete a század- fordulón. Történelmi hűség­gel írják le a Váci Első Ma­gyar Szövő- és Kötőgyár létre, jöttének körülményeit. Nem a véletlenen múlott a gyár ide­telepítése. A környék lakos­ságának a filoxéra pusztítása folytán bekövetkezett mos­toha állapota olcsó munkaerő­kínálatra engedett következ­tetni. Úgy látszott, hogy ked­vező földrajzi és közlekedési adottságai miatt Vác gyáripari várossá fejlődik majd. A vá­rosi képviselőtestület és a vá­rosi tanács támogatta a gyár­alapítást: 4534 négyszögöles, üres telket bocsátottak ingyen az alapítók rendelkezésére. A kötszövőpvár létrejöttével nemcsak az első, igazi kapita­lista ipari nagyüzem kezdte meg termelését Vácott, de megkezdődött a munkásság szerveződése is. Az ezzel kap­csolatos fejezetek a kis kötet legértékesebb részletei. Az 1903. évi sztrájk idejéről szár­mazó röplap ha hibás magyar­sággal is íródott, de szövege­zőinek politikai érettségéről és marxista képzettségéről tanúskodik. Látjuk a Váci Kötszövő- gyárat az 1918—19. évi forra­dalmak idején és a háborút követő inflációban, a pangás idején, majd a depresszió éveiben. Es amíg a munkás­nyúzó Miskolczy Elemér ügy­vezető-igazgató évi 24 000 pen­gő rendes illetményt vágott zsebre, addig a dolgozók napi 10 órás munkaidő ellenére is csak éhbért vittek otthonukba fizetési napokon. Mélyi ehatóan elemzi a kötet a második világháború idő-; szakát, majd bemutatja a fel-; szabadulás és az eltelt 15 év í történetét. A régebbi etemé-\ nyekre inkább csak az ősz-', hajú, idősebb munkások em- lékeznek. A felszabadulástól i az államosításig, majd azt feö-i vetően napjainkig történteket \ viszont már jól ismeri minden fiatal. A gyári export útját bemu­tató térkép, az elemző statisz­tikai táblázatok és (néhol sze­gényesen szürke) fénykép- anyag egészíti ki a Váci Kö­töttárugyár történetéről el­mondottakat. Az 1350 példányt kevésnek tartjuk: minimális követelmény, hogy a gyár valamennyi munkásának ke­zébe adjuk ezt a tanulságos, hasznos kis kötetet, mélynek elolvasása után nemcsak a jelen juttatásait értékelik job­ban. de az elődök, a hős szövő gyári szervezett munkások harcait is jobban becsülik. (P. R ) Naponta sokan megállnak, hogy megnézzék a Bartók Béla utcában, a tanácsháza oldalán elhelyezett hasznos útmutatót. A márványba vé­sett kalauznak egyetlen szép­séghibája van: lefelejtették róla első számú műemlékün­ket: a váci kőkaput,. s (Kocsis Iván felv.) Anatole France-, Lev Tolsztoj- és Kesser-míívek érkeztek Vácra A SZÉCHENYI UTCAI BOLT ÚJDONSÁGAI: Universum 37. kötete: Boszorkányok, boszorkánv- oerek. Jorge Amado: Holt tenser. Többen: a munkásosztály szerepe az ország úi iáéul Lésében (Kos­suth). ~ Karikás Frigyes: Váloga­tott elbeszélések. Anatole France: A lúdláb királyné. Katkó István: Hátra arc! Lev Tolsztoj: Anna Karenina. Móricz Zsigmond: Be­tyár (Szépirodalmi). — Kesser: Az oroszlán (Európa). — Caud- well: Illúzió és valósáé. Jemnitz: Chopin (Gondolat). _ Gádoros: a l akás berendezése és méretezése (Műszaki). — Liptai Ervin: A ma e var vöröshadseree harcai. Többen: Felezetek hazánk felsza­badulásának történetéből rZrinvi) — Conrad: A Narcissus négere Pocsivalin: Zailik a iéf? (Európa). — Mojzer: Az északolasz cinci ue­cento (Képzőművészeti). — Má­tyás: A polgári közgazdaságé'* főbb irányzatai (Közgazdasági).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom