Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

WEST MEC) 'k-MMííD 1«C9. ÁPRILIS 27. SZERDA SOKKAL ALAPOSABBAN, ELORELÁTÓBBAN! Ha az ember egyszerre főbb -------------------- gyár szakok­tatási munkáját vizsgálja, azt tapasztalja, hogy ott tanul­nak többen, ahol nehéz jel- adatokkal kell megbirkózniok műszakiaknak és munkások- nagy egyaránt. Mert mi más lenne a magyarázata annak, hogy például a váci Forte­gyárban, ahol nem kis felada­tokat kell megoldani az idén és az elkövetkezendő évek­ben a gyártás jövője érdeké­ben, csupán a szakmai to­vábbképző tanfolyamokon 160 ember tanul, ugyanakkor a Budakalászi Textilművekben nincs is ilyen tanfolyam. E nnek is megvan a magya­rázata. A Budakalászi Textil­művek egy „belőtt” gyár, ter­mékei a világ sok részébe el­jutnak, ami azt bizonyítja, hogy műszaki és munkásgár­dája képzett, jól megállja a helyét. Ugyanakkor egy olyan gyárban, mint a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, • az akadályok özönét kell félretenni az útból. Meg kellett birkózniok a nyomta­tott áramkörök gyártásával, a ferritgyártás során keletkezett nagymértékű selejttel stb. Mind-mind újkeletű problé­ma, még külföldi viszonylat­ban is kevés tapasztalat áll rendelkezésre a megoldáshoz. Ilyen körülmények között nem maradt más hátra, mint a tanulás. Tanultak és tanul­nak ma is ennek a gyárnak a dolgozói. Tapasztalatcserére járnak. Legutóbb például az Orion-gyárban és a Székes- fehérvári Vadásztölténygyár­ban Voltak. Az oktatáshoz kapcsolódóan újítási feladatterveket dolgoz­tak ki. Csak egyetlen ered­ményéről ennek; a TV-csövek eltérítő gyűrűi úgynevezett pattintásával kapcsolatos ja­vaslatok együttes eredménye az lett, hogy a korábbi 20— 25 százalékos selejt megszűnt. Kell-e ékesebb bizonyítéka annak, hogy a helyes és cél­irányos oktatómunka elűbb- utóbb megtenni gyümölcsét. A Csepel Autógyár ugyan­csak jelentős fejlesztési prob­lémákat oldott meg a közel­múltban és old meg ma is. Ez ebben a gyárban ugyan­csak meglátszik a szakoktatá­son. Tizenkét szakmai tanfo­lyam és egy művezetői tan­folyam működik. Ezenkívül továbbképző- és időelemző- tanfolyamokat szerveztek. Kü­lönleges adottsága ennek a gyárnak, hogy ezen kívül még saját technikuma is van, ahol 140 dolgozó készül arra, hogy majd a Csepel Autógyárban végezzen műszaki munkát. * Budakalászi J^műve­az ellenkező pólusra. Ez nem azt jelenti, hogy itt semmi­féle oktatómunka nincs. Mert például egy előadássorozatot szerveztek, amelyen rendsze­resen 70—90 dolgozó vesz részt. Szerveznek rendszeres újítási tapasztalatcserét stb. Itt azonban a „békés napok” hangulata érződik, míg a többi helyen a tanulás tekin­tetében is mozgalmas az élet. Dicséret illeti-e az említett három gyár törekvéseit? Két­ségtelenül meg kell dicsérni jelenlegi törekvéseiket, mun­kájukat. De — és az a „de” figyelmeztető kell, hogy le­gyen a Budakalászi Textilmű­vek és a többi gyár számára is, ahol az oktatás „békés napjait” élik — a Csepel Autógyárban, a Forte-gyár­ban és különösen a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában is sokkal előbbre tarta­nának már, sokkal több problémát ellcerülhettek vol­na, ha nem a nehézségek, a feladatok megoldásának sür­gőssége élénkíti meg ilyen irányú munkájukat, ha előre­látóbbak lettek volna. Saját leckéjükből tanulták meg, hogy milyen fontos és nél­külözhetetlen az oktatásban is a távlati