Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
1960. április io. vasárnap PEST MEGYEI kMíiiap Rambouillet után — Párizs előtt RAMBOUILLET — a francia köztársasági elnök Párizs közelében levő kastélya — gazdagította nevével az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai szótárt. Mint ahogyan a tavalyi szeptemberi amerikai körút eredményét, Hruscsov és Eisenhower tárgyalásait Camp Daviddel jelképezzük, ugyanúgy használhatjuk Rambouillet nevét a kölcsönös megértés, a mindkét részről megnyilvánuló közeledés óhajának, s az eredményes tárgyalásoknak jellemzőjeként. Hruscsov elvtárs immár egy hete elhagyta Franciaországot, s Rambouillet kastélyát ismét megnyitották a műemlékrajongók és kirándulók előtt, akik most fokozott kíváncsisággal keresik fel a kastély termeit, s parkját, ahol a szovjet kormányfő és a francia elnök politikai eszmecseréit folytatta. A kastélyt kitárták a látogatók előtt, akik Camp David szelleme után most a „ram- bouillet-i szellemről’’ beszélnek, a nemzetközi enyhülést jellemző politikai légkörről, amelynek fontos állomása volt Camp David, s amely érvényesült és megerősödött Rambouillet-ban. Ma — egy hét távlatából — még inkább mérleget vonhatunk a szovjet kormányfő franciaországi körútjáról, ennek a nagysikerű Tour de France-nak állomásairól, s a Párizsban kezdődött és Ram- bouillet-ben befejeződött tárgyalásokról. De mindjárt hozzá kell tennünk: nem „befejezett” tárgyalásokról kell beszélnünk, hiszen maga Hruscsov és De Gaulle is kifejezte, hogy május közepén — alig öt hét múltán — Párizsban, a négy hatalom csúcskonferenciáján ismét találkoznak és folytathatják az eszmecserét. Mert a most lezajlott szovjet—francia megbeszélések egyik fő célja éppen a májusi csúcstalálkozó előkészítése volt. Hruscsov elvtárs tavaly februárban Moszkvában találkozott Macmillan brit miniszterelnökkel, aki a Nyugat részéről kezdeményezőként érkezett a Szovjetunióba, szeptemberben pedig Eisenhower elnökkel tanácskozott. Most kicserélhette nézeteit a csúcskonferencia harmadik nyugati résztvevőjével. De Caulle-lal is. MILYEN EREDMÉNYEKET hozott ez a találkozó? A rambouillet-i tárgyalásokról kiadott közös közlemény választ ad erre, de ennél is többet mond az a lelkes fogadtatás, amelyben sok millió francia részesítette Hruscsov elvtársat. Kétségtelen, hogy a látogatás eredményeként máris jelentősen megjavultak a kapcsolatok a francia és a szovjet nép között, annak a két országnak népei között, amelyek az elmúlt évtizedek nagy megpróbáltatásai során együtt harcoltak a közös ellenség, a német militarizmus ellen. A kapcsolatok kiszélesítését szolgálja a két ország között aláírt atomegyezmény, valamint a gazdasági és kulturális egyezmény. Mint az Humanité-Dimanche megállapította a látogatás befejeztekor: a francia közvélemény ma már nem az, ami két héttel korábban volt. Hruscsov elvtárs „első kézből” informálhatta Francia- ország közvéleményét a Szovjetunió politikájáról, gazdasági eredményeiről és célkitűzéseiről, például egy 20 éves távlati terv kidolgozásáról, amelynek végrehajtásával kétszeresen múlná felül a Szovjetunió az Egyesült Államok termelését. A franciák előtt ma már nem titkolhatják el a Szovjetunió igazi célkitűzéseit, a leszerelés. a német békeszerződés megkötése és a berlini kérdés rendezése érdekében tett igazi lépéseit, s célkitűzéseit. FRANCI AORSZÄG KÖZVÉLEMÉNYE különösen nagy érdeklődéssel és együttérzéssel fogadta Hruscsov figyelmeztetését az újjáéledő nyugatnémet militarizmus és revansizmus veszélyére vonatkozóan. A franciák ma tudják, hogy a Szovjetunió nem fogad el semmiféle olyan „európai rendezést”, amely a nyugatnémet militaristák nyeregbeültetésével járna együtt. A német militarizmus egy emberöltő alatt kétszer pusztított végig Franciaországon, s mind a kétszer együtt harcolt a németek ellen a két nép. Ha nincs Sztálingrád — ma nincs független Franciaország! — jelentette ki egyik nyilatkozatában Kir kanonok, akit a Vatikán beavatkozására szinte elraboltak Dijonból, hogy ne fogadhassa Hruscsovot. A franciák milliói a „régi szövetségest” köszöntötték a szovjet kormányfőben, s azért írta az amerikai AP hírügynökség tudósítója: „Hrus:sov, amikor elutazott Párizsból, igen sok francia szívében bizalmat hagyott hazája és saját maga iránt éppen úgy, mint ahogyan sok amerikaiba bizalmat plántált tavalyi tengerentúli látogatásakor.” A KÖLCSÖNÖS BIZALOM megteremtése volt az eszmecsere egyik fontos célja Párizsban és Rambouillet-ban is: felszámolni a hidegháború maradványait a francia— szovjet kapcsolatokban és a nemzetközi viszonyokban általában. Természetesen senki sem várhatta, hogy a Hruscsov és De Gaulle között lefolyt 12 órás tárgyalások eredményeként egycsapásra megváltozzon a nemzetközi légkör. De a két fél tárgyalásairól kiadott közös közlemény reményre jogosít. Mindkét kormányfő kifejezte véleményét, hogy a vitás kérdéseket nem erőszak, hanem tárgyalások útján kell rendezni. Első helyre állították a leszerelés kérdését, amely a legfontosabb és legsürgősebb megoldásra váró feladat. Hangoztatták, hogy tárgyalásokat kell folytatni a Németországgal kötendő békeszerződésről és a berlini kérdés fokozatos rendezéséről. Ezt az utóbbi megállapítást különösen Nyu- gat-Németország jelenlegi vezetői fogadták elégedetlenséggel. Adenauer ugyanis — ezért tárgyalt március végén Eisenhower elnökkel Washingtonban — változatlanul ellenzi, hogy a csúcsértekezleten a német kérdésről és Berlinről tárgyaljanak. De Gaulle ebben a kérdésben tehát a realitások felé hajlik... Mindehhez hozzá kell tennünk Hruscsov elvtárs moszkvai beszédéből egy idézetet: „A leszerelést illetően a mi álláspontunk és De Gaulle tábornok álláspontja, mondhatnám, megegyezik.” Erre az egyetértésre szükség van a jelenlegi genfi tízhatalmi leszerelési tárgyalásokon, ahol a nyugati hatalmak terve még mindig nem felel meg az ENSZ-közgyűlés határozatának, s a tényleges leszerelés helyett továbbra is az ellenőrzés kérdésén igyekeznek zsákutcába juttatni az értekezletet. De Gaulle — aki a héten Londonban Macmillan brit miniszterelnökkel már a Hruscsovval folytatott eszmecsere birtokában tárgyalhatott a csúcstalálkozó előkészítéséről — a közeljövőben sor- rakerülő amerikai látogatása alkalmával Eisenhowerral tanácskozik. így a nyugati kormányfők között bizonvos helyzeti előnye van, s remélhető, hogy ezt „Rambouillet szellemében” használja majd ki. MÉG KÜLÖNBÖZNEK a nagyhatalmak nézetei: hogyan kell megteremteni a békét, de Rambouillet közelebb hozta egymáshoz a szovjet és a francia álláspontot. S ez biztató a május közepén kezdődő párizsi csúcsértekezlet kilátásaira. Sebes Tibor Mikojan Kasszemnél Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese szombaton felkereste Kasszem tábornokot, Irak miniszterelnökét a hadügyminisztériumban. Mikojan és Kasszem szívélyes baráti beszélgetést folytatott. A szovjet vezető ellátogatott Nagib A1 Rubai dandár- tábornokhoz, az iraki államtanács elnökéhez is. Utána megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét. Az iraki főváros utcáin mindenütt nagy tömegek éltették a magasrangú szovjet vendéget. „Rosszul felrakott smink a színész arcán” Az Izvesztyija Herter chicagói beszédéről Hitler hordái 20 évvel ezelőtt támadták meg Norvégiát A hitleri hordák húsz évvel ezelőtt rohanták le Norvégiát. A norvég rádió a gyászos évfordulóra való emlékezésképpen különleges műsort rendez. Az NDK kormánya a hitleri támadás 20. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban az NDK kormánya megerősíti azt az álláspontját, hogy a Keleti-tenger térség békéjének biztosítása céljából hajlandó két vagy több oldalú barátsági, együttműködési, illetve meg nem támadási szerződést kötni. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának szilárd meggyőződése — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a két német állammal kötendő békeszerződés és a nyugat-berlini természetellenes helyzet megszüntetése nagymértékben hozzájárulna az észak-európai térség feszültségének csökkentéséhez. Az NDK és az északeurópai államok gazdasági és kulturális kapcsolatai már most is kielégítőek. Az NDK kormánya azonban úgy véli, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével ezeket tovább lehetne javítani. A Német Demokratikus Köztársaság nyilatkozata befejezésül hangsúlyozza, hogy az NDK-ban megemlékeznek Dánia és Norvégia ellenállási harcosairól. KIÁLLÍTÁS NYUGA T-BERLINBEN A NÁCI RENDSZER RÉM TETTEIRŐL Az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája nyugat-berlini csoportjának rendezésében pénteken A múlt figyelmeztet címmel kiállítás nyílt a Kongresshalle egyik csarnokában. A kiállítási anyag — lapkivágások, fényképek, dokumentumok — a látogatók emlékezetébe idézi mindazokat a rémtetteket, amelyeket a hitleri rendszer éveiben követtek el a nácik Európa zsidó lakossága ellen. Az egyik táblán látható statisztikai összeállítás szerint Németország és a nácik által megszállt más európai országok 8 301 000 főnyi zsidó lakosságából 5 978 000-et, tehát 172 százalékot gyilkoltak meg. A kimutatás szerint Magyar- ország 404 000 főnyi zsidó lakosságából 200 000, vagyis 49,5 százalék pusztult el a nácik rémtettei következtében. Joachim G. Leithauser, az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája nyugat-berlini csoportjának szóvivője a kiállítás megnyitását követő sajtóértekezleten elhangzott kérdésekre, hogy miért nem látható a kiállításon semmilyen Oberländer-, illetve Globke-ellenes dokumentum, holott rengeteg ilyen okmány áll rendelkezésre, kijelentette, nincs felhatalmazva, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon. A Neues Deutschland az április 20-án kezdődő Oberiander-perről A Neues Deutschland szombati számában kommentárt fűz ahhoz, hogy április 20- án az NDK legfelső bírósága megkezdi Oberländer bonni miniszter perének tárgyalását. A tömeggyilkos bonni védelmezői szorult helyzetben vannak, állapítja meg a lap. „Egyfelől szeretnének valamit tenni, hogy a per* megelőzzék, mivel már most megítélhető, milyen nagy Most csak férfiaknak hirdetünk! * Uj //jt . ••• Öltözködjünk divatosan! Ballonkabát Zakó Sportöltöny Kamgarnöltöny Éltartó nadrág 445,— Ft 350,— Ft-tól 480,— Ft 720,— Ft 490,— Ft-tól Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. nemzetközi feltűnést kelt majd az eljárás és hogy a világ ujjal mutogat majd Bonnra. Másfelől aV-onban Adenauer és társai sem maguknak, sem Oberlandemek nem akarnak fájdalmat okozni, mert tudják, hogy Ober- länderrel az egész rendszer érintve van.” Mint a Deutschland rámutat, Oberländer perére mindenképpen sor kerül. Merényletet követtek el Verwoerd dél-afrikai miniszterelnök ellen Szombaton, közvetlenül a Dél-Afrikai Unió mezőgazdasági és ipari kiállításának megnyitása után merényletet követtek el Verwoerd délafrikai miniszterelnök ellen. A megnyitó beszéd elmondása után a miniszterelnök visszaült páholyába, majd egy-két perccel később egy fehér ember kétszer rálőtt. Az egyik golyó a miniszterelnök jobb szeme alatt hatolt be és arcának másik felén hagyta el a koponyát. A másik lövés — mint későbbi jelentések mondják — a miniszterelnök közvetlen környezetének egyik tagját találta el. A merénylőt a rendőrség letartóztatta. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ pénteken kilőtt egy Titán típusú interkontinentális rakétát. Műszaki hiba folytán a rakéta nem érte el a kitűzött célt, s röviddel kilövése után a tengerbe zuhant. „Mivel ünnepelte meg Herter hivatalbalépésének évfordulóját?“ — ezzel a címmel közli az Izvesztyija szombati száma Matvejev cikkét az Egyesült Államok külügyminiszterének chicagói beszédéről. Herter ezt a beszédet hi- vatalbalépésánek évfordulóján tartotta. Herter beszéde azt mutatja — írja Matvejev —, hogy „a múlt terhe“ még mindig visz- szahúzza öt és az amerikai politikát a hidegháború dicstelen útjára. Az a program, amelyet Herter a jövőre vonatkozólag felvázolt, csak ennek a régen kudarcot vallott irányvonalnak néhány hívét elégítheti ki, de elutasítja az emberiség túlnyomó többsége. Hertemek a leszerelési programmal kapcsolatos állás- foglalását . érintve Matvejev rámutat: Herter egész ékes- szólását latba veti, hogy megóvja a világot a reménykedéstől és a derűlátástól. Felhívja a nyugat-európai országokat, fegyverkezzenek, mivel keletről „agresszió veszélye fenyeget“. E felhívás elsősorban Nyugat-Németországhoz szól. Az amerikai külügyminiszter műfelháborodást tanúsít amiatt, hogy Nyugat- Németországot „militarizmus- sal“ vádolják. Szó sincs róla! — mondja Herter. Nyugat- Európában — szerinte — „új Németország fejlődött kj és Adenauer kancellár konstruktív vezetésével újjászületett a demokratikus rend“. Matvejev Hruscsov amerikai útjának fontosságára utalva így ír: Herter említést tesz ugyan erről a látogatásról, de csak azért, hogy a nyilvánvaló tények ellenére arra a következtetésre jusson, mintha ez a történelmi jelentőségű esemény az erőpolitika folytatásának szükségességét igazolná. Az amerikai külügyminiszter beszédében vannak szólamok a békéről, a haladásról, a leszerelésről, a kollektív biztonságról, de ezek olyanok, mint a rosszul felrakott smink « színész arcán. A kollektív biztonságról szólva Herter olyan katonai csoportosulásokra gondol, mint az északatlanti tömb, a SEATO és a CENTO. A tíztagú leszerelési értekezlet április végétől júniusig felfüggeszti munkáját A tíztagú leszerelési értekezleten részt vevő amerikai küldöttség szombaton bejelentette, hogy az értekezlet a küldöttségek közös megál- laipodásával április végétől júniusig nem tart ülést. A bejelentéstevő Eaton amerikai küldött hangsúlyozta, hogy a kéthónapos szünetet a két fél megvitatta és kölcsönösen jóváhagyta. ,Mi, indonézek a szocialista országok legjobb barátai vagyunk" Sukarno pénteki szófiai látogatásai Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke — mint már jelentettük — pénteken hivatalos látogatásra a Bolgár Népköztársaságba érkezett.' Röviddel megérkezése után felkereste a nemzetgyűlés elnökségének hivatalát, ahol Dimiter Ganev, az elnökség elnöke, Todor Zsivkov, az elnökség tagja és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, valamint Anton Jugov miniszterelnök fogadta. Sukarno elnök, Subandrio külügyminiszter és a kíséretében levő többi indonéz személyiség baráti beszélgetést folytatott a bolgár vezetőkkel. Dimiter Ganev, Georgi Dimit- rov-érdemrenddel tüntette ki Sukarnót a gyarmati rendszer ellen, a nemzet függetlenségéért és a békéért vívott harcban szerzett érdemeinek elismeréséül. Este a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége fogadást adott Sukarno elnök tiszteletére. Ganev. az elnökség elnöke méltatta Sukarno érdemeit az öt évvel ezelőtt összeült bandungi értekezlet megszervezésében, a békés együttélés alapelveinek következetes érvényesítésében. Sukarno válaszában hangoztatta. hogy Indonézia a békés építésre törekszik és a háború ellen, a leszerelés mellett száll síkra. „Mi, indonézek. mint az ázsiai és afrikai népek általában, a szocialista országok legjobb barátai vagyunk” — mondotta. Szombat reggel a bolgár vezetők felkeresték Sukarno elnököt a küldöttség szófiai szállásán. Itt Sukarno átadta Dimiter Ganev elnöknek a Sakti (szent erő) elnevezésű érdemrendet, az Indonéz Köztársaság legmagasabb kitüntetését Később a kormánypalotában megkezdődtek a hivatalos bolgár—indonéz kormánytárgyalások. ____________ Szovjet-vietnami árucserejegyzőkönyvet írtak alá Mint a TASZSZ jelenti, Hanoiban az ott tartózkodó szovjet kereskedelmi kormányküldöttség tárgyalásainak eredményeként aláírták a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1960. évi árucsereforgalmáról szóló jegyzőkönyvet. Ennek értelmében a két ország áru- csereforgalma ötven százalékkal lesz nagyobb, mint 1959-ben. TRONDA amerikai artiáta pénteken feleségével együtt menedékjogot és államnolgár- ságot kért a Német Demokratikus Köztársaságban. Tron- da kijelentette, hogy a Nyugaton „a művészeknek alig vannak jogaik. Mindenbe beleszólnak a vállalkozók. A művészek munkaviszonyai sokkal jobbak az NDK-ban, hiszen ott mindenkit embernek tekintenek” — mondotta. A MÁV Dunakeszi Járó- műjavitó 0. V. felvesz: asztalos, lakatos, esztergályos, villanyhegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A MÁV Járóműiavitó 0. V. dolgozói és családtagjai részére járó összes kedvezményeket. munkába járáshoz az ingyenes utazási jegyet biztosítjuk. Szállást biztosítani nem tudunk. Vasútállomás: Dunakeszi-Gyártelep (Váci vonal.)
