Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÄRA 50 FILLER i960. ÁPRILIS 15. FENTEK — ........ í I .. ‘-------­I V. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Forró szeretettel fogadta Budapest népe dr. Szukarno indonéz köztársasági elnököt Megérkezés után, a repülőtéren — Amott olvasom a feliratot — és bocsássanak meg, ha a kiejtésem nem helyes -— éljen az indonéz—magyar barátság! (Nagy taps.) De szerencsére ott áll ennek a magyar mondat­nak a fordítása is: hidup per- sahabatan Hongaria—Indone­sia. És azért jöttem ide, hogy megszilárdítsam ezt a barátsá­got. Amott pedig azt olvasom: Szukarno elnököt. Ez azt hi­szem, én vagyok (derültség, taps), presiden Sukarno. Előt­te pedig ott áll: üdvözöljük kedves vendégünket. Most ol­vasom ennek a fordítását a mi nyelvünkön. Selamat datang tani tertjinta presiden Szu­karno. Tertjínta annyit jelent: szeretett. Igen, magyar bará­taim, ha valóban szerettek en­gem, ne hívjatok kegyelmes el­nök úrnak, vagy Szukarno el­nök úrnak. Ha én Indonézia elnöke vagyok, ez azért van, mert népein így akarja- Népem nélkül semmi sem vagyok. Népem nélkül én csak egy ember vagyok a sok közül. Ezért kérem, ne hívjanak Szu- (Folytatás a 2. oldalon.) VÉGET ÉRT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA JUBILEUMI NAGYGYŰLÉSE Dobi István és Kállai Gyula elvtársak beszéde A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ün­nepélyes keretek között feje­ződött be tegnap az Akadé­mia átszervezésének tízéves jubileuma alkalmából rende­zett nagygyűlés. A záróközgyűlésen Rusz­nyák István, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke méltatta a nagygyűlés mun­káját, majd Kállai Gyula elvtárs tolmácsolta a párt és a kormány meleg baráti üd­vözletét. Hangsúlyozta, hogy az 1949-ben újjászerve­zett Magyar Tudományos Akadémia sikeresen járul hozzá az ország gazdasági és kulturális felemelkedé­séhez. A megváltozott társadalmi körülmények mérhetetlen tu­dományos energiát szabadí­tottak fel, a tudomány nagy előrelendülését eredményez­ték. Elmondotta, hogy az el­múlt tizenöt évben 95 új tu­dományos kutatóintézetet hoz­tak létre, s ma Í21 intézetben folytatnak tudományos ku­tatómunkát. A kutatók szá­ma az 1953-as 2500 főről 4600- ra emelkedett. Évről évre nö­vekszik a kutatásokra fordí­tott pénzösszeg is; erre a célra tavaly 677 millió forin­tot költöttünk. A tudomány eredményeinek gyakorlati al­kalmazását elősegíti az a tény, hogy az idősebb és fiatalabb kutatókból olyan egysé­ges tudósgárda alakult ki, amely élethivatásának tekinti a nép tudományos szolgálatát és szövetségre lép a szocia­lizmus vezető erejével, a ma­gyar munkásosztállyal. — Népünk — mondotta Kállai elvtárs — meleg sze­retettel és büszkeséggel néz tudósaira. Azt kéri tőlük, hogy munkájukban legyenek bátrak, igényesek és nagy- ratörők. Ismerjék meg a világ legjobb tudományos eredményeit, dolgoztának szorgalmasan, öregbítsék to­vább a magyar tudomány hír­nevét. Ezután Dobi István elvtárs az Elnöki Tanács nevében kö­szöntötte az akadémiai nagy­gyűlés résztvevőit. A többi között ezeket mondotta: — A Magyar Tudományos Akadémiának a hazai tudo­mány fejlesztése érdekében kifejtett eredményes tevé­kenységét a párt és a kor­mányzat az ország erejéhez mérten mindenkor támogatta. Az akadémiai dolgozók közül 125-en Kossuth- díjban és 274-en külön­böző kormánykitüntetés­ben részesültek. A párt és a kormány bízik abban, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia keretében dolgozó tudósok tudományos munkájukkal az eddigieknél is hathatósabban segítik mindannyiunk közös ügyét, a szocializmus teljes felépülését hazánkban — mondotta Dobi István, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit. A Magyar Tudományos Aka­démia újjászervezésének 10. évfordulója alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntették ki Man- ninger Rezső és Vadász Ele­mér akadémikusokat. Munka Érdemrendet kapott Babies Antal, Bognár Géza, Erdei- Grúz Tibor, Erdei László, Ha­jós György, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos. Somos András, Straub F. Brúnó, Szabó Imre és Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, Rajka Ödön, az Akadémia levelező tagja, Ber- náth György, az Akadémiai Kiadó igazgatója és Erdős Pé­ter, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusa. Dr. Szukarno. az Indonéz Köztársaság elnöke, Dobi Ist­vánnak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meg­hívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érke­zeit. Az elnök kíséretében ha­zánkba látogatott dr. Suband- rio külügyminiszter, dr. Su­harto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinetfőnöke is. Szukarno elnök repülőgépe a határtól a magyar légierő lökhajtásos vadászgépeinek díszkíséretében érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre. Az ünnepien feldíszített repülő­téren mintegy tizenötezer fő-' városi dolgozó gyűlt össze az indonéz államfő fogadására. A repülőtér épületén indonéz és magyar lobogók lengtek, közöttük üdvözlő feliratok az indonéz és a magyar nép ba­rátságát, Szukarno elnököt él­tették. Az Indonéz Köztársaság el­nökének fogadására a repülő­téren megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyette­sei, Apró Antal és Kállai Gyula, a kormány első elnök- helyettesei, Benke Valéria, Czottner Sándor, dr. Do- lescliall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Fe­renc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek. Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánná, az országgyűlés al- elnöke, Veres József, Buda­pest Főváros Tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál B. M. Diah, az Indonéz Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek ve­zetői és számos tagja. Szukarno elnök repülőgépe pár perccel háromnegyed négy előtt jelent meg a repülőtér fölött, s miközben leszállt, a kísérő magyar vadászgépek tiszteletkört írtak le. A repülőgépből kiszálló el­nököt és kíséretét a magyar állami vezetők üdvözölték. Díszjel harsant, majd a dísz­őrség parancsnoka jelentést tett az indonéz elnöknek. Felhangzott az indonéz és a magyar himnusz, miközben tizenkét ágyú 21 össztüze üdvözölte Szukarno elnököt. Az Indonéz Köztársaság el­nöke ezután Dobi István társaságában ellépett a dísz- őrség sorfala előtt és köszön­A Fővárosi Kaffka Mar­git leányotthon úttörői vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Szukarno el­nöknek ezután bemutatták a fogadására megjelent vezető személyiségeket, a diplomáciai testület tagjait, majd a Bu­dapesten tanuló indonéz diá­Üzemszervezési tapasztalatcsere és bemutató Cegléden Vágsellyei István professzor előadása tötte azt. kok üdvözölték őt. Dobi István beszéde Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke lépett ezután a mikro­fon elé, s a következőket mondotta: Elnök úr! Tisztelt vendé­geink! Kedves barátaink! Engedjék meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a magyar nép nevében igaz barátsággal és szeretettel kö­szöntsem önöket hazánkba érkezésünk alkalmából. Nagy megtiszteltetés és öröm ssámunkra, hogy Ázsia igen jelentős or­szágának, az Indonéz Köztársaságnak kimagasló tekintélyű vezetője, Szu­karno elnök úr eleget tett meghívásunknak és ellátogatott országunkba. Népünk jól ismeri és rend­kívül nagyra becsüli az indo­néz nép hősies függetlenségi harcát. Mindannyian tudjuk, hogy Indonézia függetlenné válása történelmi jelentőségű. Ismerjük és nagyra értékel­jük a független Indonézia külpolitikai törekvéseit. a nemzetközi kapcsolatok ala­kítása és fejlesztése tekinte­tében vallott elveit, minde­nekelőtt a világbéke megszi­lárdítása és tartóssá tétele ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seit. Biztosíthatom elnök urat, valamennyi kedves vendégün­ket, hogy a Magyar Népköztársaság kormányát js az a cél ve­zérli, hogy erejéhez mér­ten erősítse a népek kö­zötti barátságot, hozzá­járuljon a világbéke meg­őrzéséhez. E törekvések szellemében kor­mányunk és népünk őszinte örömmel üdvözli, hogy az or­szágaink közötti kapcsolatok barátiak és egyré mélyülnek. Meggyőződésem, hogy elnök úr, mostani magyarországi lá­togatása méginkább hozzá­járul ahhoz, hogy e baráti kapcsolatok tovább erősödje­nek és sokoldalúbbá váljanak. Kedves vendégeink! Őszinte, jó barátaik házának küszöbét lépték át akkor, ami­kor hazánk földjére léptek. Megtisztelő látogatásuk al­kalmat ad önöknek arra, hogy jobban megismerjék népün­ket, az országunkban folyó építő munkát. Közvetlenül is tapasztalhatják majd, hogy né­pünk a legőszintébb baráti ér­zéseket táplálja az önök népe iránt. Kívánom önnek, elnök úr és valamennyi munkatársának, hogy magyarországi tartózko­dásuk során érezzék jól magu­kat és élvezzék a magyar nép vendégszeretetét. Éljen a világbékéért küzdő népek összefogása! Éljen az indonéz és a ma­gyar nép barátsága! Dobi István nagy tapssal fogadott beszédére Szukarno I elnök angolul válaszolt: Dr. Szukarno válasza — Elnök úr! Kegyelmes uraim! Barátaim, elvtársak! Mindenekelőtt hadd fejezzem ki. köszönetemet az elnök úr--' nak a meghívásért. Nagyon hálás vagyok a kedves fogad­tatásért és a hozzám' intézett' baráti szavaiért. Nehezen ta- lájok,szavakat arra. hogy ki­fejezzem a hála érzését, mivel nem anyanyelvemen beszélek. Az érzéseket kifejezhetjük gesztussal, szavakkal, amelyek sokszor nem fejezik ki érzé­seinket. Immár másod ízben • vagyok ezen a repülőtéren. Egy évvel ezelőtt csupán né­hány óráig tartózkodtam itt. Most, másod ízben kifeje­zetten azzal a szándékkal jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz és a magyar nép barátságának erősíté­séhez. Pest, Nógrád, Bács-Kiskun és Heves megye termelőszö­vetkezeti elnökei részére üzemszervezési tapasztalatcse­rét és bemutatót tartottak tegnap a Földművelésügyi Minisztérium és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak rendezésében Cegléden. A kora reggeli órákban Ra- dossza Miklós elvtárs, a Dó­zsa Népe Tsz elnöke a járási kultúrotthonban üdvözölte a megjelent vendégeket, majd Vágsellyei István, a gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékének pro­fesszora tartott előadást a nagyüzemi táblák he­lyes kialakításáról, a cél­szerű vetésforgó megszer­vezéséről és a helyes munkaerőgazdálkodásról. Vágsellyei professzor előadá­sának bevezetéseként elmon­dotta: azzal, hogy sok egyéni parcellát egy-egy közös táb­lába vonnak össze, még nem biztos, hogy megteremtődtek a kellő feltételek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A nagyüzemi táblák kialakításánál számta­lan fontos tényezőt figyelem­be kell venni: az éghajlati, a domborzati és a közgazdasági viszonyokat. Nem lebecsülen­dő fontosságú a meglevő, il­letve a kiépítésre kerülő út­hálózat sem. A tapasztalatok szerint arra kell törekedni, hogy megfelelő útviszonyokat teremtsenek, mert így a fo­gaterő helyett minél nagyobb mértékben igénybe vehetik a gépi vontatást. A másik fon­tos feladat, hogy az utakat úgy építsék meg: minél rövi- debb úttal lehetőleg minél több tábla megközelíthető le­gyen. A helyes vetésforgó kialakí­tásánál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a vetésforgóba vont sza­kaszok kevés eltéréssel hasonló nagyságnak le­gyenek. Az egyforma minőségű földek egy vetésforgóba kerüljenek, A vetésforgó és a vetésterv készítésénél ügyelni kell arra, hogy a földterület mintegy ötven százalékán áruterme­lést, a másik ötven százalé­kán pedig takarmányterme­lést folytassanak a termelő- szövetkezetek. Az árutermelés kialakításánál fontos szerep hárul a zöldségtermelésre. Általános tapasztalat azonban, hogy a termelőszövetkezetek arra törekednek, minél több­féle zöldségfélét termeljenek. Jó néhány tsz aránylag kis területű kertészetében 15—17 féle zöldségfélét is termel. Ez az oka annak, hogy a nagy erőfeszítések ellenére is pró­bálkozásuk eredménytelen marad. Sokkal helyesebb, ha ter­melőszövetkezetek kerté­szetükben csak három­négyféle növényt termel­nek, éghajlati és talajtani viszonyaiknak, valamint munkacrőellátottságuknak megfelelően. A tákármánytermelés terve­zésénél azt kell szem előtt tar­tani, hogy az egységnyi terü­leten minél több takarmányt termeljenek a termelőszövet­kezetek. A takarmánytermő terület növelése ugyanis más növények rovására nem lehet­séges. A legtöbb takarmányt — keményítő értékben számol­va — a kukorica és a silóku­korica adja. A tavaszi vetésű takarmánynövények rovására Magyar pártküldöttség utazott a Belga Kommunista Párt tizenharmadik kongresszusára Csütörtökön a Belga Kom­munista Párt tizenharmadik kongresszusára Brüsszelbe utazott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Lajti Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget Hol­la? Imre. az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője búcsúztatta. növeljék a termelőszövetkeze­tek a kukorica és a silókukori­ca vetésterületét. A takar­mánytermelés kialakításánál figyelembe kell venni a meg­termelt emészthető fehérje és a megtermelt keményítő ará­nyát. Jelenleg ez a termelőszö­vetkezeteknél 1:10, illetve 1:12. Ezen az arányon „szűkíteni“ ajánlatos úgy, hogy az 1:7 le­gyen, ami a kellő mennyiségű pillangós takarmányok terme­lésével lehetséges. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek szántóterületük 15—16 szá­zalékán termeljenek pil­langós takarmányt, főleg lucernát. Vágsellyei István profesz- szor előadásában foglalkozott a munkaerőmérleg és a mun­kaerőgazdálkodás jelentőségé­vel is. A gazdálkodás kialakí­tásánál arra törekedjenek a termelőszövetkezeti vezetők, hogy szüntessék meg a tavaszi, a óvári és az őszi munkacsú- cs'-kat. A munkaerősazdálko- dasbar rendkívül fontos: a brigádok részére állandó munkaterületet jelöljenek ki, s biztosítsák azt, hogy a brigádokon belül a sze­mélyek ne változzanak, továbbá a tagok részére ren­delkezésre álljanak a szüksé­ges gazdasági felszerelések. A brigádoknak munkacsapatokra való felosztásánál vegyék fi­gyelembe a termelőszövetke­zeti vezetők, hogy a munkacsa­patokat egy-egy munkafolya­mat elvégzésére szervezzék. A munkacsapat tagjait rendsze­resen tájékoztassák a követke­ző munkafolyamatokról. A tapasztalatcsere részvevői Vágsellyei István professzor előadása után megtekintették a ceglédi Dózsa Népe Tsz gazdasá­gát, különösen az istállók és a magtár gépesítését, a szántóföldi növényterme­lés képesítését és a vetés­forgó kialakítását, majd ismét a járási kultúrott­honban gyülekeztek. ahol megvitatták a tapasztalatcsere és a bemutató tanulságait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom