Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

fánniáM CEGLÉD, ALBERTIHSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEHö RÉSZÉRE Kiváló dolgozók az állomáson IV. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM 1960. ÁPRILIS 8. PÉNTEK Most, a tavaszi vetések ide­jén hasznosnak tartjuk ismét közölni Liszenkó akadémi­kus véleményét a kukorica termeléséről. A januárban megtartott or­szágos kukoricatermesztési tanácskozásra eljött hazánk­ba a világhírű növényneme­sítő szovjet tudós, Liszenkó akadémikus. Majd Hruscsov elvtárs Sevcsenkó akadémi­kust — akit szintén sokan ismernek hazánkban — küldte el hozzánk, hogy a négyzetes, fészkes kukorica- és silóku­korica-termelést segítse elő. A tanácskozáson már igen •zép kukorica-terméseredmé­nyekről számoltak be. Külö­nösen a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a babarci Béke Tsz és még sokan mások, akik 35 mázsa májusi mor- zso't kukoricát termeltek. Mindannyian feszült figye­lemmel vártuk Liszenkó elv­társ felszólalását. Ugyanis sokféle termelési módszer­rel érték el a szép ered­ményt. Voltak, akik a Kolbai- féle ikersoros termelésre es­küdtek, mások a soros mű­veléssel tudták a tőszámot emelni, legtöbben azonban a négyzetes fészkes módszer mellett kardoskodtak. Vajon Liszenkó elvtárs melyik módszert tartja helyes­nek? Meglepetésünkre nem a ve­tési módot tai-totta a legfon­tosabbnak. A fontossági sorrendet az alábbiakban állapította mer?: 1. A talajerő-utánpótlás, vagyis csak jó erőben levő föld adhat nagy termést. 2. Az őszi mélyszántást határozta meg, ami úgy jő, ha 35 centiméter. Az elővetemcnyt nem tar­totta fontosnak. 3. A nemesített vetőmag, főleg a hibrid magok fontos­ságát emelte ki. Fajtát nem jelölt meg. Erre azt mondta, hogy a táj jellegének leg­megfelelőbb, már kikíscrlete- zett, bevált fajtát kell ter­melni. 4. A vetés előkészítése gyomtalan, porhanyós, egye­nes, barázda mentes föld le­gyen. 5. A vetés módja a célnak megfelelően, ha köztessel (babbal, borsóval, tökkel) akarjuk vetni, akkor az iker­soros. Ha kevés kézi mun­kával akarunk termelni, er­re a négyzetes fészkes a leg- aiaalmasabb. Lehet nagy termést elérni soros műve­léssel is, de csak a 18 000— 30 000 holdankénti tőszámmal. Erre vonatkozólag megje­gyezte. hogy a négyzetes fészkes vetéssel lehet elérni a tenyészterület egyenlő ki­használását. a 20 000 tőszám biztosítását és a gépesítés legmagasabb fokát, ezért ezt ajánlja. 6. Nagyon fontosnak tartja a növényápolást, úgy kézzel, mint géppel. Ha nem gyo- mos, akkor is legalább négy­szer kultivátorozni és három­szor kapálni kell, különben nagy termést várni nem le­het. A tanácskozás egyetértett vele. Ügyhiszem, a ceglédi szövetkezeti tagok is. — Radosza Miklós — TÖRT ELI SZÍNHÁZBA JÁROK JÓL SIKERÜLT irodalmi est volt a MEDOSZ kultúrotthonban szerdán este. A műsorban Ungi Nagy Ist­ván és Ladányi Mihály szol­noki költők versei szerepeltek. Elsőnek Ungi Nagy Ist­ván beszélt életéről, küzdel­meiről: elmondotta, hogyan találkozott először az iroda­lommal. Azután verseiből hal­lottunk euy tucatnyit, részben a saját tolmácsolásában. A versek egyenkénti értékelésé­re se időnk, se helyünk, de ez nem is célunk. Erénye, hogy a népi eredet íze-színe minden versében benne van, azonban a sorok mégis nehezen talál­tak utat a hallgatók szívéhez. Mi ennek az oka? Talán az, hogy témái meglehetősen szokványosak, sokszor megír­tak, nem eléggé egyéniek. Ké­pei ugyanakkor gyakran vá­ratlanok, de inkább meghök­kentenek, mint gyönyörködtet­nek. S ehhez még hozzájön­nek az itt-ott felbukkanó for­mai lazaságok: ragrímek, azo­nos szófajták összepárosítása stb. Édesanyjáról írt versei kü­lönösen szépek. Ladányi Mihálynak, a má­sik költőnek már jócsengásű neve van. Verseivel elég gyakran találkozunk országos irodalmi lapokban is. Önmaga felolvasta költeményeiből megállapítottuk mi is, hogy nem ok nélkül kezd neve is­mertté válni az egész ország­ban. Témái változatosak, mon­danivalója friss, hasonlatai fordulatosak, egyéniek. Külön érdeme, hogy biztosan áll a lábán a formabontó moderniz­mus és a hagyományos verse­lés határmezsgyéjén. Nem szürrealista, de nem is avult. Verseiben előnyösen érzik a faluból jött, városivá lett ember kettőssége: soraiba be­lefér a kis harang idillikus csengése és a városi élet zaja. Ha arra gondolunk, hogy La­dányi Mihály mindössze 26 éves, úgy érzem, hogy nevé­vel és szép költeményeivel még sokszor találkozunk maid. Egyórás előadás nem alkal­mas arra, hogy két költőről végleges véleményt mondhas­sunk. Az azonban bizonyos, hogy a költészet szépségeiből ízelítőt adtak azoknak, akik jelen voltak. Kár, hogy keve­sen voltunk. A költeményeket Irházi Gyuláné, Bocskai Zsuzsa, Ba- góczki Lajos és Sebe János tolmácsolták a tőlük megszo­kott tudással, érzéssel, jól érthetően. — Szálkái Miklós — Nem hiszem, hogy van a környékünkön olyan kultúr­otthon, amely annyira népes és látogatott lenne, mint a törteli. Ezt csak úgy melléke­sen jegyzem meg, mert tulaj­donképpen a törteli színházi életre vagyok kíváncsi. — Színházi élet Törteién? — adja vissza a kérdést a közismert pedagógus. — Hát ennek bizony története van, aminek tisztázása annál hasz­nosabb, mert színházi életünk gyors és viharos fejlődése pompásan meglátható benne. — Állapítsuk meg gyorsan, hogy a felszabadulásig Törte­ién ilyen nem volt. Néhány rossz műkedvelő előadás, avas népszínművek bemutatása. Jellemző adat, hogy a mozi is csak hetenként egyszer ját­szott nagy gondok és nehézsé­gek árán. Ha jól emlékszem, 47-ben szerepelt először Tör­teién állami színház. A kecs­kemétiek matatták be a Mély­szántást, A törteliek elámul- tak. Hát ilyen is van? Hát így is lehet falun színházat játszani? És jött az igény. Sorra kerültek a jobbnál jobb előadások. A Tartuffe, a szol­nokiak remek előadásában a Néma levente. Két év óta a Petőfi Színpad, Nagysikerű előadásaik közül érdemes a Nők harcát, a Váljunk el. Ke­rekes kút c. darabokat meg­említeni, Minden előadásuk nagy közönséget vonz. — Szándéltosan hagytam utoljára, pedig talán elsőnek kellett volna említeni a Déry­né Színházat. A törteli közön­ségnek bőségesen elegendő az, hogy a Déryné plakátja — és milyen szép, gondos és mű­vészi —, megjelenjen a falon, már mindenki hanyatt-hom­lok siet a kultúrotthon pénz­tárához, hogy idejében bizto­sítsa a helyét az előadásra. Hogy az előadások milyenek? A hatalmas érdeklődés min­dent magyaráz. Nyugodtan ál­líthatom, hogy fővárosi szín­vonalú. Kitűnő színészek, pa­zar díszletek, nagyszerű fény­hatások, kitűnő zenekíséret és mindezek együtt a közönség számára: pompás szórakozás. Nincsen olyan előadása a Dé­ryné Színháznak, amit nem zsúfolt ház nézne végig, pe­dig az előadások nagy részét hétköznapon, munkanapokon tartják és a falu dolgozó népe ennek ellenére is zsúfolásig megtölti a termet. Nem is tudom, melyik da­rabjukat említsem? Talán a legszebb és legcsodálatosabb a Romeo és Julia volt. De nem hagyhatom ki a Tündérlaki lányokat, vagy a múlt héten bemutatott remek Abrahám Pál operettet: a Hawai rózsá­ját. A szereplők mind kedves is­merősök. Hídvégi Lajos és Pege Margit dédelgetett ked­vence a törtelieknek. Befejezésül hadd mondjam még el. A múlt heti előadáson bejelentette a kultúrotthon vezetője, hogy húsvét hétfőjén színre kerül a Sport és szere­lem című vígjáték. A Petőfi Színház húsvéti előadására már minden jegy elkelt! — Rik — A ceglédi MÄV vasútállo­máson Nagy Sándor pártlit- kár tájékoztatott bennünket a közelmúlt örvendetes esemé­nyéről : — Állomásunk, mivel az 1959- es év második felének tervét az előirányzott 100 százalék fölé 108 százalékra teljesítet­te vezérigazgatói elismerésben részesült. Ebből az alkalomból több dolgozó jutalmat is ka­pott. A kiváló dolgozó jel­vényt és jutalomképpen fél­havi fizetését 10 dolgozónk kapta meg. Ezek a dolgozók a következők voltak: Soinogy- vári Ferenc állomásfónök, Eenkefi Mihály főnökhelyet­tes, Bölcső János kereskedel­mi főnök. Katona Lajos KTG vezető. Pctrényi József és Kovács József vonatvezetők. Kárpáti Sándor forgalmi szol­gálattevő. Eeseri Lajos és Orosz János tolatásvezetők és Mári Károly váltókezelő. Ezenkívül még nyolcán kap­tak kiváló dolgozó oklevelet és félhavi fizetést, 22 dolgozót pedig 250—350 forinttal jutal­maztak. „HIBRID-KACSAK“ Az elmúlt évben pekingi kacsákat hozattak Németor­szágból a dusnoki víziszár- nyas-telepre és ezzel a fajtá­val keresztezték a magyar parlagi kacsát. Az első nem­zedék március közepén kelt ki, s azóta már 23 000 keresz­tezett kacsát tenyésztenek. Az eddigi tapasztalatok igen ked­vezőek: a tojások kelési ará­nya 20 százalékkal növeke­dett, kevesebb az elhullás és a „hibrid-kacsák“ súlygyarapo­dása jóval nagyobb. A telepen ez évben összesen 180 000 keresztezett kacsát keltetnek. A szárnyasok egy részét átadják a termelőszö­vetkezeteknek, állami gazda­ságoknak, más részét tovább tartják és kilenchetes korban pecsenyekacsaként exportál­ják. Körülbelül 1000 mázsa pecsenyekacsát szállítanak mindkét Németországba és Ausztriába. Több mint 30 000 holdon sorol a cukorrépa az állami gazdaságok földjein A kora tavasziak vetéséhez rendkívül kedvező volt az idő­járás. Az állami gazdaságok­ban a legkedvezőbb időbeosz­tással és megfelelő minőség­ben végezték el az időszerű munkákat. A tervezett 31 000 holdon elvetették már a cu­korrépát is, amely a legtöbb gazdaságában szépen sorol. Jól fejlődik a tavaszi árpa, a zab, a borsó és a mák is. Az állami gazdaságok növényter­mesztői a legnagyobb tavaszi feladatra készülődnek, április második felében ugyanis meg­kezdik a kukorica vetését és két hét alatt 250 000 holdon akarják földbe tenni az állat- állományuk ellátására ter­mesztett szemes- és silókuko­ricát, valamint a jövő évi hibridkukoricavetőmag-ellá- tást biztosító magvakat. — SZERDÁN délután a Ceg­lédi Kossuth Építők csapata edző mérkőzést játszott a Ceg­lédi Honvéd csapatával. A ta­lálkozót a Kossuth Építők csapata 6:0 arányban nyerte meg. — A HULLADÉKGYŰJTŐ VÁLLALAT szerződést köt a termelőszövetkezetek egy megbízottjával, aki a terme­lőszövetkezet területén talál­ható vas-, rongy-, papír-, stb. hulladékokat összeszedi, össze­szedeti és bizonyos időközön­ként átadja a Hulladékgyűjtő Vállalatnak. — EGY UJ ESZTERGA­PADOT és egy csiszológépet vásárol a II. negyedévben a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz ........ A Z IRODALMI SZÍNPAD mai estjén a kiadott műsortól eltérően Dobozi Imrén és Cse­res Tiboron kívül Szentiványi Kálmán és Sipos Gyula köl­tők, valamint Polgár Judit és Rab Edit művésznők is fel­lépnek a vasutas-énekkarral és a művelődési ház tánccso­portjával együtt. Az előadás az eddigiektől eltérően, este 7 órakor kezdő­dik. sági elnök rezidenciája, vala­mint művészeti és tudomá­nyos intézmények egész sora is. Prága csak a Hradzsin gazdagsága alapján is megér­demli a ( sokszor hallott „aranyváros” nevet. A nagy­hatalmú uralkodók Közép- Európa sok becses kincsét gyűjtötték ide össze. Itt lát­ható többek között a magyar Kolozsvári-testvérek állal ké­szített sárkány ölő „Szent György"-szobor is, amely a középkor európai viszonylat­ban is legértékesebb képző­művészeti alkotása. Prága azonban nemcsak a műemlékek, hanem a ma modern városa is. Ez az üzle­tek kiképzésén is meglátszik. Sok a modern, új kereskedel­mi formában árusító üzlet. Bár faanyagban gazdagabbak, az üzletberendezéseknél mégis gazdaságosan kevés fát hasz­nálnak. Érdekes jelenség, hogy a kirakatok és üzletek a házak belső udvaraiba is benyúlnak. A prágai „árkádo- sításnak” ez a formája na­gyon praktikus. Az ilyen belső udvarokból több átjáró nyílik a szomszédos utcákra. Az élelmiszerüzletekben sok magyar árut: konzervet, bort és húskészítményt látni Elektromos háztartási cikkeik különösen praktikusak és na­gyon olcsók. A prágai divat és öltözködés szerényebb a pestinél. Lakáskultúrájuk ma­gas fokon áll, sok a modern, kis darabokból álló bútor az üzletekben. A prágai élet futó megismerése is arról győzött meg bennünket, hogy a cseh­szlovák emberek kedvező élet- körülmények között élnek. Életszínvonaluk a miénkhez hasonló. (Folytatjuk) II. rész Este érkeztünk meg Prá­gába. Villanásnyi, de mégis megragadó kép volt, amelyet a szállodába rohanó autó­buszból ízelítőként a városról kaptunk. A modern világvá­rosi Prága képe volt ez: a fényben úszó Vencel tér, a káprázatos neonfények kaval- kádja és a csillogó kirakatok folyama. Sietve fogyasztottuk el a vacsorát, hogy még az­nap este újból, minél előbb találkozhassunk a várossal. Az éjbe nyúló séta Prága szépségeinek még mindig csak töredékét tárta elénk. A régi város benőtt az új falai közé. Az egyik hangu­latos kis utcácskában még gázlámpa ég a boltívek fe­lett, a másikban már higany­gőzlámpák világítanak. Prá­gára a hangulatos kis utcák jellemzőek, a dombokon épült városnak természetszerűleg nincsenek széles sugárútjai. Szinte önként adódik az ösz- szehasonlítás lehetősége fővá­rosunk budai részeivel. Ezt a hasonlatosságot még a várost átszelő festői szépségű Vltava folyó is csak erősíti. A folyót tömzsi kőhidak szelik át. A víztükör felett sirályok, a vi­zen pedig vadkacsák ringa- tództak. A Vltava bal partján fek­szik Prága ékessége, a vár: a Hradzsin. Itt minden kő a történelem egy darabja. Kö- zép-Európa sok történelmi személyisége fordult meg itt a századok folyamán. Volt idő, amikor Magyarország sorsát is innen igazgatták. A Hradzsin legkiemelkedőbb építészeti remeke a gótikus, kéttornyú Szent Miklós temp­lom, amelyet közel ezer éven keresztül díszítettek Európa leghíresebb építészei. A vár lovagtermét II. Lajos építette. Itt találhatók az egykori aranycsinálók („alkimisták”) odújai, ahol különféle ásvá­nyokból, füvekből akartak mesterséges úton aranyat elő­állítani. Ez a 15 parányi há­zikó ma' panoptikumszerüen korabeli viseletbe öltöztetett babákkal van berendezve. A várban van a köztársa­m A ceglédiek a Hradzsin bejáratánál-— PRÖBABÁL lesz szom­baton este 8 órái kezdettel a művelődési ház táncintézeté­ben. A bált a nyitópárok pa­lotással nyitják. Este 10 óra­kor pedig a táncintézet tánc­csoportja cseh polkát mu­tat be. — VASÁRNAP délután a Ceglédi Vasutas NB III-as csapata Szegeden a helyi Épi- tők csapatával játszik bajnoki mérkőzést. Japán vendégek Cegléden Molnár Károly elvtárs, SZÖVOSZ elnökhelyettes és Paulovits Tibor MESZÖV- elnökhelyettes kíséretében tegnap délután japán kül­döttség látogatott Ceglédre. Megtekintették a nemrégen újra megnyílt zöldség- és gyümölcsboltot, majd pedig a tavaszi kiállítást. Elismerés­sel nyilatkoztak a kiállításról és a boltról. A japán küldöt­tek már hallottak a ceg­lédi termelőszövetkezetekről, éppen ezért kéréssel fordul­tak Balogh Ferenc igazgató­hoz, mutasson meg nekik legalább egy termelőszövet­kezetet. Balogh elvtárs ele­get tett a kérésnek és meg­tekintették a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. — KEDDEN ÉS SZERDÁN hordta szét a városi tanács gépkocsija a város különböző területeire az elültetendő 2700 darab -fát. Ezeket a fákat a környék lakói társadalmi munkával ültetik ki. — A keresztrejtvény anyag­torlódás miatt mai számunkból kimaradt. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett jó feleségem, jóságos édesanyánk, nagyanyánk, és testvérünk: Id.: Bencsik Imréné, szül.: Dávid Má­ria temetésén megjelentek, fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapánk dédnagyapánk, és testvérem: Id.: Madarász János temetésén megjelentek, fájdalmunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Id. Madarász Já­nosáé és a gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetlen jó édesanyám nagyanyám és testvé­rem: özv. Jözsa Pálné. szül.: Vár- konyi Mária ejhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a teme­tésén megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Józsa Pál és családja. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, szerető édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk: Rubint János nyug. posta és távírda vo­nalfelvigyázó temetésén megjelen­tek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. Rubint Jánosné és a gyá­szoló család. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, nagyapánk: Mester Mi­hály témetésén megjelentek, rész­vétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Mester Mihályné és a gyászoló család. Találkozás Liszenkó akadémikussal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom