Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

VÁCI MAP Készülődés április 4-re • A P EST M E G Y E 1 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM. 24. SZÁM I960. MÁRCIUS 22. KEDD A „Szakma ifjú mestere66 mozgalom néhány váci tapasztalatáról Ipari fejlődésünk egyik fel­tétele, hogy magas műszaki képzettséggel rendelkező dol­gozók álljanak a termelés min­den posztján. A szocialista ipar színvonalának állandó emeléséhez tehát elengedhe­tetlenül szükséges mind el­méleti, mind gyakorlati téren a szakmai tudás továbbfejlesz­tése. Az immár országossá te­rebélyesedett „Szakma ifjú mestere” mozgalom ebben nyújt segítséget üzemeink fia­talsága számára. E nagyjelentőségű meg­mozdulásba Vác ifjúsága is bekapcsolódott. Az e téren ed­dig elért eredmények számos tapasztalatot nyújtottak; eze­ket a további munka során célszerű figyelembe venni. Annak, hogy a mozgalom fontossága ellenére sem vált olyan széleskörűvé városunk­ban, mint amilyennek lennie mérnökök és közgazdászok helyi tanácsa munkájára. (Megjegyzendő, hogy sok he­lyen csak papíron létezik az FMKT. Élőbbé kell tenni ezt a nagyon fontos feladatok el­végzésére hivatott szervet!) Ugyanakkor a vállalatok ve­zetői sem karolták fel a „Szakma ifjú mestere” moz­galmat. Ne csak a KISZ és az FMKT ügye legyen ez! Fordít­sanak az üzemek gazdasági vezetői is nagyobb gondot rá, s ne csak anyagilag támogas­sák, de erkölcsileg is! Vannak olyan vállalatok, ahol a mozgalom gyakorlati része megindult; az elméleti képzés azonban nem megy. Ennek egyik oka, hogy a hely­ben összeállított vizsgakérdé­seket az illetékes iparigazgató­ság nem hagyta jóvá. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy célszerű lenne a vasipar­hoz hasonlóan minden ról. A helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően kell előírni a feltételeket. Vasipari üzemben ' gyakorlati követelményként a mozgalom­ban részvevő esztergályos ké­szíthet például mintadarabot. A vegyiparban ez természete­sen nem lehetséges. let legyen a követelmény különböző ter­melési folyamatok fogásainak elsajátítása. A mozgalmat élővé kell ten­ni. A hathónapos verseny időszakában állandóan tájé­koztassuk a részvevőket a ver­seny állásáról: ez mindenkép­pen ösztönzőleg hat a fiata­lokra. Ezzel egyidejűleg arra is nagy gondot kell fordíta­ni, hogy az elméleti okta­tás mellett tartsunk kon­zultációkat, nehogy a vizs­gaanyag meg nem értése a vizsgától elriassza a részvevőket. így kiküszö­bölhető az a hiba, hogy —- amint több üzemben is megtörtént — a jelentke­zőknek 40—50 százaléka vizsgázik csak le. Illést tartott a szakmaközi bizottság | A váci szakmaközi bízott-; ság egyre jobban összefogó ÍJ szerve lesz a városban mű- ^ ködő szakszervezeteknek, ^ mindinkább segíti Vác szer- ^ vezett dolgozóinak kulturális J és sportéletét. ^ ' Hétfőn tartott ülésükön Ko- ^ vács Béla titkár részletes be- ^ számolójában kifejtette a má- í sodiK negyedévben megvalósí­tandó főbb feladatokat. El­határozták, hogy az április 1—4-i rendezvényekre és a központi ünnepélyre mozgó­sítják a dolgozókat. Segíte­nek abban is, hogy üzemeink alvó, eseménytelen kultúr- munkája megjavuljon már a közeli hónapokban. Oktatási tervükben tanfolyamok, elő­adássorozatok beindítása sze­repel. Kidolgozták a Csányi úti székház munkaprogram­ját is, és azon iparkodnak, hogy a labdarúgó-sport túl­zott támogatása helyett más sportágak is kapjanak jelen­tősebb anyagi és erkölcsi tá­mogatást. ★ A szakmaközi bizottság — a lapunkban megjelent cikk nyo­mán — elhatározta, hogy le­hetőséget biztosít a székházon belül a nyugdíjasok klubjának létrehozására. Ezúton is ké­rik az üzemeket: adják meg nyugállományú dolgozóik név­sarát, lakcímeit, mert felkere­sik és fokozottan bevonják majd őket a székház munka- programjába. Igényelik se­ilrégüket, de ugyanakkor szó- kocási, pihenési lehetőséget is biztosítanak majd nekik. Az ED ASZ váci kirendeltségének dolgozói 31 helyen cse­rélik ki a korszerűtlen, kisfényű villanylámpákat ragyogó fényt adó, higanygőzlámpákra. Vállalásuk: a cserét április első napjára befejezik. (Fényszöv. foto, Vác) 'vV\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\W^ Sokgyermekes anya jutalmazása A „Szakma ifjú mestere cím megtisztelő és kötelezett ségeket is ró birtokosára. B csüljük meg viselőit: ez lehetővé, hogy mind szélesebb körben elterjedjen a mozga­lom és a műszaki színvonal ) emelkedésének valóban egyik előmozdítója legyen. Szűcs Mikló* Népköztársaságunk az anya- és csecsemővédelmen, családi pótlékon és a számos juttatá­son túl módot talál arra, hogy időnként megjutalmazza a többgyermekes családanyá­kat. Járásunkban legutóbb kis ünnepség keretében Kiss Sán- dorné dunakeszi lakos, nyolc­gyermekes családanya része­sült 1400 forint pénzjutalom­ban. A Kossuth Tsz tagsága törekedjék a régebbi hibák teljes felszámolására Szabó Istvánná (Forte-gyár) a „Szakma ifjú mestere” (Cserny felv.) kellene, nemcsak az egységes irányítás hiánya az oka. Hibásak a KlSZ-alapszer- vezetek is. Egyes üzemek­ben már befejeződött, máshol még el sem kezdő­dött a hathónapos ver­senyidőszak. Ez azt mutat­ja, hogy az utóbbi helye­ken nem támaszkodott a KISZ-vezetőség a fiatal iparágban megadni az egységes irányelveket az elméleti vizsga anyagához: ezzel az egységes színvo­nal is biztosítottnak lát­szik szakmánként. Az eredményes munkához feltétlenül szükséges, hogy a gyakorlati követelményeket ne akarjuk lemásolni a moz­galmat megindító Csepel Autógyár által megszabottaké­Több mosógép, televízió, szakosított üzletek Tiszta lesz-e városunk a felszabadulási ünnepségekre? A közelmúltban megala­kult Pest megyei Kiskereske­delmi Vállalat . szombaton tartotta első megbeszélését Vácott, a tanácsháza díszter­mében. örsi Sándor igazgató a szép számban összejött kereske­delmi dolgozók jelenlétében számolt be az eddig eltelt két és fél hónap eredményeiről. — Verseny tekintetében — mondotta — öt kiskereske­delmi vállalat közül az első helyen vagyunk. 1960 első ne­gyedévi tervének teljesítése is biztosítottnak látszik. A további jó munka meg­teremtésére s az egyre job­ban emelkedő igények kielé­gítésére a szakosítás előnyeit ismertette. — A kiskereskedelmi vál­lalat fejlesztése első fokon a szakosítással érhető el. A ve­gyes profilú boltok, az áru selejteződése mellett a dolgo­zók egyirányú szaktudása miatt sem végezhetnek olyan eredményes munkát, mint a szakositott üzletek. A jövő perspektíváit vá­zolva elmondta, hogy a leg­keresettebb iparcikkekből: mintegy 800 000 kerékpár, 100 000 padlókefélő, ugyan­annyi hűtőszekrény, 400 000 mosógép és 450 0Ö0 televízió kerül eladásra a következő öt év alatt az ország üzletei­ben. Jut ebből bőségesen Vác árudáiba is. M. V. Köztisztasági őrjáratunk március utolsó napjaiban fo­kozza tevékenységét, mert kö­zeledik a váci felszabadulási ünnepségek időpontja, amikor előreláthatólag mintegy 10 000 ember érkezik majd hozzánk a megye minden részéből. Heti kőrútunk alkalmával megdicsérjük a Báthori utcai általános iskola Vl/b. osztá­lyának tanulóit, akik Liesz- kovszky Sámuelné tanárnő vezetésével szépen rendbehoz­ták a Beloiannisz utcai jár­dát s a szemetet nemcsak összegyűjtötték, hanem az udvari szemétládába hordták. Gulyás Pál, az Április 4 téri vendéglő vezetője is szépen rendbentartja az üzlete előtti szakaszt és amióta őrjára­tunk megdorgálta, naponként takarít. Őrömmel nyugtázzuk, hogy Zsoldos Mihály (Széche­nyi utca 35) is ugyancsak rendbentartja a járdát. Meg­dicsérjük Tóth Sándor Rácz Pál utca 5. szám alatti la­kost és Tar Gábor, Pál Já­nos, Szaniszló József Széche­nyi utcai kisiparosokat, akik április 4-re rendbehozatják üzlethelyiségeiket, festenek és takarítanak. Retyinszki Imre plakátragasztó a Magyar Hir­dető objektumait öltöztette ünnepi díszbe. Ugyanakkor megdorgáljuk a MÁV állomásfőnökséget és pá­lyafenntartást, mert az állo­más raktárterületén a sze­méttároló gödröt nem hasz­nálják, a szemetet mellé ön- tik, amit a szél szertehordoz a városban. Itt említjük meg, hogy Bencze István, a Ka­kukk-vendéglő vezetőjének háza táján szintén ritka ven­dég a takarítás. A rendszeres takarításon kívül vannak más feladataink is. Jól jegyezte meg az egyik, városát szerető dolgozónk le­velében az alábbiakat: A Csányi úttól a gyorsfala­tozóig 3 hulladékgyűjtő láda van a falra erősítve. Egy asz- szony a csokoládé papírját éppen a gyorsfalatozó előtt dobta el s még körül sem né­zett, hogy látja-e valaki vagy van-e a közelben hulladék- gyűjtő? A húsbolt előtt má­sik járókelő dobott el jókora papírgombócot, pedig ott is van hulladékgyűjtő. Sokat szemetelnek piaci napokon, vonatinduláskor a vidékiek. Jó lenne, ha a rendőrség ilyen alkalmakkor külön figyelmet szentelne a szemetelőkre. Az utcaseprőket is gyakrabban kellene ellenőrizni, mert egyik-másik ideje nagy részét álldogálással tölti ki és sep­résük elég felületes. Öt perc helytörténet: Kutyairtás, 200 évvel ezelőtt a városunkba vetődő ide- sl gén sok helyen találko­zik Migazzi nevével. Elvitat­hatatlan tény, hogy Vácot ez az agilis püspök naggyá tette a maga korában. Mindaz, amit ma műemlékként meg­csodálhatunk — az ö korából származik. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A helyes értékeléshez meg kell nézni a másik oldalt is. Ez a másik oldal pedig a lakosság szellemi gúzsbaköté­sének, az egyéni szabadság korlátozásának és a vallási fanatizmusnak ezernyi példá­ját mutatja. Csupán tallózás­ként mutatunk be egynéhá­nyat a ma már szinte meg­döbbentő rendelkezésekből. Püspöki parancsra vasárnap déli 12 óráig az utcákat lán­cokkal zárták el, hogy a ko­csik mozgása ne zavarja az ájtatoskodásokat (1765. ápri­lis 19-i tanácsülési rendelet). A házak falainak üregeibe képeket, szobrocskákat kellett helyezni: ezek természetesen csak vallási tárgyúak lehet­tek. fnjjelente az őröknek min- den órában egyházi imádságok eléneklésével kel­lett jelezni az órákat. 1760- ban Migazzi püspök kiirtatta a kutyákat a városban, hogy ugatásuk lármája kedves ven­dégeit a püspöki palotában fel ne lármázza. Hasztalan volt minden tiltakozás, úgy hogy a polgárok végül is kénytelenek voltak a szőlők­ben, présházakban rejtegetni azokat a kedves házőrzőket, amelyektől nem volt szívük megválni. Céljainak elérésében Mi­gazzi semmitől sem riadt vissza. Kedvelte a pompát és a fényűzést s erre mérhetet­len kincseket költött. Mária Terézia látogatásának idején például azokban az utcákban, ahol a királynő elhaladt, az üres telkekre vagy szegénye­sebb épületek elé magas fa­lat húzatott, megcsináltatta a kapubejáratot és a falakra ablakokat festetett. Kívülről — a vágtató királynői fogat­ból nézve — mindez pompá­san hatott: mögötte azonban nem volt semmi. Huba László A VÁCI VÁROSI és a já­rási tapasztalatok is azt mu­tatják, hogy valamennyi he­lyi és környékbeli becsületes dolgozó összefogott parasztsá­gunkkal a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának ér­dekében. A városi pártbizottság ja­nuár 27-én foglalkozott két helyi termelőszövetkezetünk megszilárdításával és azok termelékenységének emelésé­vel. Mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezésének elő­rehaladása a termelés eme­lésének számos kedvező lehe­tőségét teremtette meg a váci tsz-ekben is. A sok tényező közül egyike a leg­fontosabbaknak: a nagyüze­mi termelés helyes megszer­vezése és a jó gazdasági veze­tés. Ezért állította a tagsag — a párt javaslatára — a Kossuth Termelőszövetkezet élére dr. Bartos Antalt. Az ő szaktudása és vezetése alapján alakították ki az 1960-as évi gazdasági tervet. Amikor múlt héten meglá­togattuk őket, az új elnök éppen a brigádvezetőkkel ta­nácskozott. — NAGY LEHETŐSÉGEK vannak ebben a termelőszö­vetkezetben is — mondotta. — Törekednünk kell a múlt hibáinak teljes felszámolásá­ra. — Kérünk néhány adatot a Kossuth Tsz idei terveiből. — A múlt évi 500—600 li­ter tej helyett ez évben 700— 800 litert kell adnunk a la­kosságnak a szövetkezeti bol­ton keresztül. A közeljövőben 24 tenyészmarhát adunk át más termelőszövetkezetnek. Májusban 250 választási ma­lacot vásárolunk. Élelmezésü­ket részben magunk teremt­jük elő, másrészt üzemek konyhai hulladékából. A vá­ci dolgozók részére 1550 csir­két nevelünk. Vácott három üzletet nyitunk: a piacon, az Árpád úton és a Cementmű­nél. Ezeket az üzleteket zöld­séggel, gyümölccsel és ba­romfival látjuk el. — Mit mutat a határ tér­képe? — 18 holdon zöldségfélét ültetünk. 22 holdnyi gyümöl­csösünk van; s ezt 30 hold új málnatelepítéssel növeljük. Takarmányból önellátóak le­szünk. 120 holdon nő az őszi árpa. 80 holdon kukori­cát, 30 holdon silókukori­cát, 30 hold meglevő lu­cernához újabb 30 hold lucer­nát, 20 hold lóherét vetünk el. BARTOS ELNÖK szavaiból a föld, a parasztság, a tsz szeretete érződik. Beszélge­tésünket Paulik Gábor gép­állomási brigád vezető érkezé­se szakítja meg. Kéri: a na­pi r.iunkaadagot a gépek szá­mára. Az elnök határozottan adja ki a munkát: „Búzát kell ma fejtrágyázni és hengerel­ni s műtrágyával kell a ta­lajt előkészíteni a cukorrépa alá. Indul is már a brigád, hogy a 30 holdnyi „napi ada­gon” új életet varázsoljon. — Kötelességünk jobban, olcsóbban termelni — veszi át a szót Kovács Károly párttitkár —, hogy kiszorít­suk a váci piacról azt a viszonylagos drágaságot, ame­lyet az eddigi, nadrágszíj-par- cellák költséges termelése okozott. A termelés javítása mellett nem feledkezünk meg a politikai munkáról sem. Alapszervezetünk minden tagja kötelességének érzi az egész tsz-tagság politikai ne­velését, a munkafegyelem megszilárdítását. Ebben a munkában segítségünkre lesz a KISZ-szervezet is, hiszen 54 tagunk között 11 fiatal taggal rendelkezünk. Pusztai Ede Müsset-, Puskin-, Heym-művek a hét újdonságai között MOST ÉRKEZETT VACRA: A szabadság vértanúi, Rosa Luxem­burg: Válogatott beszédek és írá­sok (Kossuth). — A. Strug: A sárga kereszt, Zsesztyev: Arany­gyűrű, Puskin: a Pikk Dáma, Smollett: Roderick Random, Guilloux: Fekete vér (Európa). — Remarque: a szerelem és halál órája. Női szóval: Magyar írónők antológiáin (Magvető). __ Stefan Heym: A Glassenapp-ügy (Tán­csics). — Musset: válogatott ver­sei, Murányi-Kovács Endre: Ro­bin Hood apród ja (Móra). — Hegedűs Géza: Szerelem a fűzfák ril'ítt. Móricz Zsigmondi szegény emberek (Magyar Helikon). — Max von Laue: A fizika törté­'■’"‘e (Gondnl-atl. _ Kamnís: Gveco ' "Kénzőművészeti). — Szendéi Ádánv Amit a szívbetegségről tudni kel7 'M^lr'ns). _ Gelenczei: 200 meg- nvitású sakkcsapda (Snort). — Demény: Villámszorzd (Műszaki). SÚLYOS PÉNZBÜNTETÉSEK SZABÁLYSÉRTÉSEKÉRT A járási tanács v. b. sza­bálysértési előadója, ifj. Pá­pai Ferencné született Gyet- ven Magdolna penei lakost 1000 forintra bírságolta, ható­sági engedély nélküli ipar­űzés miatt. Nevezett 1958-tól rendszeresen vállalt varrást és ezt a tevékenységet üzlet­szerűen folytatta. A szabálysértési előadó Ber- náth József alkalmi munkás foglalkozású veresegyházi la­kost iparengedély nélküli te­vékenységért 600 forintra bír­ságolta. Bernáth egy község­ben lakosnál kutat ásott anél­kül, hogy erre iparengedélye lett volna. Dina István lakatos kisipa­ros, dunakeszi lakost 500 fo­rintra bírságolták, mert ipa­rát telepengedély nélkül gya­korolta. A szabálysértési előadó Ko- norót Sándor és Konorót Ist­ván rádi lakosokat 800—800 forintra bírságolta, mert 1960 februárjában az állami erdő­gazdaság püspökszilágyi erdő­részéből több napon keresztül lopták a fát. Ifj. Kardos Jó­zsef váchartyáni lakost szin­tén 200 forintra bírságolták, engedély nélküli fakivágásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom