Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1960. ÁPRILIS 27. SZERDA A tisztasági versenymozgalom megindításáról tárgyalt az egészségügyi állandó bizottság legtisztább város esetében 30 000 forint. A legtisz­tább tsz 10 000 forintot kap, a második helyezett televíziót, a harmadik pedig egy orvosi rendelő felszerelését. A verseny előterjesztése után dr. Barbie Antal, az egészségügyi állandó bizottság elnöke, az első és legfonto­sabb lépésnek egy köztisz­tasági vállalat létrehozását tartja. Az utcák szennyeződé­sét a háziszemét és szénsalak okozza, amelyet a kis udva­rokban nem tudnak hová tenni az emberek, előbb vagy utóbb kikerül az utcára töl­tésnek vagy a szemétgyűj­tők mellé öntik. A felesleges szénsalak szétterítése az ut­cák fokozott porosodását és szükségtelen feltöltődését eredményezi, amely évente több százezer forintos kárt jelent a városnak. Ennek a múlhatatlanul szükséges vál­lalatnak a felállítását jegy­zőkönyvileg kérik a vb-től. Csendes Ferenc, a műsza­ki osztály vezetője, javaslatot tett arra, hogy a tanácstagok bevonásával körzetenként egy-két felelős megbízott járja végig a házakat. Ahol szabálytalanságot találnak, figyelmeztessék a háziakat, szükség esetén pedig az egészségügyi osztály közre­működésével tegyenek javas­latot á bírságolásra. Szüksé­ges, hogy a legközelebbi ta­nácsülésen foglalkozzanak ez­zel a kérdéssel. Dr Hidvégi Zoltán kórházi főorvos a vöröskeresztes akti­visták bevonásával kíván a mozgalomnak segíteni. Sá­fár Balázs egészségőr fontos­nak tartja a tisztaság ér­dekében a város fő útvonalai­nak rendszeres sepregelését, locsolását, a szeméttartók üríttetését, a gőzfürdő és a strand környékének fokozot­tabb ápolását. Szóbakerült az értekezle­tén, hogy az állami há­zaknál nincs házirend, a bérháznál nincsen házfel­ügyelő, így ezek az épü­letek sokszor igen gondo­zatlanok, gazdátlanok. A gyűlésen megalakították a versenyt értékelő bizott­ságot, melynek tagjai: Takács Jenő, va városi pártbizottság titkára, Szűcs Zoltán, a vég­rehajtó bizottság elnöke, dr. Hídvégi Zoltán kórházi igaz­gatófőorvos, dr Mogán Béla, az egészségügyi osztály veze­tője, dr. Barbie Antal, az egészségügyi állandó bizott­ság elnöke, Nagy Ferencné vöröskeresztes gazdasági fele­lős és Szatmári Imréné vörös­keresztes aktíva. Megmozdult a város! Lelkes csapatok gyülekeztek szombaton délben a piacté­ren és a Csokonai utca környékén. Az új „szombati” mozgal­mat szervező tanácsházi, termelőszövetkezeti dolgozók és a fiúdiákotthon kiszes fiataljai ásót, csákányt, lapátot ragadtak, és a föld mozgatásához fogtak olyan utcákban, ahol arra szük­ség mutatkozott. (Márpedig ilyen utca sok van városunkban.) A dicséretes kezdeményezéshez Magyar Sándor vezetésével csat­lakoztak a konzervgyári dolgozók is. A Kustár, Búvár, Ber­zsenyi, Arany János és Csokonai utcák környékét ezek a példa­mutató társadalmi munkabrigátfok népesítették be, s néhány óráig planíroztak, vízlevezető árkot ástak, földkupacokat távo­lítottak el, munkájuk nyomén szinte megváltozott a,környék. Hétfőn délután az egészség- ügyi állandó bizottság, kiegé­szítve a vöröskeresztes akti­vistákkal, a tsz-ek meghívott vezetőivel és az üzemek kép­viselőivel, a tisztasági ver- eenymozgalom megindításáról tárgyalt. Dr. Mogán Béla, az egész­ségügyi osztály vezetője is­mertette a Pest megyében meginduló mozgalmat. Az évi, rendszeressé vált tisztasági hónap megtar­tását összekapcsolják egy megyei versennyel, s a vá­rosok, községek, járások és tsz-ek tisztasági moz­galmává szélesítik ki. A cél az, hogy a fejlettebb életformának megfelelő tisz- tótsági kultúrát valósítsunk meg városunkban. Az egy­mással párhuzamos háztáji és tsz tisztasági verseny ér­tékelése pontozással történik. Az értékelésnél tíz, illetve száz pont érhető el a legjobb esetben. A tisztaságot kiérté­kelő személyek többek kö­zött ellenőrzik az épületek külső és belső tisztaságát, az ivóvizes kutak környékét, az ólak, az állatok, az árnyékszék ápoltságát, és a fásítást is. Lényeges része a tisztasági versenynek az utak, a te­rek és a középületek gondo- zottsága. Tehát az utcák sep­rése, locsolása, az árkok rendje, az épületek tataro­zott külseje lényegesen hoz­zájárul a tisztasági vérsenjt sikeréhez. A verseny értékelésére június 30-án kerül sor elő­ször, amikor is megálla­pítják, melyik a legtisz­tább fsz, október 30-án pedig eldöntik, melyik a legtisztább város. 1960. november 7-én adja ki a megye a győztest megil­lető jutalmat, amely a Megmarad a Székely utcai.szám alatti pékség| munka 4, telik, ami a termelő munka rovására menne. Tisztelettel: a bokrosi asszonyok * A levelet eljuttattuk a váro­si tanács ipari és műszaki osz­tályának, amely az ügyben azóta már intézkedett is. A helyszíni szemle során megál­lapították, hogy e kis pék- üzem fenntartása, s a bérsütés folytatása indokolt, ezért mű­ködtetése továbbra is szüksé­ges. A tanács megbízottja ez­zel kapcsolatban a helyszínen is beszélgetett az érdekeltek* kél s megnyugtatta őket. A lelkiismeretes* gyors in­tézkedést mi is köszönjük. Néhány nappal ezelőtt het­ven aláírással ellátva a követ­kező tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkbe: „Tisztelt szerkesztőség! Tu­domásunkra jutott, hogy a Sütőipari Vállalat meg akar­ja szüntetni a Székely utca 1. szám alatti pékségét. Ez a pék­ség 15 év óta fennáll és 9 éve van a vállalat kezelésében. Az a kérésünk, szíveskedjenek az illetékeseknél közbenjárni, hogy ebben a pékségben to­vábbra is süssenek ster-kenye- rct. Igen sokan vagyunk, akik messziről visszük oda a ke­nyeret. A nagy dologidőben pedig a legközelebb eső pék nagyon messzi van. A ster- kenyérsütéssel még több idő — AZ ELMÚLT HÉTEN 30 felvásárló vizsgázott a kon­zervgyár termeltetési osztá­lyán, az élelmezésügyi mi­nisztérium képviselőjének je­lenlétében. A felvásárlók új­szerű feladatot látnak el, mozgóátvevőként a termelő- szövetkezetektől autó-tételen­ként veszik át majd az árut. A vizsgázók jó felkészültség­ről tettek tanúbizonyságot. — 180 EZER FORINT érté­kű különböző pipákat készít negyedévenként a faárugyár. A pipákat az Óra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat és a nagykereskedelem útján az or­szág minden táján értékesítik. — KÉSZÜLNEK az igazi szezon beindulására a MÉK Vállalat dolgozói. Idei zöld­ségfélékből eddig több mint kétezer csomó zöldhagymát és ezer csomó retket vásároltak fel. A saláta átvételét vala­mennyi felvásárlóhelyen tel­jes kapacitással május 2-án kezdik meg. KÖRÖSI SIKEREK A MOTOROS TÜRAVERSENYEN A motoros-sport nagykőrösi ked­velői vasárnap részt vettek Szol­nokon a kerületi túraversenyen. Az első fordulóban a 125 köbcen­tis kategóriában ifjabb Török Ist­ván szerezte meg az elsőséget Danuvia gépén. Farkas József Csepel motorján hetedik helye­zést ért el a 250 köbcentis kate­góriában. Ugyancsak a 250 köb­centis kategóriában Jáwa moto­ron az első helyet szerezte meg ifjabb Pomázi Kálmán. — FÖLÖZÖTT TEJET áru­sítottak a piacon Szendi Ba­lázsáé Bokros dűlő 67. szám alatti és Sipos Lászlóné Alsó­járás dűlő 13. szám alatti lako­sok, ezért a szabálysértési hatóság 300,— illetve 600,— fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezte nevezetteket. — 142 VAGON LISZTET őröltek az első évnegyedben a malom dolgozói. A liszt felét a termelőszövetkezeteknek fejadagként adták, a többit a helyi és vidéki sütőipari vál­lalatoknak küldték. — JÓL JÖVEDELMEZETT az első évnegyedben a Község­gazdálkodási Vállalat virág­kertészete. A 47 ezer forint be­vételből 32 ezer forintot a vi­rágüzlet hozott. — MÁJUS 1-TÖL KEZDŐ­DŐEN negyven férőhellyel bő­vítik az iskolai napközit. A gyermekek felügyeletének el­látására a megyei tanács egy nevelő, s az étkeztetés lebo­nyolításához még egy személy beállítását engedélyezte. A negyvenes keretszámot — ké­relmére — a Kossuth általános iskola kapta, ahol a napközis ellátásra a legnagyobb igény mutatkozott. — HÁROMSZÁZ KÖTET­BŐL áll a földművesszövet­kezet vállalati könyvtára. A szépirodáimon kívül mezőgaz­dasági szakkönyveket és ideo­lógiai tárgyú műveket is szíve­sen kölcsönöznek a szövetkezet szórakozni, művelődni vágyó dolgozói, Eszperantó-találkozó Foto: Dobos, Szöveg: P. 1. A Csokonai utca egyengetése Rétsági Oszkár tanácselnök- helyettes vezetésével, a konzervgyár dolgozóinak és a környék lakóinak részvételével szépen halad. Itt dolgozott a legnépe­sebb csapat, mintegy 25-en. Munkájuk nyomán ez az elhanya­golt környék valóban új képet kapott. Sajnálatos dolog, hogy amíg itt javítottak, addig a szomszédos Bocskai utcában to­vábbra is hordták ki a vegyes házi szeméttel kevert hamut. Ebben a kis utcában a 9-es számú ház lakójával az élen olyan magasra töltötték fel az úttestet, hogy az hovatovább hegyként emelkedik ki a házak közül. ’’Rongálás” helyett itt is építhet­nének. Kövessék a példát! Ez a kép is a Csokonai utcában készült. Az apák példája a fiúkat is lelkesítette, öröm volt nézni serény);«lésüket, f ezek a mi igazi fiataljaink! „Az emberek közötti gyűlö­let legfőbb oka a nyelvi sovi­nizmus.” — Erre a megálla­pításra jutott dr. Zamenhof L. Lajos, látván a nemzetisé­gek harcát és a véres megtor­lást, amelyből mindig a cár húzta a hasznot. Már fiatal diák korában egy nemzetközi nyelv megal­kotásának gondolata foglal­koztatta. Kitartó és szívós munka eredményeként 1885- ben elkészült az új nemzet­közi nyelv, amely az orosz cenzúra miatt nem került napfényre. 1887-ben, 38 éves korában, saját költségén je­lenteti meg könyvét egy jó nevű varsói szemorvos, dr. Eszperantó álnéven. A műnyelv, amely akkor még tízezer szóból állott, be­bizonyította létjogosultságát és együtt fejlődött kultúránk­kal. Ma már mintegy 83 or­szág 20 millió embere beszéli. Városunkba 1908-ban jutott el, amikor a fiatal történész, dr. Bánóczi Endre Nagykő­rösre jött. Ö volt az első em­ber városunkban, aki beszélte ezt az akkor még fiatal nyel­vet. Azóta jó néhány tanfo­lyamon adta át tudását és szélesítette az eszperantó­mozgalmat. Legrégebbi tanít­ványai: dr. Szabó Károly, Kukla Mária és Khirer Antal. Eszperantó-tanfolyam jelen­leg is működik városunkban. Dr, Bánóczi Endre nyugalma­zott igazgató éppen olyan lel­kesedéssel vezeti, mint 1912- ben az elsőt. A tanítványo­kon múlik csupán, hogy hoz­zájárulnak-e a nagykőrösi eszperantisták hírnevének öregbítéséhez. Városunk eszperantistái ál­landó levelezésben állnak a lengyel, a cseh, a bolgár és a japán eszperantistákkal. Khirer Antal, aki már az első nyelvtanfolyamon is részt vett, a különböző eszperantó-talál­kozók és levelezés révén érde­kes, színes gyűjteményt mond­hat magáénak. A semleges nemzetközi nyelv, amelyet alkotója az élő nyelvek közös elemeire alapozva épített fel, élenjáró tevékenységet fejt ki a békés egymás mellett élés megvaló­sításáért folyó harcban. A bé­kés egymás mellett élést hir­deti majd a III. észak-magyar­országi eszperantó-találkozó, ahol a körösi eszperantó-kör is képviselteti magát. —né— A Búvár utcai csatorna ,ió néhány hónappal ezelőtt elké­szült, de a visszamaradt föld még most is ott éktelenkedik két oldalt a házak tövénél. Szűcs Zoltán a tanács v. b. elnökével az élen a tanács pénzügyi és műszaki osztályának dolgozói en­nek eltávolításán fáradoznak. Megpakolják a törmelékes föld­del a Hunyadi Termelőszövetkezetnek a társadalmi munkában részvevő fogatát, hogy utána Farkas néni és a szemben lakó Hegyi Sándorné és a többiek szép virágoskertté varázsolhas­sák a ház elejét. Egy javaslat az SZTK, illetve a Községgazdálkodási . Vállalat figyelmébe „Mindig nagy örömmel ol-; vasom a hírt, amely a gőz- ; fürdő fejlesztéséről szól —; írja V. Jánosáé levelezőnk. —! A fodrászat bővítését is szí-j vesen fogadnám, noha en- j gem a fürdő közvetlenebbül! érint. Reumatikus betegség-1 ben szenvedek, s az orvos már í többször fürdőbe küldött,! fürdőj egyet írt ki. Artézi vi-; zünket“ velem égyütt sokan j szeretik, mert meggyőződtek ; gyógyhatásúról. S ha már; ilyen nagyszerű adottságunk; van — azt hiszem, sokak ne-; vében javasolom; sok be-; teg ember gyógyulásának elő-J segítése céljából alkalmazza-; nak a fürdőben egy masszíro-; zó mestert. Nem tudom, hogy; erre milyen lehetőség lenne,; milyen anyagi fedezet kellene \ rá, egy azonban bizonyos: betegek gyógyítása érdekében J megérné.” J Levelezőnk kérésére a ja- \ vaslatot készségesen továbbít-§ juk az illetékeseknek. J Gondolatok a váci művelődési házban Sokszor elégedetlenek va­gyunk saját magunkkal és ez leginkább helyes is, m'ert az igényesség újabb és újabb tet­tekre sarkall. Vannak azonban esetek, amikor semmi okunk az elé­gedetlenségre. így vagyunk például a kultúrházunkkal is. Sokan még az átalakított szín­háztermet is kicsinylöen becs- mérlik. Az tény, hogy az akusztikája még az átalakí­tással is csak keveset javult — és vannak még kijavítandó hibák —, de öltözőinket, disz- lettárunkat, s az egész kul­túr otthonunkat sok-sok város megirigyelheti. A napokban alkalmam volt a váci műve­lődési házat, annak színház- termét megtekinteni; megál­lapításom erre az összehason­lításra alapoztam. Elbizakodottak ne legyünk — teljesen nem is lehetünk —, de értékeljük azt a fejlő­dést, amelyen az utolsó év­tizedben városunk kulturális élete keresztülment. Valami­kor örültünk, ha egy évben hét-nyolc színielőadás volt nálunk, ma pedig szinte he­tenként, sőt néha egy héten két darabot is láthatunk. Nagy Éva A rendőrkapitányság szabálysértési hírei — KI VILÁGIT ATL AN lo­vaskocsijával közlekedett este Szentpéteri Balázs Szurdok dűlő 4. szám alatti lakos, 60 forint pénzbírsággal sújtották. — RÉSZEGEN hangos ének­szóval zavarta este 10 óra ntán a Széchenyi téri lakók nyugalmát Erdei Ferenc Kecs­keméti utca 41. szám alatti lakos, ezért 120 forint pénz­bírság megfizetésére kötelez­ték. — az Állami gazda­ság táncmulatságán részegen botrányt okozott és vereke­dést kezdeményezett Mészáros Balázs Hangács dűlő 10 szám alatti lakos, büntetése 120 fo­rint, — KONCZ FERENC Zrí­nyi utca 61 .szám alatti lakos levizsgázatlan, rendszám nél­küli motorkerékpáron vett részt a közúti forgalomban, 80 forintra büntették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom