Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

KST Mff.VÉl I960. ÁPRILIS 1. PÉNTEK \ 6 KÉRDÉS - 6 FELELET Tavasai munkák a termelósaövetkeaetvkbviv A gyors tavaszi Jelmelegedés alaposan megszaporította a termelőszövetkezetek tennivalóit. Bármerre járunk a megyé­ben, mindenütt tervszerű, szorgos munkának lehetünk tanúi. A legtöbb községben — éppen azért, mert a munkák nem tűrnek halasztást — a termelőszövetkezeti parasztok család­tagjai is segítenek a közös munkában. így aztán a szokásos­nál is népesebb a határ. Hat község hat termelőszövetkezeti elnökét kérdeztük meg: mik a legfontosabb tennivalóik és mit végeztek a héten? íme a kérdések, s a kérdésekre adott válaszok: PECEL Mi lesz a sorsa az idén « híres péceli paradicsomnak? Hány holdon termelik és ho­gyan állnak az előkészületek­kel? — Háromszáz holdon ter­melünk az idén paradicso­mot — válaszolja Oláh An­dor elnök. — A héten már a fészekkészítés folyt. Mint­egy hárommillió fészket kell elkészítenünk. Erre a mun­kára a tagok „mozgósították” családtagjaikat is. Általá­ban minden családból két- három, Vagy még több mun­kabíró ember jön, hiszen vannak olyan tagok a ter­melőszövetkezetben, aki k 4 —5—ü katasztrális hold pa­radicsom munkáit vállalták, egyéb feladatok mellett. Ez pedig messze meghaladja egy ember munkabírását. — A palántákat maguk a tagok neveltek odahaza. Pa- lánlaáliományunk nagyon szép, hiszen sok péceli em­ber egyéni korában is híres paradicsomtermelő volt; ala­posan értik a dolgukat. A palánták kiül-tetése a para- dicsomföldbe április 20-a után megkezdődik. — Tagjaink nagy munka­kedvvel és lendülettel dol­goznak. Például Hegedűs Ferenc, a híres és régi pa­radicsomtermelő kijelentette, megmutatja, hogy már az első esztendőben megkeres annyit a termelőszövetkezet­ben, mint korábban. Nagy jövedelmet biztosított csa­ládjának egyéni korában, mert rendkívül szorgalmas, s érti a dolgát. Hegedűs Fe­renchez hasonlóan más csa­ládok is szíwel-lélekkel vesz­nek részt a közös munkában, s elhatározták, megmutatják, mit lehet produkálni a ter- me'őszövetkezetben. ISASZEG — Az elmúlt évben Isa- szeg jelentős mennyiségű új­burgonyát és őszi szedésű burgonyát adott a közellátás­nak. Termelnek-e az idén is korai burgonyát? — Igen! — ad határozott választ Bódis László elnök. — Harminc holdon termelünk korai burgonyát, már tíz hol­don el is ültettük a napok­ban. Az idén azonban első­sorban exportra megy az újburgonyánk, mert a ritka­ság számba menő Sigelinde német fajtát termeljük, amelyből tudomásom szerint mi kaptunk egyedül vető- gumót. Természetesen ezen­kívül jelentősen hozzájáru­lunk a közellátáshoz is. — A tavaszi munkák kap­csán meg kell említenem az asszonyok szerepét. Berkes Andrásné vezetésével mint­egy 25 fős asszonybrigád vég­zi a korai burgonya ültetését, s a többi kertészeti munkát. Rendkívül szorgalmasak és lelkiismeretesek. — Az újburgonya mellett még harmincholdas öntözé­ses kertészetet is szeretnénk beállítani az idén, de ehhez a vízügyi hatóságok hatható­sabb támogatását kérjük, mert segítségük nélkül nem tudjuk megoldani a kutak fú­rását s az öntözőagregát be­szerzését. Pedig a kertészet­re úgy számítunk, mint az egyik legjövedelmezőbb üzemágra. BUGYI — Fejleszti-e az idén a Tessedik Sámuel Termelő­szövetkezet a jól bevált rizs- termelést? — Igen, fejlesztjük! — ka­punk felvilágosítást Nagy István elnöktől. — Jelenleg 240 katasztrális holdnyi rizs- telepünk van, s most tavasz- szal .újabb 200 holdat tele­pítünk. — Ezekben a napokban éppen a telepítés folyik; a Budapesti Talajjavító Válla­lat két darab Sz—80-as trak­torral és négy darab DT die- selfcraktorral öntözőcsatorná­kat és gátakat épít. Ezek a munkák előreláthatóan áp­rilis 5-re befejeződnek és április középén megkezdő­dik a rizsvetés a 440 kataszt­rális holdnyi területen. IN ARCS — Az elmúlt évben nagy jövedelmet biztosított az inárcsi Március 21 Termelő- szövetkezetnek a spárga. Mi­lyen termésre számítanak az idén, s hogyan állanak a spárga munkálataival? Perényi István elnöktől a kövefkező felvilágosítást kap­tuk: — Termelőszövetkezetünk az idén is jelentős bevételt vár a külföldi és hazai pia­cokra kerülő spárgától. Mint­egy 12—13 vagon termésre számítunk, A napokban a sze­dés előtti ormózás, vagy más néven bakhátolás volt a legfontosabb feladat, amit naponta 50—60—70 asszony, köztük igen sok családtag végzett. A szedésre előrelát­hatóan április közepén ke­rül sor. Reméljük, hogy ezt a nagy és igen gyors mun­kát a tavalyihoz hasonlóan zavartalanul megoldjuk. MAGLÓD — Tudomásunk szerint a Micsurin Termelőszövetkezei' távlati tervei között nagy­arányú gyümölcstelepítés is van. Hogyan állnak a terv megvalósításával, sor kerül-e az idén telepítésre? — kér­deztük meg Pálos László el­nököt. — Négy-öt esztendő alatt szeretnénk elérni, hogy 200 katasztrális hold gyümölcsö­sünk legyen. Nem lesz ez könnyű feladat, hiszen elő­ször fel kell újítanunk a ki­öregedett gyümölcsösöket is. Éppen ennek a feladatnak keretében a héten telepítés folyt. Huszonkét fős brigá­dunk a hét minden napján telepített. A napokban ösz- szesen 20 hold kajszibarac­kot, 1,5 hold egrest és három hold ribdzlit telepítünk. Ezek a munkák máris befejezés előtt állanak. ZSÁMBOK — Milyen feladatok állanak a Petőfi Termelőszövetkezet előtt? — kérdeztük meg dr. László Domokos elnököt. —. Az egyéb tavaszi mun­kák mellett egy nagyszabá­sú akciót bonyolítunk le. Szeretnénk a termelőszövet­kezet területét, a falu hatá­rát fásítani. Már az elmúlt év őszén elültettünk három­ezer csemetét, s ezt a munkát most folytatjuk. A tervek sze­rint április 4-én délelőtt a falu fiatalságának bevonásá­val nagyszabású és ünnepi telepítést kezdünk, összesen mintegy 30 ezer nyár, alma és körte suhángot akarunk a táblák szélén, utak men­tén felnevelni. Tenkely Miklós Brutyö János elutazott a CGIL Ötödik kongresszusára Brutyó János, a SZOT főtitkára csütörtök reggel Milanóba utazott, ahol részt vesz az olasz általános szak- szervezeti szövetség (CGIL) április 2-án kezdődő ötödik kongresszusán. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a SZOT elnökségé­nek több tagja. Felvétel | az Állami Balettintézetben \ í Az Állami Balett Inté- zetben (Népköztársaság útja ^ 24.) május 1—15-ig a buda- ^ pesti, június 1-ig pedig — ^ levél útján — a vidéki gyér- ^ mekek jelentkezhetnek fel- ^ vételre. A budapestiek min- den délelőtt 11-ig, délután ^ pedig fél 3-tól fél 5-ig ke- ^ reshetik fel az intézetet. A ^ fiatalokat értesítik majd a ^ felvételi vizsga időpontjáról. ^ Felvételre jelentkezhet min- 4 den olyan fiú és lány, alti « az általános iskola III. osztá- ? lyát végzi, vagy már elvé- ^ gezte és még nem töltötte be ^ a 11. életevét. Á felvételhez^ előképzettség nem szükséges. ^------------------ á Jónás a KÖZÉRT-ben TV-antenna a szőnyeg alatt Jónás megunta a sok takarmányt és növényi eledelt, ki­ruccant hát a Budapesti Aliatkertből a Wesselényi utca és Körút sarkán levő KÖZÉRT-be egy kis édességre. Vikendház a Clark Ádám téren MIREKEPES A HIDEG? \ Ki hinné, hogy Moszkva J és Leningrad között télen ^ 300 méterrel rövidebb az út, í mint nyáron? Télen ugyanis | a hideg hatására pontosan ? 300 méterrel rövidülnek meg £ a két várost összekötő vas- ^ úti sínek. ^ íme, egy másik példa. Té- í len az Eiffel-torony 15 cen- ^ timéterrel alacsonyabb, mint ^ a forró nyári napokban. Ez ^ is bizonyítja, hogy milyen ^ nagy hatást gyakorol az ala- ^ csony hőmérséklet a nagy- ^ méretű fémszerkezetekre. Pá- £ rizsban a Szajnát átívelő í egyik híd 1927-ben a fagy! hatására annyira összezsugo­rodott, hogy a hídon átve­zető műút haszálhatatlanná vált, s a hidat javítani kel­lett. A „Budapest kertváros” mozgalom egyik lelkes híve vi­kendház felállítására kért és kapott engedélyt a fővárosi- tanácstól. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a tanács április 1-én bárkinek bárhová kiadja a kívánt engedélyt vikendház felállítására. (MTI foto) Á\\\\\\\>\\V\N\\Vi\N\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\^^ A tisztaság — íél egészség Ma kezdődik az egész évre szóló tisztasági verseny Csaknem negyedmillió forint a győztesek jutalmazására Tizenegyedszer hirdeti meg az Egészségügyi Minisztérium országszerte a harcot a tisz­taságért. Ezúttal azonban nem egy hónap tartamára, hanem az egész évre, sőt tovább. A tisztasági mozgalom egész országra kiterjedő, állandó jellegű elindítása azért vált szükségessé, mert az egész­ségügyi kultúra — meg kell vallanunk — kissé elmaradt az élet egyéb területén elért általános fejlődéstől. Magya­rán: az ipar, a szocialista me­zőgazdaság, a népjólét, s a kulturális fejlődés na­gyobb léptekkel haladt előre, mint az egészség­ügytől elválaszthatatlan tisztaság, a higiénia. Ezt a tarthatatlan helyzetet kívánja felszámolni az április elsején induló tisztasági moz­galom. A tisztasági mozgalom élén ezúttal a Vöröskereszt megyei elnökségén kívül a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága áll, bizonyítva ezzel is a mozga­lom nagy jelentőségét. A végrehajtó bizottság közel negyedmillió forin­tot biztosít a tisztasági verseny legkiemelkedőbb eredményt elérő város, já­rás, községek és termelő- szövetkezetek jutalmazá­sára. A TA SKA F alamennyien örök poggyászként, rosszul zárt hátizsákban, cipeljük ma­gunkkal mindenkor és min­denüvé múltunkat. Gyakran kipottyan belőle egy-egy régi emlék. Kicsit megtörölgetjük, megnézegetjük, el-elrévede- zünk fölötte. Aztán visszarak­juk a többi közé. Szadán jártam a minap, ebben a Gödöllő szomszédsá­gában meghúzódó falucská­ban, Székely Bertalan nyo­mait kutatva. Éppen a két szadai templom között vitt az utam, amikor csivitelő gye­rekcsapatok lepték el az ut­cát. Iskolából jöttek az apró­ságok, fiúk, lányok vegyesen és nagy izgalomban tárgyal­ták meg apró életük napi szenzációit. Ahogy néztem őket, nekipirult arcukat, ra­gyogó szemüket, hirtelen ki­pottyant valami abból a bizo­nyos hátizsákból. Letörölget- tem, megnézegettem és egy­szer csak ködbevszett körülöt­tem Szada, tornyai eltűntek, gomolyogni kezdett a gyerek- csapatok képe, de csivitelé- sük, nevetésük tovább muzsi­kált ebben a kora tavaszi le­vegőben. Azaz, hogy már nem is ebben a tavaszban, hanem egy másikban, egy nagyon- nagyon régiben. És ahogy vissza akarom tenni a meg­tisztogatott emléket hátizsá­komba, látom ám, hogy a ke­zem — párnás gyerekkéz. Maszatos is kicsit, nagy tinta­folt kéklik ujjaim között, meg a tenyeremen. És a hátizsák sem hátizsák, hanem szép fé­nyes lakkból remekelt iskola­táska. FAGYOKAT ugrik a háta­L y mon, amint versenyt fu­tok az utca poros közepén osztálytársaimmal. Sorra föl­ismerem őket. Ez itt, aki szo­rosan mellettem trappot, hogy csak úgy porzik meztelen tal­pa alatt a föld, Nagygyörgy Miska. Ez meg itt utána Cal- bert Kálmán, a pályaőr fia. Szinte a nyakamban érzem a mögöttem futó Pabdi Pali li­begősét. És itt vannak körü­löttem mind: Kovács Ferke, a nagyfejű, Négyökrű Vince, a félnadrág, Balogh Tuta Jós­ka, a kancsi, Fodor Szilvesz­ter, a ferdeképű, Vörös Hilár. Mind, mind, az egész osztály, az egész iskola. És valameny- nyinek a szeme rámtapad, engem kísér. Csak úgy röp­köd a vásott cukormadzaggal vállukra akasztott rongyta­risznya. Olyan is van, aki fu­tás közben a feje fölött for­gatja, azzal sem törődve, ha olykor kipottyan belőle va­lami, festett olvasókönyv, kurta plajbászdarab, zsíros födelű írka. És valamennyi felém kia­bál Eleinte nem is értem a hosszan elnyújtott szót, csak akkor, amikor kórussá egye­sül a gyerekek száján és üte­mesen hullámzik vígig a hosszú utcán: Táááskááás... táááskááás... Lélekszakadva futok és rettenetesen szégyellem ma­gamat. Ügy érzem, hogy rög­tön leszakad a váltam, besza­kad a hátam a kis iskola­táska mázsás súlya alatt. P EDIG REGGEL még mi­lyen boldogan és büsz­kén, milyen peckesen jöttem vele az iskolába. Kereszt­apámtól kaptam, húsvétra. Az egész vakáció azzal telt el, hogy rakosgattam bele isko­lai dolgaimat. A könyveket, az írlcákat, a tolltartót. Egy­szer így, máskor amúgy. Pró­bálgattam, hogyan lesz jobb, miképpen lesz szebb. Illeg­tem, billegtem vele a tükör előtt is. Alig vártam a vaká­ció végét, hogy mehessek új­ból, már a táskával az isko­lába. Most pedig vonagló szívvel gyűlölöm. És nincs menekülés. Már puffan rajta egy-két zsákból varrt tarisznya és éles kés­ként hasogatja fülemet a csúfondáros kórus: — Táááskááás ... tááás­kááás ... Lábam, ahogy futok kö­zöttük, meg-megbicsaklik. Legjobb lenne összeesni, be­letemetni könnyes arcomat a porba ... Pedig már könnyei­men át látom a kaput, a mi kapunkat, és a kapuban rám várakozó édesanyámat... A gyerekhad hirtelen megtorpan. Halkul a lár­ma, a fiúk elmaradnak mel­lőlem. megállnak, visszafor- dulnak. majd gyorsan elnye­li őket a felvert por. Én pe­dig bőgve borulok édesanyám karjai közé. Aztán tépem, rángatom hátamról a táskát A versenyben értékelik a la kőhazak és a környezet tisz taságát, a község, illetve a vá ros közterületeinek rendben tartását, de a fásítás, parkosí tás is fontos szempont a „leg tisztább város“, vagy a „já rás legtisztább községe“ cír odaítélésénél. A „leptisztáb termelőszövetkezet“ cim s velejáró jutalom is sokoldal tisztasági követelményeket tá maszt a verseny résztvevőive szemben: a versenybizottsá figyelembe veszi a gazdaság épületek, istállók, ólak, szé rűskertek és takarmánytároló helyek külső és belső rendjé' tisztaságát. Az idei verseny április else jétől november 7-ig tart. , Az első versenyszakasz ér- ; tékelésére július 15-ig, a ; másodikéra november 7-ig ; kerül sor. : Harminc-harmincezer forrni ; tál jutalmazzák a megye leg : tisztább városát, illetve járá fsát, s tizenöt-tizenötezer« !a járás legtisztább községé' ! illetve a megye legtisztáb' ! termelőszövetkezetét. Az utób :bi verseny második helyezett !je televíziókészüléket, a har ímadik pedig orvosi rendel ! felszerelést kap. j A pénzjutalmakat a vég- í rehajtó biz,ottság elöntése ; alapján a községek, váro- ; sok, járások, illetve ter- : melőszövetkezeiek a köz­egészségügy fejlesztésére í használhatják fel. : Az általános versenyben a la íkosság lakóházanként is rész : vehet. Minden lakóház, amel; :az előírt legtöbb — azaz ti : pontot — elnyeri, „tiszta ud var, rendes ház“ feliratú táb ; lát kap. : A megyei tanács végrehajti ; bizottsága és a Vöröskeresz í megyei elnöksége ezúton ii ; felhívja a megye lakosságai vegyen részt a tisztasági ver seny mozgalomban, fokozot tisztasággal teremtse meg a: egészséges élet alapfeltételeit és fuldokolva csak annyit tudok sírni, hogy nem kell, soha többet nem veszem föl. És soha többet nem vittem az iskolába. Azt sem tudom, mi lett vele. Másnap a régi vászonzacskót akasztottam a nyakamba. A gyerekek egy- szer-kétszer még táskásnak csúfoltak, de aztán gyorsan lekopott rólam valahogy ez a csúfnév. Rajtam kívül soha, senki­nek nem volt táskája az isko­lában. Néhánynak még zsák- darabból összetákolt tarisz­nyája sem. ISMÉT A SZADAI utca ■L van már körülöttem. Lassan kiemelkednek ködös kavargásból a tornyok is és a szadai iskola apróságai vidáman nevetgélve, kipirult arccal rajzanak minden felé. És — egyetlen kisfiú kivé­telével — valamennyinek gyönyörű bőrtáska ugrál a hátán. Mintha az én hajdani táskámnak lennének ikertest­vérei. Csak annak az egy kisfiúnak a nayakában lóg vászontarisznya... Több mint 50 esztendő telt el azóta. Talán csak most tudom, halálos biztonsággal, hogy nagyot fordult a világ. Magyar László A philadelphiai Jerrold Electronis vállalat egészen i lapos „nyomtatott’1 antennát szerkesztett, amelyet el lehet rejteni a szőnyeg alatt. Az antenna rugaln\as plasztik-; lemezen ezüstbenyomással készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom