Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

^k^Cirlop I960. MÁRCIUS 1. KEDD A versenytábla mögött AZ ÜVEGMOSÓ-csarnok- ban kifüggesztett nagy táb­lára felírták a Nagykőrösi Konzervgyár első negyedévi munkaverseny feltételeit. A közelben dolgozó két lányt hí­vom segítségül, hogy megma­gyarázzák: — Mit jelent az 1,1 millió vállalati eredményjavulás, s a 4,8 milliós belföldi értékesí­tési többlet, meg az, hogy négymillió értékű konzervet adnak terven felül? Szabódnak és nevetnek. — Nem tudjuk — buktatja lefelé a fejét a magasabb. — Nem magyarázta meg senki? — próbálkozom az alacsonyabb barnával, aki felelet helyett félig elfordul és könyökével a másikat biz­tatja szóra. Bátortalanságukból csak lassan engednek. Kis Erzsi a magasabb és bátrabb, Csen­gődi Irén az alacsonyabb és barnább. Végre megszólal­nak. — A milliókat nem tudom, csak az ősszel jöttem ide. Irénke is. Még újak vagyunk _ így Erzsi. Olyan üdék és gyerekesek mindketten, hogy már csak a játék kedvéért is tovább fag­gatom őket. Hiszen nem kí­vánhatja tőlük senki, hogy már ismerjék a milliókban való számolást. — Mi csak üvegeket mo­sunk — mondja durcásan Irénke, mintha ezzel be is akarná fejezni a párbeszédet. — Farkas Béla, meg Kecs­keméti Pista bácsi, az üzem­vezetők már mondták, mi ez a táblán, de én csak annyit értettem belőle, hogy óva­tosan rakjuk az üvegeket, ne kapkodjunk. Erzsi ezt úgy gondolomra mondja, mint aki érzi, hogy a milliók és az üvegtörés va­lamilyen összefüggésben van­nak. Meg is jegyzi: — Egy műszakban ha négy­öt üveget eltörünk, azért még nincs baj, de ha több, akkor levonnak. — Tegnap is csak egy töré­sünk volt. — Ügyességük eme bizonyítékát már Irénkétől hallom. És mintha mosolyog­na is hozzá. — Hogy mit szeretünk csi­nálni munka után? — össze­nevetnek, Irénke újra Erzsit bökdösi a könyökével. Neki kell hát válaszolnia. — Hát persze, táncolni, azt szeretünk. A KISZ rendez ötórai teát. Ott „szokunk” ... Igen. én is KISZ-es leszek — s már sza­lad is, henger formájú kosa­rát hozza, előhalász belőle egy belépési nyilatkozatot. — Tóth Jancsi, a titkár, ma adta ide... A népi táncot szeretem, piros csizmában. Az olyan szép!... A milliókat még nem tud­ják, de öt helyett egy darab üveget törnek. Ebben óvato­sak. Szeretnek táncolni, piros csizmában is. A tizennyolcadik évüket töltik. * * 1 — TÍZ ASSZONY, négy \ lány — mondja Várkonyi ^ Mária, a kompót-részleg egyik g dolgozója. — Ennyien va- ^ gyünk a brigádban. Féléves a £ szerződésünk, június végén | értékeljük, hogy mire halad- ^ tünk ... Akarjuk a szociális- j ta brigád címet. Körülnéz a bekötött fejű, £ fehérköpenyes asszonyokon, ^ akik jókora tartályból szedik £ a félbe vágott, sárgásfehér húsú körtét. Darabonként { kicsi késük hegyére szúrják, } megforgatják, kiszedik belőle $ az alig látható magház-mara- í dákot, lehántják az ottragadt j héj foszlányt — szaknyelven ; i,fecnit” — és ügyesen az j üvegbe rakják. ízlésesen el- : osztva, tisztán — mint otthon.: Aztán egyikük vizet ereszt \ az üvegekbe, utána a tálcák j utaznak a fedélzáró gép felé...: Könnyűnek, egyszerűnek j látszik minden mozdulat és i mozgás. — A szerződésünkben nem­csak az van, hogy jobban dolgozunk, kevesebb törés­sel, selejt nélkül — mondja Várkonyi Mari. — Elhatároz­tuk, hogy mindenki beköti a fejét. Hajszál kerülhetett az üvegekbe... — hangzik nyom­ban a magyarázat is. — Az is előfordult, hogy szó nélkül otthon maradoztak, késtek... Sok bajunk volt a pletykaság miatt, meg a fiatalabbak tisz­teletlenül szóltak az időseb­bekkel. Persze, az öregebbek is házsártoskodtak ... Gondolkodik egy darabig, aztán így folytatja. — A könyveket is nézeget­jük már. József Attilát, A csendes Dont, az Árvácskát, A nápolyi testvéreket és A rokonokat olvassuk most. Körbe-körbe adjuk, hogy mindenki elolvassa... Az egymással törődés is más ... Papp Ambrusné erre azt mondja: — Amikor most beteg vol­tam, naponta három asszony jött hozzám segíteni a bri­gádból. Felváltva... Nem volt gondom semmire. Mindent rendbe tettek nálam. Végh Jánasné, a csoportve­zető így vélekedik a brigád­ról. — Négy szakmunkás van tizennégyük között. Most ők maguk hármat tanítanak, hogy segédlevelük legyen. Aztán majd jön sorba a többi ... ★ KOVÁCS SÁNDOR igazga­tó és a főkönyvelő a késő délutáni órákban az évi terv­teljesítés lehetőségeit mérle­geli. — Eredetileg nyolcszázalé­kos termelésnövekedést en­gedélyezett a minisztérium. Mi most az ellentervben ezt tizennégy százalékra akarjuk emelni, mert a mezőgazdaság termelési feltételei megvál­toztak. Az arányok egyre jobban a belterjesség felé tolódnak. Az olyan me­gyékben, ahol azelőtt nem kertészkedtek, most nagy te­rületen zöldségféléket ter­melnek. Ezt a mennyiséget nyersen — azonnal — elfo­gyasztani nem lehet. így a konzerválás lehetőségét kell biztosítani. Az exportunk is növekszik. Nemrégen voltam a Szovjetunióban és a saját szememmel láttam, hogy szinte pillanatok alatt kap­kodták szét a magyar konzer­vet, mert az ismerősök gyor­san értesítették egymást: magyar konzerv jelent meg a kirakatban. — Az évi fejlesztési ter­vünkben szerepel egy gyü­mölcslé-üzem megindítása és az anyagmozgatás gépesíté­se, főleg a bab- és a lecsó­üzemben ... Könnyítünk az emberek munkáján és higié- nikusabb lesz a termék is ... Végül pedig — ez azonban az egész gyárra vonatkozik — öt százalékkal szeretnénk csök­kenteni a költségeinket. Jó konzervet akarunk csinálni — olcsóbban. — dk — Személymérlegek a főváros utcáin és áruházaiban A Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat Budapest for­galmasabb útvonalain és né­hány áruházban próbakép­pen összesen 25 személymér­leget állított fel. A Corvin, az Ü ttörő, a Szabadság, a Ver­seny és a Lottó Áruházban már működnek a mérlegek Az utcaiakról, amelyeket a Hódmezővásárhelyi Mérleg- gyár szakemberei a helyszí­nen állítanak be, csütörtök­re eltüntetik a „beszabályo­zás alatt” figyelmeztető táb­lákat. Több mint 230 vagon fémzárolt vetőmagot osztanak ki az új, bőtermő martonvásári hibridkukorica fajtából Színes haj, csíkos haj íantáziafrizura Nemzetközi fodrászverseny Budapesten Az állami gazdaságok hib­ridüzemei a korábbi megren­delések alapján folyamato­san szállítják a hibridkuko­rica vetőmagvakat a terme­lőknek. Az idén már a ta­valy megismertek mellett két új martonvásári hibridfaj­tát adnak ki nagyobb meny- nyiségben, az MV 1-est és az MV 39-est. Az érdeklődés mindkét fajta iránt rendkí­vül nagy: az állami gazda­ságok, a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg gazdál­kodókat ellátó földműves­szövetkezetek a készleteknél jóval nagyobb mennyiséget igényeltek. Az új hibridfaj­tákat fémzároló mezőhegye- si és hidasháti hibridüzem az elosztásnál ügyel arra, hogy azokon az országrésze­ken, ahol ezek a fajták elő­reláthatólag különösen jól beválnak, mindenütt lehető­leg nagyobb, 50—100 holdas táblákon termeszthessék. A hosszú tenyészidejű, nagy termőképességű martonvásári 1-s fajtából 155 vagonnal fémzároltak és elsősorban a déli vidékekre több mint 23 000 zsákot küldenek. A martonvásári 39-es közép te­nyészidejű, bőtermő fajtából 76 vagonnal osztanak el. IKERCSIBÉK A pécsi keltetőállomáson, amely fennállása óta hat­millió csirkét keltetett, most először bújt ki egy tojásból két csibe. Az aprójószágok életképesek felnevelhetők. A két évvel ezelőtt alakult ‘ magyar fodrászklub — amely­nek tagjai az állami fodrá­szatokban, szövetkezetekben dolgozó mesterek és kisipa­rosok legjobbjai — most rendezte meg az első nem­zetközi fodrászversenyt. A kétnapos verseny vasárnap délután kezdődött meg a MÁVAG művelődési ottho­nában. Több mint 2500 ér- , deklődő előtt mutatkozott be a három csehszlovák csapat, a lengyel, az olasz, az osztrák csapat, valamint a három ma­gyar csapat és egy francia versenyző. Egy egy csapat­ban három női és két férfi- fodrász vesz részt. Az ünnepélyes megnyitó után az első versenyszám a modern nappali vízhul- lám volt. Huszonnyolc modell foglal­ta el helyét és hat ország legnevezetesebb fodrászai kezdték formálni a különbö­ző színű hajakat. A rövid haj a divat. A versenyeken igen kedveltek az egyéb­ként szokatlan színek, mert ezek jobban kiemelik a haj formáját. A legtöbb modell haja egészen világos, ham­vas pasztellszín, szőke vagy vörös, a rózsaszín, lila és kék egészen halvány árnya­latai. Divatos, ha egy nőnek különböző színű, úgyne­Adamcsek Péter délutáni frizurája vezett csíkos hajból for­málják a frizuráját. Vasárnap este került sor a férfi angol hajvágásra, majd a női fodrászok estélyi fri­zurát készítettek. Hétfőn, a verseny második napján víz­hullámból nappali frizurával, majd férfi borotvahajvágás- sal és a leglátványosabb számmal, a fantázia frizu­rával folytatódott a verseny. Az eredményeket hétfőn éjjel, lapzárta után hirdették ki. Alakul a szövetkezeti Pánd új élete Pánd nem most lett tsz- község; már a múlt év tava­sza óta az. A pándi parasztok egy év óta tagjai a termelő- szövetkezetnek és már az Néhány állami gazdaság­ban évek óta foglalkoznak már málna-, ribizli- és sza­mócatermesztéssel. Az a ta­pasztalat, hogy a külföldi és a belföldi piacokon egy­aránt nagyon kelendő bo­gyós gyümölcsök termeszté­sét azért is érdemes szor­galmazni, mert lehetővé te­szi a gyümölcsösökben az egyenletes munkaerő-felhasz­nálást. A bogyós gyümöl­csösök ápolásával és szedé­sével ugyanis olyan időszak­ban kell foglalkozni, amikor a gyümölcskertészeknek ke­vés más elfoglaltságuk akad. Az állami gazdaságokban a következő években 15—20 holdas területeken telepítik a bogyós gyümölcsöt, a már meglevő nagyüzemi gyümöl­csösök mellett. A megfelelő szaporítóanyagot már kivá­lasztották és megkezdődtek az előkészületek a nagyobb arányú telepítésekre. A nagy­üzemi gyümölcsösökkel ren­delkező állami gazdaságok a következő öt esztendőben 1500 holdon telepítenek mál­nát, egrest, ribizlit és földi­epret. Negyven országgal tart kapcsolatot az ország első szövetkezeti dokumentációs könyvtára A Szövetkezetek Országos Szövetségének támogatásával hozták létre az ország első szövetkezeti dokumentációs könyvtárát. A 10 000 kötetes új könyvtárban megtalálha­tók az összes régi és újabb hazai szövetkezeti tárgyú tulományos munkák, egyéb kiadványok, folyóiratok, a magyar szövetkezeti élet igen sok egyedülálló dokumentu­ma. Máris 40 ország hasonló intézményeivel tartanak kap­csolatot, így értékes külföldi anyaggal gyarapították a könyvtárat. Az utóbbi idő­ben többek között a Szovjet­unióból, Norvégiából és Ang­liából érkeztek hazánkba szakmunkák. ősszel megkezdték a közös ! gazdálkodást. A község külső képén egye­lőre nincs sok nyoma a most alakuló új életformának. A látogató szinte úgy érzi, mintha kissé megtorpant volna itt az élet. De ez csak külső látszat. A valóságban forr, alakul az új élet. Itt is a tsz dolgai kerültek előtérbe. Egy évvel ezelőtt még az volt a nagy esemény, hogy a felszabadu­lás óta felépült Pándon a 75-ik új családi ház, ami nagy szó ebben a 2218 lélek­számú községben. Az idén már. arról beszélgetnek az emberek, hogy a termelőszö­vetkezet szép, korszerű tanyaközpont építésére készül, mert az ál­lami gazdaság régi malom­épülete, amelyben ideiglene­sen berendezkedett, nem al­kalmas tanyaközpont céljaira. A községfejlesztési problé­mák is áthangolódnak las­sanként, hogy megfeleljenek a termelőszövetkezeti község érdekeinek és jellegének. Ed­dig például nagyjából kielé­gítette a pándi igényeket az iskolában működő 35 férőhe­lyes napközi otthon, de most már lényegesen nagyobbra lesz szükség, hiszen a pándi asszonyok jelentős részének szintén a tsz ad munkát és a gyerekek odahaza nem ma­radhatnak felügyelet nélkül. A tanácsházán most keresnek megoldást erre a nagyon fon­tos kérdésre. A legszíveseb­ben alkalmas kész házat ven­nének az új napközi otthon számára, de ha ilyent nem találnak, valószínűleg építke­zéssel segítenek a gondon. Rendezésre vár az ivóvíz dolga is. A község mélyebb fekvésű, laposabb részeiben az ásott kutak vize nem ki­fogástalan. A magas talajvíz gyakran megfertőzi. Csak az artézi kutak vize felel meg az egészségügyi követelmé­nyeknek. De Pándon kevés az artézi kút. Néhány újat kel­lene fúratni, csakhogy a köz­ségfejlesztési alapból erre az idén már nem telik, mert az újonnan épült lakóházak te­rületére most már sürgősen el kell vezetni a villanyt. A vezetékhálózat bővítésére kell elsősorban a pénz, Ez a mun­ka már meg is kezdődőit. De kell járdaépítésre is. Eddig a község fontosabb utcáin már 300 méter jó betonjárda épült, s az idén tovább 380 métert ém'+enek. Mklfi más költségesebb munka jövőre marad. Ez az idei esztendő még elég nehéz lesz — mordiák a r>ánd!ak —, olyan próbaesz- fendő féle. Mi telén erőt ebbe kell beleadni hogy megerősödjenek. Jövőre már erősebbek lesznek és nekilát­hatnak a távolabbi tervek megvalósításának is. Pánd tehát nem torpant meg, nem topog egy helyben, hanem fejlődik és józanul, okosan gyöiti az erőt. hogy azután annál híztosabhan ha­llhasson tovább a megkez­dett úton. m. 1. Szabadságunk el3ő tizenöt esztendeje a fotoimívészetben Felszabadulásunk jubileum! ünnepségeihez nagyszabású kiállítással csatlakoznak a fo­tóművészek. A szövetség mű­vészeti bizottsága mintegy félszáz művészt hív meg, hogy a felszabadulás óta ké­szített legjobb műveikkel szerepeljenek a kiállításon. a KÖZELMÜLT napokban : /i Gödöllőn jártam. A já- \ rási tanácsnál akadt dolgom. ; Komoly hivatalszobában ül- \tiink és igen komoly dolgok- l ról kellett volna beszélget­nünk. Valami furcsát éreztem \a levegőben, láttam a tekin- Itetekben és éreztem az el- í hangzó szavak muzsikájában. \ Mintha kicsit mellékes lett l volna mindaz, amiről szó lesett. Mintha csak félig fi- l gyeitek volna rám azok, akik- Itől kérdeztem valamit és vá­laszuk is csak félig talált a kérdésemre. Nem értettem a Idolgot, később bosszantani l kezdett, végül megérezve, l hogy valami izgalmas titok % feszül a szoba levegőjében, megkérdeztem: mi történt, í miről van szó? 5 £ — Jankó feleségének ma $ hajnalban kisf ia született — £kaptam meg azonnyomban a á választ. y Ahogy visszagondolok most ^ rá, hát nagyon bután nézhet­nem körül. Fogalmam sem fúvóit arról, hogy ki az a Jan- %kó, arról még kevésbé, hogy % mi ebben a dologban a rend- ^ kívüli. Közel háromilliáró í ember él a földön, lehet, hogy fennél is több, tehát minden /j percben jó néhány száz gye­reknek kell világra jönnie, kicsit különös lenne tehát, ha minden újszülött érkezését hasonló izgalom fogadná. Szinte végszóra nyílt az ajtó és valósággal berobbant rajta az eset egyik főszerep­lője: Jankó, az újdonsült apa. Csak most eszméltem rá, hogy régi ismerős. Fiatal mérnök. A gödöllői tanács műszaki osztályának vezetője. Sokan voltunk a szobában, de egye­nesen felém tartott. Ügy lát­szik, bennem talált ismét va­lakit, akivel még nem közölte a szenzációt, aki előtt még nem ujjonghatta el mérhetet­len boldogságát. — Fiam van! — kiáltotta kissé rekedten és úgy átölelt, hogy szinte bclereccsentek a csontjaim. Kacagó szemeket még sohasem láttam. Ha ol­vasmányaimban iti-ott talál­koztam velük, leginkább a múlt század szépíróinak mun­káiban, megengedett költői túlzásnak könyveltem el őket. De most itt kacagtak előttem. A mosolygó férfiarcon pedig szakadatlanul peregtek a könnyek. a ZUTÁN lihegve, el-el­fi csukló hágón mesélni kezdte: — Hajnalban, pontosan öt órakor érkezett. Már mérnöki pontossággal. Egész éjszaka ott lestem rá a kórház folyo­sóján. Es sírtam. Sajnáltam szegény asszonyt, a felesége­met. Rettenetes volt ez az utolsó hónap. Egy hónappal ezelőtt elesett. Nagyon fél­tünk a komplikációktól. Az orvosok csak óriási erőfeszí­téssel tudták megakadályozni a koraszülést. Hát ezért sír­tam. — A gyerekre akkor, azok­ban a szörnyű percekben még nem is gondoltam — teszi bűnbánóan hozzá. — Még nem kapott helyet a tuda­tomban. Csak az asszony, a feleségem Azután hajnalban, öt órakor, végre nyílt az ajtó és jött az ápolónő. A fiam­mal a kezében. Az én fiam­mal! Pillanatra elhallgat, azután büszkén folytatja: — ötvennégy centiméter és három kiló! Az én fiam! Hát ilyent még nem látott a vi­lág! Három kiló és ötven­BOLDOGSÁG négy centiméter! Pici kezecs­kéjét ökölbeszorítva tartotta a magasba! Alig néhány perccel világrajövetele után! Ezt nem lehet, kibírni, ezt a boldogságot! Ezt nem lehet megmagyarázni, ezt a csodát! És láttam fölötte, a nyitva- hagyott ajtó mögött az any­ját. Mosolygott szegényke az ágyban és a szemével olyan büszkén, olyan boldogan ka­csintott felém. Nem lehet ki­bírni! Soha nem hittem vol­na, hogy létezik ilyen érzés a világon, hogy ember érezhet ilyent. Három kiló a fiam és már ökölbeszorítja a kezét! Ismét rövid szünetet tart, mélyet lélegzik és már nagy gyakorlattal mondja, ki tudja, hányadszor hajnali öt óra, a nagy pillanat óta: — Megvan a műszaki után­pótlás! a SZÜRKE hivatalszoba pe- őíf dig szelíd fénnyel telt meg és valamennyien önfe­ledten néztük ezt a ragyogó, könnyes férfiarcot, tudva, hogy mögötte rejtőzik a leg­teljesebb boldogság. Az emberi szó, az emberi hang túlságosan durva va­lami ahhoz, hogy pontosan kifejezhetnénk, meghatároz­hatnánk vele. Magyar László Öt év alatt ezerötszáz holdon telepítenek bogyós gyümölcsöket az állami gazdaságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom