Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

Munkás hétköznapok a Rákóczi Tsz-ben IV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM I960. ÁPRILIS 26. KEDD Végezzék tsz-eink a növényápolást idejében Az életszínvonal növekedé­se egyre több mezőgazdasági termék előállítását követeli meg. Ebből a szempontból kü­lönös figyelmet kell fordíta­niuk szocialista üzemeinknek az ipari és takarmány ka­pásnövények hozamainak nö­velésére. Ennek a feladatnak előkészítése már az előző év nyarán megkezdődött a tarló- hántással, a trágyázással, a szuperfoszfát és káli műtrá­gyák kiszórásával, az őszi mélyszántással, valamint a téli csapadékok megőrzését biztosító tavaszi simítózással. Ha a felsoroltakat idejében elvégeztük, akkor a növény részére szükséges talajned­vességet is megőriztük. Miután a növekedésnek ezt a feltételt megadtuk, gondoskodni kell ennek az állapotnak fenntartásáról is, amit a növényápolás­nak neveztünk. A növény- ápolást, kapálást azért kell idejében elvégezni, hogy a talajban levő nedvessé­get a termesztett növény részére biztosítsuk. A növényápolás költséges és fárasztó munkát kíván, tehát minden lehetőséget fel kell használni, hogy ezt a fárad­ságot és költséget csökkentsük. Igen jelentős költségmegta­karítást jelent már az is, ha a kukoricavetés előtt, a terü­letüket megkultivátorozzuk. Ezzel a művelettel elérjük, hogy a simítózás után kikelt, vagy csírában levő gyom­magvakat a talaj felszínére keverjük, s azok a tápanyag­tól megfosztva, elszáradnak. Ez az elgondolás adta az egyéni dolgozó parasztoknak azt a megoldást, hogy a ku­korica vetését közvetlen szán­tásba végezték. Egyik-másik nagyüzemünk a termelési költségek csökkentését oly módon gondolta megoldani, hogy gyomos talajba vetett ku­koricát, babot vagy ül­tetett ki palántát. Azok, akik ezt pillanatnyilag olcsóbbnak találták, nagyon csalódtak, mert a gyomtól zöldellő táblák vízkészlete igen hamar elfogy, a talaj kiszárad, a kapálás nehezebb, a meghatározott teljesítmé­nyek nem hajthatók végre, a dolgozók kedvetlenek, s igyekeznek a „zöldre feketét’* kapálni. Mindezek egyáltalán nem termésnövelő tények. Te­hát érdemes becsületesen előkészített talajba vetni kapásnövényeinket, mert azok elkövetkező mun­kái könnyebbek és gyor­sabbak lesznek. Ez az új közös gazdaságok első vizsgája is lesz, mert már megkezdődött a cukorré­pa és a mák sarabolása is, de a burgonya sem várat so­kat magára. A cukorrépa, a borsó, mák és a napraforgó kapálását, amint a sorukon végig lehet látni, azonnal meg kell kezdeni. Burgonyánál és kukoricá­nál az első sarabolás ide­jét el lehet húzni 5—6 centiméter mélységű fo­gasolással. Ez a fogasolás a két kultúrnövényt nem sérti, de a velük egy- időben kelő gyomokat ki­forgatja, megakadályozza a talaj párolgását, felsza­kítja a kártevők búvó­helyeit, fellazítja a talaj cserepeit, s ezáltal elő­segíti a gyökerek levegő­zését és a baktériumok tevékenységét. Újabban «gyre gyakoribbá válik a vegyszeres gyomir­tás — Dikonirt, Simazin stb. — a kapásoknál is, melynek eredménye kétszeri permete­zéssel kiváló. A növényápolá­si munkák eredményét befo­lyásolja a talaj nedvességi állapota és az elvégzési idő. Kapálásra legalkalmasabb idő, eső utáni piruláskor a lehető legrövidebb időn belül, mert különösen zá­poreső után 1—2 napi késedelem behozhatatlan kárt és nagy termés- kiesést jelent. Nem kisebb a kár akkor sem, ha nem a helyes kapálá- si módot választják. Igen gyakori volt a kifogás a kultivátorok munkája miatt, hogy sekélyen kapálnak. Pe­dig ez helyes, különösen a ku­koricánál, mert annak táp­anyagot felvevő gyökerei ál­talában 5—7 centiméter mély­ségben terülnek szét, s mély­kapálás által éppen ezeket pusztítják el, s ez nagyon visszaveti növekedésében, de fejlődésében is. Tehát legfel­jebb négyleveles korában szabad 6—8 cm mélyen ka­pálni, utána csak 4—5 cm mélységben. A négyzetes vetésekkel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a kereszt- be-hosszába történő mű­velés lehetőleg ne egy időben történjen meg. Ez lényegesen csökkenti a gyomosodás mértékét, de biztosítja a munkagépek és a munkaerő megfelelő, fo­lyamatos kihasználását és a talaj állandó, jó állapotban tartását. Ezek időpontját úgy határozzuk meg, hogy az egyik irányú művelés min­dig eső után essen. Ha a kapálások ilyen értelmű fel­tételeit termelőszövetkezeteink magukévá teszik, akkor je­lentős jövedelemhez juthat­nak, részben a többet termő növények hozamaiból, de ezen alap felhasználásával az ál­lathizlalásból is. György Endre föagronómus — NEGYVENHÁROM Hí- ZÖSüLDÖT vett a vasárnapi vásáron a Szabadság Termelő- szövetkezet. A jószágokért ki­lónként átlag 15 forintot fi­zetett. Ezekkel a süldőkkel már a harmadik negyedévi hizlalás alapanyagát kívánja biztosítani a szövetkezet. Védekezzünk a növényi kártevők ellen | Az éjszakai fagyok megszű- nése és a kellemes nappali fel- ^ melegedések, napsütések kicsa. 4. lógatják a téli fagyok elől el- ^ bújt növényi kártevőket. A nö- ^ vényápolási feladatokon kívül ^ a magasabb hozamok feltétele 4 még az időben végzett növény- ^ védelem. A cukorrépán várható már '4 a bolha és a barkó megjelené- ^ se. A déli lejtésű melegebb ^ hajlatokban megjelent a búr- 4/ gonyabogár. A lucernán vár- ^ ható kártevő a lucernaböde és ^ a lucerna bimbólikasztó, de ^ nem várat sokat magára az ^ aranka sem. Mindezeken felül ^ legsürgősebb teendő a kukori- ^ camoly elleni védekezés, me- 4 lyet a vetőmag HCH porcsá- 4 vázassal, de leginkább — amit 4 a rendelet is kötelezően előír ^ — a kukorica- és cirokszár el- 4 égetésével érhetünk el. Készüljenek fel szocialista ^ üzemeink a kártevők elleni vé- ^ dekezésre, s megjelenésük ^ vagy észlelésük esetén azonnal < kezdjék meg a védekezési el­járásokat — permetezés, poro­zás —, akár saját gépeikkel, akár a Növényvédő Állomás közreműködésével. Hogy a paprikának legyen mit „enni’“, a Rákóczi Tsz bol­gárkertészetében Forgács György, felesége. Pap Lajos és Csákó János terítik a trágyát. Csákó János tsz-tag a szövetkezet Baba és Büszke nevű lovaival nyomban le is szántja. Aztán már a szépen fej­lett palánták kiültetésén a sor. A teniszsport-kedvelők figyelmébe A hivatalos megnyitóra 26-án, ma este fél 7-kor kezdődő tenisz- gyűlésen kerül sor a Kinizsi soort- otthonban. Minden érdeklődőt vár a vezetőség. Fő napirendi pont a szakosztály vezetőségének meg­választása, a pályafelosztás, vala­mint működési elvek meghatáro­zása. ASZTALITENISZ NAGYKÖRÖSI POSTAS—ABONYI KSK 13:3 Megyei. A Postás: Nánási I, Ná- nási II. Hrvola, Pusztai össze­állításban szerepelt. Nánási I 4. Nánási n, Pusztai és Hrvola 3—3 győzelmet aratott. A csapat a hetedik helyen áll. NAGYKÖRÖSI POSTAS II—NAGY­KÖRÖSI LAD AGYAR 11:5 Járási. Stilling I. 4, Kovács 3. Stilling II és Baros 2 __2 győzel­m et szerzett. Nagykőrösi Ládagyár—Abony 12:4. Jancsó. Molnár és Törőcsik 4—4-et nyert. kosárlabda Megyei bajnokság. Férfi: Kecs­keméti Piarista Gimnázium—Nagy­kőrösi Kinizsi 58:46 (41:13). Meáyei bajnokság. Női: Kecske­méti Közig. Technikurn_Nagy- kőrösi Kinizsi 44:20 (20:17). Teniszezőink a iobb idő bekö­szöntésével rendszeresen figyelték a náiyák talaját, mikor lön végre az első kedvező nap számukra. Jelenleg napok kérdése a szikkadt talaj, az utolsó simítások — vég­ső hengerlés, meszelés — befeje­zése előtt május 1-én nyit a pálya is. A múlt évi vezetők már meg­kezdték az 1960. év szervezését. Az idén három vonalon kívánják foglalkoztatni teniszezőinket. 1. Versenyszakosztály: felnőtt és ifi csapattal neveznek be a me­gyei csapatbajnokságba. Ezen­kívül ez évben a felnőttek is részt vesznek az egyéni bajnokságban. 1959-ben csak az ifik indultak és szereztek hírnevet városunknak. Ivsznai Gabi korcsoportiában me­gyei bajnok és III. helyezett or­szágos viszonylatban, Kottái, Hrvola ugyancsak helyezést értek el a megyei bajnokságon. í. Testedzést szerető teniszezők csoportja vagy röviden a ..pötyög­tetek” tavalyihoz hasonlóan meg­felelő bérért igénybe vehetik a pályát, hogy a sportbar rendsze­res versenyzés nélkül is meg­találják szórakozásukon keresztül a testedzést, a testkultúra fejlesz­tés ét. 3. 8—16 életévig fiúk és lánvok részére tanfolyam indul a sportkör szervezésében. Bármilyen vonalon tájékoztatást a Kinizsi Sportkör irodájában adnak. Az egyensapka kötelez! Több mint egyéves elgon­dolás valósult meg az elmúlt hónapban. Egyensapkát kap­tak a helyiipari tanulók. Az aggályoskodók szerint majd nem viselik a sapkát az ipari tanulók. Mi a valóságos , helyzet? A faárugyár kisko­csiját húzó tanulókat mesz- sziről fel lehet ismerni az egyensapkáról. Vasárnap csa­patosan sétáló fiúkat meg­különbözteti a többitől a bor­dó bársony egyensapka. A leányok is hangosabban kö­szönnek, mióta fejükön van a hovatartozást kifejező isko­lai jelvény. Ez a sapka azonban kötelez is. Nem mindenkinek joga a viselése, hiszen csak 213 fia­tal kap szakmai továbbképzést a város sok száz ifja közül. Kötelez arra, hogy jól vé­gezzék az üzemi és iskolai — az Átmeneti kor­szak etikai problémái cím­mel tart előadást holnap este 20 órai kezdettel az értelmisé­gi klubban Zoltai Dénes főis­kolai tanár. Az ismeretterjesz­tő előadást a TIT helyi cso­portja szervezi. — TIZENKILENC használt öntöző motort vásárolt a Hu­nyadi Termelőszövetkezet a Budapesti Gépállomásról 115 ezer forintért. A motorokkal biztosítják az 50 hold kerté­szet — amelyből kö2sel tíz hold a korai öntözéses bur­gonya — locsolását. ITALOZÁS UTÁN VEREKEDÉS Kunos József nagykőrösi MÁV szolgálattevője 1960. áp­rilis 27-én a budapesti gyors­tól várta haza családját. Az állomásra kifclémenet betért a közeli 22-es számú italboltba. Az ital elfogyasztása után távozni készült, s ahogy az aj­tón kilépett, Krenyóczi József nagykőrösi (Mészáros János utca 12. sz. alatti) lakos min­den előzetes szóváltás és is­merkedés nélkül leütötte Ku­nost, aki nyolc napon túl, 20 napon belül gyógyuló súlyos testi sértést szenvedett. Krenyóczi Józsefet a Nagy­kőrösi Városi Bíróság vonta tettéért felelősségre. A hatósá­gi orvosi bizonyítványból meg­állapított súlyos testi sértés bűntettéért kéthónapi börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. SPÁRGÁT dolgozott fel a kon­zervgyár. A spárga felvásárlá­sát az ország legkülönbözőbb területein végezték. A Kész konzervekből belföldre és ex­portra egyaránt jut. — 1741 MELEGAGYI KE­RETET és hatezer négyzetmé­ter üveget kaptak a konzerv­gyártól a nagykőrösi termelő- szövetkezetek. — 120 HOLD NÉGY FAJTA (különböző érési idejű) borsó­ra kötött szerződést a konzerv­gyárral az állami gazdaság. Erről a területről közel ezer mázsa kifejtett borsót várnak. A borsóhüvelyt állatok takar­mányozására, silónak nasz- nálják fel. — ÜJABB GÉPPEL gyara­podott a faárugyár, 42 ezer fo­rint értékben 18 orsós sorozat­fúrót szerzett be a Könnyűipa­ri Gépgyártól. Ezzel a géppel jelentősen csökken a háromaj­tós szekrények gyártási ideje. ANYAKÖNYVI HÍREK NAGYKOROS Születtek: Besenyei István János bolti eladó és Bőcsai Rozália fia: Zoltán. Nagy László István posta műszaki segédkezelö és Godány Eszter segédmunkás leánya- Evá, Dohóczi Ferenc segédmunkás és Kolofont Gizella leánya: Gizella, Fehér Ferenc gépkocsivezető és Bene Ilona könyvelő fia: Ferenc. Házasságot kötött: Dávid Sán­dor József fonó-művezető és Baila Erzsébét. Meghaltak: Kiss Andrásné Locs- kai Anna segédmunkás 66 éves. Takács István nyugdíjas mezőőr 81 éves. Tóth Lászlóné Gecse Lídia 71 éves. A termelőszövetkezeti ta­nács elnöksége e hónap 21-én ülést tartott és a szövetkeze­teket érintő több fontos kér­dést tárgyalt meg. Először a Göngjrölegeilátó Vállalat főkönyvelője, Thurn Gyula tájékoztatta az elnök­ség tagjait a göngyölegellátás­sal kapcsolatos feladatokról. Felhívta a figyelmet, hogy a göngyölegek átvételéhez, át­adásához a termelőszövetke­zeteknek fontos érdekük fű­ződik, éppen ezért nagyon fontos, hogy az az előírások­nak megfelelően történjen. Több hozzászólás után — amelyek között több kifogás is elhangzott a göngyölegellá­tás bürokratikus eljárásai miatt — a tanács elnöksége javaslatot fogadott el, amely szerint a tsz-ek olyan megál­lapodást kötnek a MÉK-kel, hogy a göngyölegszükséglet­ről felvásárló, illetve értéke­sítő vállalat gondoskodik. Ismét foglalkozott a helyi tsz-tanács az erdei legeltetés problémájával. Ebben a kér­désben döntés most sem szü­letett, mert az erdészet helyi szakemberei erre nincsenek felhatalmazva. E célból a vá­rosi pártbizottság képviselője é? a városi tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője hol­nap a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes ‘főosztá­lyához folyamodnak. Foglalkozott a tsz-tanács a termelőszövetkezetekbe újon­nan belépettek őszi vetésének értékelésével is. Megállapod­ták abban, hogy ezt a munkát egységesen végzik a tsz-ek, az alábbi szempontok szem előtt tartásával. Minden termelőszövetkezet külön értékeli és fizeti ki a területébe' behozott őszi ve­tést tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonos melyik szövetke­zetnek tagja. A vetésterületeket a terme­lőszövetkezet vezetősége által összeállított bizottság értékeli a tulajdonos jelenlétében, s a vetés állapotának megfelelően megállapítják az elvetett ve­tőmag mennyiségét. A vetőmagot állami áron számolják el, a vetési és szántási díjat pedig a gépál­lomás jelenlegi díjszabása szerint. Az értékelésre, illetve kifizetésre előreláthatólag két- három héten belül sor kerül. Rövidesen sor kerül a tsz-be vitt vetések értékelésére és kifizetésére Hatalmas közönségsiker mel­lett mutatta be öt előadásban az Arany János általános is­kola ifjúsága Benedek Elek: Gyöngyvirág Palkó című me­séjéből készült mesejátékot. A darab első jelenetétől az utolsóig igazi gyermekeknek való színdarab volt. A szerep­lőktől annyit követelt, ameny- nyit az általános iskolás szí­nészi készsége adni tud. Vi­szont látványos, változatos színpadi képek a gyermekkö­zönség figyelmét a legtelje­sebb mértékben lekötötték. A nevelők összefogott lel­kes munkáját dicséri, hogy ügyes csoportosításban hihe­tetlenül sok — mintegy két­száz — gyermeket mozgósítot­tak. Küiöösen ügyesek voltak a tücskök a kis hegedűkkel, a törpék a lámpácskákkal, a kertészfiúk és lányok, a fehér gyöngyvirágok, a kék harang­virágok, a hétpettyes katica­bogarak, a piroskalapú gom­bák, a tarka szárnyú lepkék, de a boszorkányok, ördögök, tündérek, manók, udvarhöl­gyek csoportja is színesen ke­retezte a mese főszereplőinek játékát. A gonosz Tündérszép Ilona és a jóságos törpekirály leánykája, Gyöngyvirág Palkó, az aggódó dadus, a sírból leánykájához visszatérő édes­anya, a törpe és fehér király meseszerű és mégis az igazsá­got kifejező színpadi szerep­lők voltak. A darab rendezői komoly munkát végeztek. Igen sike­rült volt, ahogyan az édes­anya sírján feléledt, kikelt a virágból Gyöngyvirág. A második felvonás dísz­lete méretében nagy és igen kifejező volt. A táncszámok zenei aláfestéséhez értékes részleteket használtak fel. Hiba csupán ezen a téren csú­szott be. Néha elkésett a zene, néha igen erősen sípolt a hangerősitő. A zenegép fel- használása mindenesetre meg­könnyítette a táncok aláfesté­sét, de a gép használatáról is tapasztalatokat szereztek a rendezők. A Gyöngyvirág Palkó elő­adása a nevelők és a szülők áldozatos összefogásából meg­érdemelten aratott szép erköl­csi és anyagi sikert. A „Gyöngyvirág Palkó" megérdemelt sikere munkájukat. És arra is, hogy utcái magatartásuk is olyan legyen, amely méltó egy kö­zösséghez, amely tagjaivá fogadta őket. Az illetlen be­széd, a hangoskodó és nyeg­le magaviselet nemcsak az egyénre, de a kollektívára is foltot vet, hiszen a névsze­rinti megnevezés mellett minden ipari tanulót jelenti az egyensapka. Elhangzott olyan vélemény is, hogy eldugják, összegyű­rik majd az egyensapkát a fiúk. Eddig még a tapaszta­lat szerint ez nem fordult elő. Egyetlen fiút láttam, aki nagy igyekezettel for­málta át egyensapkáját a katonatisztek tányérsapkájá­vá. De a többiek örömmel vi­selik. — M —

Next

/
Oldalképek
Tartalom