Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

Egész emberré lenni Tavaszi divat / JUCI NÉNI SOL YMÁRON kölcsönös segítségnyújtás ki- sebb-nagyobb közösségen be­lül, országosan és országok között. Le tudunk mondani egyéni érdekeinkről, ha a kö­zösség érdekei azt úgy kíván­ják, mert tudjuk, hogy nem­csak, a magunk számára, ha­nem embertársaink javára kell elsősorban cselekednünk. A társadalom fejlődésével megváltozott a muraka is. Ma már a legegyszerűbb mun­kapadok mellett is alkotó munkát kell végezni. Ehhez viszont sokoldalúan képzett emberre van szüksége az or­szágnak. A mi erkölcsi fo­galmaink szerint mindenki­nek kötelessége, hogy műve­lődjék, minél több irányban fejlessze képességeit. Nem akarjuk, hogy a ma embere a gép függeléke legyen, ha­nem annak irányítója. Ne kényszerből dolgozzék, ha­nem azért, hogy alkotóvágyát kielégítse, majd látva mun­kájának éredményét, ez örö­met okozzon számára. Azt akarjuk, hogy a ma és a jö­vő embere megtanulja az eredményt meglátni akitor is, ha az pillanatnyilag és látszó­lag neki külön hasznot nem jelent. Munkájának eredményét mindenki könnyen lemérheti azzal, ha kicsit körülnéz és látja hazánk fejlődését. Ez a mi társadalmunk hazafiságá- nafc az alapja. Nincs szük­ségünk mellveregető haza­fiakra, mi eredményeinkre akarunk büszkék lenni, s azt akarjuk, hogy mi is hozzájá­rulhassunk munkánkkal a további fejlődéshez. Tisztelet­tel kell adóznunk azoknak, akik két kezükkel vagy szel­lemi munkájukkal megterem­tette]^ ezeket az. eredménye­ket, tehát tisztelni kell a dolgozó embert. S miközben boldogok vagyunk a magunk eredményei láttán, elismerjük más népek eredményét is s velük együtt örülünk annak. De tisztelettel nézünk azokra is, akik eddig szerzett ta­pasztalataik átadásával hoz­zásegítettek bennünket ahhoz, hogy kitaposott utakon jár­hassunk, s nem nekünk kell az ösvényt megalkotnunk. Igénybe vesszük barátaink segítségét, de nem zárkózunk el a segítségnyújtástól sem. A mi életünk az ember sze- retetére épül. Az emberért történik minden társadalmi rendünkben. Ez a humaniz­mus azonban párosul a ha­ladás ellenségeivel szembeni gyűlölettel. Ez a gyűlölet védi a dolgozók jogait, az ; ország függetlenségét, a dol- \ gozók szabadságát. Ezen \ alapszik az igázságérzetünk, \ erre épül lelkiismeretünk. A ; ma embere nem fél a jövőtől. IA jelen eredménye és a jö- ; vőbe vetett hite megvédi et- \ tői. J Ma még sok emberben él a j régi erkölcs maradványa, í sokan állnak még tétovázva 5 a két erkölcsi szemlélet kö- ! zott. De akarattal és a dolgok ! megértésével mindenki el- j juthat és el is kell, hogy jus- ; son arra a fokra, ahol a í felsorolt erkölcsi normák az j irányadóak és akkor „embe- j rek leszünk a szó igaz értel- j mében". Szebben, jobban j aligha lehetne megíogalmaz- £ ni mindezt annál, ahogyan ^ Kádár elvtárs a MSZMP VII. £ kongresszusán tette: 1 A kommunistáknak nem í kell másnak lenniök, mint a többi ember. Nem kell külön- legesnek lenni, csak ember- nek, a szó igaz értelmében... ^ A kommunista csak úgy tud ^boldog lenni, ha minden dol- gozó emberrel együtt lesz J boldog ... A kommunista em- ^ bér olyan ember, aki egyet­len kanál ételt sem tud le- 4 nyelni jóízűen, ha egy má- < sik dolgozó ember éhezik... Nem kell nekünk az emberek felett állnunk, de alattuk ^ sem. Az egész ember nevet í kell kiérdemelni, í M. L. Testszín és fehér csíkos ta­vaszi ruha. Dísze: a csík állítása és egy, új vonalú zsebrész (Foto: Seregély) Valahányszor az ifjúság hely­zete kerül szóba, mindig akad valaki, aki jelenlegi nevelési rendszerünket azzal marasz­talja el, hogy sóhajtozások közepette kijelenti: „Hiány­zik az erkölcsi alap, mert nincs kötelező vallásoktatás az iskolában, ez látszik meg a mai fiatalokon.” Nem, nem ez látszik meg rajtuk, hanem az, hogy a szülők egy részében még a régi társadalmi rend erkölcsi felfogása él, még nincsenek tisztában azzal, hogy mit ér­tünk ma erkölcs alatt, meny­nyiben különbözik a régitől. Társadalmi rendünk alap­vetően eltér a régi osztálytár­sadalmaktól. Azok a termelő- eszközök magántulajdonára épültek, a mi társadalmunk a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épül. Ez a kü­lönbség megmutatkozik a tár­sadalmi tudat különböző for­máiban, tehát az erkölcs fo­galmának kialakításában, az erkölcsi normák meghatáro­zásában is. Az erkölcsi normák — me­lyek a történelem folyamán változtak — alapjában véve azoknak az elveknek, szabá­lyoknak összessége, amelyek meghatározzák az emberek magatartását embertársukkal és a társadalommal szemben. Az erkölcshez tartozik a jóról és rosszról, a kötelességről, az igazságról, a becsületről alkotott fogalom! A viszonyí­tás alapjának megváltozásá­val a fogalom is átalakul. Mivel az erkölcsi normák nem örökérvényűek, a társa­dalom formálódásával, fejlő­désével együtt változnak. Együtt, de nem egyidőben. A gazdasági alapokban a vál­tozás gyorsabban megy vég­be, mint ahogyan az emberek tudata átformálódik. A régi erkölcs alapja a ma­gánvagyon szerzése volt, a mai erkölcs alapja a közös­ség anyagi alapjának növe­lése. Erkölcsi normáinkat mi nem isten parancsolataiból vezetjük le. Nem azért cse­lekszünk megfelelő módon, hogy azzal a túlvilágra meg­felelő jegyet váltsunk, hanem azért, mert a közösség érdeke ezt így kívánja tölünk. A mi erkölcsünk alapja a munka és a munkához való viszony. A munkában való összefogás, az emberi jólét biztosítása, a közösség megerősödése az egyén jólétét is fokozza. Az eredményes munka alapfelté­tele a béke és szabadság, a felszabadulás az elnyomás és az erőszak alól. Kialakul a — Sietni, sietni azzal a fényképezéssel, rögtön indul a vonatom! (Foto: Nánási) í j MINAP ISMÉT megláto- ! Cl gáttá Juci néni szerkesz- I tőségünket. Hatalmas tálca fi- ! nőm süteménnyel vendégelte \ meg gyorsírónkat, $ az újság- ! írónőket. Olyan jó volt a kré- \ mes, a puncsos, a csokoládé- \ torta, hogy alig győztük kér- ; dezni, hol vette őket. i — Elmondok mindent, drá- : gáim, csak sorjában! — neve- ; tett kedvesen. — A dolog úgy l kezdődött, hogy a tegnapi ün­nepen engedtem az egyik kis unokahugomék csábításának és elmentem velük kirándulni. Nagyon bíztattak, hogy nem lesz nagy az út, kapaszkodni sem kell. Rá is álltam, s való­ban éppen s délre felértünk, Nagykovácsiból indulva, a zsíroshegyi menedékházhoz. Azzal kecsegtettek a fiatalok, hogy jó ebédet Icapunk, ami különösen fontos lett volna, mert kicsi gyerekek is voltak velünk. Az ebédből azonban nem lett semmi. Ugyanis a menedékházban csak kettő után kerülhet főtt étel az asz­talra. Addig borsos áron sza­lámit meg régészeti leletnek is beillő kolbászt lehetett csak kapni, égett héjú kenyérrel. Még vajat sem szolgálhattak fel. — Szerencsénkre vált azon­ban, hogy éhen maradtunk. A gyerekek néhány csokiszelet­tel megelégedtek, mert azi ígértük nekik, hogy majd a keserű kolbász és a halvány szalámi helyett, (melyet bíz­vást magunkkal vihet tüiüc volna otthoni éléskamránkból is), majd Solymáron kapnak cukrászsüteményt. Vidáma n mentek is a faluig, a felrep­penő fácánok, riadt nyuszik és úton-útfélen kéklő ibolyák is alig tudták tartóztatni őket. Hogy nemcsak éhségünkben ízlett a készítményük, hamm a legpártatlanabb ember is csak jó véleménnyel lehet a kis Solymár kitűnő cukrász­dájáról, azt magúik is bizo­nyíthatják, leikeim! Mert, hogy ez a sütemény ormán volt! Lelkes diadalkiáltásokkal ün­nepeltük a jó ötletet, s bíztat­tuk Juci nénit, hogy hasonló minőségi vizsgálatnak bármi­kor készséges megejtői le­szünk. — El kell azonban még va­lamit mondanom — komorul el kedves vendégünk. — Sok kedves kis gyereket láttunlz, jól öltözöttet, csinosát a cuk­rászdában. Fagylaltért, süte­ményért tértek be, öröm nőit nézni őket. Két pöttöm ci­gánylányka is nyújtotta barna kezében a pénzt a „fagyiért”. S amíg az a pár perc eltelt, amíg sorra kerültek, s kiszol­gálták őket, vagy húsz gonosz megjegyzés is hangzott el — jólelkű egy sem* „Minek jöt­tök ide”, „De szurlasak ragy­iak”, „Ne tedd oda a mocs­kos kezedet’’, „Minek neked fagylalt” — ez csak az egy­szerűbbre volt. A kát testvér­ke — egyik pici, rriásik kicsi — szorosan összebújva, égő szemmel és némáin állta a vesszőfutást. Nekem ,meg bele- nyilait a szivembe: ha csak egy fagylaltra várá.-, alatt erfíl- nyi aáncs éri ezt a két oy-eve­ket — véletlenül tiszták is,' szépek is 1'®'— mi a sor­suk máskor?-Szotialisia álltam­ban faitájuk, ruhájuk szeirint megítélni gyerekeket — meg­engedhetetlen kegyetlenség. Sajnos, utánajártam, s tudom, hogy az egy esztendeje Soly­márra telepedett cigány csa­ld lók asszonyai akhor sem vállalhatnának munkát, ha va­lahol kapnának, mert gyerme­keiket óvoda, bölcsőde — faji megkülönböztetés alánján! — nem fogadja be! I\M EGIGÉRJÜK, hogy a szé- gyenteljes ügynek utána­járunk, s szeretettel búcsúzunk Juci nénitől, abban at remény­ben, hogy máskor is ■ felkeres minkef. R. Zs. Végre levethetjük a meleg télikabátot. Helyébe lép a ta­vaszi kabátprobléma, de en­nek divatja olyan változatos, hogy mindenki találhat ízlé­sének és alakjának megfele­lőt. Divatos a jól ismert fiú­kabát éppen úgy, mint az egyenes vagy bő köpeny. Az erősen sveifolt redingot is na­gyon elegáns lesz tavasszal. A tabaszi kabátokra a leg­jellemzőbb a gallér és az uj­jak szabása. Közkedvelt forma úgy 'külföldön mint itthon, a divatos és mutatós tölcsér- ujj, dte sok a könyökig vagy. azon alul érő „egyszerű” be­varrott ujj is. Divatos az óriá­si, vállra boruló gallér — va­lamint a teljesen gallér nél­küli megoldás. Óriási gallér csak magas nőnek ajánlatos. Aki most akar tavaszi ka­bátot csináltatni, könnyen vá­laszthat, mert gazdag anyag- választék van. Kapiható a még mindig kedvelt tweed, a na­gyon divatos pepita, az eszter- házi és még nagyobb kockás. Tömve vannak az üzletek a legélénkebb és legdivatosabb kabátszövetekkel. Az idén ta­vasszal korábban öltözködnek a nők tarka színekbe, mint máskor. Már a tavaszi kabá­toknál feltűnnek a narancssár­ga, a piros, a citromsárga, a tiirkizzöld és kék, a lilák 'kü­lönböző árnyalatai. Aki nem szereti az élénk színeket vagy marad a pepita vagy a min­dig divatos sötétkék mellett... A kabát mellett izgalmas kérdés: a tavaszi kosztüm. Itt is könnyű dolgunk van, mert a kosztüm divat ja ' legalább olyan változatos, mint a kabá­té. Először is a legfontosabb ’ jó hír: újra divat a klasszi- j kus , kosztüm. Akinek még j megvan a régi, könnyen’ újjá- j varázsolhatja fehér díszítés-\ sei. ami lehet gallér, paszpo- j lozás, virág. Díszítésre csak í jól mosható anyagot vegyünk,! mert a fehérnek vakítania! kell. Piké, ripsz, organza 'ki- ! tűnőén alkalmas erre a kosz- í tümöt-fiatalító célra. A klasszikus kosztüm mai j formája' csak annyiban tér el j a régitől, hogy nem teljesen j sveifolt, hanem könnyedéní követi az alak vonalát. A ka- j bát eltakarja a csípőt, de aki! ennél hosszabbat vagy rövi- í debbet szeret, szintén divatos! lesz. Általában elmondhatjuk I az 1960-as tavaszi divatról, i hogy „minden hordható”, i Mert a klasszikus kosztümön: kívül divatos az öves kosztüm.: Egyszínű, kockás vagy csíkos j anyagból egyaránt. Sok egye-; nesszabású kosztümkabátkát i láttunk, vagy nagy zsebekkel ' vagy csak kis zsebpántokKal. És aki szereti, csináltathat új­ra kiskosztümöt. Egy francia divatlapban sötétlila kulikosz­tüm bizonyítja ennek a di­vatnak összes előnyeit. Ka­bátja csípőig ér, ujja bő, kö­nyökön alul ér, és — gallér nélküli. A komplék és könnyű kö­penyek késő tavasz és kora nyár legkihasználhatóbb da­rabjai. A ruháknál igen kedvelt a tulipán forma. Lefelé bővül, de nem 'húzott és nem túl sok bőséggel, hanem simán. Fel­tétlenül megkívánja az alsó­szoknyát, ami a lefelé széle­sedő vonalat kiemeli és szé­pen kitartja. Mint a neve is mutatja, úgy hat, mint egy lefelé fordított tulipánvirág. A deréknál tehát szűk, de a szükséges bőség vagy rakások­ban vagy hótokban van el­tüntetve. A fiatalabb korosz­tálynak alsószoknyával ked­ves, virágszerű járást kölcsö­nöz. A körben rakott szoknya és a plisszé szoknya is diva­tos. Az utóbbiból feltétlenül a sok helyen kapható gyürte- lenített terrylen plisszé vagy rakott szoknyát vegyük, jól kihasználható az idén tavasz- szál is nagyon divatos rövid kiskabátokkal. A nyári divatról előre osak annyit árulunk el, Ihogy köny- nyed, nőies és nagyon élénk, színes lesz. Az alsószoknyát kedvelők azért gondoskodhat­nak jóelőre, ha nem is több, de egy alsószoknyáról... G. É. Tavaszi kabátdivat J Modern vonalú, nagyzsebes J kabát, a divatos más színű J kihajtóval. < * A világos anyag szépségét emeli ki a sötét hajtóka és a hozzávaló kalap ennél a ka­bátnál. (Foto: Gábor) FOGYÓKÚRA-HÍZÓKÚRA Mielőtt valaki szigorú fo- ;gyó- vagy hízókúrába kez­dene, feltétlenül kérje ki szakorvos véleményét. Azon­ban enyhébb diétát — ameny- nyiben nem esik nehezére — mindenki tarthat, aki úgy látja, hogy testsúlya előnyte­lenül megváltozott. Habár a súlycsökkenés vagy többlet sok ízben belső bajok jele, a hízás vagy fogyás lehet meg­változott életmód vagy egyéb ok következménye is. Sem a fogyás, sem hízás nem gyors folyamat, szívós kitartással kell az étrendi és életmód­beli szabályokat betartani, hogy eredményt érhessünk el. Az, hogy újabban annyi kö­vér vagy a kelleténél gömbö­lyűbb ember van Magyar- országon, nemcsak a fokozódó jólétnek, hanem a helytelen táplálkozásnak is a következ­ménye. A felesleges zsír és hús nem egészséges egy tes­ten sem! Csak megterhelést okoz az egész szervezetnek, kivált a-szívnek. Aki fogyni akar, kerülje a zsírok (zsír, olaj, vaj) és a szénhidrátok (lisztes anyagok, cukrok) fogyasztását. A bő­ven laktató és tápláló fehér­jék (hús, sovány tejtermék, tojás) viszont az étrend ge­rincét képezik, a vitamindús főzelékek és gyümölcsök mel­lett. Jól bevált és könnyen meg­valósítható étrend: Reggeli: 1 csésze fekete­kávé vagy erős tea, keserűen vagy szacharinnal édesítve. 1 keménytojás, 1 pirított zsemle. Tízórai: 10 dkg sovány te­héntúró vagy sovány sajt. Hozzá retek vagy később zöldpaprika, paradicsom. 5 dkg gyümölcs. Fél kifli vagy egy szelet kétszersült vagy két szem keksz. Délben: 10 dkg bármilyen zsírtalan, kifőtt hús vagy pá­rizsi vagy tonhal vagy más fehér hal; kevés vajjal. 10 dkg gomba, kifőzve, vajjal. Retek, saláta, cékla, uborka, savanyúkáposzta tet­szés szerint. 1 alma. Vagy: 10 dkg zsírban sült zsírtalan hús, 2 szem burgo­nya, kevés vajjal, vízben főzve. Vagy vegyes kifőtt főzelék, két tükörtojással. Alma, savanyú minden ebédhez jár. Este: 1 keménytojás, 1 üveg joghurt vagy 2,5 dl aludtej, 1 kétszersült, a tojás­hoz savanyúság, vacsora után 1 alma. Vagy: 1 pár. virsli, 5 dkg sajt. Vagy gombás tojás. Vagy hi­deg sült, salátával. Napi kenyéradag 3—1( deka. A hízni kívánóknak általá­ban az egyik bajuk, hogy ét­vágytalanok. Ezért ételüket tojássárgájával, tejföllel, tej­színnel dúsítsuk, hogy táp­lálóbb legyen. Bővebb rántás, zsír hozzáadása is hízlalóbbá teszi az ételt. Fontos, hogy érdekes, változatos étrendet biztosítsunk. Reggelire: tej, kávé vagy kakaó, lehetőleg tejszínnel. 2—3 dkg vaj, méz, gyümölcs­íz, kaláccsal vagy péksüte­ménnyel. Tízórai: lágytojás zsemlyé­vel, belekevert vajjal; vagy tejfölös túró vagy szalonnás rántotta; vagy tejbendara ka­kaóhintéssel vagy füstölt kol­bász vagy körözött. Gyü­mölcs, nyáron paprika, retek, paradicsom mindehhez. Ebéd: krémleves vagy hús­leves gazdag betéttel vagy tejföllel dúsított zöldségleves. Rizses, burgonyás, galuskás húsétel, bő zsírban, ha lehet, tejfölös mártással. Tészta, gyümölcs. Uzsonna: mint a reggeli. Vacsora: húsétel és utána tészta, gyümölcs. Vagy válto­zatos hidegtál, utána süte­mény. Hozzá bőven kenyér, vaj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom