Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

BRIGÁDNAPLÓ CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ D BE RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1960. ÁPRILIS 15. FENTEK Kedden adták át rendeltetésének a Szabadság téri új preszelekciós ruházati boltot. Az új boltban azóta szinte meg sem lehet mozdul­ni a vevőktől. A nyitás után alig két óra alatt 19 ezer fo­rintot forgalmaztak, másnap délelőtt meghaladták a 30 ezer forintot. A vásárlók azért is szívesen keresik fel, mert az üzletben levő ..kis kirakatok­ban”, vitrinekben, polcokon mutatósán elhelyezett áruk jobban szembetűnnek, van be­lőlük bő választék. A megkedvelt változó színű és mintájú bánion pulóvero­kon. szintetikus anyagokon kívül lehet válogatni a szép selyemkendőkböl, divatáruk­ból is. A húsvéti ünnepekre bőven kaptak gyermek kötött­árut, tavaszi újdonságokat, a nyárra pedig változatos anya­gú, színű és mintájú fürdő­ruhák érkeznek. Mizsei Jánosné — nagyon sok vevő kedves Mariska né­nije — irányításával előzé­keny, udvarias eladók segíte­nek a vevőknek a vásárlás­ban. — H — Március elején a Május 1 Ruhagyárban mozgolódni kezdtek a dolgozók. Előbb csak beszélgettek róla, azután határoztak. Pár nap alatt kö­zel százán határozták el, hogy brigádba tömörülnek s ver­senybe kezdenek a szocialista brigád címért. Kidolgozták a versenypontokat. Látszólag semmi sem változott, a négy brigádba tömörült nő — és férfi — munkás hétköznapjai azonban új tartalmat kap­tak. Itt fekszik az asztalon az 54-es szalag második brigád­jának naplója. Egyszerű, nagyalakú spirál-füzet, első lapján a 13 versenyponttal. A többi lapokon bejegyzések: „Gácsi János és V. Nagy Sán­dor meglátogatták a betegen fekvő Szatmárhegyi László technikust.” „A brigád tagjai március 15-re feldíszítették egymás gépeit.” „Együtt meg­nézték a Felfelé a lejtőn cí­mű filmet s megbeszélték annak tartalmát.” „Elhatároz­ták, hogy 10—15 perccel előbb kezdenek s az elpakolást a munkaidő befejezése előtt csali 1—2 perccel előbb kez­dik meg." „V. Nagy Sándor és Szabó Magdolna megta­nulta a zsebezést.” „Meglá­togatták a Kossuth Múzeu­mot” „Meglátogatták a Rá­kóczi Tsz 15 tagját a laká­sukon.” „Kiasznák Pálné új munka elvégzését tanulta meg.” Csak egypár pontot ragad­tunk ki a bejegyzésekből. Úgy gondoljuk, ehhez nem is EJ PÉKSÉG A PESTI LTOA Hétfőn megkezdte a terme­lést a társadalmi munka hoz­zájárulással. elbontott és újjá­épített Pesti úti kenyér és házikenyér sütő üzem. Az üzemnél elárusító bolt is mű­ködik — a kemencéből köz­vetlenül a vásárlókihoz kerül a kenyér. Az üzem kérek és vekni ke­nyeret süt. Csorba László és Varga János azon fáradoznak, hogy még jobb minőségű ke­nyeret tudjanak előállítani. Ezt a törekvésüket segíti az is, hogy dagasztógéppel beépí­tett, légmentesen elzárt víz­melegítővel, hideg-meleg fo­lyóvizes vízvezetékkel, nyers­tésztát szállító kocsival és tiszta samott-téglából épített kemencével dolgoznak. Nápi termelésük nyomán közel kétezer embernek kerül kenyér naponta az asztalára. szükséges hozzátenni, vajon kell-e külön magyarázni* mi­lyen jelentősége van ennek a brigádmozgalomnak? Megis­merteti egymással a dolgozó­kat. kifejleszti bennük az egészséges közösségi szelle­met. Sokat tanulnak egymás­tól, magukénak érzik egymás örömét, bánatát — és sokkal nagyobb kedvvel dolgoznak. Csak egy pillantás a ne­gyedéves értékelésbe: „Tervü­ket 102,7 százalékra teljesí­tették (januárban 97,7-re.)” „Minőségi munkájuk 99,766 százalékos." „7890,30 forint az anyagtakarékosság értéke — igazolatlan hiányzó nem volt — késett a munkából 6 fő (január—februárban!!!)” Nen nagy számadatok ezek még, de nagyon szép fejlő­désről tanúskodnak. A szá­mok a szalag munkáját tük­rözik, de ez a brigád is na­gyon sokat segített az ered­mények elérésében. Kántor Lajosné, a brigád vezetője, büszkén mondja: — Nagyon örülünk eredmé­nyeinknek. örülök annak, hogy a brigádom egyre in­kább összekovácsolódik. Ál­landóan jókedvűek vagyunk s mosolyogva, egymást segít­ve. a nehézségeken is köny- nyebben túljutunk. Mert saj­nos, ilyen is akad. Szala­gunk termelése mindig visz- szaesik egy kicsit, ha új munkára térünk át. De bí­zunk abban, hogy szorgalma­san tanulva, a szakma min­den ágát elsajátítva, ezeket a töréseket Is ki tudjuk majd küszöbölni... Legyen így. Kántor elv­társnő. Sikerüljön minden tervük. Ehhez az egész bri­gádnak további jó munkát kíván a Ceglédi Hírlap ol­vasói nevében Opauszky László — VASÁRNAP délelőtt 9 órakor találkoznak a bélyeg­gyűjtők a művelődési ház Pe- tőíi-szobájában. — A VÁROSI TANÁCS lo­csolókocsija a hét végén meg­kezdi az utcák locsolását. — MA DÉLELŐTT 10 óra­kor a Bács megyei Építőipari Vállalat és a Középület Ter­vező Vállalat tervegyeztető tárgyalást tart a ceglédi kórház építkezésével kapcsolatban. Nem tetszik... ... bogy a szifonokhoz nem lehet patront kapni hónapok óta. Kereskedelmi szerveink miért nem szerzik be, hogy a dolgozók igényeit ezen a té­ren is ki tudnánk elégíteni. ... hogy az üzleteinkben a tavasz beálltával sem lehet vékonyszálú nylonharisnyát kapni. ... hogy az Utasellátó Vál­lalat éttermében és a sön- tésében sóskiflit, perecet és tepertős pogácsát nem lehet kapni. Csak egyforintos sós­pogácsával, meg szendvics­csel tudnak szolgálni, pedig szívesen fogyasztanánk a 40 filléres kiflit, a 60 filléres perecet és a 70 filléres teper­tős pogácsát is. — 10 HOLD dinnyére kötött szerződést a ceglédi Rákóczi Termelőszövetkezet a MÉK­kel. — 27 PÁR különböző színű, mintájú gyógybetétes gyer­mekcipőt mutatott be a váci kiállításon, illetve vásáron a Ceglédi Cipőipari Vállalat. A cipők nagy sikert arattak, ok­levéllé! tüntették ki a válla­latot. — 1150 SERTÉST hajtottak fel az április 10-én megtartott állat- és kirakodó vásárra. — A MÁJUS ELSEJE előtti napekban adnak át Kecskés­csárdán egy új, napi 1000 liter összegyűjtésére, hűtésére al­kalma« korszerűen berendezett téjesarnokot. — 106 VAGON kenyérgabo­na átadására kötöttek szerző­dést a ceglédi termelőszövetke­zetek a Terményforgalmi Vál­lalattal a tavalyi 40 vagonnal szemben. A szerkesztő üzeni B. Jánosnénak: Ha baromfit akar nevelni, az udvaron a saját költségén kell olyan ke­rítést készítenie, hogy a ház­tulajdonos, vagy más lakótár­sak kertjét a baromfiak ne rongálhassák. A kerítésre for­dított összeget a lakbérből nem vonhatja le. Licsák Ilonka és Berta József áp­rilis 17-én délután fél 5 órakot tartják esküvőjüket a rom. kát. plébánia templomban. Ez úton mondunk hálás köszönetét az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a 47. Húsbolt, a Húsipari Vállalat vezetőségének és dolgo­zóinak, munkatársainak és mind­azoknak, akik felejthetetlen jó fér­jem és édesapám: Bogdán István elhunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, özv. Bogdán Istvánná és fia. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó feleségem, szerető édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk Ondók Sándorné szül.: Csényi Anna te­metésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ondók Sándor és a gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó édesapa, nagyapa és testvér, id. Kiss Ferenc temetésén megje­lentek. részvétüket nyilvánított á k sírjára koszon"'* "Irágot helyeztek. A gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszöneté mindazoknak, akik felejthetetle: emlékű édesapánk, nagyapánk dédnagyapánk: Baranyl Andrá elhunyta alkalmából részvétüké nyilvánították, a temetésén megje Ientek. sírjára koszorút, virágo helyeztek. A gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszönet a Vöröscsillag Tsz vezető« égéne és tagságának, és mindazokba akik felejthetetlen jó férjem, sz rető édesapánk, nagyapánk, dé nagyapánk és testvérünk, id. Lá gi László elhunyta alkalmáb részvétükkel nagy bánatunkbi osztoztak, a temetésén megtele tek. sírjára koszorút, virágot h lyeztek. özv. Láng! Lászlóné ás gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszönet mindazoknak, akik felejthetetle emlékű féleségem és édesanvár Jakosits Jenőn é elhunyta alka mából részvétüket nyilvánították, temetésép megjelentek, bánatunl ban osztoztak, sírjára koszorút, v ragot helyeztek. Jakosits Jenő 1 fia. Válófélben levő feleségemért sen miféle felelősséget nem vállalói Kovács Ferenc, Cegléd. Guboi utca 3. A faszenes vasalótól az elektromos kézifúrógép gyártásáig Beszámoló a ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatról Az 1959. évben több mint egymillió forint értékű be­ruházást eszközöltünk; ezen belül az új termelési profil életrekelését kereken 500 ezer forint értékű beruházás se­gítette elő. Az elektromos kisgépgyártás megvalósítása magasfokú felműszerezettsé­get követelt meg: csupán műszerekre 132 ezer forintot fordítottunk. A beruházások közül két­ségtelenül legjelentősebb a demokratikus * Német­országból beszerzett foga­zógép, amely nélkül az elektromos kisgépek so­rozatgyártása lehetetlen, de nem marad el mögötte a saját vállalkozásban elkészített centrifugál ön­tőgép; elektromos edző­kemence, vacuumszárító berendezések, menetfú­rógép és infravörös szá­rító sem. Öntödei szakemberek sze­rint, különösen az üzemen belül előállított centrifugál öntőgép méltó elismerésre; centrifugál öntés az egész országban kevés vállalatnál történik. A centrifugál öntő­gép segítségével üzemen belül öntjük a nagyméretű kovácstűzhelyszelelő forgó­részeit. A főmérnök elvtárstól Ha­jós József főművezető veszi át a szót; — Az elektromos kézifúró­gépet és kovácstűzhelyszele- lők prototípusait a vállalat műszaki dolgozói maguk ké­szítették el, A prototípusok elkészítésének üteme ugyan nem vetekedhetett a fejlett nagyüzemekkel, de figyelem­re méltó az, hogy a jóváha­gyásra felterjesztett prototí­pusokat a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Intézet kifogás nélkül elfogadta. Nehézség, probléma a gyár­tás megindulása után is gyakran előfordult, különösen a termelési tapasztalatlanság és anyagselejt következtében; a kitűzött célt azonban így is elértük: 1959. évben már elektro­mos kisgépeket gyártott a Gépüzem és Vasöntő Vál­lalat, mégpedig 300 da­rab elektromos kézifúró­gépet, 100 darab fúró­gépállványt és 700 darab kovácstűzhelyszelelőt. A szalagfűrészgéppel együtt az elektromos kisgépek részaránya a vállalat 1959. évi termelésében el­érte a 21 százalékot és a vezető helyet foglalta el a vállalat termékei kö­zött. Ezek után kíváncsian for­dulunk dr. Skultéty János főkönyvelő elvtárs felé: —, Hogyan zárta le a gép­üzem a profilváltozás nehéz­ségeivel teli 1959-es évet? — Tudott dolog az a tény — mondotta —, hogy a pro­filváltozás átmenetileg min­den vállalatnál ellensúlyozza a termelés gazdaságosságát. A vállalat vezetősége arra törekedett, hogy a profilvál­tozás ellenére is túlteljesítse a termelési és költségvetési tervét. Ennek megvalósításá­ban jelentős szerepet ját­szott az MSZMP VII. kong­resszusára tett munkafelaján­lás, amelynek túlteljesítését a vállalat dolgozói szívügyük­nek tekintették. A vezetők és dolgozók összefogásának eredmé­nyeképpen a vállalat 1959. évi termelési tervét 101,9 százalékra teljesítette. A vállalat dolgozói az egy főre tervezett termelési értéket a felajánlott 0,5 százalék helyett 2,4 szá­zalékkal teljesítették túl. Szürkeöntödénk dolgozói felajánlották, hogy az I. negyedévi 10 százalékos se- lejtet évi átlagban 8 százalék­ra csökkentik. A felajánlás túlteljesítésének eredménye­képpen az 1959. évi átlagos öntödei selejtszázalék 6.8 százalék volt. Az 1958. évi­hez viszonyítva, csupán a se- lejtcsökkentés révén 10 ton­na vasöntvénnyel termelt többet a vállalat. Az 1959. év legszebb gaz­dasági eredménye az, hogy a veszteségtérítésre ter­vezett vállalat nyeresé­ges lett: 14 napot fizet­tünk ki a dolgozóknak nyereségrészesedés cí­mén. A kezdet nehéz volt, mert az 1959. évi helyiipari kiállí­táson a vállalat által kiállí­tott elektromos kézifúrógépek és kovácstűzhelyszelelők még mérsékelt eredményt sem értek el: ezzel szemben a lipcsei nemzetközi vásáron ugyanezek a gyártmányok ki­ugró sikert arattak: számos külföldi megrendelést kap­tunk. Azóta pedig belföldön az iparvállalatok már a kézi­fúrógépeket Budapestre szál­lító tehergépkocsi előtt sor­ban állnak. A Szovjetuniótól is kaptunk megrendelést. — Dózsa — KERESZTREJTVÉNY A gimnazisták szavalóversenye Ha ió árut akarsz vásárolni, akkor . .. folytatva vízszintes 1.« füffcjőleKes 12. és a vízszintes 41. sorokban, VÍZSZINTES SOROK: 10. Szín. 11. Győri Club. 12. Előny. 13. Női név. 15. Folyadék. 16. Fel- üsrvelet. 17. Folyóvízen vezet át. 18. L. T. T. 19. Dél-ázsiai. 21. Jó- tékonvkodik. 23. A. i. D. 24. Ilyen pengő is volt. 26. Haszontalan holmi. 28. Indulatszó. 30. Kor.iel- ző. 31. Isrv ió a kávé. 34. varrv, vagv nálla? 35. Rési súlymérték. 37. E. G. 38. A 37 szám fordí­tottja. 40. V. E. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. As- ványolajforealmt Vállalat. 3. Nyá­ron sokat fogyasztunk belőle. 4. Ákos eevik fele. 5. Fém. 6. Or­szágos Takarék. 7. Román nénz. 8. Török rang. 9. Azonos mással­hangzók. 14. Folyó. 15. L. I. A. 17. Azonos a vízsz. 17-tel. 20. Ebéd franciául (fonetikusan!. 22. Cica egyes helv^k^n 23. Fontos szer­vünk. 26. Üzenete. 27. Kötőszó. 29.... mint a gonoszok. 31. Meg­3 védelmez. 32. Kettősbetű. 33. NagvJ Lajos. 36. Szabó teszi a vászon- j ' nal. 39. Szám. 41. Tas. 42. Azonos ^ mássalhangzók. 43. J. K. 44. A. E. 45. Rae. ^ í KERESZTREJTVÉNYHEZ $ A KÉRDÉSEK ,< 1. Hánv holdon vet kukoricát /, ikersorosan a Kossuth Termelő-$ szövetkezet? 4 V 2. Melyik földművesszövetkezeti $ boltban van bevezetve a házhoz- ^ szállítás és mennyit kell érte fi-í zetní? J 3. Hány hold földet munkáltak £ meg a gépállomás dolgozói az^ április l-től 10-iar tartó dekádban? $ 9 4. Hánv vásárral egybekötött; kiállítást tartott ebben az évben í a földművesszövetkezet? 5. Melvik Özem segít az Alkot- j mánv Termelőszövetkezetnek ba- í romfi férőhely éoftésében? S. A Nemzeti Színház melyik í művésze ceglédi származású? r „Mert minden embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban, S akinek nagyon szép lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.” (Babits) Nemzeti vagy politikai ün­nepek előtt néhány nappal csörög a telefon a gimnázium igazgatói irodájában. Kérünk egy szavaló diákot vasárnap este hatra a kultúr- házba. Keressenek valami jó verset!.., Hogy kit küldje­nek? ... Mindegy... Jó le­gyen! ... A magyar szakos tanárok a homlokukat ráncolják. Kevés a szavaló. Nincs szavaló. Azaz, hogy itt van Sebe János. Iga­zán kiváló. De őt sem lehet mindig háborgatni. Érettsé­gire készül. Dehát nincs mit tenni. Sebe János engedelme­sen ballag vasárnap este hatra a kultúrházba, hóna alatt egy verseskötettel... Eddig így volt. Nem volt szavaló. De nemigen gondol­tunk arra, hogy mit is kellene tennünk, hogy legyen. Hogy a szavalást is tanítani kell. A hajlam magában nem elég. Ezt az igazságot idézte fel az ősszel Velkey Imre, a gimná­zium magyar szakos tanára. Megszervezte a szavalókört, foglalkozni kezdett azokkal, akik kedvet éreznek a vers­mondáshoz. A szerdán este rendezett szavalóverseny munkája ered­ményességét tanúsította. A művelődési ház emeleti ter­mében tartottuk a versenyt, az irodalombarát kör tagjai­nak jelenlétében. Tizenöt gimnáziumi tanuló vett részt. Az eredmény a vártnál is sokkal jobb volt. Öröm volt végighallgatni a számokat. Jobbnál jobb szavalatokat hal­lottunk. Az első helyezést Vörös Ju­dit harmadik osztályos tanuló\ érte el. Sebe János mellett eddig is ő tevékenykedett leg­inkább ezen a téren. A jelen alkalommal önmagát is fe­lülmúlta. Nagyon intelligen­sen, nagyon szépen adta elő a kiválasztott költeményeket. A jelenlevők — csaknem szá­zan hallgatták végig a szava­latokat — lelkes tapssal fo­gadták a számait. A szép vetélkedés második helyezettjét, Varga Klárát ed­dig nem ismertük erről az ol­daláról. A bíráló bizottságnak nehéz volt eldönteni, hogy őt vagy Vörös Jutkát mondja ki elsőnek. Puskin Anyeginjéből Tatjána levelét meglepően finom árnyalással, jó hang­súllyal, fiatal lánynál szokat­lanul mély értelmi és termé­szetesen érzelmi átéléssel mondta el. Fellépése, arcjá­téka igazi színművészi haj­lamról tanúskodott. A harmadik helyezésen Lé­vai Csilla második és Koller Eszter harmadik osztályos ta­nulók osztozkodnak. Lévai Csilla a Budai Ilona című népballadát, Koller Eszter Arany: A velszi bárdok című versét választotta. Mindkettő­jük előadása a jelenlevők nagy tetszésére talált. Jók voltak még: Nyulászi Gábor, Vörös Gabriella, Bene Sándor és Szabó Ildikó. 'Szép reményekre jogosít több első osztályos tanuló, akiknek gyakorlatra kell még szert tenniök. A bíráló bizottságban Vel­key Imrén kívül dr. Králik Sándorné, dr. Bagóczky La­jos, Szálkái Miklós és Sebe János vettek részt. Köszönet illeti őket lelkes közreműkö­désükért Békési László gim­náziumi tamdóval együtt, aki a versenyt megelőző beveze­tőt mondta. Farkas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom