Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

Y wsr ME G» iMúJttp i960. Április 29. péntek UJ NÖVÉNYVÉDŐ SZER Melipax néven új. tartós ha­tású növényvédőszert hoztak forgalomba, amely az előírt adagolásban használva ve­szélytelen a méhekre. A vi­rágzó ínákot máktokbarkó el­len, a virágzó repcét a repce­kártevők ellen hatásosan po­rozhatjuk Melipax-szal. Zöld- bimbós vagy virágzó állapot­ban a lucerna- és vöröshere virágait magvait bántó mag- kártevők ellen is eredménye­sen használhatók. A Melipax jó porozhatóságú és tapadóképességű szer, amely a rágó kártevőkre gyomor- és idegméregként hat. Holdan­ként száraz, meleg időben 12 —16 kilogramm szükséges. Kapunyitás előtt Mit láthatunk az idén a mezőgazdasági kiállítási iroda rendezésében? A hosszú téli pihenő után ébredezik a mezőgazdasági ki­állítás hatalmas területe. Min­denfelé a tavaszi készülődés jeleivel találkozunk. Serény kezek meszelik, festik a pavi­lonokat, állványerdő övezi a főtér óráját, a zöld pázsiton kaszálógép berreg, a rakodóra növényekkel, fehér kőzúzalék­kal teli vagonok gördülnek. Szőke Mátyást, a mezőgazda- sági kiállítási iroda igazgató­ját kérdeztük meg: milyen lát­nivalókkal várják az idén a közönséget? — Már véglegesen eldőlt, hogy országos mezőgazdasági kiállítás ebben az évben nem lesz. Ez azonban korántsem je­lenti, hogy egy esztendőre tel­jesen elzárkózunk a közönség­től. Éppen ellenkezőleg, az idei program — ha méretében nem is éri el az országos kiállítás szintjét — szinte az év végéig munkát ad majd dolgozóink­nak. Május 10-től 31-ig nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállítást rendezünk. Eddig Moszkvában, Lipcsében és Varsóban nyílt a KGST országainak részvételé­vel hasonló jellegű kiállítás, reméljük. Budapesten is sikert arat majd. — Kik lesznek a kiállítók? — A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország és hazánk. A rendezés ezúttal nem választotta szét az egyes államok kiállítási anyagát, hanem az azonos rendeltetésű mezőgazdasági műszereket egy-egy osztályba sorolta be. . — Milyen érdeklődésre szá­mítanak? — A nemzetközi műszerkiél- lítás főleg a szakembereket vonzza majd, s csak másodsor­ban a nagyközönséget, de ez a szám sem lebecsülendő. A ma­gyarországi szakemberek szin­te mindgn rétege — tudomá­nyos kutatók, mérnökök, ter­vezők, újítók, gyártási szak­emberek — megtalálja itt az érdeklődésének megfelelő lát­nivalót, a legegyszerűbb beren­dezésektől az izotóp sugárzóig. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek, laboratóriumok, szak­iskolák dolgozóira, illetve hall­gatóira számítunk. — Milyen különleges érde­kessége lesz a kiállításnak? — Minden egyes mezőgazda- sági műszert működés közben is láthatnak a bemutató ven­dégei, azonkívül a kiállítás időtartama alatt a szakembe­rek számára neves külföldi és magyar kutatók részvételével tudományos előadások hangza­nak majd el. Ez elősegíti a ki­állítás céljának elérését: a szerzett tapasztalatok kicseré­lését, a nemzetközi kapcsola­tok megszilárdítását. — Mi lesz a következő ese­mény? — Június 3-tól 12-ig vadászati és virágkiállítást láthat a közönség. Mindkettő jelentős esemény lesz, hiszen átfogó és az egész országot érintő bemutató sem a vadá­szat, sem a virágtermelés terü­letén évek óta nem volt. A va­dászati kiállítás gazdag anyag­gal várja az érdeklődőket. Be­mutatja a hazai vadgazdálko­dást, a vadállományt és — elő­ször a felszabadulás óta — a ritka vadásztrofeákat is, az „Csinosítják" a Dunakanyart A Vasútépítő Vállalat váci osztályíőilöksége új támfalat épít Zcbegény határában az országút mellett. A Csepel Autógyár bölcsődéjében és óvodájában A bölcsődében Mosdás után .jól meg kell törölközni Huligánkodás, fatolvajlások Rendőrőrsöt kér Budakeszi Budakeszin az utóbbi időben | furcsa divat járja. Éjszakán- | ként eltűnnek a kertkapuk. Reggel a gazdája általában a j harmadik, negyedik szomszéd háza előtt megtalálja ugyan a~ kapuját, de néhány nappal ezelőtt négy kert kapunak nyo­ma veszett. Legalábbis egy időre. Mert aztán a rendőri nyomozás rátalált mind a négyre. Akik elvitték, két húsz éven aluli, de a község­ben italozásairól közismert fiatalember, a saját házuk padlásán rejtette el a kertka­pukat. Kettőt-kettőt mindegyi­kük. Egyelőre nem tisztázó­dott még hogy a régebbi ka­puk eltüntetésésében is része­sek-e. Valószínűleg nem, mert azokat a kertkapukat nyilvánva­lóan részeg, csinytevők emelték ki a helyükből, a legutóbbi négy kapu eltűné­se azonban már nem egyszerű „hecc”, túllépi az "idegen ingó­ság megrongálásának ismér­veit: lopás és a tetteseket a bí­róság bizonyára megbünteti. Megbünteti, mert kézrekerül- tek. De a többiek, akik „csak” kiemelték a kapukat és pár házzal odébb vitték, egyelőre büntetlenül mulathatnak azok rovására, akiknek pedig anya­gi kárt és sok mérgelődést okoztak. Az ilyenfajta csínyek kü­lönben gyakran ismétlődnek éjszakánként. Húsvét vasárnapra virra­dóra például a piactéren az árusok asztalait dön­tötték fel az italos duhaj- kodók. S hogy ezek az apró huligán­kodások hosszú ideje folyhat­nak Budakeszin, annak okát a helybeliek a rendőrőrs hiányá­nak tulajdonítják. A tízezer lakosú nagy községben mind­össze három rendőri körzeti megbízott teljesít szolgálatot, ami a főváros közvetlen szom­szédságában, a közbiztonság megerősítésére valóban nem elegendő. Három rendőr még­ha minden erejét megfeszítve igyekszik is teljesíteni felada­tát, ahogy a Budakeszin szol­gálatot tevők meg is teszik, semmiképpen sem tudja meg­akadályozni sem a gyakori csinytevést. éjszakai közcsend- háborítást. sem pedig az elég sűrűn előforduló kisebb-na- gyobb tolvajlást. Különösen elharapózott az erdei falopás, ami már a társadalmi tulajdon elleni súlyosabb megítélés alá eső bűncselekmény. í Volt olyan hónap, amelynek j leforgása alatt húsz lopás tör­tént az erdőn. A három rend­őr, becsületére legyen mond­va, sok fatolvajt kinyomozott, de hogy valamennyit ártalmat­lanná tegyék, az igazán meg­haladja erejüket. A bűncse­lekmények megelőzésére pedig alig jut idejük. A község tanácsa már több ízben kérte, állítsanak fel a közbiztonság megjavítása ér­dekében Budakeszin rendőrőr­söt. Legutóbb a járási tanács végrehajtó bizottsága is fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Az ülésen bejelentette a járási ügyészség vezetője, hogy bár főbenjáró - bűncselek­mények elég ritkán for­dulnak elő a községben, a maga részéről is szüksé- " gesnek tartja körzeti meg­bízottak helyett megfele­lő létszámú rendőrőrs fel­állítását Budakeszin és erre irányuló előterjesztését már .meg is tette. j\7 egyven éve ismerem Pis­il tát: 'amióta élek. Pista velem egyidős. Az egyik keze kacska, hibás a lába is — s az agya is hibás. Pista szüle­tett beteg és epilepsziás, be­tegsége gyógyíthatatlan. Alak­ja közismert Veresegyházon. Leginkább a vasútállomáson tartózkodik, hiszen apja, va­lamikor régen, amikor még élt és még nem volt nyug­díjas, itt volt málházó. Egy kicsit rögeszméje a vasút: intézkedik a tolatásról, irá­nyítja a forgalmistát, az uta­sokat. Csendes gyerek. Rendszerint azzal dicsek­szik, hogy mit segít az ott­honiaknak. Mert mindig is segített a szűkös kis kereset­hez. Amint megkezdődik a „légyiveszély”, Pista megjele­nik a piacon és mert szolidak voltak mindig az árai és jók a beszerzési forrásai, nagy keletnek örvendenek a légy­fogói. Ő ugyan énekkel kíséri a légyfogóárusítást, a hírve­résnek. azt az elavult módját választva, de nem ezért, nem szánalomból vesznek tőle, ha­nem mert kelendő az áruja. A keresetből besegít a ház­tartásba. Van is ok a segítségre. — Amíg apa élt, a nyugdíj, meg a kis szőlő, meg az én keresetem mellett anyának : nem kellett eljárni mosni, mint amióta apa meghalt — mondja Pista. Pedig Pistáéknak sok pénz kellett volna és kellene. Hogy miért? Ez Pista miatt van, bár nemcsak 6 az oka, sőt, elsősorban nem ö az oka. Abból ugyanis, amit eddig elmondtam, az tűnik ki, hogy Pista csendes, ártalmat­lan, szerencsétlen ember. És ez talán így is lenne, ha Pis­tának nem lenne annyi dolga az emberekkel. Pista ugyanis utazik — vasutasjegye van — légyfogót venni és hivatalos ügyeket intézni s amikor nem utazik, akkor is a legjobban a vasútállomáson szeret lenni. És beszélgetni is nagyon sze­ret. Az emberek egy része viszont nem beszélgetni sze­ret, hanem évődni. Pistát pe­dig bosszantani nem szabad. Mert akkor ő visszafelel. Mondásain, különös mondat­szerkesztésein jókat lehet ne­vetni, És minden beszélgető csoportban hamar akad egy­két „jópofa”, aki felveszi a szóharcot szegény Pistával. P ista, szegény, persze nem mértéktartó. Amikor már a roham határán van. nem válogatja mondanivalóját. A jópofák ilyenkor sértődnek meg. Mi tagadás, nem egyszer összeverik, kék-zöld foltok­kal, bevert fejjel, agyontapo­sott, sározott ruhával, szakad­tán, rongyosan érkezik hasa. Pista ilyenkor dühöng. Saj­nos, elég mindennapos jele­net ez az állomáson, sa jnos és szégyen, Pista mellett a fő­szereplők az éppen ráérő vas­utasok, akik közt mindig akad vállalkozó szellem, épp­úgy, mint a TÜZÉP leörül őgyelgő kocsisok közt is, akik a várakozók szórakoztatására hajlandók egy kis szellemi vagy tényleges párviadalra Pistával. Sajnos, akad a vá­rakozók közt is, néha szép számmal, hálás publikum az ingyen „cirkuszhoz”. Védel­mezője annál ritkábban akad szegény Pistának. Minden falunak akad egy ilyen Pistája. Hogy közönsé­gesen, de közérthetően fejez­zem ki magam: falu bolondja. És minden faluban akad bő­ven azokból az épeszűekből, akik megértés helyett gúnyol­ják, ugratják őket. Pistát is anya szülte. Mint minden anya a gyermekét, reménységgel hordta méhé- ben. Hiába gyengeelméjű, hiába hibás, kacska, az ő gye­reke. Negyven éve a könnyek tengerét sírta már össze Pista anyja. A könnyek tengerét, amikor fia kékre-zöldre verve került haza, amikor a keser­vesen vásárolt új ruha csupa sár, csupa szakadás, az új kalap szétrúgva, az egész sze­rencsétlen élet mások által besározva, összetaposva, ösz- szeszaggatva. szeretnék harsonát fújni, úgy kürtölni szét: embe­rek, nem gondoltok arra, hogy vérző szívű szülők, testvérek bánatát, sebeit mélyítitek, amikor ott kinn, az állomá­son vagy bárhol máshol köte­kedtek ezekkel a szerencsét­len Pistákkal, amikor bántjá­tok őket? Legyetek embersé­ges emberek, könnyítsétek s ne nehezítsétek a Pisták és hozzátartozóik egyébként is keserves életét. Segítsetek, hogy ezek a Pisták, akikből sosem lesznek Istvánok, ne a falu bolondjai, hanem a falu gyámoltjai legyenek. Ezt kívánja tőletek a szo­cialista erkölcs, a jogrend, minden józan emberi érzés — és ezt kéri tőletek Pista is. Fazekas Mátyás 1956—59-ig terjedő időszak belföldi vadzsákmányát. Az anyag már együtt van, a bí­ráló bizottság megkezdte mun­káját, s az értékes trófeák — muíloncsigák, szarvasagan­csok, vadkanagyarak — már mint arany-, ezüst- vagy bronzérem „tulajdonosok” ke­rülnek a közönség elé. A virágkiállítás az ország legjobb kertészeti vállalatai­nak, termelőszövetkezeteinek dísznövényeit, virágait mutat­ja be, többek között a Kerté­szeti Kutató Intézetnek a jövő évi erfurti virágkiállításra ki- küldendő növényanyagának egv részét. — Lesz-e itt is különleges­ség? — Igen. A vadászati kiállí­tás keretében tárjuk a közön­ség elé az Afrikában járt ma­gyar vadászexpedíciónak az el­lenforradalomban megsemmi­sült Afrika-kiáilííás pótlására szerzett ' vadászzsákmányát. Érdekesség az is, hogy a virág- kiállításon az ország legszebb virágait a helyszínen megvásá­rolhatják a látogatók. — Végére is értünk a felso­rolásnak? — Még nem. Augusztus— szeptemberben Szegeden, Pé­csett. Székesfehérvárott és Kecskeméten rendezünk tájjellegű kiállításokat, a megyékben legjobb ered­ményt elért gazdaságok rész­vételével. Kecskeméten lói cg kertészeti, gyümölcs- és szőlő- bemutató lesz. A többi helyen mezőgazdasági termékeket és jeles háziállatokat állítunk ki. A szegedi bemutató látogatói egyidejűleg megtekinthetik a már hagyományos ünnepi játé­kokat is. Ezenkívül Lipcsében önálló pavilonnal szereplünk az NDK 3. mezőgazdasági ki­állításán. — Köszönjük a szíves felvi­lágosítást. Valóban gazdag az idei program. Lesz érdekesség bőven, minden, ami „szemnek ingere”. No és .a „száj“? — Arról sem feledkeztünk meg. A közönség ellátásáról a Vendéglátóipari Vállalat gon­doskodik, s hogy szórakozás­ban se legyen hiány, a vi­rág- és a vadászati kiállítás időtartama alatt a Magyar Lo­vas Szövetség ismét megtartja népszerű bemutatóit. — A „nagy ágyút1’ pedig a végére tartogatta Szőke elv- társ: Szeptember elején az OIV (Nemzetközi Borhivatal) itt Budapesten tartja 40. plenáris ülését. Ez alkalomból a mező- gazdasági kiállítási iroda ren­dezésében nemzetközi borver­seny, bemutató és borkóstoló lesz. Rendezvényeinkre mind Pes­ten, mind vidéken 33 százalé­kos utazási kedvezményt bizto­sítottunk a látogatóknak. Nóber László Pistából rum lesz István 52 millió forintot gyűjtöttek össze ebben a tanévben az ország takarékos tanulói Még két Ijiónaíp van hátra az iskolai év befejezéséig, a diákok azonban már készül­nek a vakációra, nemcsak a napokat, hanem azt is szá- ímolják, hogy mennyi pénzt j takarítottak meg eddig a ; szünidőre, táborozásra, kirán- idulásra. ; A takarékosság a közép- és iáltalános iskolákban annyira | elterjedt, hogy • ma már az ország több : ezer iskolája közül inind- < össze 27 van, ahol nem ! szervezték meg a rendsze­> rés takarékbélyeg-gyűjtést. * <Az Országos Takarékpénztár [számadása szerint az 1959— í 60. tanévben az előző évhez (képest eddig kétmillió forint- ; tál többet, összesen 52 millió [forintot gyűjtöttek össze az [iskolások. A fővárosi' iskolák ! tanulói 8 243 000 forintért vá- í súroltak takarékbélyeget. Bu- [dapesten a XVII., a XIX. és [ a III. kerület iskolái vezetnek ía fiatalok takarékossági ver­senyében. í Ezekben az iskolákban j egy tanuló átlagos megta- [ karítása 57,20 forint, 44,89 ; forint, illetve 42,30 forint. [Vidéken, Nógrád megyében j 52,43 forint, Baranya megyé­iben 46.59 forint. Veszprém | megyében pedig 43,74 forint ía takarékos iskolásokra jutó í átlagos megtakarítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom