Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
MONOR® VIDÉKE Két tehetséges fiatalember • A PEST MECYEJ HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • II. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 19ö0. ÁPRILIS 13. SZERDA Az MSZMP járási v. b. közleménye I960. április 7-én megtartott ülésén az MSZMP járási v. b. napirendre tűzte és megvitatta a Mnnor és vidéke egy év alatt végzett munkáját. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a lap ebben az időszakban sokat fejlődött, tartalmi munkája állandóan javult, az olvasók megszerették, a járási vezető szerveknek sok hasznos segítséget nyújtott. A lap helyes irányban fejlődik, ezen az úton kell tovább haladnia. Többet és jobban kell azonban foglalkozni a lapban a mező- gazdaság szocialista átalakításának, a termelőszövetkezetek megszilárdításának napi kérdéseivel. a tsz-pártsz?rvezetek munkájával. Többet kell foglalkozni a járás legnagyobb községének, Vecsésnek életével, problémáival is. A v. b. megfelelő határozatokat hozott a lap munkájának segítése érdekében. A lap szerkesztésében kifejtett tevékenységéért a v. b. dicséretben és könyvjutalomban részesítette Radványi Barna elvtársat, a lap szerkesztőjét; a szerkesztő bizottság aktív tagjait; Biaskó Mihály, Fiilöp Károly, Gyenes József. Ilörömpő Jenő, Kozák Sándorné. Szűcs Dénes és Vadász Józseíné elvtársakat; valamint a legszorgalmasabb munkatársakat: Mészáros Jm- rét. Furuglyás Gézát, Kalotay Gábort, Tarró Józsefet. örömmel vette tudomásul aj v. b.. hogy a lapterjesztés j munkája is megjavult a já- í rásban. s az elmúlt évihez j viszonyítva mintegy 130 százalékkal megnövekedett az eladott példányszám. Ezért a v. b. ezúton fejezi ki köszönetét és elismerését a posta- hivatali vezetőknek, hírlap- felelősöknek és kézbesítőknek, külön kiemelve a monoriakat és gyümrőieket, akik e téren a legszebb eredményeket érték el. Látogatás a péteri Rákóczi Tsz-ben A vonattól autóbusz visz a falu felé. Az út két oldalán szántóföldek. A vonatról jövők beszélgetnek. — Ugyan mit palántázhat- tak már ki? A szántás is szép... A majorba a munkanap végére érkezünk. Az elnök is, a mezőgazdász is hazakészül. A 71 éves Gutái János bácsival, a szőlészeti brigádvezetővel, a tsz párttitkárával beszélgetünk. — Sok a munka a szőlőben, nyitunk, metszünk. Naponta 10—15 ember' dolgozik a brigádban. Még nem ismerjük ki magunkat a sok 100— 200 négyszögöles parcella között. Az első nap 11 tag 7290 folyómétert nyitott ki. Csak az a baj, hogy mindig mások jönnek ... Mások meg egyáltalán fel sem veszik a munkát. Paputft Mihállyal is többször beszéltem. Hrutka Mihály csak 61 éves, a háztáji földet kimérette magának, de dolgozni még nem volt. — Tudják-e a tagok, menynyi munkaegység jár az elvégzett munka után? — Azért jöttem be az irodára ma, hogy megbeszéljem az elnökkel, mennyit írjak a födésért, nyitásért, kunyhó- készitésért. A lugasmetszés nincs benne a munkaegységkönyvben, de megfigyeltem, hogy két ember metszi a lugast annyi idő alatt, mint a szőlősort egy ember. Hornyuk Mihály bácsi vetőmag ügyben jött. — Lemorzsoltam a 65 kg kukoricát, de burgonyám nem termett. — Burgonya vetőgumó helyett is adjon be kukoricát Mihály bácsi — mondja az elnök. — Nem lehet azt. Két hízót akarok szerződni, kell azoknak is a takarmány. Végül megegyeznek; a 65 kg morzsolt kukoricához még 50 kg csöves kukoricát tesz Hor- nyák bácsi. A tehenészetben 27 tehén közül 22 naponta 170 liter tejet ad. Szépek a borjak is. Kettőt mesterségesen nevelnek. — A mesterségesen nevelt jószággal kevesebb baj van — szól fejős közben Békési János, a gondozójuk. — Csak ne fogyna úgy a takarmány. Kevés a silónk. A kukoricaszár is elfogyott. Mi az ősszel majdnem mindent felszántottunk. Nincs a határban egy szál se — veszi át a szót Hunka János. Távozóban a kapuban az éjjeliőrrel találkozunk — jön, hogy vigyázzon a közös tulajdonra. Sz. D. Felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére Gyomron is szép kiállítást rendeztek. Itt a Gyömrői Sütőipari Vállalat ötletes, szemléltető anyaggal vívta ki a látogatók elismerését. A vállalatról itt csak a legfőbb szemléltető dokumentumokat láthattuk. Sokminden még kimaradt. Vegyük csak sorba. Az 1953. október 1-től, az alakulás pillanatától eltelt időszak alatt a vállalat több nehézségen, átszervezésen, valamint leválasztáson esett át. Jelenlegi feladatát: a monori járás 83 ezer lélekszámú lakosságának pékáruval való ellátását teljes egészében biztosítja. Járásunk 18 községet naponta friss áruval elégíti ki. A vállalatnak 22 termelő egysége van, melyek közül több már korszerűtlen. Ilyen például a vecsési 1.3. számú termelőegység, amely múlt év júliusában beomlott s az még a mai napig sem volt felújítható, mivel a rendelkezésre álló helyiségek a korszerűsítést. gépesítést nem teszik lehetővé. A vállalat 1959-ben elért forgalma: 21572 030 Ft volt, amely az 195S. évihez viszonyítva: 100,9 százaléknak felel meg. A kenyértermelés 50 306 q-ról 1959-ben 61587 q-ra emelkedett. Néhány szám a fejlődésről: 1959-ben 1 db dagasztógépet vásároltak (öt csészével) 41 900 Ft értékben. Felújítottak l db tehergépkocsit: 39 ^ ezer Ft értékben. Néhány da- z easztúgépen végzett felújítás j értéke: 35 ezer Ft. Közpon- ^ ti raktár korszerűsítése: 4G ezer Ft. Háromvagcnos szén- ^ raktár korszerűsítése: 44 ezer ^ Ft. Központi raktár építése: íj 42 ezer Ft. I í y A vállalat életében egyik j legsikeresebb szervezés a ^ múlt évi kongresszusi mun- íj kaverseny volt. Termelési ér- íj tekezleten történt - ■ ■ • ' lások összegezése: any: _ ségeknál 42 ezer. munkabé- íj reknél 25 ezer Ft megtakg- í, rítást vállaltak. Ezzel szem- ’{< ben \ az elért megtakarítás: íj anyagköltségekné-l 135 ezer, íj munkabéreknél 11 ezer íf és egyéb költségeknél 52 (j ezer Ft volt. Államunk nemcsak megbe- ^ csüli, de jutalmazza is a ^ munkaversenyben jó ered- í. ményt elért dolgozókat. így \ a vállalatnál is 1959-ben az f eredményes munkaverseny íj jutalmául íj 10 munkás lett kiváló \ dolgozó és 20 dolgozó fj kapott oklevelet, s ezzel 'j együtt pénzjutalmat. A műszaki fejlesztés ered- íj menyeként eljutottak oda, íj hogy az elmúlt éviién csak 1 íj baleseti sérülés volt. í í Szombaton ünnepeltelt a 'j Gyömrői Sütőipari Vállalat ^ dolgozói. Gyomron, a kultúr- fj otthonban osztották ki szí 1959. évi n ye rés ég részesed ést, ^ amely kb kilencnapi munka- fj bérnek megfelelő összeg volt. f - BM - \ í .vére figyelhettünk fel a felszabadulási kulturális szemlére pályázatot beküldők között: a Bak-testvérekre. A 21 éves Imre a Képző- i művészeti Főiskola hallgató- ■ ja. A Bakaruhában cimű £ filmhez készített plakáttervé- , ^ vei a legutóbbi országos pla- ff kátkiállításon is szerepelt. 1 Öccse. Sándor, 18 éves, érettségire készül. Gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan a fényképész-szakmát is kitanulta. Terve, vágya: fotóriporter szeretne lenni. Mindketten a .syömrői KISZ- szervezeí tagjai, Sándor úttörővezető is. A többit •— mondják el a képek. Bak Imre: Borús délután Bak Imre: Plakáiterv Bak Sándor: Nagyanyám BUDAI NAGY-ANTAL A Vecsési Földmüvesszövet- kezet színjátszó csoportja április 4-én ünnepi előadás keretében mutatta be Koós Károly színművét a helyi művelődési otthonban. Az előadáson megjelent Szíjjártó Lajos elvtárs, a járási tanács vb-elnöke és Sásdy Jenő rendező, a MÉSZÖV kulturális ügyeinek referense. A látottak alapján megállapíthatjuk: az országos viszonylatban is az elsők között szá- montartott kitűnő együttes, újabb nehéz feladatot oldott meg. A címszereplő id. Hrachovina Lajos, valamint a Be- se Anna alakját megformáló Saári Erzsébet, nagyvonalú alakítást nyújtott. Kettőjük Az idős magterniesztő Mi lehetett a bűne? vajon ennek a lsét kacsának, akik — a fénykép tanúsága szerint — éppen a rendőrségről sétálnak kifelé. Bánatos járásuk arra vall, hogy igen főbenjáró bűnük lehet... (Kalotay Gábor felvétele) Csendes, halk szavú, mosolygós ember Gáspár Sándor előadó, az OVEF monori faj- tamegállapító telepének Sándor bácsija. 40 évi megszakítás nélküli szolgálat után most nyugdíjba megy. — Nem mondtam végleg búcsút, csak átadom helyemet ! a fiataloknak. Nyolcévi kato- ! nai szolgálat után, 1920. január 19-én léptem át először : a Monori Mag kapuján. Ak- I kor még csak a lovakat bíz- | ták rám. Később. 1926-tól \ kezdtem járni a gazdaságokat j és „bonitáltam”, ellenőriztem j a magtermesztő parcellákat. I Télen meg kapuskodtam vagy j a raktár vezetését bízták rám, i mikor hová kellett ember. A | felszabadulás in a munkahelyemen ért. Harmadmagam- mal dolgoztam a tisztítótelepen a vöröshadseregnek. Aki végigélte az olasz frontot és hadifogságot, az nem szaladt a pincékbe. Az üzemi bizottság tagjaként az én feladatom is volt az üzem megindítása. Vetőmagot, traktort és vetőgépet adtunk kölcsön a gazdáknak, hogy ne álljon meg a magtermelés. Szüksége volt az országnak akkor is, ma is a jó vetőmagra. A háború után rögtön megkezdődött a szállítás a Szovjetunióba. népi demokratikus országokba, de nálunk vásárolt magot Dánia, Francia- ország is. Az Élelmezési Dolmögé — közel azonos osztály- f, zattal — sorakozik Kállai 1st- ff ván, Fekete Károly, Elekes ff István, ifi. Hrachovina Lajos, f Honti István. A kisebb szere- % pekben kitűnő alakítást nyúj- £ tott Tóth Zs. István, Hegedűs % László, Kiss István, Király ff István. A helyszűke miatt feli nem sorolt szereplők is jelen- f Bak Sándor: Sakkozók tösen llO ájáruUa.n, a _ előadás ^CSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXNXNXXWXXXXXXXXXXVXXXXXXXNY* sikeréhez. Az előadás után Szíjjártó Lajos elvtárs a következő nyilatkozatot tette: — Élmény volt számomra az előadás, sajnálhatják azok, akik nem látták. Ez a színjátszó csoport megérdemel minden dicséretet, mert művészetük már túlnőtt a műkedvelői színvonalon. Befejezésül megemlítjük, hogy az előadási Kiss István, idős Hrachovina Lajos és Fekete Károly rendezték, igen jól. (Fekete) HEJ, TE PUSKA... gozók Szakszervezetét én alakítottam meg 45-ben Mono- ron. Két évig voltam tagja a közellátási bizottságnak, hej, de sokat harcoltam a monori dolgozók kenyér-, liszt- meg cukor-pótjegyeiért. Szép idők voltak azok — emlékezik vissza Sándor bácsi. Az emléklapokat, okleveleket nézegetjük, meg a nagy kerámiaszarvast, amelyre a bensőséges búcsúztatáskor munkatársai írták emlékül neveiket. A falon függő emléklapra ezt írták 1955-ben: Gáspár Sándornak, a felszabadulás 10. évfordulójára, a szocializmus érdekében kifejtett lelkes munkájáért. Szöcs Dénes Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a muukás- őrsór monori járási narancsnok- noksága lövés zversenyre hívta ki a rendőrka pitányságot és a kiegészítő parancsnokságot. A lövészverseny március 29-én volt. A három fegyveres testület leg- iobb céllövészeiből alakult sorfal előtt Kovács József százados elvtárs emlékezett meg az évfordulóról és ismertette a verseny szabályait. Utána megdördültek a pisztolyok, maid kelepelni kezdtek a géppisztolyok is. Szép eredmények születtek. A három fegyveres testület tagjai bebizonyítotversenyen, hogy a nép államának készek a megyédéták a haza, sére. Eredmények. Pisztolyból: 1. Petz Ádám (munkásőrség), 2. Romházi László (munkásőrség), 3. Varga Károly (kiegészítő). Géppisztolyból: 1. Trepák István (rendőrség). 2. Kovács József (munkásőrség), 3. Kosa István (rendőrség). Az eredményesen szereplő elvtársak nagy örömmel vették át a jutalmakat. Az eredményes verseny után a munkásőrség részvevő tagjainak ajkán vidáman csendült fel kedves daluk: „Hej, te puska, nuska vagy ...” _ M — E NGESZTELŐ HANGÚ LEVÉL a gyömrőiKISZ-szervezet katonafiaihoz, arról: miért is késik a posta... Drága Barátaink! Tudom én, magam emlékezetéből, milyen kedves öröm a katonának, ha levelet kap hazulról: családtól, kedvestől, baráttól. Értem is jogos nehezteléseteket amiatt, hogy barátaitoktól, a gyömrői kiszesék- től nem kaptok választ leveleitekre. Pedig titeket nagyon érdekelne minden, ami itthon történik. Hiszen ha hazajöttök, első utatok — sokszor a családi otthont is megelőzve — az ifjúsági otthonba vezet... Erezzük, tudjuk mi is ezt, mozgolódik is igen sokszor emiatt a lelkiismeretünk. Bó- dis Jancsi barátom az. aki ezt leginkább szóváteszi. Ilyenkor megszületnek a szent, nagy fogadalmak: 'írni fogunk! A lány kör el is határozta, egy összejövetelüknek nem is lesz más programja, mint kollektív levélírás nektek. Aztán ... Aztán mindig közbejön valami.. Valami sürgős, gyorsan elvégzendő munka. Bár úgy érezzük, hogy mostanában csak „félgőzzel“ dolgozunk, -napjaink programja mégis általában úgy alakul, mint például az elmúlt héten. Vasárnap a járási kulturális szemlén voltunk Monoron, hétfőn részt vettünk a helyi felszabadulási ünnepségeken. Kedden politikai oktatást tartottunk, csütörtökön vezetőségi ülést, pénteken ünnepi taggyűlést. (Most osztottuk ki az Ifjúság a szocializmusért próba jelvényeit. ötvennégyen szereztük meg!) Szombaton pedig .,. Hát erről, a szombatról, külön kell írni. Sok különféle, kedves ünnepség lezajlott már az elmúlt három esztendő alatt a mi otthonunkban, nem egynek ti magatok is részesei i'oltatok. De ilyen ünnepségei: kiszisla eljegyzést, először lát- tak-hallottak az öreg falak. Megkapó volt a pillanat, amikor a mi drága ifjú barátunk, Klics Gyula keresetlen Szávákká1 kérte a szülök, s az elvtársak, barátok beleegyezését ahhoz, hogy eljegyezhesse szépen szavaló, kedves-ügyes kiszista lányunkat: Füstös Marikát. Mi készséggel, örömmel adtuk meg a beleegyezést, s elborítottuk őket virággal, ajándékkal, jókívánsággal, szeretettel. Hiszen olyan szépek, kedvesek, f iatalok, úgy megérdemlik a boldogságot... Gondolom, ti, családunk távollevő tagjai, egyetértetej- ebben velünk... Hát, látjátok, minden nap hoz örömet, gondot. Arvay Tomi éppen most jár oda Vöröslődön, a nyári táborozás színhelyét megszemlélni, készülnek a haditervek a tavaszi kapálások gyors, ügyes lebonyolítására (10 hold kukoricát vállaltunk fel a tsz-től!) és az otthon nyári renoválására... Ezek miatt nem írunk, s nem azért, mintha elfeledtünk volna benneteket. Számontartunk, visszavárunk mindannyiatokat! Kívánok nektek erőt, jó egészséget. katonaszerencsét, kiszista jé munkát, a magam, s a drága kiszista család nevében: Radványi Barna Ami a kiállításba már nem fért bele
