Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-16 / 90. szám
PEST %f£C k/CívIod I960 ÁPRILIS 16 SZOMBAT A vonat és a kártya Utazni mindig érdekes, még akkor is, ha csak Monorra megy az ember a 14.55-ös személyvonattal. íme, itt az alkalom, határoztam el az első mozdony- fütty után, megnézni, vajon tényleg úgy dúl-e a kártya- szenvedély a kocsikban, mint ahogy egy panaszos levélben írták, segítséget kérve ellene. Régimódi kocsikból áll a szerelvény. Az ablakok még felhúzva. Némelyik kocsiban majd kimarja az ember szemét a füst, amely ködként gomolyog. Úgy látszik, ennek a vonatnak is „törzsközönsége-' van'. Keresik, hívják egymást az emberek. Sokan járnak kocsiról-kocsira, a megszokott társaságot keresve. Már induláskor „foglalt" minden ülőhely, legalábbis azt jelzik a padokra tett csomagok, kabátok. Hátulról kezdem a körutat s szerencsém .van, mert mindjárt az utolsó előtti kocsiban nagy társaságra akadok. Minden tagja vasutas. ingujjra vetkőzve verik a blattot. A füst igaz, hogy nagy, de a hangulat igen csendes. Na, persze, még az elején vannak. — Mindennap együtt utazunk — válaszol kelletlenül N. József — és félszemével a kártyát nézi. Valamivel agyon kell csapni az időt. Ennél jobb szórakozást meg úgysem tud mondani. — Na-na, Jóska, azért az sem volna utolsó, ha az az irsai barna is ezzel a vonattal járna haza — ugratják a többiek, nagyokat nevetve. Kőbánya—Kispestnél csattognak a kerekek, amikor megtalálom a következő kompániát, Nem kellett messzire menni értük, csak a másik kocsiba. — Maguk is ezt csinálják mindennap? — Világos. A vonat arra- való, hogy ramslizni lehessen. — Kártya mellett úgy elszalad az idő,, hogy észre sem vesszük, máris le kell szállni. Emlékszel? Az öreg szaki múltkor továbbjött Monori- erdőig, mert nem akarta abbahagyni. Jól jött a lapja — emlékeznek derűsen. Folyik a szó a játékról, minden nevezetes játszmát megjegyeznek, pontosan tudják, két héttel ezelőtt ki, milyen hibát vétett, vagy hogyan próbálta korrigálni azt. — Pénzre megy a játék? — Abba hát. De csak filléres alapon. Aztán fizetéskor kvittelünk. Halkan megkérdem a legfiatalabbak O. Imre kocsiíé- nyezőt: — Olvasni nem szokott a vonaton? — Azt nem. Idegesít a szöveg. Nem sokkal odébb már igen beviilt a hangulat. Persze, túljutottunk Vecsésen, már belemelegedtek. Nem szólok, csak megállók a kocsi közepén. Látom, demizson is van az ablak mellett. — János komáin, egyen ki téged a fene. Ha nem tudsz ultizni, mért csinálsz úgy, mintha tudnál — heveskedik az egyik. — Előbb tudtam én barátom, mi a betli, mint te gom- bolkozni tudtál — s így tovább. rövidesen olyan hangnemben, hogy arrébb kellett mennem. A kocsi végében fiatal lány ül, Harmati Piroska Monor- ról. Ö mondja el, jól ismeri ezt a társaságot. Rákosvárosnál szállnak fel, hentesek lehetnek, mert mindig tele vannak nagy csomag nyers húsokkal. Durvák, közönségesek. Szándékosan ocsmánykodnak, hogy a nők elmenjenek a közelükből. Nagyistváni Sándorné is monori. Panaszkodik, miért nem tesznek a kártyások ellen valamit. — Tudom, nem lehet ezt megtiltani, meg nem is baj, ha szépen, csendben csinálják. De legtöbbször olyan hangosak, hogy megkeserítik a többiek életét. Beszélgetni nem lehet tőlük, mert. ordítoznak, aztán csak fél az ember, mikor kezdenek verekedni. Mert olyan is előfordul... Négy idős bácsi ül egymás mellett és egymással szemben. Táska van a térdükön, arra rakják a lapot. Csendben vannak, kedélyesen nevetgélnek. — Na, öreg, látni, hogy neked már nincs szerencséd a szerelemben — bökdösik szóFaiolvajlás — teherautóval Világéletében kupeckedő ember volt a táborfalvi Kovács Ferenc. Március 8-án árdrágító üzérkedés miatt nyolc hónapra ítélte a Da- basi Járásbíróság. A Pusztavacsi Erdőgazdaság néhány dolgozójától olcsón megvette az illetmény fejében kapott 40 mázsa fát és azt Kecskeméten drágán eladta. Az ítélet ellen Kovács fellebbezett, aztán elhagyta a bíróság épületét. Szabadlábon védekezett az eljárás során, egy percet sem töltött letartóztatásban. Ez történt tehát március 8-án. Tíz nap múltán mégis letartóztatták. Ezúttal társadalmi tulajdon elleni bűntettel, lopással gyanúsította a rendőrség, éspedig nem alaptalanul. Kovács Ferenc, aki az utóbbi években — természetesen minden hatósági engedély nélkül — rendszeresen íakereskedést űzött, mialatt éppen ezért bírósági eljárás folyt ellene, nagyot gondolt, elhatározta, nem veszi meg többé az erdei dolgozók illetményfáját, sem a lajosmi- zsei Petőfi Tsz-től nem vásárol még egyszet több száz mázsa fát. hanem jövedelmező üzletéhez ingyen szerez árut. Eleget járt az erdőn. látta, hogy merte hever elszállításra váró tűzifa és február végén az éjszakai órákban megjelent az erdőben. rersze, nem a hátán akarta elvinni a fát. A kecskeméti TEFU-nál teherautót rendelt, azzal ment be az erdőbe és az éji sötétben felrakott négy erdei űrméter fát, pontosan annyit, amennyi a kocsira felfér. Befuvarozta aztán a portékát Kecskemétre és eladta régi üzletfeleinek. Mindezt kihallgatása során beismerte Kovács Ferenc, már a vádirat is elkészült ellene. Rövidesen a Dabasi Járásbíróság előtt keli felelnie a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettért. A megye bűnügyi krónikájában nyilván egyedülálló eset Kovács Ferencé. Aligha fordult még elő, hogy a tolvaj lopott holmi elszállítására teherautót béreit volna. Esete azonban figyelmeztetőül szolgálhat a kecskeméti, de más TEFU- és gépkocsivezetők számára. Kétségtelen, nem a szándékukon múlott, hogy a tolvajnak segédkezet nyújtottak, de a társadalmi tulajdon mindenkire egyformán kőtelező védelmében semmi esetre se jártak el a kellő figyelemmel. Másképpen lehetetlen lett volna ez az éjszakai erdei fuvar. Lengyel bölények Finnországnak Kelet-Lengyelország Európa egyetlen területe, ahol máig is élnek európai bölények. A lengyel kormány nemrégiben egy bölénypárt ajándékozott Finnországnak, ahol ugyancsak igyekeznek meghonosítani a bölényeket. | Lengyelország védett te- I rületein mintegy V30 bölény j él; a lengyel kormány eddig I 59 bölényt küldött kijlönbözó i európai védett területeknek 1 és állatkerteknek. val T. Mihály nyugdíjas szabót. — Az meglehet, vág vissza a csupa ránc kis öreg —. de le is abban a cipőben jársz, aztán mégsincs egyetlen jó ütésed! Hogy kérdezősködöm tőlük, felém fordulnak máshonnan is. Csatáznak a vélemények, van aki teljes szívből szidja, van aki védi a kár- tyázókat. — Az a baj. hogy sokszor a kalauzok is nemhogy csillapítanák őket, még odaállnak kibicelni. így aztán persze, hogy azt hiszik, ők a kisistenek a kocsiban. — Ha valaki szól nekik, hát elküldik ... — Ha az ember később jön és van is még ülőhely, nem engedik oda. azt mondják, foglalt, hogy a kör maguk között legyen. Nem hinném, hogy kivételes vonat lenne a monori 14.55-ös személy. Valószínűleg mindenütt felvetődnek ezek a problémák. Ha nem is elviselhetetlenek — de egyelőre megoldhatatlanok. Törvényt. tiltó szabályt hozni ellenük nem lehet, de a felvilágosító szó, a szocialista magatartásra utaló nevelés meghozza az eredményét. Kirívó esetekben pedig a közönség és a kalauz keményen lépjen fel — ha kell feljelentéssel — a többiek nyugalmát zavarók ellen. Komáromi Magda Külföldi motorkerákpáralkatrészt árusító szaküzlet nyílott Pénteken nyílt meg Budapesten, a Liszt Ferenc tér 2. számú házban az ország első, kizárólag külföldi motorkerékpár-alkatrészeket árusító szaküzlete. Az országban jelenleg 2i gyár mintegy 47 féle motorja van forgalomban. Ezekhez a járművekhez állandóan al- katrészutánpótlásra van szükség. Eddig nem volt olyan bolt. amelyik kizárólag külföldi motorkerékpár-alkatrészeket árusított. Most az új, gyorskiszolgáló rendszerű szaküzlet látja el alkatrésszel a BMW-, Jawa-, Simpson-, Izs-tulajdonosokat. Búcsú egy forinttól Kalapácsos rendszerű kérgezögépek A papíriparban íeldolgozan- dó faanyag kérgezésének megkönnyítésére hat kalapácsos rendszerű kérgezőgépet vásároltak a Német Demokratikus Köztársaságból az állami erdőgazdaságok. A Duna-ártéri és a kisalföldi erdőgazdaságban az elmúlt hetekben állították munkába az új gépeket, amelyek a kérgezés nehéz munkáját veszteség nélkül végzik el. A 99 kis kalapáccsal működő gépek napi teljesítménye 20 köbméter. További vásárlásokkal a következő években a kérgezési munka majdnem felét gépesíteni kívánják. Nevelői lakás tátsadalmi erőből A dunabogdányi régi iskola mellett öttantermes új épületet emeltek. Most csere- pezik, de mar megérkeztek a csővázas padok — az új iskola modern berendezése. Szeptember elején avatják és előreláthatóan ak- . kor költözik be egy pedagóguscsalád Is az iskola szomszédságában épülő nevelői lakásba. A kétszobás nevelői lakást társadalmi összefogással építik a dunabogdányiak. Kibocsátanak húszezer forint értékű téglajegyet, darabonként 10 forintos áron. Eddig — rövid néhány hét alatt — több mint nyolcezer forint értékű téglajegyet vásároltak a község lakói; ebből körülbelül kétezer forintot a pedagógusok, kétezret pedig a helybeli kőbánya dolgozói gyűjtöttek össze. Összefogott az egész község a nevelői lakás felépítéséért: a helyi kőbánya és a Pest megyei Útépítő Vállalat követ ad az épülethez, sokan — • kőbányászok, tsz- tagok, kisiparosok — szakértelmüket, munkaerejüket ajánlották fel. Most csak a nevelői lakás alapozásánál tartanak, de máris sokat segített többek között Bonifert Antal nyugdíjas bányász és Knáb János bányamester, a szülői munkaközösség elnöke. Az építők szeretnék utolérni az öttantermes iij iskola kőműveseit. hogy rövidesen ne csupán azt mondhassák: „előreláthatóan” elkészül, hanem azt: biztos, hogy tető alá hozzák a nevelői lakást is a szeptemberi tanévnyitóra, az új iskola avatási ünnepségére. A forintot, ne hányadmagávai került a tenyerembe. Kopot: agyonfogdosott. fényét veszteti csúf kis fémdarab volt. négyöt csillogó, vadonatúj, hetven- kedően fényes társa között. Szomorú pillanat. Egyike azoknak. amikor az ember megsejt valamit önnön létének népességéről is, és testvérének vall tárgyakat. amelyeken már ott a múlandóság foltja. A forintos, az elöregedett, elmúlásra ítélt „egység” — ha hinni lehel Babitsnak — köny- nyezett. Már a tenyerembe is úgy terítette a véletlen. hogy sorban utolsóként kullogott. szinte szégyenkezve, kissé elkülönülve a többitől, mert megszokta már, hogy alkalmasim szemügyre veszik, gyanakodva érvényét, hitelességét illetően. A hangja. ahogy hozzácsörrent a többihez, tompa volt. rekedt és színtelen. A többi vidáman csilingelt, hivalkodón. szinte visítva, ahogy a bölcsök lakói acsarkod- nak bele a világba, jogot követelve az élethez. A színész lutoU eszembe. aki Hamlet von éj Othello. Romeo és Trisztán, s vedül statisztává fonnyadt. aki legutolsó napiul éli a .fzzzon”- nak. mert holnapra kivárnák a forgalomból. A villamos robogott velünk s kenyeletes szavakkal búcsúztam a forintostól: — Ég veled. Pár percünk van még, amíg a kalauz ideér. Szóljunk hát egymáshoz úgy. amint barátok köszönnek el a pályaudvaron. ha mát lendül az indító tárcsa a mozdony melleit. Mi voltál nekünk. forint? Játék a gyereknek, aki selyemrxtpirt szorított rád. s ceruzával dörzsölte ki a profilod rajzát. Voltál öröm a kocsmái: söntésében, mámor a vigaszt kereső markában. Voltál eledel a piacok sátrai között: kelkáposzta, kenyér és marhahús. Voltál szórakozás a mozik pénztárablakában és voltál könyv. amiben versek vannak, ahol a lélek moccan. Voltál szerelem. bimbó egy virágcsokorban, voltál kéj és te voltál a véresenp a gyilkos tőre hegyén. Gurultál a zálogos polcain s mohón kapott feléd öt ujj. amelyek már reg nem érintették felmenő rokonaid, a zizzenö papírokat. Voltál koporsó és gyász- szalag és voltál — hogy is hagyhattad volna ki — a gyógyulás ára. színtelen csepp egy patikaüvegben. amivel borongás téli éjszakán rohant valaki. hogy enyhítse a nyöszörgő kint. Az élet voltál, bújával, örömével s türelemmel viselted ezernyi, milliónyi ujj nyomát, amíg belekoptál. Hűtlen kezek érintettek, rádgörbülve a pillanatban, amikor birtokolni kezdtek, hogy repítsenek tovább, ha szolgálatod letelt. Ki látta ezt? Ki tisztel érte, ki tudja, hogy „sunt lacrimae re rum”? Mit mondjak hát, amíg itt lapulsz még a tenyeremben. mert közeleg már a kalauz? Hogyan hangozzék a mondat. amiből meghallod: ismerlek. érzem bánatod s tudom értéked,? Talán így: „Egy átszállót!” Tokaji György Egy év kiskereskedelmi áruforgalma a számok tükrében Háromszorosra emelkedett a televíziótulafdonosok száma MENNYI BORT, SÖRT ÉS RUMOT ITTUNK? A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai összeállították az 1959-es év kiskereskedelmi áruforgalmának részletes statisztikáját. Az adatok pontos képet adnak arról, hogyan nőtt a lakosság vásárlóképessége, milyen cikkek iránt nyilvánult meg a legnagyobb kereslet, melyikből mennyi fogyott. A kimutatás számoszlopaiban a legnagyobb változások az iparcikkeknél vannak. Egy sor termék néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt az üzletekben, s ma már tízezerszámra kelnek el. Ezek közé tartozik például a televízió, amelyről csak 1957-ben van az első statisztikai feljegyzés: ekkor 4982 fogyott el. Egy évre rá már 13 538, tavaly pedig több mint 40 000 készülék talált gazdára. A pár FÉRFI DOLGOK Hasonló képet mutat a ruhaneműk forgalmának alakulása is. Néhány érdekesebb szám: a kiskereskedelem több mint kilencmillió négyzetméter gyapjú- és műanyagszövetet, negyvenkét millió-kétszázöt- venegyezer négyzetméter pamutszövetet adott el, jóval többet, mint 1957-ben vagy 1958-ban, s kilencszázezer női kabát, kilencszázötvenhétezer férfiöltöny, egymillió-kétszáz- tizenkétezer női ruha. s mintegy tizenhárom és félmillió bőrcipő fogyott. Az élelmiszerek forgalma csak egyes cikkekből emelkedett számottevően. Ezek közé tartozik a finomliszt. a nyershús, a vaj, a tej, a tojás, a baromfi, a csokoládé és a különböző csokoládés áruféleségek. Étolajból, margarinból jóval kevesebbet fogyasztunk, mint néhány évvel ezelőtt, s ugyanez áll többek között a kenyérre is. évvel ezelőtti kimutatásokban nem szerepelt porszívó, villamos padlókefélő gép és háztartási hűtőszekrény sem. Tavaly 27 300-an vásároltak porszívót, nyolcszor annyi hűtőszekrény, s kétszer annyi padlékefélő gép került ki a boltokból, mint 1956-ban. Érdekesen alakult az úgynevezett élvezeti cikkek forgalma is. A borárak csökkentésének hatására több mint húszmillió literrel több fogyott, mint 1958-ban s körülbelül 24 millió literrel nőtt a sörfogyasztás is. Rumból és pálinkából viszont alaposan megcsappant a kereslet: csaknem harmada volt az 1955. évinek. Évről évre több cigarettát szívnak a dohányosok — legalábbis erről tanúskodnak az egy évtizedre visszanyúló adatok. 1951-ben „mindössze” nyolcmilliárd és pár száz millió darabot adtak el a trafi- kosok. 1953-ban már csaknem tízmilliárdot, 1959-ben pedig tizennégy és félmilliárdot. Húsz százalékos terméstöbbletet hoz a szőlő permetező műtrágyázása Igen, igazgató kartárs! Rögtön indulok... (Komadi István rajza) Az ország valamennyi történelmi borvidékén bevezetik az idén — egyelőre még nagyüzemi kísérletként — a gödöllői Agrártudományi Egyetemen kidolgozott permetező műtrágyázási módszert. Az eddigi kísérletek szerint a permetezöanvagbr kever! műtrágyaoldat hatékonyabb. mert a levélen al a növény jobban fel tudja venni a tápanyagot, mint a gvökérzet útján. A szőlő művelésénél a műtrágyát — rendszerint a magas hatóanyagú karbamidot — bordói lével együtt permetezik. így ez nem iaényel sem külön felszerelést, sem külön munkát, sőt. a növényvédő permetezés hatásfokát is javítja. Júniusban, a szőlő virágzásakor tíz állami gazdaság szőlőjében kezdik meg a permetező műtrágyázást, s a nyáron még háromszor ismétlik. Az új eljárástól 20 százalékos termésemelkedést várnak- országos méretű alkalmazása évi 200 millió forint értékű szőlőterméstöbbletet hozna.