feladatok szem előtt tartása. Biztosak lehe­tünk benne, hogy a jövőben egyik helyen sem feledkeznek meg erről. Soha sem késő tanulni a mások példájából. Ezért ja­vasoljuk, elsősorban textil­gyárainknak, de valamennyi üzemnek, ahol még „nem kapcsoltak rá” erre a munká­ra: vonják le a tanulságokat, vegyék számba távolabbi fel­adataikat és a most folyó munka problémáit is, s rá fognak jönni, hogy máris mu­lasztásokat kell pótolniok az emberek tanításában, szakmai továbbképzésében. Addig kell ezt megtenni, amíg körmünk­re nem égnek a bajok. Még egy fontos dologra hiv­------—------------- jak tel a f igyelmet ezek a vizsgálódá­sok. Arra, hogy a műszaki könyvtárakat sem használják ki gyárainkban megfelelően, illetve úgy látszik, hogy erre is a sürgős, halaszthatatlan feladatoknak kell megtaníta- niok az embereket. Vegyük ismét a Híradástechnikai Anyagok Gyárának példáját. Miért tudtak ebben a gyár­ban saját fordítót beállítani, aki hozzáférhetővé teszi az idegennyelvű irodalmat? Itt a műszakiak 75 százaléka rend­szeresen igénybeveszi a könyvtárat, ugyanakkor a Budakalászi Textilművekben alig használják azt. A Csepel Autógyárban és a Forte-gyárban is inkább csak a műszakiak olvassák a műszaki könyvtár könyveit. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy kevés az olyan anyag, amit előképzettség nél­kül is könnyen meg lehet ér­teni, a másik pedig, hogy nincs megfelelő propagandája a műszaki könyvtárnak. Nem mondják meg, nem mutatják meg a dolgozóknak, hogy mi mindenhez hozzájuthatnak a műszaki könyvtárban és az az anyag mennyire megköny- nyíti munkájukat. Csak néhány gondolatot ra­gadtunk ki az említett gyá­rak oktatási munkájának tai pasztalataiból. Reméljük, ez is elegendő arra, hogy figyel­meztessen: sokkal alaposab­ban, elmélyültebben és előre- látóbban kell foglalkoznunk a szakmai oktatással, tovább­képzéssel. E nélkül nem néz­hetünk nyugodtan és maga­biztosan az egyre növekvő feladatok elé. F. I. iUeqkeidédöU a nemzetközi \ kovácskonferencia Az Országos Mggyar Banya- ^ szati és Kohászati Egyesület ^ rendezésében 16 ország csak- ^ nem 60 küldöttének részvéte-^ lével kedden reggel nemzetkö- # zi kovácskonferencia kezdő- ^ dött a Technika Házában. ^ Szele Mihály egyetemi ta-2 nár üdvözölte a konferencia részvevőit, majd Csergő János ? kohó és gépipari miniszter ^ mondott megnyitó beszédet. ^ A megnyitó beszéd után Te- ^ rény Aladár kohómérnök, magyar kovácsolóipar helyze- ^ téről, A. G. Ignatov szovjet docens a süllyesztékes ková- ^ csolás problémáiról tartott elő- ^ adást. Hasonló témával foglal- ^ kozott V. E. Golcher angol és ^ A. Jung nyugatnémet nagy- ^ iparos. £ A konferencia ma folytatja^ munkáját. í Svéd fajta keresztezésével alakítják ki a hazai fehér hússertés állományt A hazánkban tenyésztett fe­hér hússertés évek során más fajtákkal keveredett, hamar eltokásodik, elzsírosodik, s így nem mindenben elégíti ki a bel- és a külföldi igényeket. A fajta feljavítására ősszel Svéd­országból hozattunk be fehér hússertéseket. Ezek a sertések sok húst Az új érdi totó—lottó kirendeltség A Vénusz feltárja titkait A harkovi obszervatórium tudósai megállapították, hogy a Vénusz egyenlítőjénél! síkja a pályasíkkal hozzávetőleg 32 fokos szöget zár be. A szov­jet csillagászok úgy jutottak erre a következtetésre, hogy megfigyelték a Vénusz déli és északi féltekéjén a fényesség eloszlásában mutatkozó rend­szeres különbségeket. A Föld­nél a szóbanforgó szög 23 fok 27 perc. Ebből következik, hogy a Vénuszon évszakoknak kell váltakozniok. Barabasov akadémikus a T yehnyika Mologyozsi című folyóiratban közölte, hogy a Vénusz sűrű légköre állandó magassági ingadozásoknak van alávetve, s ez a bolygó szí­nének bizonyos váltakozását idézi elő. Barabasov rámutat, hogy az észleletek szerint a Vénusz felszíne a felhőréteg alatt meglehetősen jó tükröző sajá­tosságokkal rendelkezik, pél­dául óceánnal van fedve. Le­hetséges, hogy a tükröző ha­tást részben a Vénusz felhői­nek jégkristályai okozzák. A hatalmas mennyiségű szén­dioxid, a csekély mennyiségű oxigén, a viszonylag magas hőmérséklet — mindez együtt­véve azt sejteti, hogy a Vé­nusz jelenleg talán ugyan­olyan állapotban van, mint a Föld sok millió évvel ezelőtt, a szénkorszakban volt. Lehet­séges — jegyzi meg Baraba­sov akadémikus —, hogy a Vénuszon csak most születik az élet, de az is lehet, hogy máris létezik, az ember szá­mára ismeretlen formákban. és főleg sovány húst ad­nak. féléves korukra elérik a 92—93 centiméter hosz- szúságot. Ebben a korban a hazai hú; sertések legfeljebb 60 cent méter hosszúak. A gazdasé tenyésztelepén eddig 400 své malac látott napvilágot. A t< lepről tisztavérben tenyészte sertéseket szállítanak a tár; gazdaságokba, azzal a céllá hogy ott a svéd fajtával történő keresztezéssel alakítják ki a hazai fehér hússertés- faji át. A baranyai állami gazdas; gok az év végén már vágóhíc ra is szállítanak svéd fajtáj fehér hússertéseket. Építéstörténeti múzeumot rendeznek be a zsámbéki romtemplomban A zsámbéki romtemplom ál­lagmegóvó munkálatait — mint ismeretes — még az ősszel be­fejezte az Országos Műemléki Felügyelőség és a világszerte ismert műemléket, amely a románkori építészet egyik ma­gyarországi legszebb alkotása, JOGI TANÁCSOK özv. Kiss Jánosné (Cegléd, Sáska u. 19.) két állami gon­dozott gyermeket nevel. Tudo­mása szerint felemelték az utánuk járó állami hozzájá­rulás díját. A ceglédi telep­felügyelőség szerint azonban ez csak 1961. január 1-e után lép hatályba. Kérdezi, helyt­álló-e ez a felvilágosítás? Nem. A Művelődésügyi Minisz­térium által kiadott ren­delkezés szerint a fel­emelt tartási díjakat 1960. április 1-i hatállyal kell folyósítani. Samoki Jenő, Cegléd, Vasút u. 13. sz. alatti lakos szeret­né tudni, kaphat-e felesége szülési segélyt férje jogán, aki tsz-tag? Beküldött ira­tait a ceglédi SZTK vissza­utasította. Az 1065/1955. (VII. 19.) szá­mú minisztertanácsi határo­zat szerint,, ha az anya nem termelőszövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben és legalább 80 mun­kaegységet, férje pedig 160 munkaegységet teljesített, a férje jogán részesül anyasági segélyben. Ilyen esetben az első gyer­mek után 400 forint, a második és minden to­vábbi gyermek után 300 forint segélyt kell fizet­ni. A termelőszövetkezetben csa­ládtagként dolgozó anyát az anyasági segély megilleti ak­kor is, ha férje katonai szol­gálat, vagy bentlakásos tan­folyamon való részvétel miatt a kötelező munkaegysé­get nem tudja teljesíteni. Laczkó Sándornak válaszol­juk Tápióságra, a Vorosilov u. 449-be, hogy ' rokkantsági nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogo­sult, aki munkaképességét legalább kétharmad részben tartósan elvesztette és életko­rához viszonyítva megfelelő nyugdíjévvel rendelkezik. A rokkantsági nyugdíjhoz 67 éves kor esetén 18 év szüksé­ges. Az, aki 1960. december 31-ig mezőgazdasági terme­lőszövetkezetbe tagként belé­pett, tíz nyugdíjév alapján rokkantsági nyugdíjra abban az esetben is jogosult, ha életkora szerint szükséges nyugdíjévvel nem rendelkezik. Nagy István, Szentendre, Engels u. 6. szám alatti la­kos a szabadságidő kiszámí­tásának alapját szeretné is­merni. A folyamatos munkavi­szony alapján járó pót- szabadság mértékének ki­számításánál a megszakí­tás nélkül eltöltött mun­kaviszonyt kell figyelembe venni; ebbe a próbaidő is beleszámít. A munkaviszony folyamatos­ságát nem szakítja meg: a vállalat tulajdonában beál­lott változás, vagy a vállalat­nak más vállalattal való egye­sítése, áthelyezés, valamint a két vállalat megegyezésével történt átvétel, a baloldali politikai magatartás, nem­zeti vagy faji üldözés miatt történt elbocsátás, katonai szolgálat, hadifogság, a mun­kaviszonynak foglalkozási be­tegség vagy üzemi baleset, illetőleg az élelmezési ipar­ban tbc vagy tífuszgyanú kö­vetkeztében történt megszakí­tása, az előzetes letartóztatás­ba helyezés és szabadságvesz­tés büntetés, ha a vállalat vagy a bírói ítélet a dolgozó munkaviszonyát nem szüntet­te meg, a munkaviszonynak az 1953. szeptember hó 1. napja után történő megszű­nése, feltéve, hogy a dolgozó legkésőbb a megszűnést kö­vető harminc napon belül új munkaviszonyba lép. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a dolgozó munkaviszonya önkényes kilépés, fegyel­mi elbocsátás vagy bírói ítélet következtében szűnt meg. 1953. évi szeptember hó 1. napját megelőzően a munka- viszony folytonossága min­den esetben megszakadt* még akkor is, ha a dolgozó pél­dául a munkaviszony meg­szűnését követő napon már más, vagy akár az eddig őt alkalmazó vállalatnál mun­kaviszonyba lépett. A mun­kaviszony folyamatosságát a munkahelyváltozás ténye sza­kította meg. Második kérdésével kap­csolatban leghelyesebb, ha az üzemi egyeztető bizottság­hoz fordul. Lubszky Miklós (Üllő, Zöld­fa u. 6.) címére üzenjük, hogy leghelyesebb eljárás az lenne, ha pert indítana a vál­lalat ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ugyanis a bíróság hatáskörébe tar­tozik és elrendelheti a nye­reségrészesedés kifizetését, ha azt a vállalat nem fizette ki, vagy nem a szabályoknak megfelelően fizette ki. A bíróság vizsgálhatja, . hogy a dolgozó esetében fcnnállnak-e azok a té­nyek, amelyek alapján a nyereségrészesedés kifize­tését a szabályok értelmé­ben megtagadták. A fenti tanácsot adhatjuk Dányí Miklósnak Szobra, az Ipolyvölgyi A. G. dolgozójá­nak is. a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe adta át. Az idegenforgalmi hivatal felvet­te a romtemplomot Pest me­gye megtekintésre légméltóbb látnivalóinak jegyzékébe, mi­vel kétségtelen, hogy nemcsak a hazai turisták, hanem a külföldiek köré­ben is általános érdeklő­dést kelt. A múlt évben elvégzett állag­megóvó munkálatok hosszabb időre elhárítják a zsámbéki templom fölül a további pusz­tulás. rongálódás veszélyét, ah­hoz azonban, hogy az idegen- forgalomban betölthesse méltó szerepét, még igen sok a ten­nivaló. Ezeknek a megbeszélé­se céljából ültek össze a na­pokban az Idegenforgalmi Hi­vatalban az Építésügyi Minisz­térium, a Műemléki Felügye­lőség, a Műszaki Egyetem és az Idegenforgalmi Hivatal képvi­selői. A megbeszélésen részt vett Major Máté, a Műszaki Egyetem építéstörténeti tan­székének vezető professzora, Pogány Frigyes Műszaki Egye­temi professzor, Kati Imre, a Műszaki Egyetem városépítési tanszékének tanársegéde, dr. Entz Géza, Szanyi József és Rusznyák János, a Műemléki Felügyelőség képviselői, Der- csényi Dezső műtörténész pro­fesszor, az Építésügyi Minisz­térium osztályvezetője, a zsámbéki községi tanács kép­viseletében pedig Varga La­jos zsámbéki esperes-plébános. Az Idegenforgalmi Hivatal terveiről és elgondolásairól dr. Nagy Gyula, hivatalvezető szá­molt be. ismertetve a legfon­tosabb tennivalókat. Ezek kö­zött a legsürgősebb a magasan fekvő műemlékekhez ve­zető út rendbehozása, hogy az autóbuszok és a sze­mélyautók egyaránt kényelme­sen és veszélytelenül megkö­zelíthessék, a gyalogos kirán­dulók számára pedig a fölve­zető lépcsőt kell minél gyor­sabban rendbehozni. A Műemléki Felügyelőség­nek igen nagyszabású tervei vannak a romtemplommal. Mi­után a tavaly elvégzett állag­megóvó munkálatok néhány évtizedig elhárítják ugyan a további rongálódások veszé­lyét. de a romjaiban is impo­záns épület finomabb kődíszeí- nek lassú kopását, elporladá­sát nem akadályozzák meg, megfelelő módon gondoskod­ni kell ezek megóvásáról is. A Műemléki Felügyelőség elha­tározta, hogy a zsámbéki romtemplom­ban és a templom környé­kén nagyszabású román­kori múzeumot létesít. A lapidárium alapjait már le­rakták, összegyűjtötték és kiál­lították benne a templomból származó faragott köveket. A létesítendő múzeumban kiállít­ják az ország területén levő összes fontosabb románkori építészeti műemlék makettjét. Ezeket a maketteket a Műsza­ki Egyetem építészhallgatói ké­szítik el társadalmi munká­ban, tanáraik irányításával. A magyar románkor építészetét mutatja majd be az a nagy­szabású zsámbéki múzeum, amely visszakapja a Nemzeti Múzeumtól a korábban oda­szállított zsámbéki kőemléke­ket is. A múzeumban a ma­ketteken kívül a magyarorszá­gi románkori épületek fényké­peit is kiállítják. A Műszaki Egyetem képvise­lői bejelentették, hogy minden segítséget megadnak a nagy jelentőségű terv megvalósí­tásához, mert ez a románkori múzeum fontos szerepet tölthet be az új építészgeneráció ne­velésében. Vállalkoznak a szükséges ter­vek elkészítésére Mivel a zsámbéki romot már a múltban is igen sok külföl­di szakember felkereste és év­ről évre növekszik az érdeklő­dés iránta a laikusok körében is, a megbeszélésen felvetődött a gondolat, hogy a Magyarországon tartan­dó legközelebbi nemzetkö­zi építészkongresszus prog­ramjába iktatják a temp­lom megtekintését, különösen akkor, ha addigra berendezik ott a románkori múzeumot. Arról is szó van, hogy az' építéstörténeti tan­szék időről időre a helyszínen tart hallgatói számára, mégpe­dig nyilvános jelleggel egy- egy szakelőadást. in. 1. fotó—lottó kirendeltség nyílt Érden Nagyszámú érdi kollektív totózónak teljesült a vágya, amikor az OTP Pest megyei igazgatósága Érden, a két vasút­állomás között, a volt MÁVAUT váróteremben megnyitotta a totó—lottó kirendeltségét. Eddig ugyanis a kollektív totószel­vényeket Budapesten tudták csak valamelyik totó—lottó ki- rendeltségnek benyújtani. Az új kirendeltségnek már a meg­nyitást követő első órában nagy forgalma volt: egy óra alatt 200 lottó-szelvényt vásároltak. A megnyitás után nyomban megkezdődött a lottó- és totó-szel­vények árusítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom