Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

MONOR O VICÉKÉ A felszabadulási hálastafélát nagy szeretettel fogadták járásunk minden községében. L • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIáDÁSA •-------------------------------------1 1 1. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1960. ÁPRILIS 6. SZERDA r s- < Új tej- ét kenyérbolt nyílt Gyomron Sokan panaszkodtak, hogy nem lehet mindig kenyeret, zsemlét vagy kiflit kapni és a tejellátás sem volt elég bő­séges Gyomron. A Cegléd és környéke Nép­bolt Vállalat teljesítette a gyömrői fogyasztók kívánsá­gát: új tej- és kenyérboltot nyitott a Táncsics Mihály úton (a volt papírbolt he­lyén). Ez Berkó Tivadar, Gá­bor Károly asztalosok. Hor­váth .József. Varga István fes­tők és Asztalos László vil­lanyszerelő érdeme is, akik felajánlották, hogy április 4-re elkészítik a bolt beren­dezését. A bolt szépsége azt bizonyítja, hogy ez a brigád — meglehetősen rövid idő alatt — szorgalmas és kitűnő munkát végzett. Reméljük, hogy ennek a gzép boltnak a Gyömrői Sü­tőipari Vállalat bőséges ellá­tást és jobb kenyeret biztosít. K. B. A fi'lsztihítti ii ítísi nt if n ka rorst>n 1/ iii/oin ti hun : Kiváló termelési eredmények a Maglódi Gépgyárban Éjjel-nappal villannak a fények, recseg-zörög, dong a különböző munkagép a Mag­lódi Gépgyárban. Nagy a sürgés-forgás a gyár udva­rán. A munkazaj mellett az állandóan magasban levő gépkocsik zaja, a kalapálás, az emberi kiáltozás teszi vál­tozatossá a gépgyár minden­napi életét. Fembach János elvtárssal, a gyár főmérnökével talál­koztam s érdeklődöm a fel- szabadulási munkaverseny­ről. 1 — A kongresszusi munka­versenyt folytattuk s még ma is folyik a felszabadulási munka verseny. Ebben 9 bri­gád vesz részt, kb. 60 dolgo­zóval. A Pest megyei Hír­lapból vettük hírül, hogy ok­levelet nyertünk. Tamási János elvtárs a versenyfelelős. Tőle tudom meg a következőket: — A felszabadulási mun- kaversenyben részt vevő bri­gádok a következő vállalást tették: az exportra készült jégolvasztóból 50-nel többet készítenek terven felül. Ed­dig 52-t készítettek el. 300 darab jégce-lla, 150 különbö­ző méretű szíjvédő, tíz darab sólékeverő. Ezek összértéke 167 200 forint többletjövedel­met jelent a gyárnak. Ilyen tétel is szerepel: a tüzelő­anyag felhasználását 5 szá­zalékkal csökkentik. A gyár dolgozói évi 8 millió 160 ezer forintos tervüket 8 mil­lió 300 ezer forintra teljesí­tik. Ezt a felajánlásukat a múlt év végére több tízezer forinttal túlteljesítették. Az összes újításokból eredő anyagmegtakarítás összege meghaladja a 400 ezer forin­tot. A versenyszakasz a fel- szabadulás napjával, április 4-ével ér véget INNEN - ONNAN Legjobb két brigádunk az 7B<NXXXVXXXXXXSVXXXNXXXXXXXXXXXXVXXXXXVXXXXXXVV'CNXXNXXVVXXXVVXXVXXNXNXXX>OC>^XX>XVvXXXVN.XX2, ex por* t m Ulllk á t végző Metz és ^Szentes-brigád. Tagjai: Metz ^ Ferenc. I.aczkó István, Sztu- ^ ka István, Kincses János, 2 Válltái Mihály, Laczikó 2 György, illetve: Szentes Jó- ^zsef, Pócsik Lajos, Pécsik Jó- $ zsef. Pofocska János, Bau- | schperger Lajos elvtársak. ^ Igen jól dolgozik még a Í székbrigád, amelynek tagjai ^vállalták a gyár székgyártási ^ tervének 3 százalékos túl- ^ teljesítését április 4-re. Ennek tagjai: Vaskó István vezető, £ Pajor István, Kalina Pál, Já- £ romi Istvánná, Matuz József- !; né és Rakita Pálné. Különö- £ sen kiemelkedő teljesítményt ^ produkál Matuz elvtársnő, ^ aki azt javasolta a brigád- ^ nak, hogy selejt csökkentés- ^ sei érjenek el a verseny tar- 2 tama alatt 1000 forintos megtakarítást, A gépek rendszeres karban- tartásáról a „tervszerű meg- £ előző karbantartás (TMK) ^ részlege” gondoskodik, mely- ^ nek lényege a gépek állás ^ közbeni állandó felül vizsgáié- sa, ami megelőzi a gépek na- £ gyobb mérvű rongálódását ^ és ezzel a hosszabb ideig ^ való állást. Ennek tagjai Pe- ^ tő István, Deszkás! Mihály, ^ Balogh István és Fabók Jó- ^ zsef elvtársak. ^ Szentes József elvtárs, a ^ szakszervezeti titkár még ^ elmondja, hogy a gépgyárg fennállása óta komoly bal- ^ eset nem fordult elő, ami a £ megelőzés, az oktatás javára £ írandó. ^ Jellemző a gépgyár fejlő- ^ désére a következő három ^ szám: az üzemnek az államo- ^ sításkor kilenc dolgozója volt, ^ 1959 nyarán 142, 1960 mór- ^ cius elsején 225. Ezek zöme ^ maglódi. Újabban a környe- ^ ző községek dolgozói is Mag- ^ lódra járnak dolgozni, ezzel ^ megtakarítják a Budapestre ^ való fárasztó. utazást. Felkötik a vecsésiek szalagját < Monoron Ajtai György KISZ-titkár mond üdvözlő beszédet — ©6J0 — Pilisen Bernula Károly tanácselnök és Blázi Lajos párt­titkár fogadják a stafétát (Kalotay Gábor felvételei) Kapott a gépállomás egy MTZ—5 Belorusz traktort. El­romlott, s mivel még a garanciális javítás ideje nem járt le, bejelentette az illetékes szerveknél. Rövid idő alatt a szovjet kereskedelmi kirendeltség egy szovjet mérnököt küldött a Monori Gépállomásra, aki megvizsgálta a „be­teget“’, felírta a szükséges szerelvényeket és tanácsokat adott a szovjet traktorok kezeléséhez. Képünk azt a pil­lanatot ábrázolja, amikor a mérnök vizsgálja a gépet. Fé­lig takarva: Bihari Gábor, az ÄMG főmérnöke. 1 200 000 forintos beruházással szép, új, négytantermes is­kolát kap államunktól Ecser község. A lakosság örül az új iskolának és társadalmi munkával járul hozzá mielőbbi felépítéséhez. Eddig már 780 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szép és Ízléses a Tápiósülyi Fmsz fextilboltjának kirakata. A* arrajárók szívesen megállnak és gyönyörködnek benne. Az ilyen üzletben szívesen vásárolnak. (Kép és szöveg: Blaskó) Egy jól sikerült kiállításról Gyömrőn a KISZ-szervezet kezdeményezésére és irányí­táséival kiállítást rendeztek, amely bemutatja a község 15 éves fejlődését. A kiállítás jól sikerültnek mondható: va­sárnap és hétfőn sokan meg­tekintették, s elismeréssel nyi­latkoztak róla. Dicsérték szí­nességét, ötletgazdagságát, íz­lésességét. A legtöbb elismerést a Sü­tőipari Vállalat kiállítása kapta, rajtuk kívül a Vas­ipari Ktsz és a sportkör ki­állítása tetszett még sokak­nak, de egyes iskolák, út­törőcsapatok, a KISZ és az fmsz kiállítása is tetszetős volt. A kiállítás legnagyobb hiányossága: a termelőszövet­kezet tablói sehol sem sze­repeltek. Pedig a rendező bi­zottság őket is felkérte a kiállítási anyag összeállítá­sára és ők azt meg is Ígér­ték ... A kiállítás megszervezésé­ben különösen nagy mun­kát végzett Pataki Gyula pedagógus. Sokat segített neki Borbás Ottó, Gerdey Károly, Furuglyás Géza, Ma­tyó József és Gáti Géza, Mindannyiuknak elismerés^ köszönet jár. Nagyon kedves, megható ünnepség zajlott le a közel­múltban a gyömrői tanácshá­za nagytermében. A helybeli és környéki nevelőszülők ta­lálkoztak itt. Megjelent a találkozón Gáti Ferenc, a művelődésügyi mi­nisztérium gyermek- és ifjú­ságvédelmi osztá’yának h. ve­zetője, Kővágó Lászlóné, a fővárosi tanács v. b. gyermek- védelmi csoportjának vezető­je, Simsay Béláné szakfel­ügyelő és dr. Pásztor József a Fővárosi Pedagógus Szeminá­rium munkatársa. A nevelőszülőket a feldíszí­tett teremben Angyal Károly, a Fővárosi Gyermekvédő Ott­hon igazgatója köszöntötte. Szólt arról, hogy milyen kü­lönleges bánásmódot igényel­nek ezek a szomorú sorsú gyermekek, hiszen legtöbbjük életéből hiányzik a szülői fé­szeknek az a természetes me­lege, amire a kezdet kezdetén minden élőlénynek szüksége van. Beszédében a jelenlevők köréből vett példákat hozott fel, elmondta, (hogy ezek a ne­velőszülők anyjuk helyett anyjukká váltak a kis állami gondozottaknak. A gyermekek ragaszkodnak nevelőszülőik­hez, még ha felnőnek is, úgy járnak vissza hozzájuk, mint haza. INem egy olyan nevelő­szülő van, aki már több gyer­meket felnevelt. A monori Fi­gur Sándorné például most egy I. osztályos fiúcskát ne­vel, de közben katonafiának a fényképét mutogatja, aki szin­tén állami gondozottként ke­rült hozzá. A beszéd után felszabadulá­sunk 15. évfordulója alkalmá­ból a 15 éve gyermeknevelés­sel foglalkozó nevelőszülők, pór szál virág kíséretében, emléklapot kaptak. A megiható kis ünnepség után teadélután következett, melyen állami gondozott kis­lányok szolgálták fel a teát és a süteményt. Közben a ne­velőszülők hosszan elbeszél­gettek a budapesti vendégek­kel és a tapasztalatcserére ér­kezett gyermekvédelmi fel­ügyelőkkel a gondozásukra bízott gyermekekről, nevelé­sük gondjairól és örömeiről. Szélyes „Kommunistákat a legnehezebb helyekre!“ Egy tsz-pfirtlitkár feljegyzései Nehéz hírt kapni onnan, ahol még a madár sem jár. Várostól-falutól, köves úttól egyaránt távoleső helyen, fes­tői szép környezetben mun­kálkodik a gomba-felsőfar- kasdi Petőfi Tsz tagsága. A szövetkezet életéről szeretnék beszámolni, hogy hibáinkból okuljanak, eredményeinkkel erősödjenek más tsz-ek is. Az elmúlt év mérlegével, az elért 36 forint 84 filléres munkaegység értékével nagy­jából elégedettek lehetnénk. De a közgyűlést követő szen­vedélyes viták, a fokozódó munkakedv, az eredmények vizsgálata egyöntetűen azt mutatják, hogy a szövetkezet tagsága többre képes, jobb eredményeket kíván elérni a jelen gazdasági évben. Hiszen a föld jó, az emberek szor­galmas, jó munkások. Hogyan képzeljük el továb­bi fejlődésünket, a termelő- szövetkezet erősödését? A tsz földterülete kétszere­sére, tagsága háromszorosára növekedett. Az újonnan belé­pett tagokat barátságosan, jól fogadták. Rövid idő alatt ösz- szekovácsolódott a tagság és bátran elmondhatjuk, hogy nálunk nincsenek „régi” és „új” tagok. A téli hónapok­ban komoly nehézséget oko­zott a jószágállomány ellátá­sában a takarmányhiány, ami az elmúlt évi tervezésünk gyengeségének eredménye volt. Az összefogás segített: a tagoktól és a más tsz-ektől összevásárolt takarmánnyal átvészeljük a nehéz időket. Zökkenő volt továbbá az el­nök személyének és a tsz ve­zetőségének változása is. Kez­detben a tagság bizalmatla­nul fogadta az új elnököt, de ; azután meglátták benne a jó- ; indulatot, a gondoskodást és i mellé álltak. Voltak ugyan i súrlódások a régi elnökkel, ide R. Tóth Elek elvtárs kom- I munista, le tudta küzdeni ; magában a sértődöttséget. Ma ímár egész lendületével, tehet- : ségével dolgozik brigádveze- • tői feladatkörében. A tsz munkájának irányí­tásában fontos szerepet tölt be a pártszervezet. Legfőbb célkitűzése, hogy a kommu­nisták a legpéidamutatóbb dolgozók, a termelés motorjai legyenek. „Kommunistákat a legnehezebb helyekre!” Ez nálunk a jelszó és ez be is vált. Nemrégiben sertéseink még elhanyagoltak voltak, sok volt az elhullás. Pataki Mihály tagjelölt önként vál­lalkozott a helyzet megjaví­tására, pedig tudta, hogy amit elrontottak, helyrehozni nem könnyű dolog. Azóta mintha kicserélték volna sertésállo­mányunkat. Molnár László elnök és Solti János állattenyésztési brigádvezető feltárták és or­vosolták a fejőstehenek gon­dozásának hiányosságait. Lel­kiismeretes állatgondozók be­állításával itt is megoldódott a helyzet. Gubek Márton és Papp Géza szeretik az állato­kat. és jól, hozzáértéssel gon­dozzák. A jószágok kondíciója nagymértékben javult, emel­kedett a tejhozam, szembe­tűnő az istálló tisztasága. A pártszervezet harcol azért, hogy a tagság összefo­gását ne gyengítsék személyi ellentétek. A személyeskedé­sek, rágalmazások, intrikák rontják a munkalendületet, az emberek hangulatát. Ne­künk pedig jókedvvel, szívvel végzett munkára van szüksé­günk. Bizakodunk, tervezünk, az emberek számolgatnak, latol­gatnak — de most nincs erre sok idő, mindenkit elragad a tavaszi munka láza, az első nagy összefogás lendülete a megnövekedett közösben. A tagság hangulatából úgy érez­zük, hogy a nadrágszíjparcel- lák megszűnése okozta sebek behegednek, a szemek meg­nyugodva pihennek meg az egybeszántott földek hatalmas méretein és bizakodva vi­gyázzák a lázas ütemű nagy egybefogás eredményeit. Pokorny Róbert pedagógus, tsz-párttitkár Nevelőszülők találkozója Gyomron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom