Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

nsr WECl El kMÍvIm} 1960. ÁPRILIS 23. SZOMBAT ERŐSÖDIK A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÚJ HAJTÁSA: Nemzetközi takarékossági plakátkiállítás Az Országos Takarékpénz­tár április 23—30 között a Kultúrkapcsolatok Intézetének Dorottya utcai, kiállítótermé­ben nemzetközi takarékossági plakát kiállítást rendez. Az új­szerű, érdekesnek ígérkező ki­állításon magyar, szovjet, né­met, csehszlovák, lengyel, ro­mán, osztrák és finn plaká­tokon szemléltetik, hogy egyes országok milyen módon népszerűsítik a takarékossá­got. Jelentős jégkárbiztosítási kedvezmény kapnak a termelőszövetkezetek a szocialista brigádmozgalom Tannlás és munka Arab diákok Tdpiószelén í A főiskolások az Egyesült Arab Köztársaság kabrel-skeiki í mezőgazdasági egyeteméről jöttek Magyarországra. A Tápió- $ szelei Kísérleti Gazdaságban 10 hónapig tanulnak, majd ösz- $ szefoglaló vizsgákat tesznek a gödöllői Agrártudományi Egye- í temen. Előző írásunkban azzal fog­lalkoztunk, bogy a szovjet munkások kommunista bri­gádjai példájára a mi dolgo­zóink által kezdeményezett szocialista brigádverseny rö­vid idő alatt mozgalommá vált. Maguk a kezdeményezők állították maguk elé az alap­vető követelményeket: szocia­lista módon dolgozni, tanulni és élni. Ezeket az alapelveket aztán hol így, hol úgy fogal­mazták meg. Első írásunk az első alapelv megvalósulásá­nak megyei összesített tapasz­talatait vázolta fel. Most ar­ról írunk, ami ezzel szorosan összefügg: hogyan tanulnak a megtisztelő címet elérni aka­rók és hogyan segítik elő ta­nulásukat a vállalatok vezető szervei? Azt mindenki tudja. így a szocialista brigád címért ver­senyzők is, hogy magasabb színvonalú munkát csak meg­felelő tudás birtokában lehet végezni. Nem elég csupán a sok éves gyakorlat. Egyre töb­ben jönnek rá, hogy igenis szükséges az elméleti tudás megszerzése, megéli, mert rendszerezi a gyakorlat sok éves tapasztalatait. Új típusú brigádjaink tag­jai különösen komolyan ve­szik a tanulást. Nemcsak a szakmai továbbképzést, ha­nem politikai kérdésekben is jártasabbak akarnak lenni, hogy szélesebb látókörrel, ma­ga biztosabban igazodhassanak el a világ dolgaiban és a sa­ját életünk törvényeiben. Ta­lán elég bizonyíték erre, ha elmondjuk, hogy nagyon sok brigád vezetője naplót vezet erről a -munkáról és gondos­kodik arról, hogy kétheten- ként vagy havonta rendszere­sen sor kerüljön a munka­tervben előírt anyag megbe­szélésére. A Dunakeszi Járműjavító­ban és a Csepel Autógyárban munkásakadémiát szerveztek a szakmai és politikai tovább­képzés elősegítése érdekében. Követendő példa a Csepel autógyári brigádtagoké, akik a munkaidő befejeztével mé­rési gyakorlatokat végeznek a gyár laboratóriumában. Ugyancsak a Csepel Autó­gyárban az egyik brigád tag­jai technikumba javasolták egyik társukat. Külön kell szólni a Csepel Autógyár Bánki Donát -bri­gádjának kezdeményezéséről. Ennek a brigádnak a tagjai nemzetközi méretekben is tá- > jékozódni akarnak az autó- \ gyártás szakmai tapasztalat *- £ ról. Ezért négy baráti ország \ autógyárával kezdtek levele- í zést. A levelezés azonban í újabb gondot okozott. Kidé- £ rült, hogy nyelvtudás nélkül J bizony nem sokra mennek. J Nem jöttek zavarba, elhatá- rozták, hogy \ nyelveket tamilnak. Nyolcán be is iratkoztak a '• gyári nyelvtanfolyamokra. í A többi gyárban is tanul- J nak a szocialista brigád címet £ elnyerni akaró dolgozók. A £ Dunakeszi Járműjavító Sain- j brigádjából hatan pártokta- j tásban vesznek részt. A Forte- ; gyárban havonta jönnek ösz-$ sze szakmai és politikai kér- \ dések megvitatására. A Prés-; és Kovácsoltárugyárban hat- í van brigádtag jár különböző! szakmai oktatásra. A többiek! jó példáját követték a Dunai) Hajógyár ifjú brigádtagjai is, \ amikor egységesen elhatároz- \ ták, hogy részt vesznek a po- j litikai oktatásban. Sok helyen felismerték, í hogy a könyvtár nagy segítsé-) gükre lehet, ha jól hasznosít- \ ják ezt a segítséget. A Diósdi j Csapágygyár brigádjai pél- j dául a műszaki és a szépiro- j dalmi könyvtárat egyaránt j igénybe veszik. A szocialista címért ver-; senyző brigádok tagjainak i nagy része máris olvasó ember: és egyre többen válnak azzá. Sok helyütt felismerték a napi sajtóban és a különböző folyó­iratokban rejlő sok-sok hasz­nos segítséget. A Dunakeszi Járműjavító asztalosbrigádjá­nak tagjai legtöbbje járatja a Népszavát, az Esti Hírlapot, í Nyolc-tíz dolgozó a Szovjet Híradót is megrendelte saját újságjaink mellé. Szakmai tudásuk gyarapítá­sa révén sok brigád tagjai igyekeznek elérni, hogy saját munkájuk minőségi elbírálóivá váljanak. Előző írásunkban már említést tettünk arról, hogy a Dunakeszi Járműjaví­tóban az igazgató az egyik bri­gád vezetőjének fegyelmi jog­kört adott. Készülnek arra is, hogy ez a brigád önállóan mi­nősíthesse saját munkáját. Uj és nagyon érdekes kezdemé­nyezés ez. Bár még csak csírá­jában szemlélhetjük, máris láthatjuk benne a majd be­érendő gyümölcs összes hasz­nos tulajdonságait. Ez az egy-két kiragadott pél­da is bizonyítja, hogy szocia­lista brigád cím elnyerésének második alapvető feltételét ugyancsak példamutatóan tel­jesítik dolgozóink. Csak helye­selhetjük — és ezt teszi a szo­cialista brigádokról szóló je­lentés is —, hogy megyénkben sehol sem kötötték mindjárt magasabbiokú képzettséghez a szocialista brigád cím elnyeré­sét. Nagyon helyesen — ez ál­talános tapaszta’at — arra tö­rekedtek és törekszenek ma is, hogy ezeknek a brigádoknak a tagjai a legfontosabb szak­mai kérdéseket, fogásokat sa­játítsák el, az alapvető poli­tikai ismereteket szerezzék meg, amelyre, mint alapra, fel lehet majd építeni a magasabb tudás épületét. Nem színvonalbeli engedd meny ez, csupán a reális lehe­tőségek figyelembe vétele, ami nélkül a mozgalom nem érhet­né el céljait. Márpedig a tu­dás gyarapítása, akár szakmai, akár politikai tudásról van szó, nem valamiféle álomkép érdekében történik, hanem azért, hogy a termelőmunkát mind magasabb szintre tudjuk emelni. Ezért tanulnak a szo­cialista brigád címért verseny­ző brigádok tagjai. F. I. Hazánkban áprilistól szep­temberig igen gyakran hullik jégeső, s nem ritkán okoz kárt a termésben. Az idén különösen korán, az ország egyes vidékein már az elmúlt napokban, észleltek jégverést, s ez a körülmény fokozott elő­vigyázatosságra inti a gazdá­kat. Mint a Pénzügyminiszté­rium Biztosítási Főigazgatósá­gán az MTI munkatársát tájé­koztatták. a régebben alakult termelőszövetkezetekben előre­látóan számolnák ezzel a ve­széllyel, s többségük máris megújította • jégkárbiztosítási szerződését. A i termés ilyen biztosítása azonban — mulat­tak rá a továbbiakban — ép­pen az újonnan alakult ter­melőszövetkezetekben elsőren­dű fontosságú, hiszen a közös gazdá'kcdás első évében külö­nösen nehezen kiheverhető veszteségeket okozna egy sú­lyosabb jégverés. A dolgozó parasztság nasy többsége egyéni gazda korában is kö­tött jégbiztosítási szerződést és az általános tapasztalat szerint most is szívesen látja, ha ter­melőszövetkezet vezetősége a sokkal nagyobb felelősséget je­lentő közös gazdaságról ha- son'óan gondoskodik. Az állam e téren is jelen-, . tűs támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. Az Állami Biztosító a Föld­művelésügyi Minisztériummal i és a Termelőszövetkezeti Ta-; náccsal egyetértésben kedvez-; menyes díjtételeket állapított j meg részükre. A jégbiztosítást a termelő- ; szövetkezetek a várható tér- ; raéohozam teljes értékére köt- ■ hetik, tehát maguk határozhat- j ják meg — az egységár ügye- i lembevéte’ével —, hogy meny-; nyire kívánják termésüket biz- \ tosítani. Ha a termés a várt-j nál több, s jégverés még nem j történt, a termelőszövetkezet; a betakarításig bármikor kér- j heti a biztosítás összegének\ felemelését. Szőlőkre rügyfakadástól. gyümölcsfélékre az elvirágzás­tól, az egyelve termelt növé­nyekre a kiegyeléstől, az ösz- szes egyéb növényre pedig áp­rilis 1-től érvényesek a bizto­sítási szerződések. Késlekedni tehát már csak azért sem érdemes, mert a szerződések egész idényre érvényesek. Nem közömbös a termelőszö­vetkezetek tagjainak, hogy háztáji gazdaságaik mennyit jövedelmeznek. Éppen azért az idén is köthető általános ház­táji biztosítás, amely a háztáji földön termelt szokványos szántóföldi növényekben kelet­kezett jégkárt a várható teljes hozam értékéig megtéríti. Ter­melőszövetkezeti tagok szőlő- lés gyümölcstermésüket a ház­táji biztosítás keretében 100 négyszögölenként évi 40 forint összegű igen kedvezményes di-1 jért biztosíthatják. Természetesen továbbra is minden korlá­tozás nélkül köthetnek jégbiztosítási szerződést az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok is. Szerződésesen termelt növé­nyekre. csakúgy, mint a ter­melőszövetkezetek, jelentős díjkedvezményt is kapnak. Nagy magyar zenei siker Párizsban Nagy sikerrel mutatkozott be a nyugat-európai hangvér- senykörúton levő Tátrai-vo­nósnégyes Párizs zenerajon­góinak a Francia-Magyar Ba­ráti Társaság hangversenyén. Beethoven, Bartók és Lajtha vonósnégyesei szerepeltek a [ hangverseny műsorán. A ma­gyar művészek Mendelssohn és Mozart műveiből adtak rá­adást. viszonzásul a közönség forró ünneplésére. A Tátrai- vonósnégyes fellépett a fran- í cia televízióban és a párizsi I rádióban is. LAMPIONÜNNEP A váci Madách Imre színjátszó együttes bemutatójáról egyes . szereplőkkel megértető munkája, továbbá Dániel Kor­nélnak, a díszletek tervezőjé­nek, nagyszerű színpadképe, amely a függöny felgördülésé- nek pillanatában, s mindvé­gig világosan exponálja a da­rab helyszínét és játékidejét: az amerikai atombomba által elpusztított Nagasakiban egy japán őrnagy házát! A díszlet mintaképül szolgálhat öntevé­keny színjátszó csoportjaink­nak, mert rendkívül egyszerű megoldásokkal éri el ezt a ha­tást. Külön ki kell emelni a nagyszerűen sikerült hátteret, amely szinte önálló képzőmű­vészeti alkotásszámba megy. A színjátszók alakításait ér­tékelve eszembejut egy kis be­szélgetés, amelyet az előadás után kifelé jövet „csíptem el’* 1. Két néző azt mondotta: — Mennyivel jobban játszot­ták a mieink, mint a Falúszín­ház színészei! Ez az összehasonlítás — mint minden olyan összevetés, amely hivatásos színészek elő­adását öntevékeny színjátszók bemutatójával hasonlítja ösz- sze — alapjaiban elhibázott, hiszen a színészek a művésze­tük alapjául szolgáló mester­séget: a szín játszást jól meg­tanulták hosszú évek alatt, s Rómeó és Júliának, a halha­tatlan szerelmespár történeté­nek alapkonfliktusát idézi Hans Pfciffemek, ennek a fia­tal keletnémet írónak a drá­mája, amelyet a váci együttes most már harmadszor játszott. Az ellentét forrása itt is két családnak, két olyan nemzet képviselőinek szembeállítása, akiket az egymás iránti gyű­lölet szellemében neveltek. Pfeiffer a klasszikus tárgyat korszerűen dolgozza fel, úgy alakítva ki a cselekményt, hogy az ellenségeskedésnek, a gyűlöletnek a képviselői el­pusztulnak, míg a haladó gon­dolkodásmódú fiatalok egymás iránti tiszta és őszinte szerel­me diadalmasan túléli az elva- kultság megszállottáit. Kitűnően választott a váci csoport, amikor ezt, a nap­jainkban valóban időszerű tárggyal foglalkozó, színmű­vet mutatta be. Dicsérhető a választás azért is, mert a cso­port, számolva a saját erőivel, kevés szereplőt foglalkoztató, egyetlen díszletben játszódó darabot vitt színpadra, s hadd tegyem már elöljáróban hoz­zá, olyan előadásban, amely a mű eszmei mondanivalóját ; tisztán csendítette ki. Ennek két legfőbb forrása az ; előadás rendezőjének, dr. Ko- í wách Gyulának a drámát i nemcsak részleteiben és cse- ; lekményében, hanem annak ; legmélyét is megértő s az ezt a műkedvelők teljesítmé­nye legfeljebb csak megköze­lítheti. Ez még altkor is vitat­hatatlanul igaz, ha a rokonság és az ismerősök elfogult véle­ménye ez utóbbiak színészi alakítását dicséri . is jobban. Ezzel a mércével mérve első­nek Ujfalvi István Yamamoto alakításáról kell beszélni, aki a szerepadta lehetőségeket át- élten játszotta végig. Fedor Juditot alkata különösen al­kalmassá teszi Yuki szerepére, kitűnően sikerült maszkja, mozgása, szép szövegmondása mind-mind dicséretes. Mojzes Zoltán Kennedy őrnagy szere­pében maradéktalanul megva­lósította az írói elképzeléseket, kár, hogy beszédében — telje­sen értelmetlenül — idegen, angolos akcentusokat használt. James-nek szerepét Sáfár György játszotta, s bár a sze­reppel az író elég mostohán bánt, Sáfár alakításában fér­fias, érzelemteli alakítást lát­hattunk. Shida szerepében Nagy Lajost láttuk, akinek ez volt első szereplése. Ha kez­deti bizonytalankodásait le­számítjuk, biztató ígéretnek vehetjük. A dráma folyamatát az író sok képre bontja, a rendező kitűnő aláfestő — összekötő­zene alkalmazásával gondos­kodott arról, hogy a közönség egyetlen pillanatra se szakad­hasson ki a dráma hatása alól. Reméljük, hogy a váci színját­szóknak alkalmuk lesz ezzel az előadással a járás számos kis­községét felkeresni, kitűnően szolgálják majd ezzel művelő­dési politikánk célkitűzéseit. Földeák Róbert Elkészült Európa első „gyümölcsfa-vírusférképe" Új módszer a gyümölcsösök virusbetegségei elleni védelemre Budatátényben a Kertészeti Kutató Intézet növényegész­ségügyi laboratóriumában új módszert dolgoztak ki a gyümölcsfák vírusfertőzésé­nek korai felismerésére. A gyiimölcstermeszlésnek Európa-szerte egyik leg­súlyosabb gondját je­lentik a mind sűrűbben fellépő virusbetegsé­gek, s ezek — bár még szórvá­nyosan — jelentkeznek ha­zánkban is. Főleg azért ve­szélyesek, mert tüneteiket eddig nem tudták idejekorán felismerni és így a fertőzés­nek sem tudták útját állni. A magyar szakemberek kül­földi tapasztalatokra is tá­maszkodtak az új eljárás ki­alakításánál, de az jelenlegi formájában Európa-szerte egyedülálló. Az új módszer gyakorlati alkalmazását itthon már a tavasszal megkezdik. A cél: teljes vírusmentes szaporítóanyag előállítá­sa. Ezért elsőnek a központilag nyilvántartott ötezer gyü­mölcstörzsfát ellenőrzik, s a vizsgálatot háromévenként megismétlik. így bizonyos, hogy az ezekről szaporított gyümölcsfák nem örökölnek virusbetegséget. A magyar szakemberek el­készítették a virusbetegségek európai elterjedésének tér­képét is. Huszonegy ország kutatói­nak közreműködésével gyűjtöttek össze az eh­hez szükséges anyagot és rendszerezték az Európá­ban eddig ismert virusbeteg­ségek nevét, tüneteit és elő­fordulási helyeit. A „vírus- térkép” hazánkban és külföl­dön is sokat segít majd a gyümölcstermesztőknek. A főiskolai hallgatók megtekintik a kísérleti gazdaság híres baromfitelepét. Bota Teréz szőlőmunkás és az egyik arab főiskolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom