Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ara 5« ni í i n ^•'.'.'ITrzET .) 1900. MÁRCIUS 31. CSÜTÖRTÖK i,Benyomásaim a legjobbak...“ N. Sz. Hruscsov a Lille környéki textilgyárakban > / MAI SZAVUNK TARTALMÁBÓL N. Sz. Hruscsov franciaor- *zági vidéki körútja befejezé­séhez közeledik. A párizsi ut­ca embere csakúgy, mint a sajtó, a legnagyobb elisme­réssel adózik a szovjet kor­mányfő szó szoros értelmében vett „teljesítménye“ előtt. Hruscsov naponta sok száz kilométert tesz meg re­pülőgépen, vonaton és gépkocsin, tucatnyi helyen megáll, hosszú és szak­szerű ismertetőket, üd­vözlő beszédeket és po- liárköszöntöket hallgat vé­gig, mindezekre válaszol, a naponta százszámra be­mutatott közéleti szemé­lyiségekhez, vagy az egy­szerű emberekhez egy­formán van találó szava, megjegyzése. Jacquinot államminiszter, aki útján '’lkísérte N. Sz. Hruscsovot, kedden este így fakadt ki: — Ez a „monsieur K.“ el- nyühetetlen. Egyszerre há­rom kérdést tesz fel az em­bernek. Minden problémának az elevenjére tapint. A gép­kocsiban szakadatlanul vitat­koztunk a szabadság fogalmá­ról. Ha arra gondolok, hogy holnap mindez újra kezdő­dik... Anélkül, hogy a fáradság jelei mutatkoznának rajta, a szovjet kormányfő szerdán változtatásokat kért eredeti programjában. így el is fna- radt a Lille melletti Fives- Lille gépgyár megtekintése, délután pedig Catenay egy mintagazdaságának megláto­gatása. N. Sz. Hruscsovnak is összpontosítania kell ere­jét a pénteken és szom­baton a Rambouillet kas­télyban lefolyó döntő je­lentőségű politikai tárgya­lásokra. Szerdán reggel a lille-i me­gyefőnökség épülete előtt ha­talmas tömeg gyűlt össze. Ez­rek ..tapsos ébresztője“ után N. Sz. Hruscsov meg is je­lent a prefektúra lépcsőin. Egetverő hurrával, éljenzés­sel fogadták a szovjet kor­mányfőt. Messze, a tér egyik sarkában ezt a pillanatot vá­lasztották ki fiatal fasiszta su- hancok, hogy ellenséges fel­iratú táblát emeljenek a ma­gasba, éppen annyi ideig, hogy fényképészek (akiknek egyikét-másikát bizonyára előre értesítették „merész“ tervükről) „megörökíthessék“ a pillanatot, aztán szélsebesen kereket oldottak. N. Sz. Hruscsov fogadta a szpáhik diszszázadának tisz­telgését. majd elindult a Lille környéki nagy textilgyárak megtekintésére. Prouvost és Boussac, a két „textilkirály’“ üzemeit nézte végig. Prouvost a gyapjúszövet, Boussac a vászon „koronázatlan fe­jedelme”. Wattrelosban a Prouvost- gyárban N. Sz. Hruscsov be­írta nevét az aranykönyvbe. Az egyik gyárépületbe be­lépve. a „Moszkva-dal” fo­gadta a szovjet kormányfőt. Orosz munkásnök - énekelték, akiket a második világhábo­rúban Németországba hur­coltak. ott francia hadifog­lyokhoz mentek feleségül, majd követték férjüket Fran­ciaországba. A gépek mellől a munká­sok és a munkásnők moso­lyogva integettek N. Sz. Hruscsov felé. aki barátságo­san viszonozta a dolgozók kö­szöntését. Marcq-en-Baroeul volt a szerdai nap második állomá­sa, Boussac textilgyára. Ha­talmas tömeg köszöntötte itt a szovjet kormányfőt „béke és barátság” feliratú táblák­kal és szovjet zászlókkal. Marcel Boussac fogadta N. Sz. Hruscsovot és emlékezte­tett arra a szívélyes fogad­tatásra, amelyben őt a Szov­jetunióban jártakor részesí­tették. A huszonötezer munkást foglalkoztató gyáron Bous- sac-al együtt Jean-Neney ipar­ügyi miniszter kísérte végig a szovjet koi-mányfőt. Az új­ságírók és fényképészek ha­da valósággal versenyt futott a hivatalos menettel: útjuk­ban bálákat borítottak fel, de próbálkozásuk hasztalan volt, hogy közel férkőzhesse­nek N. Sz. Hruscsovhoz. A gépek zúgása elnyomta N. Sz. Hruscsov hangját. A szov­jet kormányfő megjegyzé­seinek szellemes és találó vol­tára csak kíséretének meg­ismétlődő nevetéséből lehe­tett következtetni. A gyár történetét külön kis kiállítás mutatta be fran­cia és orosz aláírású képek­ben. Hruscsov és kísérete ezután visszatért Lille-be. A gépkocsikaraván át­haladt azon a városré­szen — áz egyébként le­bontásra ítélt Saint-Sau- veur negyeden —, ahol 1888-ban az Internacioná- lé dallama született. Az Internacionálét 1888 jú­niusában játszották elő­ször el lille-i munkásün­nepségen. A szovjet kormányfő a vá­rosházára hajtatott, ahol Augustin Laurent, Lille szo­cialista polgármestere fo­gadta. Laurent a szocialista párt legnagyobb megyei párt- szervezetének főtitkára, párt- szervezetével gyakran a tá­madott pártvezér, Guy Mollet mögé állt. Laurent üdvözlő beszédében — az idők jele! — a békéről és a békés együttélés szükségességéről szólott. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, örömmel jött Lille- be. Utalt rá, hogy Lille De Gaulle tábornok szülővárosa. A szovjet kormányfő is­mét említést tett róla, hogy a francia köztársa­sági elnök nagy bátorsá­got tanúsított a fasiszta megszállók ellen vívott harcban. A hidegháború évei nyomo­kat hagytak, de most már nyilvánvaló jelei mutatkoz­nak a nemzetközi enyhülés­nek — mondotta a továbbiak­ban Hruscsov. — Értékeljük De Gaulle tábornoknak a bé­kéért kifejtett erőfeszítéseit, s reméljük, hogy találkozá­sunk hozzájárul a béke meg­szilárdításához, Hruscsov szólt a Szovjet­unió szociális vívmányairól, tudományos eredményeiről és emlékeztetett rá, hogy a francia tudomány ki­magasló alakjáról, Joliot- Curie-ről nevezték el a hold eddig ismeretlen ol­dalának egyik kráterét. A szovjet kormányfő hang­súlyozta a Szovjetunió né­peinek békevágyát. A Szov­jetunió népei azt kívánják, hogy békében dolgozhassa­nak, - nem gondolnak ' hábo­rúra, szeretik rendszerűket, s ha valaki ezt meg akarná változtatni, vagy ha valaki megtámadná őket, még na­gyobb elszántsággal harcol­nának, mint a múlt világ­háborúban — mondotta Hruscsov. Laurent polgármester Lille emlékérmét nyúj­totta át ezután Hrus­csovnak. A szovjet kor­mányfő beírta nevét a város aranykönyvébe. Hruscsov ezután a pálya­udvarra hajtatott, búcsúzta­tására itt ismét hatalmas tö­meg sereglett egybe. Külön­vonat vitte a szovjet kor­mányfőt Rouen-ba. A vonaton „rögtönzött saj­tókonferenciát” rendeztek. Hruscsov ugyanis a szerel­vényen felkereste azt a ko­csit is, amelyen a francia és a külföldi sajtó képviselői utaztak, s az újságírók meg­hívták őt egy feketére. A fehér asztalnál fesz elen, ba­ráti beszélgetés alakult ki. Az egyik újságíró megkér­dezte, mikor utazik De Gaulle tábornok Moszkvába. — Ne avatkozzanak szemé­lyes ügyeinkbe — válaszolta Hruscsov. — Mit gondol Franciaország­ról? — hangzott a következő kérdés. — Ami jó, arról nem lehet rosszat gondolni — felelte Hruscsov. — Utazik-e még valahova a csúcsértekezlet előtt? — szólt egy újabb kérdés. — Annyira tetszik itt ne­kem, Franciaországban, hogy nem tudom, nem lenne-e jó itt maradnom a csúcskonferen­ciáig. Talán lehetne találni egy kis zugot, ahol meghúzód­hatnék addig — mondta moso­lyogva a szovjet kormányfő. Megkérdezték De Gaulle tábornokkal folytatott eddigi tárgyalásairól is. Hruscsov így válaszolt: — „Benyomásaim a leg­jobbak.” Amikor pedig azt a kérdést tették fel neki, hogy mit vár a soronkövetkező tárgyalások­tól, ezt felelte: — A jövőt soha nem lehet előre látni. Az eredmények nemcsak tőlem függnek. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a franciaországi fogadtatásról, a szovjet kor­mányfő kijelentette, hogy a£ minden várakozását felül­múlja. Erre az újságírók megkér­dezték tőle: — Melyik fogadtatásra gon­dol? Arra, amiben a nép. vagy amiben a hivatalos személyi­ségek részesítették? Hruscsov így válaszolt: — A kettőt nem választom el egymástól. Hruscsov szovjet kormányfő különvonata magyar idő sze­rint délután háromnegyed hat­kor megérkezett Rouenbe. Hruscsov az idén Ausztriába is ellátogat (2. oldalon) Szélesedik a felszabadulási verseny a megye tsz-eiben (3. oldalon) GAZDÁSZ-SZEMMEL (5. oldalon) TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR (3. oldalon) A békr-staícla Pest megyében (6. oldalon) ÚJABB PEST MEGYEI ÉLÜZEMEK Az Építésügyi Minisztérium kollégiuma az Építő-, Fa- éa Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségével együtt értékelte a tárcához tartozó vállalatok és üzemek mun­káját. A múlt év második felében elért termelési és gazda­sági eredmények alapján igen sok vállalat elnyerte az élüzem címet, köztük a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat is. A Földművelésügyi Minisztérium és az illetékes szak- szervezetek elnöksége ugyancsak most ítélte oda az arra ér­demes vállalatoknak és üzemeknek az élüzem címet. Élüzem lett 25 állami gazdaság között a Cifrakerti Állami Gazdaság, a földművelésügyi tárca irányítása alá tartozó vállalatok kö­zül pedig a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Ülést tartott az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja Szerdán délelőtt 9 órakor a ceglédi járási művelődési házban megbeszélésre gyűl­tek össze Pest megye or­szággyűlési képviselői. Az értekezleten megjelent Vass Istvánná, az országgyűlés al- elnöke. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Török György. a Hazafias Népfront Pest megyei titká­ra, dr. Farkas Mihály, a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, a megyei tanács több munkatársa. a járási és városi párt- és ál­lami szervek képviselői és meghívottként részt vettek az értekezleten a járás több községének tanácselnökei és tsz-elnökei. Pála Károlyné megnyitó szavai után a képviselőcso­port elfogadta a napirendet, amelyen a termelőszövet­kezetek állattenyésztésé­nek helyzetéről és az ez­zel kapcsolatos képvise­lői feladatokról szóló je­lentés szerepelt. A jelentés, amelyet a képvi­selők már előzőleg írásban megkaptak, igen részletesen Három nap múlva kezdődik a váci tavaszi vásár 500 hektó sör, 2000 palack bor, 400 kiló virsli Váci tudósítónk jelenti: A hét elején kiadós tava­szi zápor pásztázta végig a vá­rost. Ahogy azonban kiderült, szinte percek alatt előbukkan­tak a Duna-parti sátortábor építői, hogy folytassák mun­kájukat. Első ízben rendezik az ün­nepi vásárt itt, a révállomás és a Petőfi Sportegyesület klubháza közötti 300 méteres szakaszon. A múlt hét végére telje­sen elkészültek az aszta­losmunkával, most már a pavilonok befedése, majd díszítése következik. Pollák Béla elvtárs, a vásár- rendező bizottság ezerkezű ve­zetője tájékoztat a vasárnap reggel nyíló kétnapos tavaszi vásár érdekességeiről. — Az állami kiskereskede­lem és a földművesszövetké- zetek sátrain kívül a KIOSZ kérésére helyet adunk a kis­iparosoknak is. — Mi lesz e- két nap érde­kessége? — Első ízben tartunk bú­tor- és lakberendezési ki­állítást. A cukrászsátorban bemutatjuk az édesség iparának remekeit, A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat a Fehér Galamb nagytermében felvo­nultatja a legújabb férfi és női tavaszi ruhamodelleket. — Úgy látjuk, hogy a ven­déglátóipar sem marad el a nagy készülődésben? — Ez az igazság. A szom­szédos halászkertben az ínyencek is megtalálják a leg­változatosabb halkülönleges­ségeket. Lacikonyha, borkós­toló, eszpresszó; nem feled­kezünk el senkiről. Néhány „szerény” számadat: 500 hektó sört, 2000 palack minőségi bort, 400 kiló virslit biztosí­tunk a vásár közönségének. Bűcsúzáskor megtudjuk, hogy a vasúton érkezők 50 szá­zalékos utazási kedvez­ményt kapnak. Mindkét napon országos állat- és terményvásár tesz az alsó- városi nagy téren. S ahogy előzetes értesülést kaptunk váci üzemeink hét­végi nyereségrészesedés-kifize­téseiről, megnyugodtunk. Az ünnepi vásár forgalma bizto­sítva van! P. R. elemzi a megye termelőszö­vetkezeteiben folyó állatte­nyésztés és állattartás helyze­tét és rámutat azokra a fel­adatokra is, amelyek megol­dása a közeljövő feladata. Az Írásos anyaghoz Sere- gélyi József, Far leas László és Szíjártó Lajos képviselők tettek fel kérdést és azokra Szabó Elemér, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője válaszolt. Az anyag kiegészítéseként, va­lamint a kérdésekre adott vá­laszként többek között el­mondotta. hogy az elmúlt esz­tendőkben örvendetesen meg­változott a hús- és zsírserté­sek aránya. Az állattartás helyzetét jelentősen megkönnyítet­te, hogy 1959-ben a me­gye teljesítette a szerfás épületek létrehozásának tervét. Minél szélesebb körben el kell terjeszteni ezt a mód­szert, hiszen igen sok helyen lehetőség van arra, hogy sa­ját erőforrások alapján old­ják meg állatelhelyezési gondjaikat. Jelenleg még gon­dot okoz ezen építkezések vasanyaggal. elsősorban csa­varáruval való ellátása, de már megtették a szükséges lépéseket illetékes szervek felé. hogy megfelelő intézke­désekkel megszüntessék a je­lenlegi nehézségeket. Ezután részletesen elemezte a megye termelőszövetkeze­teinél szerzett eddigi tapasz­talatokat, majd arról beszélt: el kell érni. hogy a megyében tízezer anyakocát tartsanak, mert csak így biztosítható a megfelelő húsellátás. Rész­letesen beszélt a törzstenyé­szet kialakításának problémái­ról. a sertéslegelők, sertés­pásztorok kérdéséről és ar­ról, hogy nem egy termelő- szövetkezetben nem tartják fontosnak a sertések kijárá­sát. holott azok nevelése így sokkal olcsóbban biztosítható. Képviselők közül elsőnek dr. Baskay Tóth Bertalan szó­lalt fel. Beszámolt a gödöllői járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről, az árutermelés alakulásáról, s arról a törek­vésről, hogy minden termelőszövetke­zet maga igyekszik bizto­sítani takarmányszükség­letét. . Javaslatot tett a község; gye­pek és legelők felülvizsgála­tára. a megfelelő feljavítás végrehajtására. Szíjártó Lajos képviselő a monon járás fia­tal termelőszövetkezeteinek munkafegyelmével foglalko­zott, s' örömmel állapította meg, hogy a járás legtöbb községében, így többek között Úriban, Péteriben igen pozití­vak a tapasztalatok. Foglalko­zott a saját erőből történő építkezésekkel, majd felhívta a figyelmet a megye nádter­mésének hasznosítására a tsz- építkezéseknél. Szanyiszló László a tsz-épftközöseknél a tervezéssel, Pál Károly az ál­lattartás és az építkezések problémájával foglalkozott. Kóczián Antal, a ceglédi já­rási pártbizottság első titkára beszéde elején arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdításának társa­dalmi üggyé kell válnia. Valamennyi szervnek a leg­komolyabb felelősséggel kell kezelnie a termelőszövetkeze­tek ügyét, hiszen egyedül a cegédi járásban mintegy 130 ezer holdon gazdálkodnak a szövetkezetek. Ezután a fel­sőbb szervek irányító mun­kájával és annak színvonalá­val foglalkozott. Kákái János­áé az idei tavasz tapasztala­tairól beszélt, majd az építke­zések és az állatátvételek pénzügyi lebonyolításának több problémáját vetette fel. Babinszki Károly, a Ceglédi Városi Pártbizottság titkára beszámolt a város mezőgazda­ságának átszervezéséről, óvott mindenféle elbizakodottságtól, hangsúlyozta a tervkészítés fontosságát, s örömmel jelen­tette be, hogy a város társadalmi és gaz­dasági szervezetei társa­dalmi munkában segíte­nek a termelőszövetkeze­teknek az állattérőhelyek megépítésében. Móricz Virág és Seregély Jó­zsef képviselők is az építke­zések és az állattenyésztés problémáival foglalkoztak. A felszólalásokra dr. Farkas Mihály, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára válaszolt. Foglalkozott a ter­vezés és az építkezések kér­désével. a termelőszövetkeze­tek irányításával, s végül ja­vasolta. hogy hozzanak létre egy bizottságot, amely a kép­viselőcsoport ülésén elhang­zottak alapján elvégzi a prob­lémák alaposabb elemezését és megfelelő iavaslatot tesz az illetékes szerveknek. A képviselőcsoport ülésén elhangzottakat Pála Károlyné, a képviselőcsoport elnöke fog­lalta össze és javaslatára a képviselők megválasztották a fentebb említett bizottságot, amelynek tagjai lettek: Kákái Jánosné. Seregély József, Szi- iártó Laios képviselők, dr. Farkas Mihály, a megyei ta­nács frb-titkára és Szabó Ele­mér. a megyei tanács mező- gazdasági osztályának veze­tője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom