Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

1960. ÁPRILIS 17. VASARNAP MJT «ÉCVtl A második világháború idő­szakában (1939—1945) a rész­vevő államok közvetlen kato­nai kiadásait 1117 milliárd dollárra becsülték. 1117 mil­liárd dollárra volt tehát szükség, hogy 55 millió em­bert gyilkoljanak le és több mint 30 millió lakást és oly sok anyagi és kulturális javat pusztítsanak el. A jelenleg rendelkezésünk­re álló adatok azt mutatják, hogy mindössze 15 évvel a legutóbbi világkatasztrófa be­fejezte után, évente 100 mil­liárd dollárt „ruháznak be” a pusztítás fegyvertárába. Vagyis békeidőben a katonai kiadások meghaladják a há­ború idején évente elköltött összeg felét. í A számok valóban ienyü- gözőek! Mennyi munka kell ahhoz, hogy évente 100 mil­liárd dollárt megtermeljenek? Mennyit jelent ez az összeg ipari berendezésekben, köz­szükségleti cikkekben kife­jezve, mennyire járulhatna ez hozzá az emberiség fejlő­déséhez? Potenciálisan meny­nyi élelmiszert, mennyi ruha­neműt, lakást és gyógyszert jelent ez az összeg? Mennyi­vel lenne kevesebb a beteg­ség, a nyomor, a haláleset, ha ezt az összeget azoknak ad­nák, akik megtermelték, akiket joggal megilletne? Mi­előtt megpróbálnánk vála­szolni ezekre a kérdésekre, folytassuk a számok bemuta­tásával. Amiről a számok beszélnek A hivatalos statisztikai év­könyvekben, valamint az ENSZ 1958. évi dokumentu­maiban közzétett adatok a fegyverkezési verseny szerve­zőit vádolják. I ÚJFAJTA VILLAMOS BÁNYAMOZDONY ^ készül a nagyobb bányák részére az ukrajnai druzskovka; tj reckij-.gépgyárban. A mozdony húzóereje 400 tonna. A hidi ^ likus fékberendezéssel ellátott villamosmozdony keskeny vá- | gúnyon is közlekedhet. A vezetőfülkét középen helyezték el, ” ami biztosítja a vezetőnek a jó kilátást. A mozdonyt a bá­nyába való leeresztéskor két részre lehet szétszedni. költségvetés ebből Ország összesen katonai % millió dollárban kiadás Egyesült Államok 71 936.0 44 142.0 61.4 Anglia 14 717.7 4 003.6 27.0 Franciaország 11 383.3 3 288,1 28.0 Német Szövetségi K. 7 565.7 1 797,0 24 0 Kanada 4 933,6 1 668,5 34.0 összesen: 110 536,3 54 899,2 50 0 Tehát 1958-ban csupán öt kapitalista ország körülbelül 55 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, vagyis több mint feleannyit, mint a világ összes országai ugyanerre a célra. Ezekben az országokban a katonai kiadások átlagban az 1958. évi költségvetésük össz­kiadásainak 50 százalékát je­lentik. Az Egyesült Államok előljár szövetségeseihez ké­pest a háborúra való felké­szülésben, katonai kiadásai a szövetségi költségvetés 61,4 ^százalékát emésztik fel. bitiem-.. érdektelen" ■ -nyomon követnünk a két fő kapita­lista ország — az Egyesült Államok és Anglia — kato­nai kiadásainak alakulását. Ha fellapozzuk az Egyesült Államok (1959. évi) statiszti­kai évkönyvét és Anglia (1935—1959. évi) statisztikai évkönyveit, teljesen meggyő­ző információhoz jutunk, amelyekből az derül ki: a megelőző háborúban kifejtett maximális erőfeszítés idő­szakát (az Egyesült Álla­mok szempontjából 1944—45 és Anglia szempontjából 1942—43) az jellemezte, hogy az Egyesült Államok kato­nai kiadásai 89-szer voltak nagyobbak, mint az 1935— 36. pénzügyi évben. Angliáé pedig 35-ször voltak nagyob­bak — ami érthető is. Az vi­szont már nem érthető, hogy 14 évvel a legutóbbi háború befejezése után, a Szovjet­unió és a szocialista tábor országainak sokszor megis­mételt leszerelési javaslatai ellenére, az Egyesült Álla­mok -az 1958—59-es pénz­ügyi évben 56.8 százalékát költötte a hadigépezeVe an­nak az összegnek, amelyet a második világháború legna­gyobb erőfeszítésének évé­ben költött, Anglia pedig 30,3 százalékát, s főleg az nem érthető, hogy az Egyesült Ál­lamok katpnai kiadásai az elmúlt esztendőben miért voltak ötvenszer'e nagyob­bak, mint a háború előtti egyetlen évben (1935—36) s Anglia katonai költségvetései körülbelül tizenegyszerte ak­korák! Szemben az imperialista tábor országaival, 1953-ban a szocialista tábor országai közül Lengyelország a költ­ségvetési kiadásnak körül­belül 6,2 százalékát, a Szov­jetunió pedig 14.6 százalékát fordította fegyverkezésre. Romániában ez az arány 8 százalék. Nyilvánvaló, a kéf kategó­ria politikája közötti különb­ség! A képen: az új 25—KR típusú bányamozdony a szerelő- szalagon. V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\N\\V\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\' 300 darab, egyenként 120 000 kilowattos hőerőművet, amely­nek összikapacitása körülbe­lül egyenlő lenne a világon beépített összes energetikai berendezések kapacitásával; 300 darab, egyenként évi 3 250 000 tonna kapacitású kőolaj finomítót, amelynek összikapacitása segítségével fel lehetne dolgozni az egész vi­lágon kitermelt kőolajat; 1000 darab, egyenként évi 70 000 tonna kapacitású mű­trágyagyárat, amelynek össz­termelése egyenlő lenne a Szovjetunió,---az Egyesült Ál- •‘lömMí,!AfAgllö»>-.i#iKt^mét Szövetségi Köztársaság, Fran­ciaország és Japán műtrágya­termelésével; 200 darab, egyenként évi 25 000 tonna kapacitású szin­tetikus gumigyárat, ami azt jelentené, hogy a nemzetközi kereskedelem körülbelül négyszeresére növekedne (s a legkedvezőbb hatást gya­korolná a fejlett kapitalista országok gazdasági életére is).- Ha ezt az utat választa­nánk, a fegyverkezés szá­mára dolgozó vállalatok át­állításának problémája nem ütközne semmiféle nehéz­ségbe, sem műszaki szem- \ pontból, sem pedig teljes tér- melőkapacitásuk lekötése 2 szempontjából. Ha azok, akik vettek, most adnának EGY PERC seinkre. A fo­lyók kb. 35 000 'tonna édesvizet és iszapot horda-, nak egyetlen perc alatt a tenge­rekbe. De lássuk, mi történik az em­berrel egyetlen perc alatt? Per­cenként 108 em­ber hal meg és 114 születik. Az új földi polgá­rok között nem kevesebb. mint 12 iker. Minden peircben 68 em­ber köt házassá­got és hat há­zasságot bonta­nak fel. Az em­beriség 60 má­sodperc alatt 29 000 hektoliter különböző folya­dékot iszik. és .4000, .tonna szi­lárd táplálékot vesz magához. Az emberi mun­ka terüle'én is érdekes felvilá­gosításokat ka­punk arról, hogy mi mindent vég­zünk egyetlen perc alatt. A föld­kerekségen 700 tonna vasat és acélt, 4600 pár cipőt termelnek - egyetlen percben és 3000 tonna szén kerül elszál­lításra. BEPILLANTÁS A SZOVJET TECHNIKA VILÁGÁBA \ Száz lóerős umtatólraklor • * j A harkovi traktorgyárban • elkészült a száz lóerős kere­• kés voniatótraktor protoií- ! pusa. Ez a gyorsjáratú diescl- ! gép a traktor és a tcher- ! autó tulajdonságait egyesíti, í Nehéz talajon végzett mély- ! szántásnál az ötvasú ekét ! hat kilométer óra sebességgel ! vontat ja, pótkocsiján tíz ton- ; na rakomány szállítható. Ha j a gépet teherautóként alkal- ; mázzák, sebessége óránként ; meghaladja a 34 kilométert. • Gázturbinás autóhajtómű Mihail Kosszov és Alek- í szandr Duskevics, az autókkal \ és az autómotorokkal l'ogla:- \ kozó moszkvai tudományos \ kutatóintézet mérnökei több \ mint 350 lóerős gázturbinás hajtóművet szerkesztettek autók számára. J A hajtómű súlya csak fele '/f akkora, mint az autókban al- £ kalmazott közönséges diesel- ^ motoroké. Energiaforrásként ^diesel-üzemanyagot, benzint, ^vasy petróleumot lelhet alkal- í mazni. A Turbona nevű hajtó- 2 műnek mindössze 70 alkat- f része van. míg a közönséges ^ diesel-motor alkatrészeink j száma háromezer. 'j A turbinával felszerelt autó- J busz vezetőfülkéjében csupán ^ két pedál van; a gáz- és a fék- pedál, A plasztikus alakváltoztatás módszere az alkatrészgyártásban A konotopi (Ukrajna) villamossági gyárban megkezdte munkáját egy üzem, amelyben az alkatrészeket nem marógé­pekkel és esztergákkal munkálják meg, hanem plasztikus alakváltoztató módszerrel készítik. A fém efőgyártmányt nagyfrekvenciájú árammal jelhe­vítik, majd különleges automata berendezés segítségével a hen­gerekhez továbbítják, ahol az elögyártmány mpglcapja az al­katrész formáját. Ezután már nincs szükség további megmun­kálásra. A gyár szakemberei olyan hengersorokat készítettek, amelyek az említett módszer allialmazásával különféle típusú dugattyúkat, villanymotor-alkatrészeket gyártanak. A munka- terrhelékenység az előző módszerhez viszonyítva a dugattyúk gyártásánál 30—iO-szeresére, a villanymotor alkatrészeinek megmunkálásánál pedig 5—7-szeresére emelkedik. Mit lehelne csinálni 100 milliárd dollárral? Figyelembe véve a világ­piac utóbbi kétévi árait. 100 milliárd dollárból a követke­ző berendezéseket lehetne vá­sárolni; ellenőrizze. Egyetlen gomb­nyomás elegendő ahhoz, hogy bármely mélységi szivattyú­berendezést megindítson vagy megállítson, hogy a rétegnyo­mást ellenőrizze. Ha a beren­dezések működésében valahol hiba mutatkozik, ezt az auto­maták nyomban jelzik a disz­pécsernek. A Ferganai völgy más olaj- vállalatait is felszerelik ezzel a tökéletes távvezérlő rend­szerrel, amelyet az üzbég szakemberek dolgoztak ki. Százférőhelyes repülőgép Ukrajnában új, 100 férő­helyes repülőgépeket állí­tottak a polgári forgalomba. A híres repülőgépszerkesztő­ről, Antonovról elnevezett AN-típusú utasszállító-igépek családjának legújabb tagja a 100 férőhelyes AN—10 A. Kijev—Lvov és Kijev— Moszkva vonalon közlekedik. l'J magrészeeske A (lubnai Egyesült Alom­kutató Intézet külön kiad­ványban számol be az új elemi részecske, az „anti- szigma mínusz hiperin” fel­fedezéséről. Az orosz és an­gol nyelven kiadott brosúra részletesen jellemzi az új magrészecskét, amely csak­nem 2400-szorta nehezebb az elektronnál és mindössze egy tízezer milliomod má­sodpercig létezik. Az Egyesült Atomkutató Intézet munkatársai által felfedezett elemi részecské­ről szóló közleményt meg­küldik 22 ország, köztük az Egyesült Államok, Francia- ország, Japán, Ausztrália stb. legnagyobb magkutató központjainak. * > A statisztiku­; sole jóvoltából í vessünk egy pil- ! laníást egyetlen ; földi perc nap- í lóiéba. í Miközben óránk ; másodperem u ta- ; tója egyetlen kört ; ír le, Földünkre ; nem kevesebb, ; mint hatezer me- J teor hull és ; ugyanennyi idő ( alatt bolygónk í 1750 kilométert ; tesz meg napkö- | rüli pályáján. \ egyetlen perc í alat*; 38 vihar \ süvölt végig Föl- ; dünk felett és a ! felhőkből 400 5 köbméter eső hull kon tin en­Ha a 100 milliárd dollárt j hitel formájában folyósítanák < a gyengén fejlett országok- ; nak, minden egyes ország la- • kosainak számarányában, ak- • kor Indiára — amelynek la- ] kossága az említett országok í lakosságának egy harmada; al-: hatja — 33 milliárd dollár: jutna (egyetlen egy évben!). ; A 33 milliárd dollár (az; egyszerűség kedvéért vegyünk I 30 milliárdot), amelyet fel-; tételezésünk szerint Indiaj kapna, körülbelül 18 mii-; Jiárd dollárral növelné évi ] nemzeti jövedelmét, vagyis ] az egy főre jutó 60 dollárról • 116 dollárra. A nemzeti jövedelem nö- \ vekedésének eredményeként i az indiai munkások száma i körülbelül 29 millió fővel; emelkedne, vagyis felszá- i molhatnák a munkanélküli-; séget (körülbelül 30 millió; munkanélküli van) és az egy | főre számított és gabona- ; ban kifejezett fogyasztás (a] gabona az összes egyéni fo- ] gvasztás 33 százalékát képezi)] nem az I960, évre tervezőit ] 186 kilóra emelkedhetne, l\a- ] nem 319 kilogrammra. : 4,4 milliárd ember élelme : - •- *- i Ha feltételezzük, hogy a j 100 milliárd dollárt gabona- ! ra, húsra, cukorra, állati és! növényi zsiradékra ruháznák: be, olyan élelmiszerekre,! amelyek együttesen a nem- j zetközi élelmezési normák ; szerint az emberi szervezet- j nek szükségesek (és a káló- ] riafogyasztásnaik körülbelül í 60 százalékát alkotják), a tér- ! méhek jelenlegi, egy főre ju-! tó fogyasztása — a világ ! egész lakosságát figyelembe í véve — 257 százalékra nö- í vekedne (!öbb mint másfél- í szeresére). , .. Száz milliárd dollárból világ jelenlegi átlagos fo-! gyasztási viszonyai közölt! biztosítani lehetne (ilyen tér- ! mékekkel) további 4,4 mii- í liárd személy élelmét, vagy ! másképpen kifejezve: a föld- ! kerekség jelenlegi lakossá-: gának biztosítani lehetne az ; élelmét egy évig és nyolc j hónapig (574 napig), vagy a j gyengén fejlett országok la- < kossá gának élelmét né gy esz- ; tendeig (1377 napig). í Mindebből látható, meny- j nyire sekélyések a neomalt- < husianisták reakciós „ehné- S létéi"! M. L. ; MŰTÉT VÉR NÉLKÜL Mi az a defibrillátor? ti finden előkészület megtör- i'l tént a műtéthez. Fel­gyújtották a műtőlámpákat, a beteget narkotizálták. — Bekapcsolni ‘— szólalt ; meg a sebész és kezébe veit ; egy csillogó kis műszert, amelyből vékony zsinór veze- \ tett etni kerekeken mozgó kis i szekrényhez. A szekrény tete- ] ján levő műszerek mutatói i rriegrezzentek. — Kezdhettük — hajolt a I műszerek fölé az asszisztens —. a kés működik, j Megtörtént at első vágás. : Vér sehol nem látszott. A mű- ; szer milliméterről milliméter- : re hatolt be c. szövetekbe, tíz i és száz finom erecskét vá- ; pofi át. A beteg méasem vér- \ zeit. ; A sebészorvos nem a sznká- ] :os sebészkést tartotta kezé- j ben. hanem egy új sebészeti \ műszert, az elektromos kést. \ amit a sebészeti műszerek ; tudományos kutatóintézetében \ terveztek. A kés kicsiny , és l tompa, vágni nem lehet vele. \ De akkor hogyan történik az \ operáció7 — Az elektromos kés tulaj- \ dánképpen nem vág — ma- I gyarázza L. V. Szmirnov, a \ sztálingrádi orvosi műszergyár főtervezője. .,Metsszőélén” elektromos töltés keletkezik. Ez vágja át a szövetet, de egyúttal be is „hegeszti” a váredényeket, akárcsak egy elektromos hegesztőkészülék. Elektromos késsel végzett mű­tétnél szinte egyáltalán nincs vérveszteség. nem kell érjogp- kat használni, a műtét egysze­rűbb és gyorsabb lesz. Az elektromos kés jóformán sem­mi fájdalmat nem okoz. Az elektromos sebészkés sorozatgyártását még az idén megkezdik Sztálingrádban. A sztálingrádi orvosi mű­szergyár kísérleti üzemrészé­ben egyébként más újdonsá­gokat is kikísérleteztek. A defibrillátor például olyan elektromos műszer, amelynek segítségével a sebész meg­szüntetheti a szívizom rend­ellenes összehúzódását, az úgynevezett fibrillációt. Műtét alatt néha megtörténik, hogy ■a szívizomban megindul a fibrilláció, a vérnyomás le­esik, s egy-kpt másodperc múlva a szív működése meg­áll. Az orvos ilyenkor bekap­csolja a defibrillátort és a műszer erős elektromos im­pulzust küld a szívbe, meg­szünteti a szív reszketősét. A vérnyomás emelkedik, a beteg megmenekül. Egy ember 500 olajkutat irányit Az Uzbég SZSZK egyik legnagyobb olaj lelőhelyén, • a Ferganai völgyben fekvő Andizsan olajkitermelő helyen új központosított távvezérlési rendszert vezettek be. Az ügyeletes diszpécser 150—200 olajkút helyett most 500 olaj­kutat irányit egyidejűleg. A diszpécsernek legfeljebb 20 percre van szüksége ahhoz, hogy a vezériőasztaltól több tízkilométernyi távolságban fekvő 500 olajkút munkáját Abból a feltételezésből ki­indulva, hogy a leszerelés szakaszosan Történne meg, ha az imperialista országok (egyenként visszaadnák azt, amit a volt gyarmatokból ki­sajtoltak) 10—15 százalékos arányban, majd 25 százalékos arányban hitelt folyósítaná­nak a gyengén fejlett orszá­goknak az 1958. évi katonai költségvetésükből, akkor a gyengén fejlett országok 10—15-ször, ille've 25-ször kapnának 549 millió dollárt csupán az Egyesült Államok­tól, Angliától, Franciaország­tól, a Német Szövetségi Köz­társaságtól és Kanadától, mert ezek egyévi katonai költ­ségvetésének. csupán egy szá­zaléka 549 millió dollárt je­lent. Milyen hiteleket folyó­sított az Egyesült Államok 1960-ban a gyengén fejlett országoknak? Eisenhower el­nöknek a kölcsönös bizton­sági programmal kapcsolat­ban az Egyesült Államok kongresszusa elé terjesztett félévi jelentésében szereplő adatok szerint az Egyesült Államok csupán annyi gazda­sági hitelt adott a gyengén fejleit országoknak, amennyi az illető évben az Egyesült Államok katonai kiadásainak csupán 2,7 százaléka. Ugyan­ebben, a gondolatmenetben ér­demes megvizsgálni konkré­tabb gazdasági adatokon ala­puló másik feltételezést is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom