Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

•NWNiWW XSJ\\\\\VW\VXVV\>»Ä\\\\\^V»\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Április gyermeke | KÉPEK ERRŐL-ARRÓL L sermely szaladj csacsogva! Napfény csobban habodba. Hús vizedből őzike iszik, $ iszkol ízibe. Legszebb hónap április... A természet újra friss. Vad zúzmara helyébe kiül sok-sok levélke. Völgy ölén, hol szél se fű, ébred egy szép kisfiú. Piros arca, szöghaja ragyog, mint ég csillaga. Nóta, jókedv jár vele, mert a tavasz gyermeke — s két kezével hinti szét a szabadság örömét, G. Szabó László A HAZASZERETETRE NEVELÉS NYÁRI DIVAT Gondoljunk a legifjabbak nyári „eleganciájára“ is, gyor­san elkészül a bemutatott kötött modellek bármelyike. Különösen a középső, galléros kantárt ajánljuk a bugyik tartására! I Egy német tálalási 5tlet: a ^maradék tejbegrízt csészékbe í öntjük — előzőleg öblítsük ki ? hideg vízzel hogy jobban ki | lehessen venni a formából és így kis puddingokban tálal- i juh. Befőtt meggyel, vaníliá­sodéval ízesítjük WM. A praktikus német asszonyok nagy táskáik bélését belcsza- bott nylon védözacskóval óv­ják, melyet könnyen kiemel­nek, ha mosni kell. Megszív­lelendő ötlet! I.ila-sárga-kék kockás anyag­ból készült nyári ruha. Szok­nyája bőven redőzött Még egy tálalási ötlet: az al­makosárka. Befőtt vagy cuk­rozott friss gyümölccsel töltve csinos és jóízű fogás, vendé­geket is meg lehet vele lepni «»XXXXXXXXXXV,XXNXXXXV.V,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXVvXXXXXX\X\\XXXXXXV^ A monori kékfestő mester on or felé utazófoan az ember 1 különlegesen szép kékfestő kötényeket, ruhákat, figyelhet meg az asszonyokon. Szívesen adnatk róla felvilágosítást, hogy vásznu­kat Gál Gyula mester festette, a Monori Vegyesipari Szövetkezet­ben dolgozó, megyeszerte híres iparos. Műhelyében egymásnak ad iák a kilincset az asszonyok. Válogat­nak a ..kazaltoaboe”, ..darázsifész­kes”, „herés”, „lep&és”, „ró­zsás”, „üstökösös”, „ipünkösdi- rózsás”, „indás” és más minták­ban. Van. aki vászonra tűzött régi anyagot hoz, ismét ugyanazt ■akarja festetni. Sok községből jön olyan, aki egész családjának, vagy rokonságának, sót, aki a falu valamennyi megrendelőjének anyagát egyszerre festeti. Gálné fürge kézzel jelöli meg. ki, milyet kíván, s az egyféle mintához tar­tozókat összevarrja. Ha össze­gyűlik annyi, hogy érdemes gép­be tenni, akkor festik meg. Igaz, hogy így elég sokat kell várni, de inkább várnak rá, szívesen és türelmesen. A szövetkezet büszke is különleges részlege nagy for­galmára, sikerére. 1850 óta fenn­akadás nélkül kisegítették min­den vevő óhaját. Mikor benyitunk a műhelybe, Gál mester fia éppen lepkés min­tát nyom. Az idei távasznak egyik legkelendőbb rajza ez. A csaknem száz esztendős nyomógép szaka­datlanul jár. s közben ólom és rózsák vegyületével kenik a nyomófát, iev a minta oldhatat­lan csapadékot képez a lúgban, + Tavaszi-nyári férfidivat + Nyári frizura, ez már vala­mivel hosszabb és kicsit si­mább Ezt a frizurát könnyed fecskének nevezi tervezője '/ Az 1960-as divat szerencsére a X férfiak öltözködésének kirívó á túlzásait is eltemette, a zsá'kruha J és a 1 áfarlkas frizura mellé. Az í idei divatot a józan, sima voaaa- 7 Iáik jellemzik. A zakók sem túl ^ rövidek, karcsúbb a derékszabás, 4 lágyan követi az egész öltözet a ^ váll, a derék, a test vonalát. *Üi- ^ donság a három-, sőt négy gom- ^ bős. magas csukás. Ha csak két ^ gomb van, aikkor is mindkét gomb 4 a derék felett van, így zárt ha- y tást ad. Kicsit meleg viselet lesz ^ nyárra! De egyszer a férfiak is í megszenvedhetnek a , ,szép- 7 ség”-ért. A zakók rövid, keskeny 5$ kihajtóval készülnek — amely ál- ! lítólag szélesíti a vállat, a mell- ^ részt. A túlzott válltömés cev- ^ általában nem divat! A zakók y eleje erősen elkerített, hátul egy, ^ illetve két hasítékkal készülnek. ^ A két hasíték s-portölténynél cél- J szerű és csinos. ^ A hosszú ideig mellőzött két- ^ soros öltöny is tért hódít — ka- ^ báthossza „a nyugvó állapotban ^ levő kézfei közepe”. Aiki ettől a J régimódi ruhadarabtól megriad. ^ bizonyára örömmel veszi tudomá- 4 sül, hogy a jersey és színes kord- ^ bársony is kedvelt viselet és az ^ i.ngkabátok. blézerek, kihajtó nél- ^ küli kabátok viselői is divatos- ^ nak fognak számítani a következő ^ két idényben. A mellény, ez a ^ különös divathóbort, természete­id sen nyáron is ,,elegáns” ruíha- ^ darab lesz — akit megüt benne a d hőguta, forduljon bizalommal a ^ divattervezőkhöz. ^ A nadrág szűk, sz-űk bizony, de 0 azért lehetőleg úgy csináltassák Fekete-fehér csíkos nyári ruha. fehér pikégallérral. díszítésül ferde csíkokkal Hazaszeretetre nevelni nem lehet, az vagy van vagy nincs — mondta egy alkalom­mal valaki. De lehet nevelni — válaszolta más, ám ez ál­lami feladat, ezt családi kör­ben nem lehet megvalósítani. Az iskolának megvannak a szabványos adottságai, ünne­pélyek és egyebek, de mit lehet otthon csinálni? Mi büszkék vagyunk ha­zánk tájaira. Vigyük el gyer­mekeinket kirándulni, mutas­suk meg nekik városunk, köz­ségünk környékét, beszéljünk nekik annak fejlődéséről. A legtöbb szülő ismeri az adott környék múltját, emlékszik arra, hogy néhány évtizede vagy esetleg csupán pár éve még milyen volt a környék, mi épült azóta, hogyan ala­kult a község képe. Mielőtt ezeket a sétákat végezzük gyermekeinkkel, ké­szüljünk fel magunk is arra, hogy ott milyen műemlékek láthatók, milyen korból szár­maznak. Ha erre nincs időnk, próbáljuk meg kikutatni mindezt a gyerekkel, akinek részben tantárgyi anyagában is szerepelnek hasonló felada­tok. Hívjuk fel a gyerek fi­gyelmét arra, hogy ezeknek a műemlékeknek nagy része magánszemélyek kényelmét szolgálta, s ma már vala­mennyi közkincs. Ilyen eset­ben van alkalmunk arra, hogy a közvagyon védelméről is beszélgessünk gyermekeink­kel, ők a szülői háztól is kap­ják meg mindannak a meg­erősítését, amit az iskolában hallanak. A haza nemcsak földrajzi fogalom, hanem tár­sadalmi fogalom is. Hosszú ideig áltattak bennünket az­zal, hogy a haza kizárólag földrajzi területi egység. Ezért beszéltek a megcsonkított or­szágról. a „természetes hatá­rok” visszaállításáról. A gye­rekeknek az iskolábán imád- kozniok kellett a területi egy­ség visszaállításáért. Ügy mondták, hogy az emberek munkalehetősége az ország területének nagyságától függ. Amikör átmenetileg megna­gyobbodott az ország, az Ín­ség és a nyomor akkor sem szűnt meg. A nacionalizmus narkózisában tartották a né­pet, hogy ne lássa problémái­nak valódi okát. A hazafiság fogalmába beletartozik a nép szeretete. Annak a népnek megbecsü­lése, amely az országban él és a haza építése érdekében dol­gozik két keze munkájával és szellemi képességeinek fel­használásával. Meg kell tanítanunk gyer­mekeinket arra, hogy tiszte­lettel nézzenek minden dol­gozó emberre és maguk is igyekezzenek hozzájuk ha- sonlóakká válni, nekik is cél­juk legyen, hogy az ország további építésében a külön­böző munkahelyek adta lehe­tőségeknek megfelelően dol­gozzanak. Senkinek a mun­káját ne hagyjuk lebecsülni. Sohase mondjuk gyerme­keinknek azt, „ha nem ta­nulsz, elküldelek erre vagy arra a pályára", mert ezzel az egyes munkaterületek le­becsülésére neveljük gyerme­keinket. Magyarázzuk meg nekik azt, hogy mindenki a maga helyén fontos láncsze­me a termelésnek s csak megfelelő termelési ered­ménnyel érhetjük el azt, hogy országunk gazdag le­gyen s benne a nép is bol­dog lehessen. Országunknak történelmi múltja van. Mikor történelmi nagyságainkat pél­daképül állítjuk gyermekeink elé, ne csupán a régmúltból hozzunk példákat, ne álljunk meg a száz évvel ezelőtti időknél, hiszen azóta is vol­tak történelmünkben hősök, akik a jelenért harcoltak és napjainkban is vannak hősök, akik a jelenben harcolnak a jövőért. Az egyszerű kirakatnézések során is fel tudjuk kelteni a hazafias érzést gyermekeink­ben, amikor megvilágítjuk előttük azt, hogy az ott látot­tak nagy része a magyar ipar terméke, a magyar emberek munkájának eredménye. Hány családban szokásos, hogy csu­pán azt találja kifogástalan-; nak, ami külföldről szárma-; zik, s lebecsüli mindazt, amit; nálunk készítettek. De nem í gondolnak arra sem, hogy a í mi iparcikkeink hogyan nye- i rik meg egyre nagyobb mér-; tékben a külföld tetszését ésJ éppen ezért exportforgalmunk \ milyen arányban növekszik, j Vigyáznunk kell azonban arra \ is, hogy ugyanakkor, mikor a! magyar árut megbecsüljük,! ne becsüljük le a külföldi i eredményeket. Tartsuk meg a \ megfelelő mértéket, értékel-; jünk, de ne le- és felértékel- fűnk, a mérlegnek nem meg- \ felelően. „Aki ellensége a haladás-1 nak, a jobbratörésnek, az em-j béri szellem feltétlen szabad-l sásának, hazaáruló, ha örökö- í sen nem tesz is egyebet, mint\ a nemzeti himnuszt énekli”, j — írta egy alkalommal Ady.! — m \ A szülők nagy része még j abban az időben nőtt fel, í amikor gyűlölködést szítottak \ *, a szomszéd népekkel, mert \ pgy is gyengíteni lehetett az[ \ összefogás lehetőségét. Politi- ; 5 kai elnyomásban sínylődtek \ {azok, akiknek munkájából í £ éltek az álhazafiak, az akkori j \ uralkodó osztály tagjai. Ün-J \ népségekkel és hangzatos frá- ^ \ zásokkal szédítették a törne- \ Jget. miközben az akkori ural-^ \ kodó osztályok szégyenletes jí \ szövetséget kötöttek népünk £ ! ellenségeivel, a nép leigázá- £ j sára, saját jólétük biztosító- 'j 5 sára. ^ \ Ma a népek egyesítése a \ főé!, nem a szétválasztás. \ ; Együtt örülünk az országépítő ^ \ népek eredményeinek, együtt £ í harcolunk az elavult, hala- ídásellenes gazdasági és poli- ^ | tikai rendszerek ellen és se-1 gítséget adunk mindazoknak, jakiknek még nem sikerült le- ^ \ rázniok láncaikat, hogy ők is J \ kivívhassák szabadságukat. | \ Meg kell tanítanunk gyér- $ ímekeinket arra, hogy ők is% í együtt lelkesedjenek vagy % \ együttérzésükkel küzdjenek. $ ; A nép érdeke — a haza ér- 'j í dcke, a gyermek igaz haza- ^ ! fivá nevelése a nép és a haza ^ ^érdeke. Mint annyi más terű-^ letét a gyermeknevelésnek. ^ S ezt sem lehet különválasztani, £ í hogy ez kizárólag iskolai ^ 'l vagy kizárólag családi fel- ^ í adat-e. í í M. L. 2 SXXXX\XXXXVXVSXVSXVNXXXXXXXXNXN>XXXX>X>XXXX>XXXXXXXXVCSN>XXXXVS>>^XXXXXXXX\XX>XXVXXXVSXXXXXXXXXXXXXXXXXX'' j ózanabb embertársaink, hogy se-! gítség nélkül fel s le vethessék! j Mert a külföldi ddvatőrültek ké-j pein úgy látszik, nekik ez már! aligha sikerül. Mi egyelőre nem \ a trikóezerűt részesítjük előny- \ ben, hanem a comb résznél, « láb-! száron a szokottnál kissé szükebb-! re szabottat. A vasalás vonalában j szűkítő ráncot alkalmaznak a sza-J bók. amelynek éle liátrafelé for-J dúl. így előlnézetben még divato-j sabb hatást kelt a nadrág. j Nyári estélyi öltözetnek az új j divat a „kényelmetlen szmoking”! helyett shantung öltönyt ajánl.! Magunk részéről nem tartjuk fel-; tétlen beszerzendő ruhadarabnak, j mert j óállású és sokat kereső em-| berek is megvannak nyári estélyi; öltöny nélkül — de ki tudja, mi ] kell a mai nylon estélyiruhás kis-; lányoknak? Talán éppen sihan-; tungruhás táncos az Anna-bálra.! A felöltőik rövidek „autós-; kabát” hosszban, autó nélkül is. j öves ragián, ballonkabát, tweed-; kabát, mind divat. Lefelé enyhén; bővülnek. A rejtett, s az egy-! soros gombolás a legdivatosabb. | Kiegészítők: csokornyakkendő,; keskeny sávban. Nyakkendővel! összhangzó színű zokni. Kabát- \ uiiból kivillanó (sőt néha kilógó) \ kézelő és azonos színű díszzseb-! kendő. Nyűtott órrú cipő. Divatszínek: tompasárga, a kék] minden árnyalata, rozsdabarna,! középszürke és fehér. Pepita, apró j kockás és sűrű csikós anyagok, ] lazaszövésü ketlend, tropikál | vagy shantung kelméből. Kabá-; tokra a teveszőr hatású mohair.! Párizsi hajviselet j # e melybe a nyomás után tesziik. a ! mintát kidomborodó rézszesek. i lapocskáik és finom fafaragás ad- j ja. Ezeket a mester nagyrészt) maga készítette. Régen olyan i anyagot is festett, ahol piros, < narancsszin vagy halványabb kék j díszítés élénkítette a vásznat, csak j az több munka, s így nem fizető- j dik ki a szövetkezetnek. Csehszlovákiában Déldául épibe-n ! úgy megbecsülik a kékfestő mes- ! teröket, mint a többi népi ipar- j művészt. Gál Gyula mester is j igazán • megérdemelné, hogy az j Iparművészeti Tanács felfigyeljen; rá, mert munkái jó része ugyan i már a ceglédi múzeum büszke-! sége. de sok szép terve, ötlete; marad megvalósulatlan a kötött j szövetkezeti munkaidő és a fel-! halmozódott megrendelések miatt, i LegművésziWh mintái ott poro­sodnak műhelye polcain, s a ki-, veszőben levő népviselet el is for-! dítja a fiatalok érdeklődését a; kékfestő vászontól. Pedig nemcsak csehszlovákká- • ban lett divat a művészi értékű I régi kékfestő mintákkal nyomott j ruhaanyag, lakásdisz. Pécsett, a helyi mester felesége, aki jól­kereső, magas állású hivatalnok­nő, a város egyik legelegánsabb asszonya. Divatba hozta a szok­nya alján és vállon gazdag szél- mintával díszített pettyes karton­ruhát. Budapesten meg egyik népművészet-rajongó szinháztudó- sunik piros szőttessel letakart heverőjén csodáltuk meg a kü­lönböző régi kékfestő-mintákkal ékes párnahuzatokat. R. Zs. A népi szőttessel bevont ülő­bútor szobában is csinos. Könnyen kiemelhetjük az er­kélyre is Piros színű, könnyű szövetből készült ruha, fehér pikégal- lérral és kézelővel. Elsősor­ban fiatal lányoknak ajánl­hatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom