Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

KIT un. V fCMtm I960. ÁPRILIS 21. CSÜTÖRTÖK Erősödik a szocialista munkaverseny új hajtása: a szocialistái brigádmezgalom gondolandó, hogy ezáltal eb­ben a gyárban nem szenved-e csorbát a mozgalom vonzó, ösztönző hatása. Az ilyen nagymértékű szám­szerű fejlesztés helyett inkább azoknak a gyáraknak a pél­dáját kövessék a Dunakeszi Járműjavító do'tgozói is, ame­lyek a kezdeti munkát tökéletesítik eddigi tapasztalataik alapján. A Csepel Autógyárban pél­dául a fizikai dolgozók bri­gádjai me lett vegyes szo­cialista brigádok is alakulnak. Ez úgy történik, hogy egyre több brigádba vonják be a műszaki szakembereket. Kö­vetendő kezdeményezés, ami ugyancsak a Csepel Autógyár­ból indult el, hogy egy gyárt­mányfejlesztési brigád alakult, amelynek tagijai ugyancsak a szocialista brigád cím elnye­rését határozták el, A Buda­kalászi Textilművekben a partivezetők bevonásával te­szik még hatékonyabbá a szo­cialista címért folyó versenyt. A Kistarcsai Fésűsfonógyár­ban, a Diósdi Csapágygyár- ban. a Prés- és Kovácsoltáru- gyárban és még jó néhány vál­lalatnál komplex-brigádok alakulnak és határozzák el a magasabb követelmények tel­jesítését. A fejlődést bizonyítja az is, hoigy megyénk üzemeiben, fő­leg azokban, amelyekben túl­nyomórészt nők dolgoznak, cityre több helyen honosodik meg a szocialista brigádver­seny. Ezeknél a brigádoknál főként a művelődési és a ne­velési célok elérése ütközik nehézségekbe. Leginkább az úgynevezett „második mű­szak” gátolja a női dolgozókat i'yen irányú feladataik telje­sítésében. Helyes lenne, ha minden párunkban közös gondot csinálnának az ilyen irányú problémák orvoslásá­ból. Tág teret szentel a jelentés a gyárvezetés és a műszakiak kapcsolatának a szocialista címért versenyző brigádokkal. Nem véletlenül teszi ezt, hisz ez a kapcsolat megsokszoroz­hatja a helyes törekvések ha­tékonyságát, de ha hiányzik, a legjobb célkitűzéseket is meddővé teheti. Szerencsére ilyen tekintetben nem kellett hibákat ostorozni. Szinte min­denütt jó és gyümölcsöző ez a kapcsolat. A vezetők igénylik és figye­lembe veszik ezeknek a bri­gádoknak a véleményét, ja­vaslatait. Több helyen üzem- szervezési, önköltségcsökken­tési stb. vitákat rendeznek részvételükkel. NÖVEKSZIK A HÚSTERMELÉS | ({Jiláazik (1 (ClUJtjíl IVTo fi Aívlt’úo o T^lrlvvní.. V & & " A műszakiak főként az újí­tások kidolgozásában segíte­nek. Több helyen szerepel a feltételek között a műszaki rajzok olvasásának elsajátí­tása. a többgépes rendszer megvalósítása a termelésben és így tovább. Általános ta­pasztalat, hogy etekintetben is szívesen és örömmel segí­tenek a műszakiak. A fejlődéssel együtt persze új igények is jelentkeznek. Több helyen a jobb munka- szervezést igénylik a szocia­lista brigádok tagjai. Örven­detes és minden kommentár nélkül önmagáért beszél, hogy egyre több szocialista címért versenyző brigád tag­jai kérik, adják a kezükbe a szaklapokat. Ha ez pillanat­nyilag nem is megoldható mindenütt, legalább azt ké­rik, hogy a szakmájukkal kapcsolatos cikkeket írják ki és bocsássák rendelkezésükre. Azt is több helyen kérték, hogy a nyelvtudással rendel­kező műszakiak fordítsanak le számukra fontos idegen­nyelvű szakcikkeket. Műsza­kijaink biztosan örömmel tesznek eleget ezeknek a kéréseknek. Figyelemre méltó ennek a jelentésnek a nagyobb önálló­ságra, a felelősségre nevelés­sel kapcsolatos része. A Du­nakeszi Járműjavítóban két szocialista brigád vezetőjének adta át fegyelmi jogkörét az igazgató. Célul tűzték ki azt is. hogy ezeknél a brigádok­nál fokozatosan kiiktatják a MEÓ-t és munkáját a brigád­vezetők veszik át. Ez a biza­lom nagymértékben növelte a brigádvezetők és a brigádta­gok felelősségtudatát. Á bri­gádvezető például új jogköré­hez vágóan jogügyi kérdése­ket tanulmányoz, persze meg­felelő segítséggel. Már az eddigiekből is lát­ható. hogy a termelést ille­tően a fejlettebb, tökéletesebb munkamódszerek kidolgozását és meghonosítá­sát tűzték ki fő feladatként a szocialista címért versenyző brigádok. Ennek érdekében szakmai előadásokon vesznek részt, vitákat, tapasztalatcse­réket rendeznek egy-egy vél-» lalaton belül. (Nem ártana ezt szélesebb méretekben is alkalmazni.) A ' színvonalasabb termelő munka persze magasabb tu­dást is követel. Olyan köve­telményeket állít minden bri­gádtag elé, hogy fejlessze szakmai és politikai ismere­teit. Nagy többségük meg is teszi ezt, amiről majd követ­kező írásunkban számolunk be. F. I. NÖVEKSZIK A HÚSTERMELÉS | Magyart András, a földmű- ^ velésügyi miniszter helyettese f az Akadémián tartott elöadá- J sában közölte, hogy a követ- ^ kezű öt évben száz holdra í számítva a hústermelés 128,5 s mázsára emelkedik. Az 1954— f 58-as évek átlaga 97 mázsa \ volt. GYÚJTSUK A PUSZPANGOT Sok helyen meténgfű, bones, szárfű, borievél a neve. sőt földi borostyánnak is isme­rik ezt az igen fontos gyógy­szer alapanyagot tartalmazó növényt. A puszpángból ha­tásos gyógyszert tudnak ké­szíteni a magas vérnyomás elfen. Nyers állapotban egy forintot fizetnek kilónként a növény föld feletti, zöldleve­les részéért. MŰANYAG VETŐGÉPALKATRÉSZEK Az UTV 24-es vetőgép egyes alkatrészeit — magszó-1 ró kerekek, lefolyónyelvek, magvezető csövek — mű­anyagból készítik a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban. Mesterséges köp- ? tatási vizsgálatok alapján í megállapították, hogy a mű-1 anyag-alkatrészek hosszabb | élettartamnak, mint a vasból | készültek, emellett a vetőgé- £ pék súlya is csökken. ^ Ki, vagy kik kezdték? Ne­héz lenne megállapítani. Ta­lán több gyárban egyszerre ér­lelődött meg a gondolat, né­hány dolgozóban: alakítsunk szocialista brigádokat. A mag jó talajba hullott. Meggyöke­rezett és ma már elmondhat­juk, hogy bontogatja első le­veleit. Mozgalommá vált üze­meinkben a szocialista brigád cím elnyeréséért indult vetél­kedés. Ez a kezdeményezés is, mint annyi más, a tapasztalt testvér, a szovjet munkások példáját követve honosodott meg gyárainkban. Maguk a gyári dolgozók, munkások, technikusok és mérnökök kez­deményezték, formálták és fej­lesztették mozgalommá. A megyei pártbizottság agi- tációs és propaganda osztályá­nak ipari agitációs bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkaközössége és a vasasszakszervezet megyei te­rületi bizottsága nemrég meg­vizsgálta több ipari üzemünk ilyen irányú munkáját. A vizs­gálatot folytató elvtársak ala­pos munkát végeztek. Munká­juk tapasztalatait érdemes és szükséges is közreadni a munkaverseny új hajtásá­nak, a szocialista brigádmoz­galom továbbfejlesztésének ér­dekében. Egy írás nem elegen­dő erre a célra, ezért három részre bontottuk ezt az értékes anyagot és a szocialista brigá­dok fő céljainak megfelelően (szocialista módon dolgozni, tanulni és élni) bocsátjuk ol­vasóink rendelkezésére. ' Mindenekelőtt arról kell gzólnunk, hogy a szocialista munkaverseny fő formája a kollektív verseny, a brigádok­ba tömörült dolgozók vetélke­dése a jobb eredményekért. Ez a versenyforma felel meg a legjobban adottságainknak. A szocialista brigádmozgálöm ennek a' 'Versenyformának fej“ lettebb foka, azoknak a brigá­doknak nemes vetélkedése, amelyeknek tagjai a termelési féladatok példamutató teljesí­tésén túl egyéni és közösségi életüket illetően is magasabb mércét állítanak maguk elé. Ezzel példát és utat mutatnak a többi brigádnak és ösztönzői, motorjai is a munkaverseny­nek a gyárakban. Vizsgáljuk meg, hogyan va­lósulnak meg a gyakorlatban ezek az elvek és törekvések. Mindjárt az elején megálla­pítja a vizsgálatról készült jelentés, hogy a szocialista brigád cím elnyerésének fel­tételeit tartalmazó szerződé­sekben sehol sem tapasztaltak merev, sablonos, valamiféle diktált követelményeket. Ál­talában a helyi adottságokat figyelembe véve készültek el ezek a szerződé sek. Mégis, általános jellemző­jük, hogy példamutató melőmunkát, fegyelmet, tanú-; lást, egyszóval szocialista élet- \ elveket követelnek azoktól az j emberektől, akik önként vál- \ lalták a magasabb követeimé-! nyék elérését. Ez a tény nagy mértékben j elősegítette a mozgalom kibon- ] takozását és fejlődését. A fej- ; lődést mutatja a Csepel Autó- j gyér példája is, álból tavaly I három brigád tűzte célul a : megtisztelő cím elnyerését.: Mindhárom brigád érdemes­nek bizonyult á cím viselésé­re. Az idén már 12 brigád versenyez a szocialista címért. A Diósdi Csapágygyárban egy brigád felelt meg tavaly a kö­vetelményeknek, az idén há­rom csatlakozott a-mozgalom­hoz. Üjabb brigádok követik az elsőket a Kistarcsai Fésűs­fonóban, a Budakalászi Textil- müvekben, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban és még jó néhány vállalatunknál. Általában a fenti számsze­rűség jellemző a mozgalomra gyárainkban. Persze, olyan tapasztalataink is vannak, mint a Dunakeszi Járműjavító példája, ahol több mint más­félezer brigád határozta el a szocialista cím elnyerését.. Tisztelet a helyes törekvések­nek, de ez a nagy szám nem állhat a realitás talaján. Meg­A megye déli részein hófehér ruhába öltöztek a cseresz­nyefák. Felvételünk Csemőn, Kecskés Balázs szőlőjében készült. (Csekő felv.) 'xxvxvxVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX':'.NXXXXXXXXXNXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX\X't Budapestet is megelőzve Pest megyében működik az ország legtöbb új rendszerű boltja 1700 állami és szövetkezeti boltból 122 tért át két év alatt az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerre - Ebben az évben további 110 üzletet alakítanak át A megyei áruforgalmi bi­zottság tegnap délelőtt Vá­cott tartotta negyedévi ülé­sét. Komor Béla elvtárs, ’a megyei tanács, kereskedelmi osztályának vezetője napi­rend előtt az első negyedév áruforgalmának alakulását ismertette, majd az új ke­reskedelmi módszerek alkal­mazásának eddigi eredmé­nyeiről, problémáiról és a további fejlődés lehetőségei­ről adott tájékoztatást. — Ez év első negyedében — mondotta — az életszínvo­nal további emelkedése, a vásárlóerő növekedése kedve­zően hatott áz áruforgalom alakulására. A tanácsi kis­kereskedelem 266 milliós tervét 278 millióra teljesítet­te. Ez azt is jelenti, hogy 1959 első negyedéhez ké­pest 32 millióval volt nagyobb a forgalom. A földművesszövetkezeti kis­kereskedelem ezen idő alatt 256 milliót forgalmazott. Ma­gasan túlteljesítette tervét a vendéglátóipar is: az állami 108,9, míg a földművesszö­vetkezeti vendéglátóipar 114,8 százalékra. — A vártnál nagyobb for­galmat az magyarázza, hogy mezőgazdasági területen a termelőszövetkezeti fejlesztés igen kedvezően hatott a vá­sárlási kedvre. Március vé­gén pedig az ipari területeken jelentkezett kedvezően a ta­valyinál is magasabb nyere­ségrészesedés. — Az egyre növekvő és ösz­szetételében is megváltozott áruforgalom zavartalan le­bonyolításának módja nem kizárólag az üzletek számá­nak szaporítása, hanem első­sorban az üzlethálózat kor­szerűsítése: a szakosítás, az új kereskedelmi formák al­kalmazása. Hazánkban a nemzetközi tapasztalatok alapján az új kereskedelmi formák bevezetése 1958-ban kezdődött. A múlt év végén a me­gye 1704 állami és szö­vetkezeti boltja közül 122 új kereskedelmi formában működő egységgel Pest megye országosan, Buda­pestet is megelőzve, első helyen állt. — Az új forma bevezetésé­vel, az eladópultok eltávolí­tásával, egy-egy üzlethelyiség eladótere 25—30 százalékkal növekszik. Az éielmiszerszak- mában ez egyenértékű ugyan­ilyen mennyiségű új bolt létesítésével. A másik nagy előny, hogy a vásárlók 70— 75 százalékkal kevesebb idő alatt tudják vásárlásaikat le­bonyolítani s ugyanakkor a bolt teljes áruválasztékát látják, abból tetszésük sze­rint válogathatnak. — A vevők számára az ön- kiszolgálás, az önkiválasztás bizalmat előlegez, ezzel nö­, véli bennük a szocialista tu- \ lajdon iránti felelősséget is. £ A szervezés során az akadé- 'ff koskodók folyton a lopások ff és az azokból eredő hiány- <í károk várható növekedésére f, hivatkoztak. Tény. hogy ez- ff zel mi is számoltunk és ezért ff a lopásokból származó kár ff fedezeteként külön veszélyes- ff ségi kálót engedélyeztünk. ^ — Az ötéves tervben orszá­gosan, így Pest megyében is, ^ mintegy 45—50 százalékos ff forgalomnövekedéssel szá- | molhatunk. Ugyanakkor a ff boltok száma ezen idő alatt ff csak négy százalékkal nő. Az ^ ötéves tervben mintegy 30 ff millió áll rendelkezésünkre í az üzlethálózat fejlesztésére. ff Ezt y ff döntően az új kereskedcl- ff mi módszer követelmé- ff nyelnek megfelelően mű- ff ködő boltok létesítésére ff kell felhasználnunk, mert ff a megnövekedett forgal- ff mat csak így tudjuk le- '/. bonyolítani. ff f Az áruforgalmi bizottság ff ezután megtárgyalta Komor ff elvtárs referátumát, majd a ff Dunakanyarban működő kis- ff kereskedelmi és vendéglátó- ^ ipari egységek felkészüléséről ff szóló jelentést vitatta meg. ff Az ülést követően az egv- ff begyűlt kereskedelmi szak- ff emberek az új kereskedelmi ff formában működő váci üz- | leteket tekintették (gy. m.) Csak az igazságot, a tiszta valóságot! ... Nekem, aki ezeket a so- okat írem, s aki mint tudó- ító, szemleíró és szerkesztő nár több mint negyven éve tegzek újságírói munkát, az a zerencse jutott osztályrészül, logy egy ideig Vlagyimir Iljics Írenin, a legkiválóbb szerkesz­ti keze alatt dolgozhattam. Véleményem szerint azok az üvek, amelyek Iljics legális és Uegális újságírói munkásságát vezérelték, nagyon fontosak és Jelentőségteljesek mai prole­tár sajtónk szempontjából is, ízért néhány szóban be sze­ntnek számolni ezekről elv- társaimnak és újságírótársaim­nak. Vlagyimir Iljics szinte kivé­tel nélkül mindent elolvasott, írni bekerült a lapba, vagy va­lamelyik felelős elvtársra bíz­ta ezt a munkát. Iljicset min­dig nyugtalanította: nincs-e valami helytelen dolog a cikk­ben, a tudósításban, a beszá­molóban, Ha a cikkíró neve nem volt eléggé közismert, feltétlenül maga nézett utána, vagy megbízott valakit, hogy ellenőrizze az idézeteket, a számokat, a statisztikai táblá­zatokat stb. Gyakran jókora hibákat fedezett fel ezzel a módszerrel. Lenin, aki igen nagy fontosságot tulajdonított a fordítás hűségének, megkö­vetelte a pontos kifejezéseket, s ha olyan szóra vagy kifeje­zésre buklcant, amelynek más jelentősége is lehetett vagy másképpen is lehetett értel­mezni, gyakran zárójelbe té­ve, az eredeti nyelven is idéz­te ezt a szót. Megkövetelte, hogy a cikkírók szép és he­lyes orosz nyelven írjanak. Különösen nagy figyelem­mel kísérte az ország belső életéről szóló tudósításokat. Páratlan érzékkel fedezte fel a téves adatokat, jelentéseket, s azonnal kihúzta, aminek a hű­ségéhez kétség férhetett... Soha nem felejtem el azt az esetet, amikor Vlagyimir Iljics valósággal „megkopasztotta“ egyik tudósítónlcát, aki Dél- Oroszországból utazott Genfbe és mint szemtanú, leírt egy tüntetést. Később ugyanis ki­derült, hogy sok mindent el­túlzott, összekevert és cikke téves volt. Vlagyimir Iljics ki­jelentette a tudósítónak, hogy becsapta öt, a Vperjod című lap szerkesztőségét, pártunkat, az egész orosz proletariátust, a nyugat-európai munkás-sajtót, az Internacionálét stb., hazug­ságait most széltében-hosszá- ban az egész világon elterjesz­tik és az illető bármilyen bün­tetést megérdemelne. Vlagyi­mir Iljics sokáig nem is be­szélt a tudósítóval és nem en­gedte többé dolgozni a lap szá­mára. ■ A Novaia Zsizny című lap­nál különösen sokat foglal­kozott a belpolitikai részleg­gel és a tudósítókkal. Állan­dóan figyelmeztette az elv­társakat, hogy rendkívül óva­tosan kell bánni á tudósítá­sokkal, bárki is írta azokat, mindent ellenőrizni kell a helyszínen és csak a teljesen szavahihető értesüléseknek le­het hinni. A szerkesztőség­ben külön brigádot szerve­zett személyes bizalmát él­vező fiatal elvtársakból, aki­ket kiküldött a helyszínre, üzemekbe, gyárakba stb., hogy mindent ellenőrizzenek. A brigád tagjainak ezt a mun­káját a szerkesztőség fizette. Az eredmény meglepő volt. Csak látták volna, mennyire örült Lenin a brigád létre­hozásának, amikor rövidesen kiderült, hogy a hírek, a köz­lemények háromnegyed ré­sze téves, vagy eltúlzott volt.., — Látják — mondotta ak­kor —, így van ez... jól néznénk ki, ha mindezt el­lenőrzés nélkül leközöltük volna. Hogy ránktámadtak volna. Lapunk a párt tükre. Mindig tisztának, hűnek kell lennie, nem szabad semmit eltorzítania. A lap csak e, tiszta igazsággal és elvi kö­vetkezetességgel szerezhet te­kintélyt a proletariátuson és a dolgozókon kívül még a legelszántabb ellenségeink előtt is. Nem szabad, hogy bárki valamikor is tévedés­sel vádolhassa lapunkat. Szavunk mindig legyen be­csületes és igazságos. Per­sze, mi is tévedhetünk, el­véthetünk valamit, közölhe­tünk helytelen értesülést is, ilyen esetben viszont, amint rájöttünk a hibára, azonnal közölnünk kell a cáfolatot és helyreigazítást kell adnunk, ha felfedeztük tévedésünket. Vlagyimir Iljics azt kí­vánta, hogy vidéken is min­dent felelős, szavahihető sze­mélyek ellenőrizzenek, külö­nösen fontos esetekben pe­dig a pétervári szerkesztőség­ből küldött ki ellenőrt. — Semmi baj nem szárma­zik abból — hangoztatta —, ha két-három napot várunk a közléssel, de akkor azután a tiszta igazságot nyomtatjuk ki. Ez fontosabb, mint az a késedelem. Százszorosán igaza volt... ... A hűség, a pontosság, a világos gondolat, az összes kérdések elvileg helyes, bol­sevik megvilágítása: ezek azok a fő elvek, amelyeket Lenin, a zseniális szerkesztő mindig megkövetelt és maga is valor* r-Hott. V. Broncs Brujevics

Next

/
Oldalképek
Tartalom