Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

*

res T

MECiei

ÉPÜL

n eementmU

Vác határában, a Kőparti dűlő környékén nagyszabású munkálatok folynak. Földgyaluk egyengetik a hepehupás talajt, dömperek futkosnak a frissen húzott árkok között, utakat emelnek, vágányokat ráknak: itt épül Közép-Európa legkorszerűbb cementgyára, a m’ásodik ötéves terv legnagyobb beruházása, a Dunai

Cement és Mészmű.

Tavaly június végén kezdtek itt a gyáralapításhoz né- hányan Sztálinváros egykori építői, az ÉM. 1. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói közül. Most már ezerötszázan rakják az falapokat, rendezik a környéket, s formálják napról- napra a táj arculatát.

Miért éppen Vácra telepítik ezt a hatalmas cementművet? Azért, mért a környék rendkívül gazdag nyersanyagban. A Naszály kimeríthetetlen mészkő- és agyagkincset rejt magában, míg a Duna vize a szállítást könnyíti majd meg. Munkaerő ellátottság szempontjából is kedvező a helyzet, hisz’ az egyre fejlődő munkásváros, Vác és környéke elegendő munkaerőt biztosít majd.

Mi tette szükségessé a cementmű építését? Hasonlóan a baráti országokhoz, az elmúlt évtizedek során nálunk sem fejlődött olyan ütemben a cementgyártás, hogy a mai, fokozott igényeket ki tudná elégíteni. 1938-ban még mindössze 323 ezer tonna cement készült Magyarországon, s bár a felszabadulás után rohamosabban fejlődött a cement- gyártás, mégis komoly hiány mutatkozik cementből. Az idén például 1 500 000 tonna cementet adnak cementgyáraink, ám ahhoz, hogy az ötéves terv nagy feladatait — új lakások tízezreit, új ipari létesítmények és a mezőgazdasági építkezések — meg tudjuk valósítani, sokkal több cementre van szükség.

Amint a VII. pártkongresz- szus is leszögezte, az építő- anyagipar termelését — ezen beiül a cementgyártást is — 1965-re 1958-hoz viszonyítva mintegy 85 százalékkal kell növelni.

Egymillió tonna cement évente

Ezerkilencszázhatvanötre cementgyártásunk közel két és félmillió tonnára emelkedik, s ebből 1 millió tonnát a most épülő váci üzem termel. Ha semmi más, már csupán ez a számadat is sejtetni engedi, milyen hatalmas létesítményekről van itt szó. Olvasóinknak éppen ezért azt próbáljuk elmondani, milyen lesz a cementmű, hányán dolgoznak majd itt, s hogyan folyik majd a cementtermelés?

Az üzemet a lehető legkorszerűbb megoldással építik. Terveit és a gépi berendezéseket a Német Demokratikus Köztársaság készíti. Ebben a munkában persze magyar mérnökök is részt vesznek, ők adaptálják majd a terveket (alkalmassá teszik a hazai kivitelezésre). A cementműhöz

tartozó egyéb létesítményeket viszont magyar szakemberek tervezik. Ez a munka már javában folyik ugyanúgy, mint a tereprendezés és az előmunkálatok a helyszínen. Néhány jellemző számadatot az építkezés méreteire: a talajrendezés során például nem kevesebb, mint egymilliókétszázezer köbméter földet mozgatnak meg, 300 ezer köbméter betont használnak fel az építkezésekhez (a csarnokok nagy részét elerőgyártott vasbetonelemekből állítják össze), ösz- szesen 47 ezer köbméter téglafalat emelnek, s ehhez húszmillió téglát használnak fel.

Milyen lesz a cementmű? Harminc méter magas cementsilókban keverik majd a nyersanyagot, s lesz itt kétszáz méter hosszú és hetven méter széles csarnok is. A cementgyártás legfontosabb műveletét a három Lapot-rend- szerű olajtüzeléses kemence vézgi. Egy-egy ilyen kemence naponta 850 tonna cementet termel. Az olajtüzelés sokkal gazdaságosabb, mert amíg jelenlegi cementgyári kemencéink egy kiló őrletlen alapanyag gyártásához 1700—1800 kalóriát igényelnek, addig az olajtüzelésű kemence egy kilogramm alapanyaghoz ezer kalóriát fogyaszt. Az olajat a közép-európai távvezetéken a Szovjetunióból érkező olajból, illetőleg a százhalombattai olajfeldolgozótól kapja a gyár.

** Teljesen gépesített félautomata üzem

Tekintettel arra, hogy a cementgyártás automatizálása szerte a világon kísérleti stádiumban van, így a váci cementmű is csak félautomatikus lesz. Persze, minden műveletet gép végez majd; attól a pillanattól kezdve, hogy a lő- mester a robbanóanyagot elhelyezi a bányában, egészen a cement uszályba rakásáig kézzel sehol sem kell az anyaghoz nyúlni. Robbanás után ekszka- vátorpk rakják a követ a szállítószalagokra, ahonnét az őrlőberendezésre, majd az osz- tályozón, keresztül a kötélpályán a cementműhöz kerül. A munkások csupán a gépek kezelését és ellenőrzését végzik.

A cementgyártáshoz szükséges mészkövet a Naszály oldalában fejtik. Két nagyteljesítményű kőbánya ontja majd a Sejce felett a követ, ahol három lépcsőben folyik majd a fejtés. Nemcsak a legszebb fekvésű, de egyben az ország legkorszerűbb kőbányái ezek, amelyek évenként több mint másfélmillió tonna mészkövet adnak a cementiparnak. Egy- egy robbantásnál például több ezer köbméter mészkő szabadul fel. Két és fél köbméteres ekszkavátorok juttatják azután a követ a nagy teljesítményű törő- és osztályozó berendezésekbe.

A cementgyártáshoz szükséges anyagot (márgát) a Naszály tövében levő gombási agyagbányából fejtik. Innen ugyancsak drótkötélpályán jut

majd az anyag a cementműhöz.

Egyelőre a cementüzem építése folyik, a mészmű építésére később kerül sor. A tervek szerint ez az üzem 1965-ben kezdi meg a mészégetést, s az előzetes számítások szerint évente körülbelül 120 ezer tonna meszet termel.

Korszerű segédüzemek

egészítik majd ki a cementművet. így például jól felszerelt laboratórium, műhelyraktár, csomagoló, központi irodaépület és szociális létesítmények épülnek a gyártelepen. Külön papírzsákgyár is létesül, amely évente 30 millió darab cementes zsákot készít. Ebből nemcsak a helyi üzemnek, de az ország többi cementgyárának is jut majd.

A cementmű óriási vízszükségletét (napi tízezer köbméter vizet) a nagy teljesítményű vízmű elégíti ki. De nemcsak a cementműnek, hanem Vác városnak és az itt

levő ipari üzemeknek is szolgáltat majd vizet.

Minthogy rendkívül anyag- igényes üzemről van szó, a tervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy a szállítás zavartalan legyen. Két nagy

teljesítményű pályaudvart épí- | tenek, 8—8 pár vágánnyal; a 1 gyár területén mintegy 15 ki- I lométernyi vágányt fektetnek le. A Dunán kikötő épül, ahonnét a Sztálinvárosi Vasmű kohóüzemének szállítanak mészkövet, visszafelé pedig a

cementgyártáshoz felhasználható kohósalakkal töltik meg az uszályokat. Két nagy ipari létesítményünk ezzel a kooperációs megoldással csökkenti majd a termelési költségeit. Egyébként ez a kikötő látja el majd á többi cementgyárat is mészkővel.

Ezerötszáz munkásnak ad majd kenyeret a Dunai Cementmű, ha teljesen elkészül. Külön lakótelep épül a dolgozóknak a deákvári lakónegyedben. A több száz lakást óvoda, napközi otthon, iskola, kultúrotthon és üzletek egészítik ki.

Az előépítkezés jó ütemben halad.

Félig már elkészült a terep- rendezés, áll már a központi irodaépület, s öt kilométer hosszú vasútvonalat is leraktak. Elkészült az első kötélpálya a hozzátartozó leadóállomással. (Még három kötélpályát építenek.) Több épület alapozásához is hozzákezdtek, s az ideiglenes lakótelepen valóságos kis falut varázsoltak az építőknek. Sietni kell, mert a jövő nyárra már megérkeznek az első gépek Németországból. S a MÁVAG munkásai, közösen a német szakemberekkel, hozzáfognak az első kemence összeszereléséhez, amely 1963-ban kezd a termeléshez, s már abban az évben mintegy 180 ezer tonna cementet ad.

Napról napra emelkedik az

építők létszáma. Ezen a nyáron háromezer munkáskéz alakítja, formálja a születő nagyüzemet. Most még persze nehézség is akad bőven. így például elég vastag, a löszréteg, s mélyebbre kell rakni az alapokat. Az anyagellátás sem zökkenőmentes, problémát okoz a tömegesen jelentkező dolgozók elhelyezése. Ezek persze átmeneti nehézségek, amelyeket menet közben küzdenek le az építők.

Amikor a váciak meghallották, hogy ide telepítik a cementművet, sokan megijedtek. Különösen a Forte-gyáriak fogadták aggodalommal a hírt, attól tartva, hogy ha a cementmű üzemelni km, a porképződés miatt nem tudnak megfelelő minőségű filmet készíteni. (Köztudomású, hogy a filmgyártáshoz tiszta levegőre van szükség.) A gyár tervezői természetesen ezzel a problémával is

számoltak, s minden lehetőt elkövetnek, hogy a porképződést megakadályozzák.

Nincs ok ’az aggodalomra, hisiz az üzem minden fontosabb és nagyobb berendezésére korszerű elektromos elszívó berendezést szerelnek. A száz méter magas kémények a füstöt és a kormot szinte „átdobják” Vác fölött. Emellett a cementüzemet erdősávokkal veszik körül, amelyek teljesen felfogják a rakodásnál és csomagolásnál keletkező esetleges port.

Épül a cementmű, s a szorgos munkáskezek nyomán, a fürge gépek segítségével mind több válik valósággá abból, ami most még csak a rajztáblákon, s a tervezők elképzeléseiben éh Sokan az építők közül már azt is tudják, hol állnak majd a kemencék, hová építik a hatalmas cementsilókat, s merA Textilipari Kutató Intézet munkatársai és az ipari szakemberek közös munkával korszerűsítették a pamutipari mechanikai szövőgépeket.

Az országban ma körülbelül 13 000 szövőgép dolgozik.

Kis részük már automata, de a szövőipar teljes automatizálásához még igen hosszú idő szükséges. Addig viszont nem lehet nélkülözni a nem automatizált, úgynevezett mechanikai szövőgépeket. A mi ilyen típusú gépeink termelékenysége azonban ma már elmarad a világszínvonal mögött.

A kutatóintézet szövőcsoportja és az ipari szakemberek megtalálták e

re lesznek a csomagolok. A több emelet maga® központi irodaépület mór büszkén hirdeti az építők lelkesedését. Alapozzák a készenléti lakóházakat is, s rövidesen a főépületek építéséhez is hozzákezdenek.

Csaknem hárommilliárd forintba

kerül ez a beruházás népgazdaságunknak, de megéri, hisz a távlati lakásépítési terv valóraváltásához elengedhetetlenül szükséges. Épül a cementmű, új hőstettek születnek. Máris számtalan példáját lehet itt találni a közös összefogásnak, ® a baráti együttműködésnek. Csehszlovák villanyáram, német mérnökök, szovjet daruk és földgyaluk segítik a magyar munkásokat a második ötéves terv legnagyobb építkezésében.

Maguknak építik a cementművet a távoli falvakból, s a szomszédos községekből idesereglet't munkások. Ha az üzem elkészül, törzsgárdáját — amint a minisztériumban is elmondották — a legjobb építők közül s a cementipar szakemberei közül válogatják majd ki. Sokan máris döntöttek: végleg itt maradnak, hisz ebben a korszerűen felszerelt nagyüzemben öröm lesz dolgozni.

A munkásszállás lakói már most is otthon érzik magukat az ideiglenesen berendezett barakkokban, amelyek egyre barátságosabbak lesznek. Van már klubélet is, esténként közösen nézik a televíziót. Épül a kultúrotthon, készen van a népbolt, s május 1-re 2000 fő befogadására lesz majd alkalmas az ideiglenes lakótelep.

Az oldalt összeállította: Súlyán Pál. Foto: Gábor Viktor

gépek korszerűsítésének olyan módját, amely minden különösebb beruházás nélkül, a gépek szokásos generáljavítása közben elvégezhető és csak hazai anyagok kellenek hozzá.

Az átalakítás után a gép az eddigi percenkénti 190-es fordulatszám helyett 220—240 fordulatra képes, s így teljesítménye mintegy 25 százalékkal növekszik.

Az egyik szövőgépfajta, az úgynevezett lengőbordós típus korszerűsített mintapéldánya a kutatóintézet laboratóriumában már elkészült és — amint az intézetben közölték — az eddigi próbaszövések azt mutatják, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket.

Ha majd felépül, így néz ki a Dunai Cement- és Mészmű.

A központi irodaépület már elkészült, háttérben a fogadó- állomás vasváza áll.

A Duna-part szomszédságában már a készenléti lakóházak alapozásához is hozzákezdtek. Háttérben az építők ideiglenes munkásszállása látható.

Huszonöt százalékos többlettermelésre képes a korszerűsített pamutipari mechanikai szövőgép