Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
buliul« 1 A gyermekszépségverseny jelöltjei CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ D BE R C EL. TÖRTÉL ÉS CSEtAŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM. 74. SZÄM 1960. MÁRCIUS 27. VASÁRNAP A városi tanács végrehajtó bizottsága március 25-én délelőtt tartotta rendes ülését. Az ülésen részt vett Szelep- csényi Imre vb-elnök, aki hosszas betegsége után ismét elfoglalta hivatalát. Első napirendi pontként Hegedűs József vb-titkár ismertette a korábbi ülésen hozott határozatok végrehajtását, melyet a végrehajtó bizottság egyhangúlag tudomásul vett. Második napirendi pontban Petró Mihály községfejlesztési műszaki főelőadó számolt be a községfejlesztési munkálatok jelenlegi állásáról, majd a végrehajtó bizottság meghatározta a II. negyedévben községfejlesztésből megvalósítandó feladatokat. Eszerint a II. negyedévben tovább folytatják a Felszegi út építését, valamint a kórház mellett folyó kazánház és mosoda építését. Ebben a negyedévben megkezdik a városi művelődési házban a szélesvásznú mozi beszerelését. a piactéren a termelőszövetkezetek részére állandó jellegű elárusítóhelyiséget alakítanak ki. A II. negyedéves ütemtervben szerepel a Körösi úti napközi otthon felszerelésének biztosítása. A következőkben harmadik napirendi pontként Bódizs Antal vb-elnökhelyettes tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a város 1960. évi tavaszi vetőmagellátása és a termelési szerződéskötések állásáról. Tavaszi árpavetőmagot a régi termelőszövetkezetek esere útján már biztosították, s így az árpa vetését a Vörös Csillag és Kossuth termelőszövetkezetben már befejezték, a többi termelőszövetkezetben pedig most végzik. Az új termelőszövetkezetek a még hiányzó vetőmagot csere útján biztosítják. Burgonyavetőmagot a termelőszövetkezetek részben központi kiutalásból és a meglevő készletből, valamint készpénzvásárlás útján fogják biztosítani. Azok a termelőszövetkezetek, melyek valamilyen oknál fogva a betervezett vetésterületet a betervezett vetőmaggal nem tudják bevetni, azt kukoricával fogják pótolni. Igen jó ütemben haladnak a termelőszövetkezetek, valamint a különböző termeltető vállalatok közötti szerződéskötések. A termelőszövetkezetek a Mezőmag Vállalattal főleg szöszösbükköny, étkezési borsó, kapáslucerna, tavaszi bükköny. muhar, köles, ricinus, takarmányrépa-dugvány, som- kóró termesztésére kötöttek szerződést. Minden termelőszövetkezet megkötötte szerződését borsó-, babtermesztésre a Nagykőrösi Konzervgyárral. Ugyancsak szerződést kötöttek a termelőszövetkezetek a MÉK-kel vöröshagyma, görögdinnye, sárgadinnye, újburgonya, mák, étkezési bab értékesítésére vonatkozóan. Ezek után megtárgyalta a végrehajtó bizottság a tanácsülés és a v. b. II. negyedévi munkatervét. A tárgyalás során elhatározták, hogy a termelőszövetkezetekkel való fokozottabb foglalkozás érdekében a végrehajtó bizottság az eddigi szokástól eltérően a II. negyedévben nem kéthetenként, hanem hetenként a párt-vb-vel közös ülésen tárgyalja meg egyegy termelőszövetkezet munkáját, ami által operatíve segítséget tud nyújtani egyes feladatok megvalósításában. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a március 29-én tartandó tanácsülés napirendi pontjaival, így az 1960. évi költségvetéssel, valamint a termelőszövetkezetek 1960. évi terveivel és a tervek megvalósítása érdekében teendő feladatokkal. A végrehajtó bizottság az elkészített beszámolókat helyesnek találta és jóváhagyta azoknak tanácsülés elé terjesztését. A továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. K. H. Ugye nem felejtették el kedves olvasóink, hogy ma délután tartja a Ceglédi Hírlap a gyermekszépségverseny részvevőinek ajándékozó ünnepségét? A Május 1 Ruhagyár bábjátszó csoportjának műsora után a Háziipari Szövetkezet tavaszi gyermekruha Újdonságait és a Földműves- szövetkazeti Áruház cipőit mutatja be tizenkét bájos gyermek. Ezután a zeneiskola harmonika kisegyüttese és a művelődési ház ifjúsági tánccsoportja szórakoztatja a részvevőket. A műsor után a szépségverseny részvevőit megajándékozza és mindenkit szeretettel vár a Ceglédi Hírlap szerkesztősége Ami a nyereségrészesedés mögött ran JAVASLATOK A város zenei nevelése teljesen a jzenéiskola kezében van. És gyórsan tegyük hozzá, hogy nagyon jó kézben. Á zenei ünnepi hetek, a hangversenyek mind ezt a szép célt szolgálják, de azt hiszem, hogy ezzel nem merítettünk ki minden lehetőséget. A városban számos szenvedélyes lemezgyűjtőről tudunk. Van, aki normált, van aki mikrobarázdást, van aki könnyű muzsikát, van aki nehéz zenét gyűjt. Mi lenne, ha ezeket, mondjuk a bélyeg- gyűjtőkhöz hasonlóan, egy szakkörbe tömörítenénk s ha ezek a/, emberek a foglalkozásaikon bemutatnák egymásnak kedvenc lemezeiket. Esetleg egy kis zenetörténeti előadással fűszereznék a foglalkozást. Azt; hiszem, hogy sok zenebarátot érdekelne néhány szó a Mondschein-szonátáról vagy pár értelmes mondat a Rigo- lettó-fantáziáról. Jöhetnének összeállítások bécsi keringők- ből vagy egy önálló műsor nyitányokból és indulókból. Anyag biztosan tömegével van, az érdeklődés nyilvánva ló. Azt hiszem, csak annyi hi ányzik, hogy valamelyik kultúrotthon szállást adjon a ki- Bérletnek. 2 * \ Tavaszodik. Az első fecskék ^ Után megindulnak a kiránduló- 2 Vonatok. Hétfőn indul Cseh- 2 y Szlovákiába körülbelül hatvan g ceglédi kiránduló. Szerencsés ^ utat és jó mulatóst. Tudom, hogy a nyáron sor £ kef'ül még több ilyen társas- 5 utazásra. Elmehetünk Pécsre, \ Debrecenbe, Egerbe, Eszter-; gomba. Csak egyetlen egy J helyre nem megyünk mi cégié- j diek, a Tiszához. Pedig ez iga- j zán csak fillérekbe kerülne. A* vasúti lehetőségünk is meg- j van hozzá. És, hogy milyen j szép a kanyargós Tisza Vár- í konynál vagy Vezsenynél, azt' nem lehet elmondani, azt látni kell. Emellett pompás a fürdőlehetőség. Vasárnap kirándulóhajók közlekednek a folyón. És hogy azokról se feledkezzünk meg, akik a hasukat szeretik, gyorsan jegyezzük meg, hogy a tiszai halászok káprázatosán sütik az apró halat és olyan halászlét főznek, hogy a legigényesebb ember is megnyalja a tíz ujját. — Rik — SZERÉNY KERES Egy idős fejkendős néni csoszogott be a lottóirodába. Kért egy lottószelvényt, majd többször óvatosan körülnézett, nehogy valaki meglássa, vagy hallja, suttogva odaszólt az iroda tisztviselőjének: „állítsa ki lelkem — de ötösre —, megszolgálom." Kevés olyan dolgozó van a Ceglédi Gépüzem és Vasöntödében, aki mostanában ne beszélne a nyereségrészesedésről. Hány napi fizetésnek megfelelő részesedés lesz a borítékban? — ez most a legaktuálisabb kérdés. Az idén sem kapnak kevesebbet, mint tavaly. Hogy pontosan mennyit: ez a jövő hét első napjaiban nyilvánosságra kerül. Nézzük meg, miből és menynyi nyereséget mutatott fel a vállalat az 1959-es gazdálkodása során? 680 000 forint az az összeg, amit a vállalat jó munkájával a tervezett nyereséggel szemben többletként elért. A többlet eredmény okai között első helyen az önköltségcsökkentés révén elért 368 000 forint megtakarítás áll. Tavaly a Vasöntöde lemaradt a tervteljesítésben, kitűnt az igen magas öntödei selejt százalékkal. Az akkori bírálat jó talajra hullott. Az üzemrészek vezetői, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt tanultak a bírálatból és különösen a kongresszusi verseny során hatalmas hajrát vágtak ki. A negyedik negyedév elején még mindig lemaradással küzdöttek. De az utolsó negyedéves tervet már több mint 120 százalékra teljesítették és ezzel az éves tervet is másfél százalékkal túlteljesítették. Közel 400 ezer munkaórával kevesebbet használtak fel a terv teljesítéséhez, mint ahogy a munkaóra szükségleti terv előírta. Ez azt jelenti, hogy három százalékkal túlteljesítették a tervezett termelékenységet. Csak ebből közel 100 ezer forint a megtakarítás. A műszakiak javaslata alapján a korábban hulladékba kerülő és a MÉH-nek olcsón átadandó lemezekből sertéselető gyártását vezették be. A hulladékanyag és teljesértékű lemez ára közötti differencia vályúnként 59 forintos megtakarítást hozott, ami a legyártott 657 vályúnál majdnem 39 ezer forintnak felel meg. Igen jól sikerült szervezési intézkedésnek bizonyult, hogy a régebben más vállalatoknál bérmunkában végeztetett elektronikus kézi fúrógépek egyenes fogazású kerekeinek fogazását üzemén belül oldották meg. így minden keréknél 26 forintot, összesen mintegy 32 ezer forintot takarítottak meg saját vállalatuknak. Nagy szerepük van az újítások révén elért forintoknak is. A formázáshoz azelőtt Solymárról hozták a homokot. Egy újítás révén a laboratórium kimutatta, hogy a ceglédi homok tökéletesen helyettesíti a solymári homokot. Itt olcsóbb a homok, megmaradt a magas szállítási költség. A mezőgazdasági kisgépek fafogantyúját régebben a nagykőrösi faárugyárral készíttették. Újítás bevezetésével üzemen belül oldották meg a fa alkatrészek gyártását és alkalmazták a teljesen megbízható és termelékenyebb másoló eljárást. A megtakarítás 17 ezer forint. Az öntöde munkájának átszervezése a kongresszusi versenyben segített a selejt csökkentésében. Az első félévi kirívó magas selejtszázalék ekkor javult meg olyannyira, hogy ebből több mint 80 000 forint megtakarítást értek el. Az eredmények nem maguktól keletkeztek. Vezetők sok-sok álmatlan éjszakáját, a modem termelési eljárások, a legfejlettebb tech- rika alkalmazásáért vívott kemény harcát, az újítók, a munkások serény, termékeny ver- senyvállalásokban kifejezésre jutó munkáját jelzik most azok a borítékok, amelyek címzésén már dolgoznak a munkaügyi osztályon. Ezek a jövő héten méltón fejezik ki a kongresszusi oklevél erkölcsi elismerése mellett az anyagi érdekeltség elvének érvényesülését. — Dózsa — Ecser Csilla Kornélia Fülöp János Szűcs Miklósba Szűcs Giziké Kovács Erzsébet Pásztor Ferike ! '-XXXX\XNVCV.XXXX'.XVOvXXX\XXX\XXXXXX\VV.XXXVXXX\\Y'.NXX\XXXXXX\XXXXXXX\\XNXXNXYV\NXXXXX\XXV, éTf? Tizenkilencest temettünk Kiss József elvtárs idős veterán, aki a budapesti Vörös Október Férfiruhagyárban dolgozott, amíg egészséges volt. Az ellenforradalom idején, mint munkásőr teljesítette kommunista kötelességét. 1958-ban családjával Ceglédre költözött. Hosszas és súlyos betegség után meghalt, pénteken temettük. Emlékét szeretettel őrizzük meg. — A DÓZSA NÉPE TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai közül sokan vállaltak szőlő- művelést. Brigádértekezleten felajánlották, hogy április 4-re felszabadulásunk 15-ik évfordulójának tiszteletére mindenütt elvégzik a nyitást. — CEGLÉD HATÁRÁBAN szombaton reggelig elvetettek 260 hold tavaszi árpát, 100 hold lucernát. Burgonyából a Táncsics Tsz 20 holdat, az Aranymezé 13, a Vörös Csillag 10 holdat ültetett el. — A MŰSZAKI OSZTÁLY útkarbantartó dolgozói a Szőlő utca úttestét bogárhátúra képezik ki. — A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG Sepsi János kőművest (Gerje telep 7.) aki iparigazolvány nélkül végzett kőműves munkát, pénzbírsággal sújtotta, ugyanúgy munkatársát Lender Sándort is. — KÖZEL 60 EZER FORINT értékben vásárolt négy új gépet a Cipőipari Vállalat. Az új csiszoló és talpvarró gépet, valamint a két tűzőgépet a jövő héten szállítják és helyezik üzembe. — A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS a Petőfi Tsz-ben szerdán, az Alkotmányban szombaton megkezdte a gyümölcsfák permetezését. A két helyen naponta 1600 darab fát permetez■ tek be téli hígításé mészkénlé- í vei. \ — A SZABÁLYSÉRTÉSI < HATÓSÁG Mikula Jánost (Űj- j városszél) falopásért pénzbírsággal sújtotta. \ — A JÁRÁS TERÜLETÉN ; 1959-ben 32 sporlegyesület mü- ! ködölt 5468 fővel. Ebből 1177 ! nő. ; — AZ ALKOTMÁNY TER; MELÖSZÖVETKEZET a Mé- ;zőmag Vállalattal 20 hold szö- j szös bükköny, 10 hold tavaszi ! bükköny, 20 hold étkezési bor- ;só és 20 hold lengyel kukorica i termesztésére kötött szerződést. — A LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET 20 hold ricinus termelésére kötött szerződést a Mezőmag Vállalattal. — DZSOGÄN GYÖRGY Felház utca 21. szám alatti lakost a szabálysértési hatóság összeférhetetlenség miatt pénzbírsággal sújtotta. A ceglédi könyvtárak történetét y % dolgozta fel a városi mo- % nográfia számára Katsányi ^ Sándor és Nagy Dezső, a já- £ rási könyvtár, illetve a Kos- suth Múzeum munkatársa. A ^ IS. századtól napjainkig kö- % vetik a helyi könyvtárügy tör- 2 ténetét, s megkísérlik bemu- 2 tatni. hogy az évszázadok fo- 2 lyamán a különböző társadal- 2 mi szervezetek kezében levő 2 könyvtárak, milyen társadal- 2 mi rétegek igényeit szolgál- 2 ták, s egyben összefoglalták a 2 város könyvtári vonatkozású 2 írott és szájhagyomány útján 2 fennmaradt emlékeit. Munká- ^ juk értékes hozzájárulás a § magyar könyvtárügy mind- £ máig nélkülözött feldolgozá- j sához. ^ Az 1545-ben alapított, egy- £ kor ref. iskola, könyvtáráról ' csak évszázadok múltán kerültek elő adatok. Az első könyvjegyzék az egykori r. k. iskolából maradt fenn 1773-ból. Az első jelentősebb magánkönyvtár Dobos Jánosé volt 1830- ból, mely később az 1899-ben alapított gimnázium könyvtárának alapja lett. Ismertetik 1880-tól a népkönyvtári mozgalmat, s annak oldalhajtásait, majd a számos helyi egyesület könyvtáraira vonatkozó adatokat. Az első köl- csönkönyvtár a századfordulón jött létre Cegléden, melynek a későbbi években folytatói is akadtak. Értékes adatokat közölnek a tanácshatalom helyi könyvtárügyével kapcsolatban, majd 1920-tól a városi könyvtár történetét dolgozzák fel, mely 1945-ig működött, ösz- szefoglalóan értékelik a Hor- thy-korszak könyvtárügyét városunkban, majd a felszabadulás utáni könyvtári szervezeteket ismertetik és a jelenlegi járási könyvtár munkájának bemutatásával zárják dolgozatukat. Igen figyelemreméltó adatokat kutattak és dolgoztak fel az egykori agrárszocialisták könyvtáráról. A századfordulón alapították meg a föld- r'.unkátok, Urbán Pál vezetésével a „Mátyás király olvasóegyletet”. Igen élénk egyesületi életet éltek. Zászlójukat 1900. március 18-án avatták fel. Időnként földmunkás bálokat rendeztek a könyvtár gyarapítására, E könyvtár állománya a korabeli szocialista irodalom kiadványait foglalta magában. Hová tűntek ezek a könyvek, melyek értékes adatokat szolgáltattak volna egykori szocialistáink érdeklődésére? 1919 után a helyi rendőrség nyomozott az eldugott szocialista könyvek után és i.ieg is találták azokat az egyik munkásegyesületben. Mint egy korabeli lap írja: „A könyvtár tele van a legveszedelmesebb kommunista könyvekkel, füzetekkel. A rendőrség lefoglalta és megsemmisítette ezeket. — Vajon csodálkozhatunk-e azon, hogy a kommunizmus gyökeret vert nálunk, mikor már az 1900-as évek elején marxi kiáltványokat olvastak az Újvároson?” — írja a Ceglédi Kisgazda 1923-ban. A fenti dolgozat nem csupán a helytörténet egy fejezetének feldolgozását jelenti. hanem példát szolgáltat arra, hogy városunk művelődési intézményei mint végezhetnek kősó \ együttes munkát is helyesj összefogással, mint a jelenj esetben a könyvtár és a mú-j zeum munkatársai tették. 1 \ (—y —ő) : • • Ülésezett a végrehajtó bizottság