Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

II. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1960. MÁRCIUS 8. KEDD Ahol törődnek az asszonyok gondjaival A Lenin Tsz-hez vezető úton két emberpalánta da­gasztja a sarat. Csengő han­gon kedves kis dalocskát énekelnek. „... Három borzas gidácska, megérkezett anyács­ka, tele van a kosara, mind­járt kész a vacsora .. A két dalművész Perényi Józsika és Koncsik Józsika. Kettőjük életkora nem éri el a 6 esztendőt. — Hol tanultátok ezt a dalt? — Tecste mama énetji — adja meg a felvilágosítást Koncsik Józsika és druszája meggyőzően bólogat hozzá. Üj Kezdeményezést ismer­tem meg általuk. A szövet­kezet nőtanácsa, Villányi Károlyné vezetésével bábjáté­kos csoportot szervezett. A tagok Kovács Istvánná, Ara­nyos Józsefné, Mucza Mi­hály né, Récsi Józsefné és Gyarmati Mihályné immár a harmadik előadásra készül­nek. A második előadás dal­betétje vált a sárdagasztó két kisfiú munkadalává. A nőtanács elnökével, Ko­vács Tibornéval beszélgetek az eddigi munkáról. — A szövetkezet asszonyai részt vesznek a mozgalom­ban és társadalmi munkával előteremtik a szükséges anya­giakat is. Néhány hónappal ezelőtt kezdték meg a mun­kát a szövetkezet asszonyai s ennek ma már látható ered­ményei vannak. Nemcsak a bábjátékos szakkör jelenti a munkát, hanem az is, hogy az asszonyok segítettek a ré­paszedés, a lucernagyűjtés, a hagymaszedés munkálataiban ősszel, valamint vállalták a baromfiak tömését. Vala­mennyi asszony bekapcsoló­dott a mozgalomba. Próbá­lunk törődni az asszonyok apró gondjaival, bajaikkal, s éppen ezért szívesen dolgoz­nak. — A bábcsoport? — Ez csak egy része a munkának. Óvoda kellene. Villányiné szakképzett óvó­nő. Az elkövetkezendő idő­ben arra törekszünk, hogy ne csak idényjellegű, hanem állandó óvoda legyen itt a tanyán, ahol a gyerekek egész nap felügyelet mellett játsz­hatnak, tanulhatnak. Ebben a törekvésben az vezeti a nő­tanácsot, hogy ha az anyu­kák biztos helyen tudják a gyermeküket, maguk is szí­vesen bekapcsolódnak a ter­melő munkába. Az elért eredmények mel­lett a holnap gondjai foglal­koztatják a szövetkezet asz- szonyait. Jó lenne, ha ehhez a szövetkezet vezetőségén túl a helyi tanács is megfelelő támogatást nyújtana. S az apró kis emberpalánták sár- dagasztás helyett meleg szo­bában, szép, tiszta óvodában tanulhatnának verseket, éne­keket. —Rijó— A haszonbérlet néhány kérdéséről Egy tanfolyam befejezéséhez Az ősszel hangos hirdető és a hirdető oszlopokon elhe­lyezett plakátok adták tud­tára a lakosságnak, hogy Abonyban, amennyiben meg­felelő számú hallgató lesz, népfőiskola nyitja meg kapuit. Sokan kételkedtek abban az időben ennek sikerében, ki­indulva abból, hogy úgysem érdeklődnek ez iránt az em­berek. Ezekre az érvekre az élet rácáfolt. Dora János és a tanfolyam vezető, s szerve­ző munkájának meglett az eredménye. Több mint 40 hallgató jelentkezett a tanfo­lyamra. Teljesen megmásíta­nánk a helyzetet, ha azt ír­nánk, hogy ezek állandó láto­gatói voltak a tanfolyamnak. Ezt nem állítjuk, de azt igen, hogy átlag huszas létszám­mal folyt a tanfolyam. Az előadók is kiérdemelték a hallgatóság megbecsülését. A tanfolyam vezetője igyeke­zett a legjobb szakembere­ket bevonni az oktatógárdá- ba, főként a mezőgazdaság problémáival foglalkozó elő­adásokra. A tanfolyam nem volt egyoldalú. Irodalommal, történelemmel, egészségügyi, jogi, műszaki, fizikai és szám­tani ismeretekkel gyarapod­tak a hallgatók. A mezőgazdaságban esetle­ges sérülések is történhet­nek. Ezekkel együtt járó- kér­désekről dr. Fekete Sándor tájékoztatta a hallgatókat. 1960. február 29-én -megtör­tént az ünnepélyes „tanévzá­rás”. Ez alkalomra a megyei tanács oktatási osztályának vezetője, Vörös Gyula is megjelent, s ő zárta be a négyhónapi munkát. Mind a hallgatóknak, mind az előadóknak az volt a vé­leménye, hogy a tanfolyam el­érte célját. Ez nem volt köny- nyű munka. Az iga zgatónak néha nem kis nehézségeket kellett leküzdenie, hogy min­den esetben megfelelő elő­adó álljon a hallgatóság ren­delkezésére. A hallgatóság vé­leménye volt, hogy bár a népfőiskola jellegénél fogva nem arra hivatott, hogy iro­dalommal foglalkozzék, de a jelen megköveteli, hogy dol­gozóink egyre többet fog­lalkozzanak azzal is. Ezt iga­zolja az óraszám eddigi kis­mérvű felemelése is. A jövő évben megnyílik a népfőiskola II. évfolyama is. Az idei hibákon okulva re­méljük, hogy ez, a már most befejezett tanfolyamnál is sokkal jobban sikerül. P. M. A szövetkezeti mozgalom előrehaladásával felvetődik a kérdés: köthet-e a tsz haszon- bérleti szerződést? Hogyan ajakul a haszonbérleti vi­szony, továbbá kivel köthet ilyen szerződést? A haszon­bérbe adó tarthat-e igényt háztáji földre és ha igen, ak­kor mennyire? A szövetkezet kétfélekép­pen kerülhet haszonbérlői vi­szonyba. Egyfelől, hogy az eredeti haszonbérlő az általa bérelt területtel belépett. Másfelől, hogy a tsz saját maga köt kívül álló harmadik személlyel haszonbérleti szer­ződést. A jogviszony másként alakul mindkét esetben. Néz­zük meg, amikor a haszon­bérlő a bérelt területével tag­ként lép be a szövetkezetbe. Ha a belépő állami tartalék­földbérletével lép be, akkor belépésével megszűnik a kis- haszonbérleti szerződés és az állami tartalékföld a tsz in­gyenes és állandó használa­tába megy ót. Ha a belépő olyan földdel lép be, melynek bérbeadója vele közös háztartásban élő családtag, akkor a belépéshez a föld tulajdonosának hozzá­járulása is szükséges. Ha a belépő magánszemély­től bérelt földdel lép be, a belépéshez a föld tulajdonosá­nak írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha az szülői fel­ügyelet alatt álló kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy, akkor a hozzájáruláshoz gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Természetesen a helyzet aszerint alakul ismét, hogy a földtulajdonos a hozzájárulást megadja vagy megtagadja. Ha a tulajdonos a hozzájárulást megadja, akkor a szerződés az eredeti időpontig érvényben marad, de a haszonbérlő he­lyébe a tsz lép. Ha nagyüzemi tábla kialakítását nem gátolja a belépő, az általa behozott földből visszatarthatja háztáji földjét. Igényt tart és részére ki kell fizetni a földleltár sze­rinti kártérítést éppúgy, mint­ha saját földjével lépett volna be. Természetesen az értéket a föld tuladonosának kell ki­fizetni. A tsz mint haszonbérlő használja tovább a földet és fizeti a haszonbért a föld tu­lajdonosának. Természetes, hogy, ez a bérleti díj nem azo­nos azzal, amit a belépő tsz- tag fizetett a belépés előtt. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a helyben szokásos haszonbért köteles a tsz fizetni. Ha ilyen nincs, ak­kor ezt a járási tanács mező- gazdasági osztálya állapítja meg. Ilyen esetben a haszon­bér megállapítása végett bíró­sághoz fordulni nem lehet. Ha a föld tulajdonosa a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tálya által megállapított ha­szonbért kevesli, akkor a dön­tése ellen az államigazgatási eljárás keretén belül felleb­bezni lehet a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. Más a helyzet, ha a földtu­lajdonos megtagadja a hozzá­járulást. Ez esetben a haszon- bérleti szerződés a gazdasági év végéig hatályban marad, változatlan tartalommal. Ilyenkor a közgyűlés döntésé­től függően a földet a belépő tag vagy a tsz műveli. Termé­szetesen ilyen esetben a tsz- tag külön háztáji földet nem kap és á bérlet terhét (adó, haszonbér) tovább is viseli és a termést még betakarítja. A gazdasági év végével az így haszonbérelt földet a jogsza­bályok szerint ki kell adni. Szondy Emlékezzünk Az ember szívesen emlékezik vissza az elmúlt esztendőkre, eset­leg fiatalságára. Általában az öregek még szeretik emlegetni a „régi jő világot”. Nemrégiben egy idős bácsi mondotta a következő­ket: — Nekem az volt a jó világ, mikor cselédkoromban első vol­tam kongatásnál az ököritatásnál. Olyankor az intéző úr mindig adott egy kupica pálinkát. — Ne higgye, hogy visszasírom azt az időt. Csak azért volt szá­momra jó világ, mert fiatal vol­tam. Volt erőm. Ma már 71 éves vagyok. Elszálltak az évek, de nem nyomtalanul. Sűrű hajam megritkult, s ami kevés megma­radt az Is megfehéredett. Küzdel­mes, nehéz évek voltak. Nyomo­rogtunk. A cselédházban három család főzött egy közös konyhán. Mindezt csak azért mondom el, hogy a fiatalság emlékezzen a régi időkre és vésse emlékezetébe, szívébe jól, mit köszönhet azok­nak az esztendőknek, melyekben vágya már nem elégszik meg a kerékpárral, motort, sőt autót akar... Következő számunktól kezdve „Emlékezzünk” címmel riport- sorozatot indítunk községünk 15 esztendős fejlődéséről. Szerkesztőség József Attiláról a József Attila Tsz-bcn Az irodalmi kör március mácsolásán keresztül ismertük 2-án a József Attila Kultur- meg. termében rendezte meg nyíl- — Tehetségét, költői erejét, vános irodalmi estjét több szívvel-lélekkel a magasabb mint 200 hallgató jelenlé- célok szolgálatába állítja és az tében. Szép feladatot valósított illegális kommunista párt so- meg akkor, mikor a tagságot raiban küzd. Egyre nehezebbé annak a nagy magyar prole- válik az élete. Üldözik és ő tár költőnek életével és műkő- mégis harcol a háborús készü- désével ismertette meg, akinek lődés, a fasizmus ellen — nevét a termelőszövetkezet vi- mondja az előadó és felhang- seli. zana'k a költő hazaszeretet leg­Péter Ida szép előadását, hívebben kifejező és a prole- melyben emberi közelségbe türiátus osztályhelyzetét leg­hozta a költőt, Pólyák János élesebben megvilágító versei, diafilmvetítéssel kísérte. Mi- majd szerelmi lírájának kor a gyermek József Attila- gyöngyszemei, ról és szüleiről hallottunk, Közreműködtek még az iro- megjelent előttünk mindnyá- dalmi kör tagjai közül Skul- juk képe és felcsendült az első téty Sándorné, Bartucz Erzsé- gyermékkori vers is Hargitai bet, Greskovics Júlia, Fehér Lajos előadásában: „De sze- Jánosné, Drávái Enikő, Víg retnék gazdag lenni...” végig- István, Horvát Ferenc és Mo- kísértük a költőt szenvedések- csári József, kel, nyomorúsággal, küzdel- (Kár, hogy a hátsó sorokban mekkel teli életén. Megeleve- ülő fiatalok fegyelmezetlen vi- nedtek előttünk a gyermek- selkedésükkel zavarták a Jcö- évek, a nyomorgó család éle- zönséget és a szavalókat. Fe­te és a ferencvárosi bérka- gyelmezettebb viselkedést vá- szárnya, ahol lakták. Anyjá- runk fiataljainktól, amikor az hoz való ragaszkodását, iránta élet mélyebb megismeréséhez érzett forró szeretetét „A ma- akarja őket a művészeten ke- ma” és a „Kései sirató” című resztül elvezetni az irodalmi versekből Cs. Nagy Tamás tol- kör.) helyes lóistálló alapozásához kezdett, saját erőből. A szak­emberek versenyben állnak a fogatosokkal, akik az anyagot szállítják a szomszédos tanyá­ról. A régi rozzant épületet lebontották, s annak anyagát részben felhasználják az új építkezéshez. A fogatok és a vontatók nem győzik a téglák szállítását. A brigád nemrégiben fejez­te be a 60 méteres fesztávú korszerű baromfiól építését. — Szükség van erre a se­rény munkára — mondja Ta­mási István tsz-elnök —, mert még a hónap közepéig szeret­nénk elhelyezni lóállományun-. kát közös istállóba, s ugyan­akkor megérkezik az első tíz­ezer darab naposcsibe is. — Az építkezés mellett a tavaszi munkákat is elkezd­ték. A szántás mellett már el­vetettek 100 hold borsót, s be­fejezték a tavaszi árpa veté­sét is. A munkába az új tagok is folyamatosan bekapcsolód­nak. Egyre többen jelentkez­nek a munka felvételére, s mi is egyre több tagnak tu­dunk munkát adni. Nagy becsbe kerültek a lo­vak is. A megnövekedett te­rületen, az irányítók feladatai is megsokasodtak. A dűlő- útakon a kerékpár még hasz­nálhatatlan, s így hátaslovak­ká nevezték ki a nyerget tűrő lovakat. így járja a határt és irányítja a munkát Gróssz Ká­roly brigádvezető is. Telek bácsi a baromfiól ..szerelési munkálatait végzi”, ö is új tag. Nyugdíjas. — Nekem a közös munkát szokni sem kellett, hiszen év­tizedekig gyárban dolgoztam. Sokat beszélgetek régi bará­taimmal, az új tagokkal és az a véleményem: aszerint épít­jük jövőnket, b'ztosítjuk a kenyerünket, ahogy dolgo­zunk. Biztos vaeyok. hogy eb­ben nem lesz hiba. S ha min­den úí tag olyan lelkesedéssel és akarattal dolgozik, mint akik már megkezdték a mun­kát, a jövedelemben sem fog­nak csalatkozni. Ötven éves a Ezerkilencszáztíz március 8-án, ma ötven évvel ezelőtt Koppenhágában nemzetközi kongresszusra gyűltek össze a nők. Ezen a kongresszuson Klara Zetkin javasolta, hogy minden esztendőben egy na­pon nemzetközi összefogással tiltakozzanak a nők a há­ború borzalmai és a nők elnyomása ellen. A felhívást tettek követték. A világ minden táján szer­vezkedni kezdtek a nők. Ha­zánkban is küzdöttek azért, hogy tanulhassanak, dolgoz­hassanak. Ugyanazon mun­káért ugyanazt a bért kap­ják, mint a férfiak és min­den tekintetben teljes értékű emberek legyenek. 1913. már­cius 8-án kiáltványt adtak ki, 1914. március 8-án pe­dig nyilvánosan megünnepel­ték a koppenhágai felhívás napját. Azután nehéz idők jöttek, amikor a nők is csak titokban szervezkedhettek és jogaikért valójában csak a munkásmozgalom keretében harcolhattak. nőmoigalom A felszabadulás óta alap­vetően megváltozott a nők helyzete. A férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Felelős ál­lásokat töltenek be. így sok nő van a képviselők, tanács­tagok. államigazgatási veze­tők, orvosok, pedagógusok között. Egyenlő munkáért egyenlő bér jár s a nők jo­gait alkotmányunk is bizto­sítja. Vannak még országok, ahol elnyomásban élnek a nők. Március 8 ezek számára is hirdeti, hogy a nők nemzet­közi összefogása a föld vala­mennyi országában élő asz- szony és lány egyenjogúsá­gáért harcol. ötven év. Egy fél évszázad telt el azóta, hogy Klara Zet­kin megértette a nőkkel, hogy milyen nagy erő rejlik össze­fogásukban. Tudatosította, hogy a teremtő és alkotó békéért folytatott harcuk a nyugodt, biztos, boldog éle­tet szolgálja. Fehér Jánosné SZAK0S0DJUNK, DE MÓDJÁVAL Minden abonyit örömmel tölt el az a jelenség, hogy földművesszövet­kezetünk üzlet­hálózata egyre in­kább magára ölti a szaküzletek jel­legét. Cipő, textil, üveg, KERAVILL, vas, RÖLTEX és kultúrcikk bolt mellett megjelent az önálló könyv­üzlet is. Az új üz­let a tanácsháza alatt a dohány­áruda helyén léte­sült. A szép könyvállványokon elhelyezett érté­kes művek hirde­tik, hogy a szako­sítást itt is művé­szien végezték an­nak mesterei, csak... ...csak éppen a vásárló közönség hozzá volt szokva, addigi tapasztala­tai alapján, hogy cigaretta- és do­hánykészletét ott szerezze be. A ve­vők, jórészt taná­csi alkalmazottak és a tanácsházára igyekvők kívánsá­gára, a bglt könyv­üzlet jellege mel­lett ismét „vissza profilírozta” ma­gát. ■ Tanulság: ve­gyük figyelembe a vásárló közön­ség igényeit, szo­kásait és kérel­mét: szakosod­junk, de módjá­val. ABONY1 HÍREK 800000 forinttal növekedett a szövetkezet vagyona Megnövekedett területen, 3386 holdon kezdte meg a gazdasági évet a Lenin Tsz. Az új belépők mellett ebbe a szövetkezetbe olvadt be az Augusztus 20 Tsz is. A munka dandárja még csak ezután kö­vetkezik, de az előjelek már­is biztatóak. Valamennyi tag jelentkezett munkára. A bel­ső takarítással, tanyarenddel egyidőben folyt a trágyahor­dás, a kertészet melegágyai­nak építése, a gazdasági gé­pek javítása és a gazdasági terv készítése. Néhány évvel ezelőtt a me­gye legjobb szövetkezetei kö­zé tartozott az abonyi Lenin Tsz is. Ezt a hírnevet és eredményt szeretné a tagság és a vezetőség minél előbb ismét elérni. Ennek érdeké­ben már az elmúlt évben is jelentős lépést tettek előre. Hiszen a 43 szarvasmarha he­lyett ma 102 tehén kérődzik a szövetkezet tiszta istállójá­ban. A szövetkezet vagyo­na az elmúlt gazdasági évben 800 ezer forinttal növekedett. A téli pihenőt is felhasznál­ták a szövetkezet tagjai. Ha­tan végezték el a népfőiskola négyhónapos tanfolyamát, hogy az ott tanultakat a nagy cél érdekében ebben az év­ben hasznosítani tudják. A TÉGLAGYÁR ASSZO­NYAI március 8-án délután 5 órakor ünnepük a nemzet­közi nőnapot. Az ünnepi be­szédet Ribacz József, a köz­ségi pártbizottság titkára mondja. Az előadás után a gyárigazgatóság vacsorával kedveskedik az asszonyoknak. NYOLC ERŐGÉPPEL kezd­te meg a szántást és a vetést a gépállomás az Űj Világ Tsz területén. A MŰSZAKI SZÍNVONAL fejlesztése érdekében február hónapban megkezdte a mun­kát a Mezőgazdasági Ktsz épí­tésztechnikusa, Kun István. „LEGTISZTÁBB ISKOLA” cím elnyeréséért versenyt in­dított a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya. GÉPÁLLOMÁSI TANÁCS­ÜLÉST tartott március 7-én az ÁMG igazgatósága. Az ülé­sen a tavaszi munkák tervét tárgyalták meg. ÉVVÉGI RÉSZESEDÉS­KÉNT 85 000 forintot osztott szét a Mezőgazdasági Ktsz dol­gozói között. Duma Albert, Lázár Lajos, Kiss József, Szabó Lajos, Győri László 2000 forintnál is többet kapott 13. havi fizetésként. Az évzáró közgyűlést jólsikerült családi vacsora zárta be. TERMELÉSI ÉRTEKEZLE­TET tartott március 5-én a gépállomás, melyen értékelték a múlt évi munkát és meg­szabták az új gazdasági év feladatait. KILENC ERŐGÉP, ötvenkét fogat kezdte meg a szántási munkát a Lenin Tsz-ben. Tíz holdon már elvetették a má­kot. MÉRLEGZÁRÓ KÖZGYŰ­LÉSÉT március 7-én tartotta az abonyi Ruházati Ktsz. RÖVIDESEN megkezdődik a nyerstégla gyártása^az abonyi téglagyárban. — HATVAN TAGŰ egye­temi küldöttség tekintette meg a földművesszövetkezet bolthálózatát és megvitatták a szövetkezet működésével kapcsolatos üzemgazdasági és szervezési kérdéseket. — KÖRLEVELET bocsát ki a végrehajtó bizottság, mely­ben a tanácstagokkal a két tanács közötti legfontosabb vb-döntéseket közli. — ÁRGYILUS KIRÁLYFI című mesejáték bemutatására készül a Lenin Termelőszö­vetkezet nőtanácsának báb­csoportja. Tolói i ppjeink all. játékhétre 1. Vasas—Üjpesti Dózsa i x 2 2. Ferencváros—Pécs 1 3. Szombathely—Csepel 1 2 4. Szeged—Salgótarján 1 x 5. Debrecen__Kecskemét 1 2 6. Jászberény—Bo. Spartacus 1 7. Ózd—Szegedi VSE 1 x 8. Budafok—Budai Spartacus 1 9. Oroszlány—Komió x 2 10. Kaposvár—Láng 1x2 11. St. Etienne—RC. Paris 1 x 12. Strasbourg—Monaco i Pótmérkőzések: i x, l, 1, 1, Nagy sürgés fogás fogadja a látogatót az Űj Világ Tsz központjában. Serény szorgos munka folyik itt. A szövetke­zet építőbrigádja az új 60 férő­Folyamatosan kapcsolódnak a munkába az új tagok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom