Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

SPORTHÍREK A KINŐTT VÁROS Bensőséges ünnepség keretében záródott le a közelmúltban a vá­ros sakkbajnoka címért folyó verseny. A bajnokság igen erős mezőnyben folyt, minden pontért keményen meg kellett küzdeni. Az ünnepségen részvevőket Tom­páéi; Jakab a járási testnevelési és sportbizottság elnöke köszön­tötte, majd átadta a verseny díja­kat, valamint az emléklapokat. A sakkbajnokság véderedménye: 1. Gábriel 11.5 pont, 2. Timpauer 10.5, 3. Hősek 10, 4. Monoki 9, 5. Ferencz, Karjcsovits, Branceisz egyaránt 7.5 ponttal, 6. Szmetana. A további sorrend: Lipták, Csesz­nék, Tóváry, Mengebauer, Bogiári, Su&ka. ¥ Két és félnapos túrát rendez április 2-től 4-ig a Sezentendrei Papírgyár természetjáró csoportja a Börzsönybe. Túra vezetők: Milkier Sándomé és Kovács Ferenc. * Kétnapos atlétikai versenybíró tanfolyamot rendezett a iárási testnevelési sporttanács március 26-án. és 27-én. A tanfolyamon a járás területéről, 20 fő vett részt. A tanfolyam részvevői eredmé­nyesen vizsgát is tettek az atlé­tika szabályaiból. A tanfolyamért dicséret illeti Szabó Gábort, az állami eimnázium testnevelő- tanárát. 27-én vették át a járás motoro­sai a komáromi felszabadulási váltót Visegrádon, hogv sikeresen továbbítsák azt Budapestre. .A csapat tagjai: Högl Károly. Högl Vilmos.. Kiss Lajos. Tálas Károly szentendrei. Horváth Viktor po­mázi, Káló István budakalászi motorosok voltak. ★ A felszabadulás ünnepségek sportműsorában április 4-én dél­előtt 9.30-kor kerékpáros-verseny veszi kezdetét az Építők Sport­telepéről. A verseny részvevői könnyen megszerezhetik e verseny keretében az olimpiai jelvényt, a versenyen több kategória indul: felnőtt férfiak és nők, valamint diákok, leányok és fiúk részére. * Április 3-án délelőtt röplabda villámtornára kerül sor a Szent­endrei Honvéd sporttelepén Buda­kalász, Szentendre és a fegyveres testületek legjobbjainak részvéte­lével. A mérkőzéseik 9.30-kor kez­dődnek. ¥ A járási sakkbajnokság első he­lyezettje minden valószínűség sze­rint a Szentendrei Építők csapata lesz. Eddigi mérkőzésein mind­össze a pomázi sK-tól szenvedett vereséget. ★ A Ferencváros NB I. tartalék- csapatával mérkőzik április 4-én 15.30-kor a Szentendrei Építők csapata a hazai pályán. A megyei labdarúgó bajnokság első helyezettje, a tavaszi fordulóban veretlen Szentendrei Honvéd csapata. Való igaz... A Magyar Televízió már­cius 26-án, szombat esti adá­sában riportot közöl a szent­endrei „tollasokról”. Megálla­pításaival teljes mértékben egyetértünk. Azzal tudniillik, hogy „igazán megérdemelné­nek kedvezőbb elhelyezést”. Az üzem a város életében egyre jelentősebb szerepet játszik. Egyre több azoknak a szentendrei asszonyoknak a száma, akik munkalehetőség­hez jutnak az üzem termelése révén. Mint ahogy tudjuk, a ke­reskedelem igénye állandóan növekszik, újabb és újabb rendeléseket tenne, ha a ter­melői kapacitás növelhető lenne. Sajnos, ez szinte lehe­tetlen, egyszerűen azért, mert helyiséghiánnyal küzdenek. Meglevő helyiségeik szerte- széj jel, azokban pedig he- gyén-hátán az emberek és gépek. Jelenlegi termelésük forint értéke máris igen jelentős és ha mindehhez hozzávesszük a jelentkező hazai és külföldi igényt, úgy azt hiszem, jogo­san fogalmazhatom így: ne sajnáljunk beruházni. akár egy teljes épületet felnúzni a szentendrei töltőtollasoknak. Munkájuk révén éz a befek­tetés hamar megtérülne. — SZENTENDREI járás ügyeletes állatorvosa április 3-án és 4-én dr. Hátai Vin­ce körállatorvos, Pomáz. Te­lefon: 283. — A POMÁZI POSZTÓ­GYÁR KISZ-szervezete 1960. április hó 2-án, szombaton és vasárnap este hét órai kez­dettel Csizmarek—Semsey— Csanak háromfelvonásos „Érdekházasság” című ze­nés víg játékát adja elő. — HEGESZTÖTANFO- LYAMRA jelentkezhetnek áp­rilis 12-ig a járási és várost tanácsok ipari eló'adóinál ktsz-tagok, kisiparosok, la­katos- és kovácssegédek, akik egyébként hegesztői munká­val is foglalkoznak. olyan, mint a kinőtt ruha: kényelmetlen, hónaljban vág, derékban szorít, nem takar és melegít, ahol kellene, te­hát el kell vinni a szabóhoz, hogy engedjen ki belőle, told­ja meg, vasalja át; így szinte újjá válik és hordható to­vább. Ez nem bonyolult ügy, gyorsan, megszokottan lehet rajta segíteni. De mi törté­nik akkor, ha egy város növi ki a ruháját, ha fészerekben és kamrákban családok tele­pednek meg, kitúrva a pó­kokat és egereket, ha izmoso­dó, új feladatokkal megbí­zott vállalatok és szövetkeze­tek omladozó pajtákban du­lakodnak a feldolgozásra váró anyagokkal és elkészült árukkal, ha irodák és hiva­talok egymásba torlódó író­asztalai közt csak szigorú diétát tartó dolgozók tudnak mozogni, ha a közönséget váró üzletekbe csak cipőka­nállal lehet beszorítani a tizedik vevőt? Ki az a szabó, aki szét­bontja, kiengedi, megbővíti a város kinőtt ruháját? Az évvégi beszámolókkal kapcsolatban a város szinte valamennyi intézményét meglátogattuk és mindenütt ütemesen tért vissza a pa­nasz a helyszűkére: nem tudják ellátni feladatukat, mert nincs hely, képtele­nek újabb rendeléseket el­fogadni, mert nincs hely — pedig lenne megrendelés éppen elég — nem tudnak egy égetően szükséges és sür­gető profilággal bővülni, mert nincs hely. A vezető nem tud megtárgyalni egy fontos kérdést üzletfeleivel, mert nincs hova leültetni vendégét. És másik vonatko­zásban: a fiatalok nem tud­nak házasságot kötni, nem jöhet a gyerek, mert nincs hely. Nem vehető meg az új bútor, amire olyan ré­gén és olyan szívósan taka­rékoskodnak, miért nincs hely. Sorolhatnánk napestig, hogy mi minden nem fér el ennek a városnak kinőtt ru­hájában. De ismerve anyagi lehetőségeink végső határát, néha szinte tanácstalanul ál­lunk ezek előtt a megoldat­lannak tetsző problémák előtt. S addig, amíg az új ruha — új lakások, üzlethelyisé­gek, irodák — elkészülnek, addig is lehetne egyet-mást tenni, ha városunk intézmé­nyei csak egy kevéssé lenné­nek belátóbbak s nem ra­gaszkodnának makacsul a megszokás buzgóságával je­lenlegi helyzetükhöz. Cserék­kel, átcsoportosításokkal biz­tosan lehetne a helyszűkén valamicskét segíteni, csak egy kis jóakarat kellene hoz­zá, hogy ne mindenki a főtér pár négyzetméterén akarjon helyet foglalni, akár indokolt ez, akár nem. — y — r Bemutatkoztak az új színjátszók Múlt év őszén alakult meg a városban a központi szín­játszó csoport. Célja volt egy- beíömöríteni mindenkit, aki­nek szívügye, hogy fellendül­jön a városban az itt-ott, csak nyomokban élő öntevé­keny színjátszás. Bizony, nehezen indult meg a munka. Alig-glig jöttek je­lentkezők, s már-már úgy lát­szott, hiábavaló a fáradozás, hiábavaló a tervezgetés. A régi színjátszók, akiknek múltjuk van a városban, eleinte elmaradoztak, s csak később kapcsolódtak a mun­kába. Egyfelvonásos darab megtanulásához kezdhettek csak hozzá, éppen a körülmé­nyek és a kevés jelentkező miatt. Amíg folytak a pró­bák, többször cserélődtek a szereplők. Végre aztán kiala­kult az együttes magja, s ez rendszeresen megtartotta a próbáit minden héten. így került sor bemutatkozásukra múlt vasárnap a tanácsháza nagytermében. Hogy egy estét betöltsön a műsor, az egyfel­vonásos mellé más műsorszá­mok is kerültek. Budapestiek jöttek él és segítettek színe­sebbé tenni az estét. A nézőtér nem volt zsúfolt — a propaganda nem lehetett megfelelő—, de akik eljöttek, kellemesen meglepődtek. Az öntevékenyek olyan lelkes, ügyes, hozzáértő játékkal „rukkoltak ki”, hogy ezt még a legoptimistábbak sem gon­dolták. Ami a legtöbb önte­vékeny színjátszó csoportnál előfordul, hogy a szüneteket nem tudják kitölteni, mozgá­suk szögletes, az előadás von­tatott, egyáltalán nem lehe­tett tapasztalni. A szerepeket mindenki tudta, határozottan, ügyesen, a szerepnek megfe­lelően mozgott, gördülékeny volt a játék, úgyhogy a kö­zönség észre sem vette, mi­lyen hamar lepergett. A leg­nagyobb dicséret talán az, hogy a darabban egy hivat á- sos színész is szerepelt, de a* közönség nem tudta megkü­lönböztetni, ki az. A játékot többször szakította félbe a nézők lelkes tapsa. A budapestiek számai csak színesebbé, változatosabbá tet­ték az estét. örülünk a színjátszók jól sikerült bemutatkozásának. Mindenkit dicséret illet — megérdemlik. És dicséret il­leti dr. Solymossy Olivért is, ak’ — ugyan egy kicsit talán hosszú ideig tanította a dara­bot, de jó munkát végzett. Reméljük, a jövőben többször találkozunk majd ezzel a lel­kes gárdával. Azt is remél­jük, hogy nem szófódnak szét, hanem új darab tanulásához kezdenek, s — versenyben a másik csoporttal — több al­kalommal is megjelennek majd a jobb propaganda foly­tán zsúfolt nézőtér előtt. A pilisi cisztercita apátság történetéből Pilisszentkereszt község ha­tárában, . a helységtől észak­nyugatra, a Hármasforrás völ­gyében állt a középkorban vi­rágzó cisztercita apátság. Ma csupa rommező, mely alakjá­ban négyszögre emlékeztet. A XIII. századi egykori épület­nek romjait széthordták o helybeli építkezésekhez. Az apátságot 1184-ban Hl. Béla királyunk alapította, s a település története attól kez­dődően szorosan összeforrt az apátság történetével. Az első magyarországi cisztercita ko­lostor még 1142-ben létesült Cikádoron, Tolna megyében, hova 11. Géza osztrák szerze­teseket telepített Heiligen- kreuzból, Ausztriából. III. Bé­la uralkodásának idejére esik a francia eredetű cisztercita rend elterjedése. A király két szer nősült, s mindkét felesége francia herceglány volt. III. Béla közvetlenül Franciaor­szágból hívta be a szerzetese­ket, akik Clairvaux-ból jöttek 1182-ben Zircre, majd két év múltán Pilisre. A pilisi apát­ság tagjaiból alapították aztán később a pásztói (1190), a bél- háromkuli (1232), ábrahámi (1263) apátságot. A királyi család különösen nagyra értékelte a pilisi apát­ságot, melyet a tatárok fel­gyújtottak. IV. Béla azonban — kinek anyját, a megölt Gertrud királynét 1231-ben az apátságban temették el — 1254. év június 28-án kelt ren­deletével az apátság kiváltsá­gait megerősítette, ezzel lehe­tővé tette az újjáépítést, s egy újabb, a réginél nagyobb vi­rágzás elindítója lett. A sok pápai oklevél és meg­bízatás igazolta, hogy az apát­ságnak fontos szerepe volt az állami életben. Uralkodóink a szerzeteseket számos esetben alkalmazták diplomáciai fel­adatok megoldására. Imre ki­rály (1196—1204) a pilisi apát­ságon keresztül kérte III. Ince pápát, hogy a megváltozott kö­rülményekre tekintettel járul­jon hozzá a tervezett és meg­ígért keresztes hadjárat elha­lasztásához. Mikor a tatár ve­szedelem híre elérkezett az or­szágba, IV. Béla János pilisi apátot küldte a keleti orszá­gokba, hogy segítséget kérjen. De nemcsak az uralkodók, hanem az érsekek és püspökök is szívesen és gyakran éltek a? apátság segítségével egyházi feladatok megoldásában. Az apátságot a törökök 1526- ban teljesen elpusztították Tagjait száműzték, s az utolsó apát, Normann János Heiligen- kreuzban halt meg. Ezután 186 éven keresztül gubernátorok intézték az apátság ügyeit. A ciszterciek — ellentétben a bencésekkel — elsősorban völgyekben telepedtek meg. A hely kiválasztását gazdasági szempont vezérelte. A szerze­tesek maguk gazdálkodtak bir­tokaikon, később a távoli föl­dek művelésére majorosokat fogadtak, s így kerültek gaz­dasági kapcsolatba is a vidék népével. A tervszerűen gazdál­kodó, erdőirtó szerzetesek híre vonzotta a kolostorok „gyújtó­pontjába” a környék lakossá­gát. Mivel a rendben előírás volt, hogy a kolostor maga te­remtse elő minden szükségle­tét, azaz önellátó életet éljen, szorgalmasan művelték a rend­tagok a kézműipart is. Mun­kásságuk sok irányú volt: ir­tották az erdőket, levezették a vizeket, szárították a mocsara­kat. feltörték a legelőket. Fel- mérhetetlenek a bencések és a ciszterciták munkásságának következményei a földművelés terén. A magyarságot meg­tanítva a földművelésre állan­dó lakhelyhez kötötték, s így elkerülhetővé tették, hogy őseinket, kik egy nagy nép- vándorlás utolsó hullámaként kerültek erre a vidékre — a kalandozó és halász-vadász életmód teljesen lehetetlenné tegye Közép-Európában, s el­lenünk ingerelje a környező népeket. A ciszterciták gazda­sági tevékenysége azonban már messzebbre is mutatott. Ök szőlőművelésen kívül gyü­mölcstermesztéssel is foglal­koztak, ismerték a hüvelyes növényeket, kerti veteménye- ket, a paradicsomot. Az apát­ság birtokai a Duna-könyök- ben Dömöstöl Budáig terjed­tek. Hazánk e részében, a szőlő- és gyümölcskultúra meghonosításában és elterjesz­tésében okleveles adataink bi­zonysága szerint elévülhetetlen érdemei vannak a pilisi apát­ság tagjainak, s egykori híres szőlőink és ma is híres gyü­mölcsöseink „őseit” azok egy­kori birtokaikon kell keres­nünk. Ma a Dobogókő környékére kirándulókat a Kétbükkfanye- reg felé vezető út baloldalán a bokrokkal benőtt, parlagon he­verő ún. Klastromkertben om­ladozó falak, a kincskeresők gödrei, a felszínen található téglatöredékek emlékeztetik a közel nyolcszázéves apátság romjaira. Sajnos, a környék lakossága még nemrégiben is kőbányául használta a romo­kat, a község házainak falá­ban, az udvarokon sok helyütt találunk a romokból származó faragott köveket, oszlopfőkvi és egyéb emlékeket. Dr. Boros Lajos HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Ünnepi program hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján Április 3-án 18 órai kezdet­tel ünnepi tanácsülésen mél­tatják a felszabadulás és a 15 éves fejlődés történelmi jelentőségét. Előadó: a városi tanács vb- elnöke. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után színvonalas műsorra kerül sor, fővárosi művé­szek felléptével. Április 4-én 9.30 órakor gyülekezés a tanácsháza előtt. 10 órakor koszorúzási ün­nepség a szovjet hősi emlék­műnél. Rövid emlékbeszédet mond Szabó Béla elvtárs, a városi pártbizottság titkára. — A KÖZELMÚLTBAN tartotta program szerinti ülé­sét a járási felvásárlási ope­ratív bizottság. Megtárgyal­ták a tavaszi vetőmagszük­séglet helyzetét, valamint tá­jékozódtak a termelőszövet­kezetek 1959. évi zárszám­adásairól. — GYERMEKRAJZ-KIÄL- LITÄST nyitnak meg a hol­napi nap folyamán a helyőr­ségi klubban. A kiállításra pályázhatnak mindazok a gyermekek, akik megválto­zott életük epizódjait örö­kítik meg. A kiállítást a fel- szabadulási ünnepségek so­rozatába illesztették be he­lyesen. — A FILMSZÍNHÁZ MŰ­SORÁN március 31-től áp­rilis 3-ig 57-es riport, 4-től 6- ig Végállomás szerelem, 7- től 10-ig Mennyei pokol, 11-től 12-ig Kölyök című film szerepel. MŰEMLÉKEINK A várdombi ősi templom helyreállított gótikus oldalka­puja.- Az értékes emlék a XIV. századból származik s a török háborúk utáni újjáépítéskor bontották le. A kapu egyes köveit a kapu előtti fülke fa­lába építették be. A legutób­bi tatarozáskor két és fél év­század után ismét előkerültek a falból a kövek és eredeti helyükre építették vissza, je­lentős emlékkel gazdagítva városunkat. — 5671 ÜVEG kölnivizet és ezenkívül mintegy 186 li­ter kölnivizet, 11 180 darab márkás pipereszappant és 12 mázsa egyéb szappant adott el az elmúlt év folyamán a főtéri illatszerbolt. — A VAROS ÜGYELE­TES orvosai: április 3-án dr. Katona Gyula, április 4-cn dr. Göllner Pál körzeti or­vosok. SZERKESZTŐI ÜZENET A városi tanács v. b. panasz­levelet kapott Ürge Paine szent­endrei lakostól, a nanasz kivizs­gálása megtörtént, azonban cim hiányában a panaszost értesíteni arról nem tudják. Szerkesztősé­günk segítségével kérik Ürge Pál- nét szíveskedjék közölni a végre­hajtó bizottsággal lakása címét, hogy nanaszügyét a válaszlevél elküldésével lezárhassák. A koszorúzás után a fegy­veres alakulatok diszelgése következik. 10.45 órakor emléktábla le­leplezés a járási pártbizott­ság épületén. Ünnepi beszé­det mond: Baráth Károly elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára. 11.30 órakor Szentendre a szocializmus építése útján című kiállítás megnyitása a Ferenczy Károly Mú­zeumban. 14 órától sportműsor a JTST rendezésében. Névadó ünnepség A szentendrei állami álta­lános gimnázium avatási ,és névadó ünnepségére április 2-án délelőtt 11 órai kezdet­tel kerül sor. A gimnázium a nagy .magyar író, Móricz Zsigmond nevét választotta, aki köztudomásúan Leány­falun élt és dolgozott. Az avatáson képviselteti magát ajz MSZMP Központi Bizott­sága, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a megyei és já­rási párt- és tanácsvezetők. — A JÁRÁSI TANÁCS v. b. ip.arügyi hatósága Po- lonkai István pomázi, Bo­rniert János, Elter András, Mayer Mihály, Zeller Mi­hály, Láng György duna- bogdányi lakosokat ipariga­zolvány nélküli fuvarozásért 500-tól 1500 forintig terjedő pénzbírsággal sújtotta. Bírósági hír A Szentendrei Járásbíróság ítéletet hozott az önkényes­kedő Schrompf Jenő tahi la­kos bűnügyében. Schrompf Jenő nehéz la­káskörülmények között élt élettársával. Elhatározta, hogy lakást szerez ma­guknak. 1959 novemberében — közelebbről meg nem ha­tározható napon — harapó­fogóval lefeszítette dr. Spirkó Pál Szentendre, bük­kösparti villájának kertaj­tó lakatját, majd ugyanígy nyitotta ki a ház verandaaj­taját is és a házba élettár­sával, annak testvérével, va­lamint annak férjével beköl­tözött. Két hétig laktak a ház­ban a távollevő tulajdonos engedélye és tudta nélkül, s közben feltüzelték a kertben levő fáskamra faanyagát is. A járásbíróság Schrompf Jenőt magánlaksértés és in­gó vagyon szándékos meg­rongálásának bűntette miatt öthónapi börtönbüntetésre ítélte. Figyelemmel azon­ban vádlott büntetlen elő­életére, beismerő vallomásá­ra, nehéz lakásviszonyaira, a börtönbüntetés végre­hajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Hiedl Gyula László. Mikus Endre Gusztáv. Kovács Éva. Házasságot kötöttek: Tóbi Jó­zsef—Hajós Mária. Szajdán Gyula és Gubovics , Mária Terézia. SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK Eladó beköltözhető családi ház 380 négy­szögöl bekerített gyü­mölcsössel 80 ezerért. Szentendre, Gyöngy­virág utca 2. Alig használt Triumph írógép eladó. özv. dr. Böröndyné, Szentend­re. Elcserélném budapesti egyszobás,. félkomfor­tos lakásom, hasonló szentendrei, kertes, vízműves földszinti la­kásra. Gál, Budapest, VII., Akácfa utca 32. II. 12. | Használt hámját kija- ví ják és újjá varázsol ják. Szentendre, Bük­kös part 41-ben. Eladó szívónyomókút és kútgyűrű. Szent­endre. őrtorony u. 10. Eladó nagy szobaasz­tal és zongora. Bük­köspart 37.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom