Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-09 / 84. szám
Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1960. ÁPRILIS 9. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A Pomázi Vegyesipari Ktsz éves mérlege Alig egy éve beszélgettünk utoljára a Pomázi Vegyesipari Ktsz elnökével, Lei- dinger Gyulával, ä akkor bizony még egynéhány hiányosságot is meg kellett említenünk. A hibákért a ktsz vezetősége volt felelős. Most beszéljen az elnök, lássuk mit tud elmondani a ktsz egy évi munkájáról — bajáról. — Van mind a kettő, van bizony — mondja az elnök — de azért van örömünk is. önálló kisiparos már alig van a faluban, egymás után lépnek be a szövetkezetbe. Örülünk is ennek, hiszen ez azt bizonyítja, hogy a kisiparosok már nem félnek a közös munkától. 1959-ben még csak 52 tagja volt a szövetkezetnek, ma már 70. Ezenkívül 10 ipari tanulónk van. Van olyan részlegünk is, amilyen tavaly még nem volt. A ktsz 1959-es tervét 124 százalékban — a tervezett 1 720 000 forint helyett 2135 000 forintban — teljesítette. A szolgáltatási tervet viszont csak 95 százalékban sikerült teljesítenie. A múlt évben újabb beruházásokat is eszközöltünk. A kádárrészleg szalagfűrészt, gyalugépet kapott, hogy ne kelljen a megmunkálásra kerülő faanyagot ide-oda szál- lítgatni, s géphasználatot fizetni. így helyben is feldolgozhatják a fát. Ez a részleg a múlt évben is viszonylag a legtöbbet jövedelmezett. Ketten dolgoztak és 235 493 forint értéket termeltek. Az 1960-as tervfeladatot 3 100 000 forintban állapították meg. Ennek teljesítése érdekében a legutóbbi közgyűlésen több felajánlást tettek a dolgozók. A budakalászi fodrászrészleg vezetője, Miskolczy László 20 000 forintos többlettermelést, Padera János, a pornázi női fodrászrészleg vezetője 12 százalékos termelésemelést, Nagy János, a kőműves- részleg vezetője 50 000 forintos termelésemelést ajánlott fel. Van viszont baj, ami nehezíti a folyamatos, zavartalan termelést. Itt van például a ktsz udvara. Olyan kicsi, hogy a kádárrészleg faanyagát nem tudjuk elhelyezni. Nagyon jó lenne, ha a szomszédos udvarból 200— 300 négyzetméter területet kapnánk, ott raktárt és garázst tudnánk építeni. Megoldható lenne ez a probléma, mert az udvar államosított terület, s most a sütőipari vállalat használja. Hiába kértük őket, nem hajlandók átadni. Nem várt nehézséget okozott az anyagbeszerzésnél a vegyianyagkészlc- tező vállalat adminisztratív intézkedése is. Eddig a munkákhoz szükséges festékanyagot a háztartási boltokban szerezhettük be, most azonban negyedévre előre be keli jelenteni a pontos mennyiséget. Természetesen ért előre nem lehet a legpontosabban kiszámítani. Az építőrészlegben is kevés a kiutalt anyag, nem felel meg a szükségletnek. Miért nem lehet ezeken a bajokon segíteni? ügy gondoljuk, hegy több megértéssel, kevesebb adminisztratív intézkedéssel meg lehet oldani ezeket a problémákat, s akkor nemcsak az, elnökök, vezetőségi tagok, hanem a szövetkezetbe tömörült kisiparosok is elégedettebbek lennének. A villanyszerelő részlegnek is van panasza. A Pest megyei Építő és Tatarozó' Vállalat vezetősége annak idején megígérte, hogy az épülő pomázi mozi villanyszerelési munkáit a kt,sz-nek adja, de ma már úgy látszik, meggondolta. Nem hisszük, hogy messziről szállított anyaggal és idegenből hozott munkásokkal olcsóbban meg lehetne oldani ezt a munkát. Teljesítse tehát a Pest megyei Építő és' Tatarozó Vállalót ezt az amúgy is megígért kérést, bizonyára nem kerül több pénzébe az államnak és a munkát is becsületesen fogják elvégezni a ktsz dolgozói. M. Gy. Népfront-választások előtt Hagyományos keretek között, jól sikerült szüreti felvonulás és szüreti bál, városi békegyűlés, városfejlesztési ankét, a Vörös Csillag Traktorgyár harmonikaegyüttesének zsúfolt házas hangversenye, farsangi bál a Béke Vendéglőben, a HÉV problémáit megtárgyaló közlekedési ankét, a bolgár vendégek fogadása és bolgár kulturális előadások megtartása, a városi központi színjátszó csoport lázas készülődése a „Nagymama” című darab húsvéti bemutatójára, majd ezt követően a „János vitéz” szsnrehozása — a legkülönbözőbb megnyilvánulások, kultúra, szórakozás. városfejlesztés, egyszóval: Szentendre kulturális megnyilvánulása. Nem sok. de nem is kevés a lelkes tagok összefogására és Lovas József elnök, valamint Szalura István 'titkár vezetésével a népfront- bizottság Szentendrén is igyekszik megfelelni országos célkitűzéseinek. Április 24-én, vasárnap reggel kilenc órai kezdettel rendezendő nagygyűlésen, a városi tanácsháza dísztermében választjuk majd meg újabb és nagyobb létszámú népfront-bizottságunkat, hogy még a felsoroltaknál is többet legyen a város minden lakójának, az egész közösségnek jól felfogott érdekében. Ott meghallgatjuk majd Lovas József elnök beszámolóját, munkájáról, terveiről. Április 24-én választani fogunk — mégkéressük és kiválasztjuk azokat, akiket Szentendrén mindenki és minden érdekel! Nemcsak a saját házuk portája. Felszabadulásunk ünnepe képekben Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél. A munkásőr-egység elvonulása a szentendrei hősi emlékmű előtt. Élüzem-ünnepség a kocsigyárban Április 2-án kilencedszer ünnepelték a Szentendrei Kocsigyár dolgozói azt, hogy jó munkájuk eredményeképpen vállalatuk elnyerte az élüzem címet. Vincze elvtárs, párttitkár üdvözölte a vendégekét és a vállalat valamennyi dolgozóját és megköszönte az üzemi pártszervezet nevében eredményes jó munkájukat: Soffert elvtárs, a járási tanács vb-elnökhelyettese méltatta április 4-e jelentőségét. Elismeréssel szólott a vállalat dolgozóinak munkájáról és további sikerek elérésére buzdította őket. Gál László elvtárs, a vállalat igazgatója értékelte 1959. év munkáját, amelynek eredményességét bizonyítja az élüzem cím elnyerése. Röviden vázolta az 1960. év feladatait, amelyek az eddiginél is keményebb helytállást igényelnek, ha a vállalat tizedszer is el akarja nyerni az élüzem címet. Mosonyi István, az Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének helyettese, a főigazgatóság vezetőjének és valamennyi faipari dolgozó köszönetét tolmácsolta az elért eredményekért, majd Egri Ernőnének, Szöllősi Mártonnak, Vincze Károlynak és Iván Emilnek átnyújtotta a Faipar kiváló dolgozója kitüntetést. Az élüzem oklevél átnyúj- tása után a vezetők jutalmazása következett. Az építőipari szakszervezeti bizottság részéről Györke és Szilágyi slvtársak szóltak a vállalat dolgozóihoz. Korsós elvtárs a járási párt- oizottság képviseletében átnyújtotta a Szentendrei Kocsigyár dolgozóinak az MSZMP 3est megyei Bizottsága elis- nerő .oklevelét a kongresszu- ii versenyben elért kiváló ;redményekért. Az ünnepély a dolgozók ju- almazásával zárult, utána langulatos zene mellett regjeiig együtt maradtak az izem dolgozói. A Szentendrei Kocsigyár lolgozói bíznak abban, hogy 960-ban újbó' élüzemek lesz- lek. bi. Adatok egy emléktáblához az egyik tevékeny munkatársa és állandó cikkírója. Minden héten írt a lapba, bár ezért kenyéradó gazdájától, a plébánostól örök haragot zúdított magára, a lap szellemi és szociális irányvonala miatt. Nem volt a helyiségben, mely a munkásnép érdekeit hivatott képviselni. A napokban történt, hogy a szentendrei pénzügyőrség fővigyázója betért Knipayerhez s midőn megpillantotta az egyik asztalon heverő Népszavát, nemtetszésének válogatott szavakban adott kifejezést. A fővigyázó úrnak kedve szoty- tyant, hogy megtiltsa a kocs- márosnák a lap további jó-. ratását. Azzal fenyegetőzött, hogy ha nem mond le a lapról, majd gondja lesz rá, hogy kocsmai engedélyét megvonják tőle. Hát ebbe, a fővigyázó úr kegyes enge- delmével mi is beleszólunk. Mi nem fenyegetőzünk, hanem szép szóval megsúgjuk fövigyázó úrnak, hogy ilyen módon nem lehet senkire pressziót gyakorolni. Az engedély megvonásához sem neki. sem felsőbb hatóságának nincs joga. Fölösleges hát ilyen s ehhez hasonló dajkamesékkel előállni. Vagy azt hiszi a fővigyázó úr, hogy szabálytalan és indokolatlan beavatkozásával érdemeket szerez? Rosszul hiszi!" 1904. szeptember 4-én „Az igazság” című hatalmas, kétoldalas vezércikkben Iva- nits Lajos néptanító aláírással a népi igazság utáni sóvárgásról olvashatunk, s a keresztény szocialista párt által szerkesztett, s a m. kir. kormány által támogatott Néptanítók Lapjához ilyesféleképpen szól Ivanits, a későbbi 1919-es harcos: „Higyje el a nagyságos kir. tanácsos úr és a Néptanítók Lapjának szerkesztősége, hogy a „buta tömeg” öntua munkáspárt lapja, nem volt szocialista újság, ilyet nem állíthatunk, azonban Per- jesi Sándor és Ivanits Lajos bátran szót emeltek a felekezeti türelmetlenség ellen, az iskolák államosítása mellett, s jogos munkásérdekek képviseletében. 1903. szeptember 27-én például ezt olvashatjuk e lap 39. számában: (A Széchényi Könyvtár hírlaptárában mindenki szó szerint olvashatja.) „Megfenyegetett korcs- máros. Knipayer helybeli kocsmáros előfizetője a Népszava című munkáslapnak. Előfizetője azért, mert vendégei nagyobb részt szocialisták, akik megkövetelik, hogy oly lapot olvashassanak Meqnvílt az Idegenforgalmi Hivatal Hetek óta találgatták a szemlélődök, hogy mi készül a „Kék Duna’1 presszó szomszédságában? , Most már azonban vége a találgatásoknak, .. mert. városunk új színfoltján kék színű tábla hirdeti félreérthetetlenül, hogy a „Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal Szentendrei Kirendeltsége” foglalta el az új helyiséget. Máris akadtak, akik úgy gondolták, hogy IBUSZ-iroda nyílt meg Szentendrén s ezentúl utazásaikhoz nem a budapesti irodákban kell megvál- taniok a jegyeket. Olyanok is jelentkeztek, akik külföldi egyéni utazásaikat szerették volna a kirendeltséggel lebonyolítani. Sajnos, ezeket az igenyeltet nem tudtuk és a jövőben sem tudjuk kielégíteni. A megye Idegenforgalmi Hivatalát a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1957. november havában tartott vb- ülésén a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium rendelkezése alapján hozta létre, s feladatait négy fő pontban foglalta össze: 1. A belföldi vendégforgalommal, valamint a külföldi idegenforgalommal kapcsolatos feladatok, 2. Üdültetéssel kapcsolatos feladatok, 3. Fizetővendéglátó szolgálattal kapcsolatos feladatok, 4. Az „Ismerd meg hazádat” mozgalommal kapcsolatos feladatok, a természetjáró sportlehetőségiek támogatása. A fentiekkel kapcsolatban szoba biztosítása, csoportos kirándulók elhelyezése és étkeztetése, idegenvezetés, információs szolgálat, idegenforgalmi kiadványok kiadása és forgalomba hozása, üdülőterület fenntartása és fejlesztése, műemlékek védelme, idegenforgalmi objektumok kezelése, újabb idegenforgalmi objektumok létesítése, természetjárás elősegítése stb., stb. S mindez nemcsak Szentendre városra vonatkozólag feladata kirendeltségünknek, hanem a Dunakanyar—Pilisvidékre kiterjedően is. Köszönet illeti a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalt azért, hogy felismerve Szentendre város szerepét a Dunakanyarban, kirendeltséget állított fel szeretett városunkban. S köszönet illeti a városi végrehajtó bizottságot azárt, hogy felismerve az Idegenforgalmi Hivatal működésének jelentőségét, helyiséget bocsátott a kiyfndéltsjé« rendelkezésére, segítve árt,' fipisy "Szentendre mielőbb elnyerje idegenforgalmi szempontból is azt a helyet a Dunakanyarban, amely adottságai folytán megilleti. Kircndellségvezetö „A dicsőséges Tanácsköztársaság leverése után ebberi az épületben szenvedtek forradalmi elveikért a munkás- hatalomért küzdő szentendreiek.” Röviden és tömören ennyit mond annak az emléktáblának szövege, amelyet a pártbizottság Duna-parti épületének oldalán nemzeti ünnepünkön vigasztaló tavaszi napsütésben lepleztünk le nagyszámú ünneplő közönség előtt. Ba- ráth Károly, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet s emlékeztünk azokra, akiknek tiszteletére örök időkre kőbe véstük 191í harcos emlékét. Kik voltak ezek az emberek? Részben még itt élnek közöttünk. Megliatottar álltak ott, az emléktábla előtt. De nem mindegyikük, meri Wolf Pali bácsi, az egykori párttitkár, vagy Kukula Józsi bácsi, bár még itt élnek közöttünk, de eljönni már nem tudtak. Nagyobb részben azonban már csak emlékük él közöttünk. Mindegyiküké. így Ivanits Lajosé, az egykori tanítóé, aki — mint mindegyikük — nem ötletszerűen és hirtelen vált 1918—19-ben a munkásmozgalom harcosává, a szegény emberek igazságának keresőjévé. Ezt sok esetben okmányszerűen, a nyomtatott betű erejével tudjuk bizonyítani. Előttem fekszenek a Szentendre és Vidéke Hírlapja című helyi újság 1903-ban megjelent számai. Ezt a lapot Perjesi Sándor szerkesztette, akkor városi írnok, 1918— 19-ben a város forradalmi rendőrkapitánya, majd a vö- rösörség parancsnoka, most az emléktábla egyik hőse, E lapnak Ivanits Lajos, akkor igen fiatal rám. kát. felekezeti tanító és kántor voli datra ébredt és nem his; többé dajkamesékben, a pó rázon való vezetés kora vég leg lejárt.!” Néhány hét múlva, november 6-án ezt írja Ivanit: Lajos, a fiatal felekezeti tanító a pedagógusok szentendrei helyzetére vonatkozóan „A szentendrei róm. katolikui tanítók anyagi nyomora ismét megkezdődött, helyzetüket ismét nyomasztóvá tesz; az a sajnálatos dolog, hogy fizetésüket nem kapják mej rendesen. A deficites hitközség persze, azzal nem törődik, hogy a tanítóság ily er nyavalyából eredően kedvetlen kényszerű munkát végez, nem érvényesíti tudományos hivatását a népnevelés terén. Oh államosítás jöjjön el a te országod!” Erre az akkoriban „forradalmi” megnyilvánulásra, kél hét múlva Kada Mihály plébános hatalmas válaszlevélben útasítja vissza a „magáról megfeledkezett kántortanító úr” alaptalan állításait, s azt írja, „hogy jó ízlésű úriemberek nem állhatnak olyan ügy szolgálatába. melynek bukását óhajtják.” Mindenki szabad képzeletére bízom, annak elképzelését, milyen további bánásmódban részesülhetett ezek után Ivanits kántortanító az iskola igazgató-plébánosától, akit még tizenöt esztendőn keresztül 1919. március 21-ig mint kántortanító szolgálni volt kénytelen. Mert Szentendrén csak akkor hallottunk először állami iskoláról, sajnos, csak 133 napig. Csak két nevet említettem meg azon sokakból, kikre emlékeztet bennünket a szép Duna-parti ház nagyon szép márványtáblája. Horváth Levente
