Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

IV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 196«. ÁPRILIS 21. CSÜTÖRTÖK Termelünk-e annyi zöldségfélét, mint tavaly? Párt- és kormányhatározat írja elő, hogy az 1959—60. év folyamán átszervezett szocia­lista községekben és városok­ban a termelés semmiféle nö­vény, hús és állati termékféle­ségekből nem csökkenhet, ha­nem inkább emelkednie kell. Nézzük meg városunkban az eddigiekben nagy jövedelmet adó zöldségtermelés ez évi ki­látásait. Tsz-eink, híven a párt- és kormányhatározathoz, jó­váhagyott terveikben mintegy kétezer hóid ker­tészeti növény termelését tűzték ki célul. Ez városunk szántóterületének 12 százalékát teszi ki. Az el­múlt évben a kertészet terüle­te szintén 12 százalék volt, te­hát a beállított 'holdak száma az elegendő. Milyenek az arányok? A paprikatermelésnél némi emel­kedés mutatkozik papíron, mert ha végigjárjuk a tsz-ek zöldségeseit, az ott talált pa­lánta az legtöbbször nem elég a tervbe beállított terület be­ültetéséhez, pedig a melegágyi ablakmennyiség 1200 darabbal növekedett és a tavalyi válto­zatlanul megvan. A paradicsom aránya is jó, közel ezer hóidra van tervez­ve. Ha ehhez szükséges palán­tát keressük, azonban nem so­kat találunk. Mindenütt arra hivatkoznak, hogy nem volt elég ablak és mivel a paprikát előbb kellett vetni, úgy min­den fellelhető ablakot paprika- palántanevelésre használtak. Igen, de paprikapalántából sincs túltermelés. Az látszik, hogy a belépett új tagok egy ré­sze, különösen a tanyákon lakók, melegágyi ablakai­kat nem adták át a tsz­ilek. Egyrészt a tsz-ek ezt nem is nagyon szorgalmaz­ták, másrészt érthetetlen okból a kertészeti felszere­lések átvétele és főleg azok értékének kifizetése még most is késik. A tagok egy része félt átad­ni ablakkereteit azért, hogy keveset kap érte, és mert úgy tudta, hogy ezt is 4 év alatt fi­zetik ki. Tudatni kellett vol­na tagjaikkal, hogy a tényle­ges értéket adják és a 25 szá­zalék levonása után fennmara­dó összeget egyszerre és meg­szabni a napot, hogy mikor fi­zetik ki — és meg is tartani. Ez így nem következett be, ez vonta maga után a hibákat, amiért egyik tsz vezetőségét sem dicsérik meg. Hiba az, hogy a paradicsom jó részét szatoadágyba, vagy állandó helyre kell vetni. Mennyiségi kiesés nem lesz, különösen, ha jó csa­padékos nyár következik, a forintbevétel azonban fel­tétlenül csökken, mert ebből export nem lesz. A vállaló nem károsodik, mert nem nevel palántát és munká­ja kifizetődik, de az össztag- ság károsodik, mert a bevétel kevesebb lesz. Az uborka vetésterülete 400 hold a tervek szerint. Ennek nagy részét már elvállalták, előreláthatólag jól járnak a vállalók, mert az uborka ár- szintje az elmúlt évihez vi­szonyítva 15—20 százalékkal emelkedik. Zöldborsóból 250 holdat terveznek, már el is vetet­ték, szépen fejlődik. Más zöldségfélékből az ará­nyok szintén jók, a pa­lántanevelések, % vetések folynak. összességében, úgy látszik, az elmúlt évi szintet tartani tud­juk, sőt jó termés esetén túl is szárnyalhatjuk. A tsz-vezető- ségektől körültekintőbb mun­kát, a tsz-tagoktól odaadást, lelkiismeretességet kérünk. Édes fizetség Hétről hétre kijárnak a gimnázium politechnikai osz­tályainak mezőgazdasági rész­legei valamelyik termelőszö­vetkezetbe, hogy megfigyel­jék a tavaszi munkákat. Természetesen, ahol tehetik, ők maguk is bekapcsolód­nak ezekbe a munkákba. Szeretnek kimenni a szö­vetkezetekbe, szeretnek dol­gozni. Ezt bizonyítja a leg­utóbbi csütörtöki példa is. Burgonyát vetettek az Arany János Termelőszövet­kezetben. Keményen dolgoz­tak, s jó nagy darab föld­del készen voltak, mire le­telt a gyakorlatuk ideje. Nem is gondoltak arra, mi következik ezután. A tsz ve­zetősége jó munkájuk jutal­mául két-két krémessel lát­ta vendégül a tanulókat. Köszöntjük az új szakembereket Városunkban a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés ré­gi keletű. Ha vizsgáljuk azon­ban, ez apáról fiúra szálló gyakorlati tapasztalat volt inkább és a mélyebb értelmű hozzáértés az hiányzott. A gyakorlati tudás az egyén­nek megfelelt, nem felelt azonban meg a kialakuló­ban levő nagyüzemek köve­telményeinek. Városunk gaz­dagodott három hozzáértő kertész-szakemberrel. Földvári József, a Szabad­ság Termelőszövetkezet sző­lész, gyümölcsész üzem&gy- ségvezetője az ogyesszai ker­tészeti egyetemen végzett, a Nyírmadai Állami Gazdaság­ból került hozzánk. Fiatal­ember, de jó szervezőképes­ségéről és hozzáértéséről már volt alkalmunk meggyőződni. Cseke Mihály, a Szabadság Tsz kertészeti üzemegység­vezetője. Szintén főiskolát végzett. Úgy látjuk, neki mindegy gladiolusültetés, krizantém-dugványozás vagy zöldségkertészet. Rövid it­teni működésének ered­ménye nagyon meglát­szik. Munkatársai azt mond­ják, ez a mi emberünk, és ha ilyen ambícióval dolgo­zik tovább, biztosak vagyunk a sikerben. Dr. Samu István a Rákóczi Tei melőszövetkezet kertésze­ti agronómusa. Középkorú cipher- Egyetemet végzett és doktorált. öt már ismerjük, mert valamikor az állami gazdaság kertészetét vezette, másrészt országos hírű zöld­ségkertész és , földimogyoró­termesztő. Mivel akar foglalkozni? A kertészet vezetésével, Statice termelésével és ez évben ház­táji, földjén akarja a tag­ságnak bebizonyítani, hogy a földimogyoró Nagykőrösön is magas jövedelmet biztosít. Örülünk, hogy szakembe­rekkel gazdagodtunk. Azt kérjük tőletek, hogy munka­társaitokkal igyekezzetek megtalálni a megfelelő han­got. Ne tévesszétek soha szem elől és egyetlen felada­totok legyen a tagság jöve­delmének állandó növelése, ha ezt el tudjátok érni, a tag­ság szeretete és megbecsülé­se nem marad el! Nekovetics Géza Anya helyett édesanya A városi tanács által meghirdetett felszabadulási em­lékpályázatra beadott rajzok közül első díjat nyert munka. Festeíte: Rácz László, az Arany János általános iskola nyolcadik osztályos növendéke. Kinek ne járná at melegség a szíve táján, amikor találko­zik a csecsemőotthon tipegő, totyogó kis lakóival, akiket a védőnénik — a pótanyukák — naponta sétáltatnak. Hát még ha valamelyikkel szóba ele­gyedünk, megkérdezzük: Hogy hívnak, angyalka? — s a pa­rányi emberpalánta önérzete­sen rávágja: „Csini baba, két és fél éves.’’ % Az ember természete, hogy ^ szereti a gyermeket. Ezért ^ van, hogy a csecsemőotthon­inak — ahol hároméves korig Í nevelik az állami gondozott Í apróságokat — sok látogatója Í van. Sok baba talál itt anyu- i Icára, apulcára. Hároméves Í koruk betöltése után innen a Í gyermekvédő otthonba kerül- | nek, amely átmeneti jellegű. | Mert anyukák itt is jelent- 'i keznek. Í Városunkban több mint húsz Í nevelőszülő gondoskodik egy- Í egy gyerekről. Közöttük íöb- Í ben évek, sőt évtizedek óta. Í Özvegy Vajda Lásziónét már Í több felnőtt „gyermek” vall- Í ja anyjának. Most is két lá- Í nya van: a 13 éves kitűnő ta- Í nuló L. Ági. (aki a közelmúlt Í napokban érkezett haza cseh- Í szlovákiai jutalomüdülésről) Í és az ötéves T. Kláriiul. öz- Í vegy Forgács Lászlóné is Í többszörös anyuka. A gond- Í iaira bízott most tizenkét esz- £ tendős D. Gyurkáért még ta- Í Ián verekedni is tudna, csak g merné valaki bántani. S íny Í lehetne sorolni a többi nevelő- 4 szülői is. Mindezeket a gyámügyi ha­tóságnál egy beszélgetés során hallottuk. Varga Antalné gyer­mekvédelmi felügyelőtől és Könyves Aurélné gyámügyi előadótól. Bátran számíthat­juk őket is a nevelőszülők sorába — hiszen azok is. — Meglepő, milyen jól ismerik a városunkba kihelyezett gyermekeket. Erényeikről, hi­báikról csaknem úgy tudnak, mintha saját gyermekeik len­nének. S jól ismerik a nevelő­szülőket is, hiszen rendszere­sen tartják velük a kapcsola­tot. Varga Antalné szavai nyo- má,n megtudjuk. mennyire más most nemcsak az állami gondozott gyermekek, hanem a nevelőszülők helyzete is. Áldozatos munkájukat álla­munk megbecsüli, hiszen nem­régiben jelentős összeggel fel­emelte az egy-egy nevelésre vállalt gyermek után az anya­gi támogatást. S nagy segítsé­get jelent a ruhanemű-juttatás is. Múlt héten például három nagy bőrönddel megpakolva érkezett városunkba, s az is­kolásoknak tornafelszerelést, iskolakötényt, az óvodásoknak homokozót osztott szét soron kívül. Megtudtuk még a gyermek- védelmi felügyelőtől, hogy az átmeneti otthonban mindig vannak meleg családi fészek­re, szülői szeretetre vágyó gyermekek, akik Nagykőrösre1 is várják az anya helyett édes­anyának, édesapának jelent­kező nevelőszülőket. — F — Legyen Nagykőrös a megye legtisztább városa! A megyei tanács v. b. tisztasági versenyfelhívásáról A tisztaság fél egészség — tartja a közmondás. Tekint­sük hát közös feladatunk­nak, hogy az udvarokból, a házak elejéről, az úttestről eltakarítsuk a felgyülemlett szemetet. A hagyományossá vált áprilisi tisztasági moz­galmat végezzük az idén verseny formájában. Felhívjuk az iskolák veze­tőit, hogy foglalkozzanak a tisztaságra neveléssel az is­kolákban. hiszen a gyerme­kek sokat tudnak tenni ennek érdekében. Versenyezzenek az úttörők, hogy ki tudja szebbé varázsolni iskoláját, annak környékét. Felhívjuk a termelőszövet­kezetek vezetőit, hogy ver­senyezzenek a tsz gazdasági épületeinek külső tisztasága, az istállók, az ólak belső rendje és tisztasága, a tej- begyűjtöhelyek megfelelő tisz­tasága, a trágya helyes keze­lése, az ivóvízkutak környé­kének rendbentartása. a szö­vetkezetekhez vezető utak karbantartása, fásítása és megfelelő számú higiénikus árnyékszékek létesítése érde­kében. Felhívjuk a lakóházak tu­lajdonosait és lakóit, verse­nyezzenek az épületek tisz­tántartása, a háziszemét gyűj­tése, illetve elszállítása, a gyalog járók tisztántartása, lo­csolása, a házak előtti lefo­lyóárkok karbantartása a la­kóházak közösen használt ré­szeinek (lépcsőház, folyosó, pince, WC stb.) rendszeres takarítása, a hasznos háziál­latok trágyájának megfelelő kezelésé és elszállítása tár­gyában. A Pest megyei Tanács v. b. jutalmakat tűzött ki a tiszta­sági verseny győzteseinek. A verseny áprilisban kezdődik és október 30-ig tart. Értéke­lésére mind városunkban, mind a megyében egy bizott­ság alakul. A megye legtisz­tább városa 3« 000 forintot, a megye legtisztább termelőszö­vetkezete 10 000 forintot kap jutalmul. A legtisztább ter­melőszövetkezet második he­lyezettje televíziót, a harma­dik pedig egy orvosi rendelő felszerelését kapja. A jutalmakat 1960. novem­ber 7-én. ünnepélyes keretek között adja át a megyei ta­nács értékelő bizottsága. Fel hát e nemes, hasznos vetélkedésre! < Városi tanács v. b. egészségügyi osztálya A kiskörzeti mozi Városunkban sokan akad­nak, akik még nem is hallot­tak róla. Pedig már több mint öt éve működik Nagykőrösön, de főleg határában ez a kes- kenyfilmes, hangos vetítőgép. Vezetői napról napra járják a tanyavilágot. A hálás nézőközönség pedig nem aszfalton járva, higany­gőzös lámpa fényénél jön és távozik, nem kényelmes szé­kekben ül, s mégis hűséges, nem mulasztana egyetlen elő­adást sem. A kiskörzeti mozi mesterei: Tamasovszki Mihály és Gö­dény István estéről estére a hét minden napján nehéz kö­rülmények között végzik mun­kájukat. Bizonyára sokan lát­ták már, amint a délutáni szürkületben pöföa az oldal- kocsis-motor, s szállítja utasait és rakományát: vetítőgépet, hangszórót, reduktort, kábele­ket, filmet és ha nincs vil­lany, még agregátort is. (Amely sajnos gyakran — így most is — rossz. Emiatt nem­csak ők, de a csemöiek is bosszankodnak.) Városunk határában jelen­leg három termelőszövetke­zetben, az Árboz dűlői iskolá­ban és Nyársapáton is vetíte­nek. Az igények azonban en­nél is nagyobbak. Sokfelé ké­rik még a kiskörzeti mozi lá­togatásait, e kívánságokat azonban egyelőre sajnos nem lehet teljesíteni. Az elmúlt negyedév 90 nap­ja alatt 94 filmet vetítettek, amelyeket 7636 ember nézett meg. A kiskörzeti fnőíl“ dolgozói a kultúra fáradhatatlan ter­jesztői, munkájuk minden el­ismerést megérdemel. KA. A játszótéren is rendet lehet tartani! A postával szembeni ját­szótéren uralkodó állapot túlnőtte a „Nem tetszik” ro­vat kereteit. Régóta figye­lem az állandóan növekedő forgalmat. Terjedelmes cikk­ben lehetne beszámolni arról, ami ott van. Kezdem ott, hogy óvodás, óvodásnál kisebb vagy ennél valamivel nagyobb gyerekek ritkán láthatók a játszótéren. Itt még ugyan akadnak, de a hintához nem jutnak szegény­kék, mert a kamaszok, az is­kolakerülők, itt-ott bizony su- hancok elmarják őket. Lár­máznak — sokszor késő estig —, hogy a kisgyermekek még szülői kísérettel sem mernek odamenni. A teret közhivatalok veszik körül. A hivatalok dolgozói szeretnék munkájukat zajta­lan légkörben, most már nyi­tott ablak mellett végezni. A posta amúgy is zajos körül­mények között végzett mun­kájában különösen este csen­desebb környezetre vágyik. A csendes parkot szerető, pihenni vágyó dolgozók ked­véért és a hivatalok zavarta­lan munkamenete érdekében is jó lenne rendet teremteni ezen a téren. — ella — MiqufáJihí — SZÉPEN FEJLŐDIK és sokat ígér a Dózsa Termelő- szövetkezet 150 holdas zöld­borsó-táblája. Learatását má­jus 20—25-re számítják, s a konzervgyártól kapott borsó­cséplőgéppel nyomban fejtik is. A szövetkezet öt évre szerződött le a gyárral éven­kénti 150 holdas borsótáblára, s a konzervgyár 5 forintos ki­lónkénti áron veszi át a bor­sót. — AZ ELSŐ ÉVNEGYED­BEN mintegy hatezer pár ci­pőt javítottak meg a cipész ktsz tagjai. Ezenkívül rende­lésre 200 pár új lábbelit ké­szítettek, 1500 párat pedig a Cipőnagykereskedelmi Válla­latnak szállítottak. — 1400 mAzsa hússer­tés előállítását tervezte eb­ben az évben a közellátás számára az állami gazdaság. Az első évnegyedben ebből már 350 mázsát a kereskede­lem rendelkezésére bocsátot­tak. A gazdaság dolgozói az év végéig a tervezett mennyi­séget 250 mázsával túl kíván­ják teljesíteni. — MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV­VAL vették körül a mintegy ezerholdas legelőt a Rákóczi Termelőszövetkezet fiataljai. 2100 darab nyár-, illetve akác- suhángot ültettek el a fásí­tási hónap során. — FELÜLMÚLTA a múlt év­ben lebonyolitott húsvéti for­galmat a földművesszövetkezet cukrászdája és vendéglője. A készletek úgyszólván kifogy­tak. Különösen sok sör, bor, likőr és fekete fogyott el. A cukrászdában több száz darab különböző csokoládéfigurát, tojást adtak el. A cukrászda és vendéglő összevetett for­galma hozzávetőlegesen öt­venezer forint. — Vetik az uborkát mintegy húsz holdon, s ezzel egyidőben hatvan holdon a paradicsomot is a Petőfi Ter­melőszövetkezetben. E mun­kát huszan-huszonöten vég­zik. A kertészetben másfél holdon kiültették a karalábé- palántákat. Hozzáfogtak a ku­korica vetéséhez is a szövet­kezet tagjai. 150 holdon hib­ridkukoricát 350 holdon pe­dig szokványkukoricát vetnek el. Új fodrászüzlet nyílik Üzleteink korszerűsítésével kapcsolatban sokszor kapott már bírálatot a fodrász szö­vetkezet. A vezetőség belátta, hogy tenni kell valamit, mert a lakosság fokozódó igényét a szövetkezet jelenlegi korsze­rűtlen berendezése és felsze­relése már nem tudja kielé­gíteni. Elhatározták, hogy a Kos­suth Lajos utcai üzletet női részleggel bővítik, ezzel egy­idejűleg a férfi részleget is korszerűsítik. A tervezett ha­táridő március 15-e volt. Majd április 4-re tolódott, később húsvétra. A részleg vezetője nagyszerűen elkép­zelte az új üzletet: átfestett bútorok, neonvilágítás, új tük­rök, szép nagy ablakok, ajtók, kellemes színű falfestés ... Ha már első osztályú árat kérünk, legyen elégedett a vendég, s részesüljön első osztályú kiszolgálásban. A vonzó üzletben nagyobb a forgalom —tervezte. De nem így a szövetkezet elnöke. A gyorsan kiutalt helyiséget be­mázoljuk cs kész. Nem költe­kezhetünk, hiszen most telt le az adósságunk. Hiába várják a Kossuth Lajos utcai és környéki la­kosok az új női részleg meg­nyitását. Ilyen ütemben talán karácsonyra elkészül a maga régimódi, elavult berendezé­sével. Javasoljuk a szövetkezet­nek, nagyobb lendülettel hajtsa végre terveit. A koz­metikai részleget is okos do­log lenne a központi üzletbe helyezni, s ne késlekedjen az ipari állandó bizottság által javasolt korszerűsítéssel. Min­den vendég kellemesebben érzi magát egy szépen felsze­relt fodrászüzletben, ahol kel­lemes kivárni azt a bizonyos borbély-ötpercet. A befektetett beruházás bő­ségesen megtérül, mert a szép üzlet, a jó kiszolgálás sok vendéget csalogat a szövetke­zetbe. Érdemes megnézni a szomszédos Kecskeméten levő szövetkezeti fodrászüzleteket! FELSZABADULÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom