Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-02 / 79. szám
•NWNiWW XSJ\\\\\VW\VXVV\>»Ä\\\\\^V»\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Április gyermeke | KÉPEK ERRŐL-ARRÓL L sermely szaladj csacsogva! Napfény csobban habodba. Hús vizedből őzike iszik, $ iszkol ízibe. Legszebb hónap április... A természet újra friss. Vad zúzmara helyébe kiül sok-sok levélke. Völgy ölén, hol szél se fű, ébred egy szép kisfiú. Piros arca, szöghaja ragyog, mint ég csillaga. Nóta, jókedv jár vele, mert a tavasz gyermeke — s két kezével hinti szét a szabadság örömét, G. Szabó László A HAZASZERETETRE NEVELÉS NYÁRI DIVAT Gondoljunk a legifjabbak nyári „eleganciájára“ is, gyorsan elkészül a bemutatott kötött modellek bármelyike. Különösen a középső, galléros kantárt ajánljuk a bugyik tartására! I Egy német tálalási 5tlet: a ^maradék tejbegrízt csészékbe í öntjük — előzőleg öblítsük ki ? hideg vízzel hogy jobban ki | lehessen venni a formából és így kis puddingokban tálal- i juh. Befőtt meggyel, vaníliásodéval ízesítjük WM. A praktikus német asszonyok nagy táskáik bélését belcsza- bott nylon védözacskóval óvják, melyet könnyen kiemelnek, ha mosni kell. Megszívlelendő ötlet! I.ila-sárga-kék kockás anyagból készült nyári ruha. Szoknyája bőven redőzött Még egy tálalási ötlet: az almakosárka. Befőtt vagy cukrozott friss gyümölccsel töltve csinos és jóízű fogás, vendégeket is meg lehet vele lepni «»XXXXXXXXXXV,XXNXXXXV.V,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXVvXXXXXX\X\\XXXXXXV^ A monori kékfestő mester on or felé utazófoan az ember 1 különlegesen szép kékfestő kötényeket, ruhákat, figyelhet meg az asszonyokon. Szívesen adnatk róla felvilágosítást, hogy vásznukat Gál Gyula mester festette, a Monori Vegyesipari Szövetkezetben dolgozó, megyeszerte híres iparos. Műhelyében egymásnak ad iák a kilincset az asszonyok. Válogatnak a ..kazaltoaboe”, ..darázsifészkes”, „herés”, „lep&és”, „rózsás”, „üstökösös”, „ipünkösdi- rózsás”, „indás” és más mintákban. Van. aki vászonra tűzött régi anyagot hoz, ismét ugyanazt ■akarja festetni. Sok községből jön olyan, aki egész családjának, vagy rokonságának, sót, aki a falu valamennyi megrendelőjének anyagát egyszerre festeti. Gálné fürge kézzel jelöli meg. ki, milyet kíván, s az egyféle mintához tartozókat összevarrja. Ha összegyűlik annyi, hogy érdemes gépbe tenni, akkor festik meg. Igaz, hogy így elég sokat kell várni, de inkább várnak rá, szívesen és türelmesen. A szövetkezet büszke is különleges részlege nagy forgalmára, sikerére. 1850 óta fennakadás nélkül kisegítették minden vevő óhaját. Mikor benyitunk a műhelybe, Gál mester fia éppen lepkés mintát nyom. Az idei távasznak egyik legkelendőbb rajza ez. A csaknem száz esztendős nyomógép szakadatlanul jár. s közben ólom és rózsák vegyületével kenik a nyomófát, iev a minta oldhatatlan csapadékot képez a lúgban, + Tavaszi-nyári férfidivat + Nyári frizura, ez már valamivel hosszabb és kicsit simább Ezt a frizurát könnyed fecskének nevezi tervezője '/ Az 1960-as divat szerencsére a X férfiak öltözködésének kirívó á túlzásait is eltemette, a zsá'kruha J és a 1 áfarlkas frizura mellé. Az í idei divatot a józan, sima voaaa- 7 Iáik jellemzik. A zakók sem túl ^ rövidek, karcsúbb a derékszabás, 4 lágyan követi az egész öltözet a ^ váll, a derék, a test vonalát. *Üi- ^ donság a három-, sőt négy gom- ^ bős. magas csukás. Ha csak két ^ gomb van, aikkor is mindkét gomb 4 a derék felett van, így zárt ha- y tást ad. Kicsit meleg viselet lesz ^ nyárra! De egyszer a férfiak is í megszenvedhetnek a , ,szép- 7 ség”-ért. A zakók rövid, keskeny 5$ kihajtóval készülnek — amely ál- ! lítólag szélesíti a vállat, a mell- ^ részt. A túlzott válltömés cev- ^ általában nem divat! A zakók y eleje erősen elkerített, hátul egy, ^ illetve két hasítékkal készülnek. ^ A két hasíték s-portölténynél cél- J szerű és csinos. ^ A hosszú ideig mellőzött két- ^ soros öltöny is tért hódít — ka- ^ báthossza „a nyugvó állapotban ^ levő kézfei közepe”. Aiki ettől a J régimódi ruhadarabtól megriad. ^ bizonyára örömmel veszi tudomá- 4 sül, hogy a jersey és színes kord- ^ bársony is kedvelt viselet és az ^ i.ngkabátok. blézerek, kihajtó nél- ^ küli kabátok viselői is divatos- ^ nak fognak számítani a következő ^ két idényben. A mellény, ez a ^ különös divathóbort, természeteid sen nyáron is ,,elegáns” ruíha- ^ darab lesz — akit megüt benne a d hőguta, forduljon bizalommal a ^ divattervezőkhöz. ^ A nadrág szűk, sz-űk bizony, de 0 azért lehetőleg úgy csináltassák Fekete-fehér csíkos nyári ruha. fehér pikégallérral. díszítésül ferde csíkokkal Hazaszeretetre nevelni nem lehet, az vagy van vagy nincs — mondta egy alkalommal valaki. De lehet nevelni — válaszolta más, ám ez állami feladat, ezt családi körben nem lehet megvalósítani. Az iskolának megvannak a szabványos adottságai, ünnepélyek és egyebek, de mit lehet otthon csinálni? Mi büszkék vagyunk hazánk tájaira. Vigyük el gyermekeinket kirándulni, mutassuk meg nekik városunk, községünk környékét, beszéljünk nekik annak fejlődéséről. A legtöbb szülő ismeri az adott környék múltját, emlékszik arra, hogy néhány évtizede vagy esetleg csupán pár éve még milyen volt a környék, mi épült azóta, hogyan alakult a község képe. Mielőtt ezeket a sétákat végezzük gyermekeinkkel, készüljünk fel magunk is arra, hogy ott milyen műemlékek láthatók, milyen korból származnak. Ha erre nincs időnk, próbáljuk meg kikutatni mindezt a gyerekkel, akinek részben tantárgyi anyagában is szerepelnek hasonló feladatok. Hívjuk fel a gyerek figyelmét arra, hogy ezeknek a műemlékeknek nagy része magánszemélyek kényelmét szolgálta, s ma már valamennyi közkincs. Ilyen esetben van alkalmunk arra, hogy a közvagyon védelméről is beszélgessünk gyermekeinkkel, ők a szülői háztól is kapják meg mindannak a megerősítését, amit az iskolában hallanak. A haza nemcsak földrajzi fogalom, hanem társadalmi fogalom is. Hosszú ideig áltattak bennünket azzal, hogy a haza kizárólag földrajzi területi egység. Ezért beszéltek a megcsonkított országról. a „természetes határok” visszaállításáról. A gyerekeknek az iskolábán imád- kozniok kellett a területi egység visszaállításáért. Ügy mondták, hogy az emberek munkalehetősége az ország területének nagyságától függ. Amikör átmenetileg megnagyobbodott az ország, az Ínség és a nyomor akkor sem szűnt meg. A nacionalizmus narkózisában tartották a népet, hogy ne lássa problémáinak valódi okát. A hazafiság fogalmába beletartozik a nép szeretete. Annak a népnek megbecsülése, amely az országban él és a haza építése érdekében dolgozik két keze munkájával és szellemi képességeinek felhasználásával. Meg kell tanítanunk gyermekeinket arra, hogy tisztelettel nézzenek minden dolgozó emberre és maguk is igyekezzenek hozzájuk ha- sonlóakká válni, nekik is céljuk legyen, hogy az ország további építésében a különböző munkahelyek adta lehetőségeknek megfelelően dolgozzanak. Senkinek a munkáját ne hagyjuk lebecsülni. Sohase mondjuk gyermekeinknek azt, „ha nem tanulsz, elküldelek erre vagy arra a pályára", mert ezzel az egyes munkaterületek lebecsülésére neveljük gyermekeinket. Magyarázzuk meg nekik azt, hogy mindenki a maga helyén fontos láncszeme a termelésnek s csak megfelelő termelési eredménnyel érhetjük el azt, hogy országunk gazdag legyen s benne a nép is boldog lehessen. Országunknak történelmi múltja van. Mikor történelmi nagyságainkat példaképül állítjuk gyermekeink elé, ne csupán a régmúltból hozzunk példákat, ne álljunk meg a száz évvel ezelőtti időknél, hiszen azóta is voltak történelmünkben hősök, akik a jelenért harcoltak és napjainkban is vannak hősök, akik a jelenben harcolnak a jövőért. Az egyszerű kirakatnézések során is fel tudjuk kelteni a hazafias érzést gyermekeinkben, amikor megvilágítjuk előttük azt, hogy az ott látottak nagy része a magyar ipar terméke, a magyar emberek munkájának eredménye. Hány családban szokásos, hogy csupán azt találja kifogástalan-; nak, ami külföldről szárma-; zik, s lebecsüli mindazt, amit; nálunk készítettek. De nem í gondolnak arra sem, hogy a í mi iparcikkeink hogyan nye- i rik meg egyre nagyobb mér-; tékben a külföld tetszését ésJ éppen ezért exportforgalmunk \ milyen arányban növekszik, j Vigyáznunk kell azonban arra \ is, hogy ugyanakkor, mikor a! magyar árut megbecsüljük,! ne becsüljük le a külföldi i eredményeket. Tartsuk meg a \ megfelelő mértéket, értékel-; jünk, de ne le- és felértékel- fűnk, a mérlegnek nem meg- \ felelően. „Aki ellensége a haladás-1 nak, a jobbratörésnek, az em-j béri szellem feltétlen szabad-l sásának, hazaáruló, ha örökö- í sen nem tesz is egyebet, mint\ a nemzeti himnuszt énekli”, j — írta egy alkalommal Ady.! — m \ A szülők nagy része még j abban az időben nőtt fel, í amikor gyűlölködést szítottak \ *, a szomszéd népekkel, mert \ pgy is gyengíteni lehetett az[ \ összefogás lehetőségét. Politi- ; 5 kai elnyomásban sínylődtek \ {azok, akiknek munkájából í £ éltek az álhazafiak, az akkori j \ uralkodó osztály tagjai. Ün-J \ népségekkel és hangzatos frá- ^ \ zásokkal szédítették a törne- \ Jget. miközben az akkori ural-^ \ kodó osztályok szégyenletes jí \ szövetséget kötöttek népünk £ ! ellenségeivel, a nép leigázá- £ j sára, saját jólétük biztosító- 'j 5 sára. ^ \ Ma a népek egyesítése a \ főé!, nem a szétválasztás. \ ; Együtt örülünk az országépítő ^ \ népek eredményeinek, együtt £ í harcolunk az elavult, hala- ídásellenes gazdasági és poli- ^ | tikai rendszerek ellen és se-1 gítséget adunk mindazoknak, jakiknek még nem sikerült le- ^ \ rázniok láncaikat, hogy ők is J \ kivívhassák szabadságukat. | \ Meg kell tanítanunk gyér- $ ímekeinket arra, hogy ők is% í együtt lelkesedjenek vagy % \ együttérzésükkel küzdjenek. $ ; A nép érdeke — a haza ér- 'j í dcke, a gyermek igaz haza- ^ ! fivá nevelése a nép és a haza ^ ^érdeke. Mint annyi más terű-^ letét a gyermeknevelésnek. ^ S ezt sem lehet különválasztani, £ í hogy ez kizárólag iskolai ^ 'l vagy kizárólag családi fel- ^ í adat-e. í í M. L. 2 SXXXX\XXXXVXVSXVSXVNXXXXXXXXNXN>XXXX>X>XXXX>XXXXXXXXVCSN>XXXXVS>>^XXXXXXXX\XX>XXVXXXVSXXXXXXXXXXXXXXXXXX'' j ózanabb embertársaink, hogy se-! gítség nélkül fel s le vethessék! j Mert a külföldi ddvatőrültek ké-j pein úgy látszik, nekik ez már! aligha sikerül. Mi egyelőre nem \ a trikóezerűt részesítjük előny- \ ben, hanem a comb résznél, « láb-! száron a szokottnál kissé szükebb-! re szabottat. A vasalás vonalában j szűkítő ráncot alkalmaznak a sza-J bók. amelynek éle liátrafelé for-J dúl. így előlnézetben még divato-j sabb hatást kelt a nadrág. j Nyári estélyi öltözetnek az új j divat a „kényelmetlen szmoking”! helyett shantung öltönyt ajánl.! Magunk részéről nem tartjuk fel-; tétlen beszerzendő ruhadarabnak, j mert j óállású és sokat kereső em-| berek is megvannak nyári estélyi; öltöny nélkül — de ki tudja, mi ] kell a mai nylon estélyiruhás kis-; lányoknak? Talán éppen sihan-; tungruhás táncos az Anna-bálra.! A felöltőik rövidek „autós-; kabát” hosszban, autó nélkül is. j öves ragián, ballonkabát, tweed-; kabát, mind divat. Lefelé enyhén; bővülnek. A rejtett, s az egy-! soros gombolás a legdivatosabb. | Kiegészítők: csokornyakkendő,; keskeny sávban. Nyakkendővel! összhangzó színű zokni. Kabát- \ uiiból kivillanó (sőt néha kilógó) \ kézelő és azonos színű díszzseb-! kendő. Nyűtott órrú cipő. Divatszínek: tompasárga, a kék] minden árnyalata, rozsdabarna,! középszürke és fehér. Pepita, apró j kockás és sűrű csikós anyagok, ] lazaszövésü ketlend, tropikál | vagy shantung kelméből. Kabá-; tokra a teveszőr hatású mohair.! Párizsi hajviselet j # e melybe a nyomás után tesziik. a ! mintát kidomborodó rézszesek. i lapocskáik és finom fafaragás ad- j ja. Ezeket a mester nagyrészt) maga készítette. Régen olyan i anyagot is festett, ahol piros, < narancsszin vagy halványabb kék j díszítés élénkítette a vásznat, csak j az több munka, s így nem fizető- j dik ki a szövetkezetnek. Csehszlovákiában Déldául épibe-n ! úgy megbecsülik a kékfestő mes- ! teröket, mint a többi népi ipar- j művészt. Gál Gyula mester is j igazán • megérdemelné, hogy az j Iparművészeti Tanács felfigyeljen; rá, mert munkái jó része ugyan i már a ceglédi múzeum büszke-! sége. de sok szép terve, ötlete; marad megvalósulatlan a kötött j szövetkezeti munkaidő és a fel-! halmozódott megrendelések miatt, i LegművésziWh mintái ott porosodnak műhelye polcain, s a ki-, veszőben levő népviselet el is for-! dítja a fiatalok érdeklődését a; kékfestő vászontól. Pedig nemcsak csehszlovákká- • ban lett divat a művészi értékű I régi kékfestő mintákkal nyomott j ruhaanyag, lakásdisz. Pécsett, a helyi mester felesége, aki jólkereső, magas állású hivatalnoknő, a város egyik legelegánsabb asszonya. Divatba hozta a szoknya alján és vállon gazdag szél- mintával díszített pettyes kartonruhát. Budapesten meg egyik népművészet-rajongó szinháztudó- sunik piros szőttessel letakart heverőjén csodáltuk meg a különböző régi kékfestő-mintákkal ékes párnahuzatokat. R. Zs. A népi szőttessel bevont ülőbútor szobában is csinos. Könnyen kiemelhetjük az erkélyre is Piros színű, könnyű szövetből készült ruha, fehér pikégal- lérral és kézelővel. Elsősorban fiatal lányoknak ajánlhatjuk