Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

TEST AllOtCI hírlap I960. ÁPRILIS 24. VASÁRNAP Még az idén meg kell alapozni a nagyüzemi sertéstenyésztést (Folytatás az 1. oldalról) szállítása a termelőszövetkeze­tekbe ez ideig vontatottan ha­ladt. Ennek oka az. hogy az erdőgazdaságok addig nem ad­ták ki a faanyagot, amíg a vasszerkezetek is meg nem ér­keztek. Az utóbbi napokban sürgős intézkedések történtek a vasszerkezetek mielőbbi el­készítésére úgy, hogy május 20-ig minden szerfás épület fa- és vasanyagát az építkezés színhelyére szállítják. Az épít­kezésről maguknak a termelő- szövetkezeteknek kell gondos­kodniuk. A vezetőségen és a tagságon múlik tehát, hogy mikorra építik fel az épülete­ket és mikorra népesítik be azokat. A patronáló üzemek is segítsenek az építkezésben. A kívánt cél, a kellő meny- nyiségű süldő biztosítása ér­dekében szorgalmazni kell. hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban tartsanak anyakocát. Az 1008. (FM—ÉM.) együttes utasítása lehetővé teszi, hogy minden háztáji gazdaság köl­csön formájában tenyésztésbe állítható kocasüldőt kaphat. Az ellenértéket az első szapo­rulatból felnevelt három da­rab azonos súlyú süldő órából kell letörleszteni. Már egyszeri fialtatás esetén is megtérül tehát a kocasüldő ára a ter­melőszövetkezeti tagnak. 'Megállapította azonban a közös végrehajtó bizottsági ülés, hogy ezt az utasítást ke­vés termelőszövetkezeti tag is­meri. A termelőszövetkezetek vezetői sok helyen túlzott óva­tosságból még gátolják is a ta­gok kocasüldő vásárlását. A pártszervezetek, tanácsi szer­vek vegyék fel a harcot e ká­ros jelenség ellen és érjék el, hogy az év végére legalább minden második, harmadik család háztáji gazdaságában legyen anyakoca. Helyesnek tartja a végrehaitó bizottság ülése, ha a Hazafias,. Núo~ front, a KISZ, a notanács elő­mozdítja. hoev minden család társon egy anyakocát. Megállapította az ülés, hogy vannak termelőszövetkezeti ta­gok, akik ázért nem tartanak anyakocát. nem hizlalnak süldőt, mert a kukoricát jö­vőre tartalékolják. Félnek at­tól, hogy a közös gazdaságból nem kapnak majd annjd ta­karmányt, amennyi jövőre nekik szükséges lesz. Á ter­melőszövetkezetek vezetői és a termelőszövetkezetek kom­munistái nyugtassák meg eze­ket a tagokat, hogy munka­egységeikre megfelelő meny- nyiségű takarmánygabonához és kukoricához jutnak. Java­solja a közös végrehajtó bi­zottsági ülés, hogy az év végén a szabad piaci értékesítésre beüte­mezett takarmánymennyi- ségből külön juttatásban részesítsék azokat a ta­gokat, akik háztáji gaz­daságukban tehenet, illet­ve kocát tartanak vagy hizlalnak. A termelőszövetkezeti közsé­gekben a' termelőszövetkezeti és a tanácsi vezetők biztosít­sák a háztáji és az egyéni gazdaságokban levő állatok számára is a rendszeres le­gelőt, valamint megfelelő té­rítés ellenében az állatállo­mány őrzését ellátó dolgozót. Az idei sertéshizlalási terv teljesítése érdekében is nagy feladat hárul a termelőszövet­kezeti vezetőkre, pártszerve­zetekre. Valamennyi hizlalásra al­kalmas süldőt a legrövi­debb időn belül hízóba kell állítani. A termelőszövetkezetek egy része ugyanis úgy gondolko­dik, hogy majd ősszel vagy majd a negyedik negyedév­ben teljesíti a hizlalási ter­vet. Az ország folyamatos húsellátása azonban azt köve­teli meg, hogy a nyári idő­szakban is hizlaljanak a ter­melőszövetkezetek. Amennyi­ben a termelőszövetkezet tu­lajdonában levő süldőmennyi­ség nem elegendő a hizlalási terv teljesítéséhez, úgy a ve­zetők beszéljék meg a tagok­kal, hogy süldőiket ne a pia­con értékesítsék, hanem a ter­melőszövetkezetnek adják el. Segítse és szervezze mind­egyik termelőszövetkezet vezetősége, hogy a tagok a háztáji gazdaságokban a termelőszövetkezet ré­szére hizlaljanak sertést. -A— sertéseket a tsz közösen értékesíti.- Tfv módon a nagy­üzemi feTá'raf'is megkapják, továbbá ez a mennyiség be­számít az áruértékesítési terv teljesítésébe is. Köthetnek olyan megállapo­dást Is, hogy a hizlalásra fel­etetett takarmányt a tag év végén" a tsz-től megkapja. Fontos feladatául tűzte a kö­zös végrehajtó bizottsági ülés a termelőszövetkezeteknek, hogy termelési tervükben elő­irányzott területen — s ha arra lehetőség van, azon felül is -1- kukoricát termeljenek. Használják fel a fejlett agrotechnikai eljárásokat is, hogy biztosítsák a közös és a háztáji gazdaságok ré­szére a szükséges takar­mányt. # A termelőszövetkezetek nagyüzemi sertéstenyésztésé­nek megteremtése érdekében az utóbbi hetekben több párt- és tanácsi intézkedés történt, amelyek mind hasznosak, elő­nyösek. A végrehajtó bizottság határozatában kimondja, hogy a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek nyilvános párttaggyű­lésen vitassák meg a sertéste­nyésztésben rájuk háruló fel­adatokat. Hívják meg ide a termelőszövetkezet legjobb, legaktívabb pártonkívüli tag­jait is, hogy javaslataikkal te­vékenyen hozzájárulhassanak a szövetkezet állattenyésztésé­nek kialakításához. • Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a hozzászólásokat összegezve megállapította, hogy elsőrendű feladat: a termelőszövetkeze­tek közös gazdaságában és a háztáji gazdaságokban minél több anyakocát tartsanak: E’ő kell segíteni, ihogy az egyéni gazdaságokban is növekedjen az anyakoca állomány. Nyug­tassák meg a párt- és a tanácsr szervek az egyéni parasztokat, hogy termelőszövetkezetbe lé­pésük után is lehetőség nyílik — ezt éppen a mostani intéz­kedések bizonyítják legjobban —- anyakoca tartására, illetve sertáshizla;ásra. Horváth elvtárs zárszavában végül az egészségügyi rendsza­bályok szigorú betartására hív­ta fel a figyelmet. Megünnepelték Maurice Thorez 60. születésnapját Már sorozatban készül Ivry és Vilry népe pénte- £ ken este ünnepelte meg J Maurice Thoreznek, a Fran- £ cia Kommunista Párt fótit- | kárának fiO. születésnapját. ^ A Párizs „vörös övezetébe“ ^ tartozó két munkáslakta vá- ^ rost csaknem három évtize- ^ de képviseli már Thorez a'/ nemzetgyűlésben. Az ünnepi esten valósággal ^ elborították a szeretet virá- £ galval Maurice Thorezt és ^ hitvesét. Jeanette Wer- ^ meerscht. \ Párizs kommunistái április ^ 27-én a 6000 férőhelyes új ^ sportpalotában rendezendő ^ ünnepi nagygyűlésen köszön- ^ tik a 60 éves Maurice Tho- ^ rezt. Az Kumanité IJimanche £ vasárnap különszámot ad ki ^ Thorez tiszteletére. f a Szentendrei Kocsigyárban az újtípusú lajtkocsi és a ta­karmányhordó kiskocsi a termelőszövetkezeteknek. A lajt- kocsit kéziszivattyúval is ellátják, nyolcszáz liter per- metlé, víz sth. befogadására alkalmas. A takarmányszállító kocsi istállóba is betolható s megkönnyíti az állatok ta­karmányozását. Dankó-sorOzat a gyufacimke-gyűjtőknek A Szegedi Gyufagyár több mint százéves fennállása óta most a százötvenedik féle cím­kével ellátott dobozban kerül forgalomba az üzem terméké. A legszebb és legtöbb — ösz- szesen 119 féle — cimke a fel- szabadulás óta került a dobo­zokra. A legérdekesebb soro­zatok a századik évfordulóra készültek, ezek a város jelleg­zetességeit ábrázolták. A hit- neves szegedi Fehértó madár­világát ábrázoló sorozat után rövidesen a nagy nótaköltőre, Dankó Pistára emlékeztető cimkesorozattal bocsátják ki gyártmányukat. Erősödik a szocialista munkaverseny új hajtása: a szocialista brigádmozgalom d póidumuittió munka mellett példamutatóan élni Ne gondolják, hogy a mun­kában könnyű példát mu­tatni. Nem egyedülálló a me­gyében a Dunakeszi Jármű­javító Sahin-brigádjának pél­dája, amely másfél évig csupán 65 százalék körül tel­jesítette feladatát. Ma már jóval túl vannak a száz szá­zalékon. A Diósdi Csapágy- gyár szocialista brigádja 94— 86 százalékról küzdötte fel magát. Mindkét brigád élen­jár az új eljárások beveze­tésében. A Váci Híradás- technikai Anyagok Gyárá­ban a selejtcsökkentésben. a technológia pontos betartásá­ban járnak élen a szocialis­ta brigádok. Munkafegyel­mükre jellemző, hogy három­negyed év óta nem hiányzott közülük senki. Vannak, akik úgy véleked­nek. hogy ezt nem nehéz megtenni. Aki viszont dol­gozott már gyárban és“jöi ismeri az üzemi életet, tud­ja, hogy egész közösségek munkáját, még ha csupán brigádról van is szó, ilyenné formálni nagyon is nehéz. Nem is lehet másként, csak úgy, ha a brigádok minden tagja önként elfogadja és magáévá teszi a szocialista életelveket. Ez a nehéz. Nem azért, mert valamiféle, élettől elfordult, légüres térben levő elvek ezek, hanem azért, mert sok esetben nem könnyű szakíta­ni a megszokottal és felcse­rélni az újjal. Vannak, akik nem is tudják ezt pillanat­nyilag megtenni. Ezeknek — nagyon helyesen — azt mond­ják a többi brigádta.gok, hogy várjatok még egy kicsit, majd ha ilyen tekintetben is dön­teni tudtok, határozzátok el a szocialista cím megszerzését. Persze, ezt csak a legvég­ső esetben alkalmazzák, ami­kor már látják, hogy nem boldogulnak az illetővel. Első­rendű feladatnak a nuelost, az emberek segítését tekintik. A Pest vidéki Gép­gyárban például ezt úgy kezdték el, hogy azokat a fiatalokat, akiknek hiányos volt az iskolai végzettségük, rávették, pótolják a mulasz­tottakat. Ezek 'a fiatalembe­rek szorgalmasan tanulnak is, mert a többiek azóta sem hagyták magukra őket. Ér­deklődnek eredményeik iránt és segítenek legyűrni a ne­hézségeket. (Hadd említsük meg zárójelben, hogy ebben a gyárban még egy örvende­tes jelenséget tapasztalt a vizsgálatot folytató brigád. Ha valaki beteg valamelyik brigádból, a többiek nemcsak a munkát végzik el helyette is, hanem meglátogatják, ott­honában, vagy a kórházban.) A szocialista brigádokban arra nevelik egymást a dolgo­zók. hogy mindenki erezzen felelősséget az egész gyár munkájáért, életéért. Ám a Duna; Hajógyárban, a Duna­keszi Konzervgyárban, a Buda­kalászi Textiiművekbén és másutt például ez abban nyil­vánul meg, hogy sorra felele­venítik a korábban már jól bevált, de azóta feledésbe ment termelési mozgalmakat. Pé’dául az úgynevezett Naza- rova-mozgalmat, a gépek mel­letti, munka közbeni váltást és így tovább. A Dunakeszi Járműjavító­ban a szocialista címért ver­senyző brigádok nemcsak a saját eredményeikkel törőd­nek. Ha a munka más terüle­tein kell segíteni, azt is szí­vesen megteszik, mert tudják, hogy hiába dolgoznak jól ők, ha máshol lemaradás van, az egész gyár eredményei csorbát szenvednek. Az egcsz gyár ügye azonban nemcsak így érdekli ezeket az embereket. Rendsze­resen részt vesznek a vállalati rendezvényeken. Ez a részvé­tel azonban nemcsak egyszerű érdeklődés részükről, mert a Csepel Autó’yárban. a Diósdi Csapágygyárban, a Dunakeszi Járműjavítóban, a Budakalászi Textilművekben szerzett, ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a brigádok tagjai alkotóan be­leszólnak a gyár életébe. Sőt. egyre inkább tapasztalható, hogy a termelési tanácskozáso­kon. műhe'y megbeszéléseken tanúsított aktivitásukon túl egyes emberek meggyőzésével, segítségével is igyekeznék nö­velni a közös eredményeket. MESELO KÖVEK - HIRES EMBEREK Tápióbicske—Isasseg Vác A tápióbicskei csata lénye­gében csak az első összecsapás volt, s mint a későbbiek bizo­nyították, csak puhatolódzás az igazi nagy csata bevezető­jeként. A császári csapatokat Win- dischgrätz végre égyhetyen tudta. A gödöllői dombvidéken ágy — ahogy rendbeszedve már felsorakoztak taktikájuk­nál számítva a természeti adottságok nyújtotta előnyre is A magyar csapatok a terv szerint folytatták- előrenyomu­lásukat. Az f. és 111. hadtest április 5-én Tápiószecsőre. il­letve Siilyre érkezett a 11. hadtest pedig Tóálmásra. In­nét. összeköttetésbe léptek a VII. hadtest Jászfény szarun tartózkodó egységeivel, s így .összefüggő félkört alkotva in­dultak a császári csapatok el­len. A császáriak nagypéntekje Április 6-án hajnalban in­dultak tovább a csapatok Isa- szeg felé. Nagypéntek napja volt. Damjanich Szentkirályon. Klapka Sápon keresztül indult Isaszegnek, Aulich Dányra ment, mint tartalék, Gáspár seregének pedig a terv szerint Bagót és Besnyőt kellett tá­madnia. A főhadiszállást Ká­kán rendezték be. innét irá­nyította a hadműveleteket Görgei. s itt volt Kossuth is. Először Gáspár csapatai ta­lálkoztak az osztrákokkal. A III. Bag melletti dombokon Schlick utóhadára bukkannak, akik éppen pihenőt tartanak. Gáspár lovasait küldi rájuk, majd pedig a menekülőket tü­zérséggel löveti. A meglepett császáriak fejvesztetten mene­külnek, s Gáspár nyugodtan elfoglalja Bagót, tekintélyes zsákmányt ejtve. Klapka közben az Isaszeg előtt elterülő Királyerdőhöz ér csapataival. Óvatosan ke­resztül nyomul az erdőn, mór majdnem a község határába ér, amikor elővédjei két zász­lóalj osztrák katonára bukkan­nak. A magyarok ráijesztenek az éppen ebédet főző osztrákok­ra, akik a félig kész ételt a kondérban hagyva, bemene­külnek Isaszegre. Afféle ugra­tásként a magyarok utánuk iramodnak de a község előtti lankán szembetalálják magu­kat Jelasics két pihent dan- dórával. s a túlerőben levő osztrákok megfutamítják a magyar dandár katonáit. A futók magukkal ragadják a második vonalat is, aho] a Bobich-dandár katonái álltak, s Klapka látva a zűrzavart, már-már elrendeli a vissza­vonulást. Ekkor érkezik a szín­helyre Dány felől csapataival Damjanich. A bicskei győztes ift is azonnal Klapka segítsé­gére siet. Két tűz között Jellasics két dandóra Dam­janich csapatai elöl menekül­ni kezd, már-már eldől a csa­ta sorsa, amikor Gödöllő fe­lől dobpergés és kürtrivalgás közepette megérkezik Schlick pihent hadteste, amelyet Win- dischgrätz átdobott ide. Jella­sics futó csapatai visszafor­dulnak, s Damjanich, aki Klapka segítségére sietett, most két tűz közé szorul. Kénytelen felhagyni a táma­dással, s egy nagyobb domb­háton védelembe rendeli csa­patait. Délután négy óra. de a harc heve nem hagy alább. A Dam­janich által megszállt dombot újból és újból megrohamozzák a császári csapatok, de a hon­védek egy tapodtat sem en­gednek. Már a tizedik rohamot verik vissza, s úgy látszik, hogy a csata sorsa ezen a dombháton dől el. Klapka ugyanekkor, engedve az ellen­séges csapatok hatalmas nyo­másának, elrendeli a vissza­vonulást serege számára. Már- már meg is indulnak a csapa­tok amikor megjelenik a főve. zér Görgei. aki ingerülten le­inti Klapkát: — Ha nincs töltényetek, ro­hanjatok előre szuronnyal. Eh­hez nem kell töltény. Ma vagy győzünk vagy ismét visz- szavonulhatunk a Tisza mögé. Klapka visszafordítja csapa­tait. Damjanich egy tapodtat sem engedett az osztrákoknak, rendületlenül tartja a dombhá­Az isaszegi csata hőseinek emlékét őrző szobor a község : határában levő dombon. (Foto: Gábor Viktor) Mindez a brigádtagok szé­lesedő látókörét bizonyítja. Ám akik idáig eljutotta«, tovább is akarnak menni-. Egyre inkább érdekli őket ország-világ sor­sa. Nagyon érdekes figyelem­mel kísérni a brigádok és kü- lön-külön minden egyes bri­gádtag fejlődését. Ha valaki­nek egyszer kedve támad va­lamilyen formában megörökí­teni ezt a folyamatot, mint for­gatókönyvet tudja majd fel­használni a brigádnaplókat. Minden lapjuk úi események tárháza, amelyek mindegyike közelebb visz a szocialista em­berhez. Az is ennek a folyamatnak a része, hogy valaki eljut odáig; társadaími munkát végez. A szocialista címért harcoló brigádok tagjai többségükben már eljutottak erre a fokra. A Dunakeszi Járműjavító bri“ gádtagjai például közösén vet­tek részt a felsőgödi pártház építésében. A KlSZ-tagok egy iskolát segítettek felépíteni a környéken. Az is általános ta­pasztalat, Ihogy ezeknek a bri­gádoknak a tagjai ott vannak az elsők között a falu szocia­lista átalakulásának segítésé­ben. A közös munka a baráti és családi kapcsolatokat is szo­rosabbá fűzj, elmélyíti. Nem ritkák a közös, családi ösz- szejövetelek. Sport- és klub- délutánokat rendeznek, együtt mennek színházba, moziba, szórakozni. Számon .tartják, kinek mikor van .a születésnapja, névnapja, vagy kinek az életében történt ne­vezetes esemény, házasság, gyermekszülés stb., és ezt kö­zösen megünneplik. Az ilyen kapcsolat tiszteletet és meg­becsülést ébreszt a brigád­tagokban egymás iránt. Egyelőre még csak a bri­gádokon belül megy végbe ez a folyamat. Kifelé még ke­vésbé hat. Ez törvényszerű is bizonyos fokig, mert hiszen előbb a belső erjedésnek kell végbemennie. Befejezésül csak annyit: a szocialista brigádverseny mozp'ammá vált nálunk. Nemcsak a megyé­ben, az egész országban. Ez a mozgalom önmaga terem­tette meg saját alaptörvé­nyeit. Ideje lenne általánosí­tani ezeket és elismerni a mozgalom létét egy alapsza­bállyal, de másként is.. Üzemeinkben pénzjutalmat kapnak a kiváló dolgozók. Megérdemlik, éppen úgy, mint a többiek, akik jó mun­kájukért jutalomban ré­szesülnek. Ezeket a jutalma­zásokat országos érvényű .tör­vények írják elő. Olyan határozat azonban még nem született, amely a szocialista brigád címet elnyert brigádo­dat egységesen jutalmazná. Jelenleg az üzemek saját ma­guk, ahogy a lehetőségek en­gedik, jutalmazzák ezeket a dolgozókat. Szükséges lenne ezen változtatni és a jutal­mazás tekintetében is elis­merni ezt a nagyszerű moz­galmat. F. L tat, s amikor megkapja Gör- gei értesítését, hogy Aulich hadteste rövidesen itt lesz, széles mosoly terül el az ar­cán: — Az már egészen más! Akkor támadunk! S újabb parancsokat oszto­gatva még szilárdabb ellenál­lásra készteti honvédéit. sőt: arra is jut ereje, hogy táma­dásba menjen át. Mészáros Ottó (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom