Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

™&CirlcMp I960. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK Nyolcvan éves a Magyar Távirati Iroda A Magyar Távirati Irodát, a világ egyik legrégibb hír­ügynökségét, 1880. március 3- án alapította Maszák Hugó és Egyesy Géza. Már 1882-ben hírcsere egyezményt kötött a világ legnagyobb hírirodáival, közöttük az angol Reuterrel. Az MTI átszervezése szocia­lista szellemű távirati irodává 1948-ban kezdődött meg. 1951- ben az MTl-hez csatolták a külföldi sajtószolgálatot. 1953- ban új, modern felszereléssel, korszerű hírközlő gépekkel el­látott székházat kapott az MTI. 1956-ban a Magyar Foto Állami Vállalat is az MTI fő­osztálya lett. Ma már megye- székhelyen is működik MTI szerkesztőség. Az MTI-nek húsz hírszol­gálati irodával van szerződése hírcserére. Ezek között van a szovjet TASZSZ, az összes népi demokratikus országok ügynökségei, az angol Reuter, az amerikai AP és UPI, a francia AFP, a nyugatnémet DP A, a japán Kyodo és az in­donéz Ahtara. Az öt világrészen 50 kép­ügynökséggel tart kapcsolatot az MTI. Rádióval és telefotó- val ad külföldre és vesz fel képeket. A nagy hírügynöksé­gek képszolgálatain kívül a Keyston amerikai, a New Era News ausztráliai, a Publifoto olasz, a Telepress argentin képügynökségekkel és mások­kal van megállapodása képek cseréjére. és félmillió üzemi munkás az ismeretterjesztő előadásokon 57000 dolgozó tanul az általános iskolák esti- és levelező­tagozatain — A szakszervezetek művelődési munkájának eredményei és tervei Vas János, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa kultu­rális osztályának vezetője a szakszervezetek művelődési munkájának eredményeiről és terveiről nyilatkozott a Maigyar Távirati Iroda mun­katársának. — örvendetes — mondot­ta —, hogy az üzemi mun­kások körében tovább nőtt az érdeklődés a művelődési lehetőségek iránt. Az új iskolaév kezdetén 57 000 dolgozó jelentke­zett az általános iskolák esti és levelező tagoza­tára, az V.—VIII. osztály elvégzé­sére. Nagyszerűen beváltak az ismeretterjesztés alaposabb formái, a munkásakadémiák. A múlt évben az ismeretter­jesztő előadások hallgatói­nak száma elérte a három és fél milliót. — Színesebb, változatosabb a 287 szakszervezeti, üzemi művelődési ház programja. Újdonság, hogy a múlt év­ben ezeknek az otthonoknak 80 százaléka már nemcsak egy-egy gyár, vállalat dolgo­zóit látta vendégül, hanem a környék lakói számára is megnyitotta kapuit. Az ország minden részé­ből beérkezett jelentések arról adnak hírt, hogy a művelődési otthonok ren­dezvényein a vendégek száma meghaladta a 20 milliót. — Ebben az évben támogat­juk a Kommunista Ifjúsági Szövetség felszabadulási se­regszemléjét. Együtteseink részt vesznek a járási, me­gyei és országos bemutató­kon, seregszemléken. Külö­nös gondot fordítunk a mun­kásszállásokra. Budapest után vidéken is elterjesztjük azt a bevált módszert, hogy a legnagyobb helyeken havon­ta zenés irodalmi műsort rendezünk. Az egyes köny­vekről és filmekről ankétot tartunk, ezenkívül arra tö­rekszünk, hogy a munkás- szállások lakóinak klubélete tartalmasabb, változatosabb legyen. — Az idérí a színházak és hangversenyek jegyein kívül a mozijegyeket is eljuttatjuk a munkapadokhoz. Közönségszervező háló­zatunkat kiegészítjük filmpropagandistákkal. Nö­velni fogjuk a csoportos tárlat- és múzeumlátoga­tások számát, s azt akarjuk, hogy ebben az évben még eredményeseb­bé váljanak a munkás-mű­Ki szereti a petróleumos lekvárt ? Háziasszonyok ankét ja Törökbálinton . Bármilyen munkaterületen dolgozik a nő: legyen orvos vagy fonógyári orsózó. egyben ifeleség, anya is, s így közel kerül az élet mindennapi problémáihoz, tapasztalatból tudja, hol szorul „olajozásra” a közönségellátás kereke, s hol mennek rendben a dol­gok. Ha tíz nő akar valamit, ugye, milyen nagy erőt je­lent? Hát még ha 130 talál­kozik közös célok érdeké­ben? Már pedig ennyi asz- 'szony gyűlt egybe a törökbá­linti háziasszonyok ankét- ján. Sok hasznos felszólalás 'mellett elhangzottak a pa­naszok is, s az általános ér­deklődés bizonyította: szük­ségesek ezek az asszonytalál­kozók. Kovács Lajosné, a megyei nőtanács titká­ra bevezetőjében a nők munkájának megbecsülé­séről beszélt, s arról, hogy rendszerünk milyen nagy gonddal igyekszik a ház­tartási gondokat meg­könnyíteni, az egyre fokozódó igényeket kielégíteni. Két felszólaló a gyermek- nevelés problémájával fog­lalkozott. Daróczi Mária pe­dagógus fejtegetésének lénye­ge: — Téves az a felfogás, hogy a gyerek iskolába adása után a szülők nevelési gondjai megszűntek. Ellenkezőleg, az otthoni nevelés szorosan kap­csolódik az iskolaihoz, csak a kettő együttesen szolgálhat­ja a gyerek érdekeit, azt, hogy gyerekeink hasznos tag­jai legyenek majd társadal­munknak. % Czinczki Istvánná tsz-tag hozzáfűzte: — Egyszellemű nevelésre kell törekedni. Ha a szülő nem a demokratikus szelle­met ápolja gyermekében, ez csak zavart, bizonytalanságot okoz és csak árthat a gyerek szellemi fejlődésének. Ezért nagy jelentőségű a szülői munkaközösség és a peda­gógusok szoros együttmű­ködése, amelynek ered­ménye az egyirányú ne­velés legyen. Ezután a lakosság ellátásá­nak kérdéseit vitatták meg. Pákozdi Istvánná szövetke­zeti dolgozó szóvá tette, hogy az egyik helybeli pék félig kéjt,„félig sült, .. kívül . mégis égett kenyerei süt. Ugyan­abból a lisztből, amit a többi üzem kap, ehetetlen, egészség­telen kenyér készül. Mi ennek az oka? Miért kell a környékbeli asszonyoknak a rossz kenyér miatt távolabbi üzletekbe menni? — És ki szereti a petróleu­mos lekvárt? — szólt Juresis Imréné pedagógus. — A MÄV állomásnál levő szövetkezeti boltban a liszt, rizs. gyümölcsíz, szóval minden élelmiszer petróleum ízű és szagú. Élvezhetetlen. Bizottságot kért ennek megállapítására. Az ok: nincs megfelelő raktár- helyiség a szükséges, de igen kellemetlen szagú petróleum táro'ására. És miért? Erre a jelen levő Erdei Lajos boltvezető felelt (konzerv- kiállitást rendeztek az an­két alkalmából): a szövet­kezeti központ 40 000 forin­tot ígért az új raktárhelyi­ség felépítésére, de az ígé­retet visszavonta. Maradt minden a régiben. Persze, az asszonyok meghirdették az összefogást a tűrhetetlen álla­pot megszüntetésére. Idős asszony, Rebbauer Károlyné kért szót: — Azért . jöttem ide — mondta —, hogy megnézzem: mit tudnak a mai kor asszo­nyai? Amit látok és hallok, örömmel tölt el. Okosak, bátrak és ki mernek állni az igazság mellett. Nagyon szép a nőtanács munkája: magam tapasz­taltam, hogy mindenkit, legyen az fiatal vagy idős, szeretettel fogad­nak és segítenek, ha arra szükség van. Csak ezt akartam mondani, mert ez így van — tette még hozzá és leült. Rebbauerné tapsot kapott. Ocsovay Jánosné, a nőta­nács elnöke, aki időnként ül­nök is a Pest megyei Fiatal­korúak Bíróságán, a legna­gyobb dicsérettel beszélt a bíróság munkájáról és arról a fáradhatatlan segítő-aka­rásról, amellyel a megtévedt, vagy valami okból talajt vesz­tett fiatalkorúakat felkarolják. Végül úgy döntött a 130 asszony, hogy gyakrabban megismétlik a találkozót. vész kapcsolatok, a találko­zók ne csak formálisak le­gyenek, hanem mindkét fél­nek élményt jelentsenek. Az idén a színészek és opera­énekesek után üzemekbe lá­togatnak a képzőművészek és az írók is. Szakszerveze­teink arra is lehetőséget ad­nak, hogy a művészek hosz- szabb időt töltsenek a mun­kások között. Tavaly például az állami gazdaságok, a gép­állomások 54 festőt és gra­fikust láttak vendégül né­hány hétre. Műveiket most vándorkiállításon mutatják be. A közelmúltban a vas­ipari üzemek meghívásával tovább bővült képzőművé­szeink lehetősége, hogy em­beri közelségbe kerüljenek az új közönséggel. — örülünk, hogy sok mun­kás jelentkezett az iskolák esti és levelező tagozataira. Most egyik feladatunk, hogy elejét vegyük mindenfajta le­morzsolódásnak. Szakszervezeteink kon­zultációs lehetőségeket teremtenek a tovább ta­nuló dolgozóknak és vál­toztatnak a tanulást aka­dályozó műszakbeosztá­son. Az esti és levelező tagoza­tokon kívül fejlesztjük a ke­vésbé kötött rendszerű mun­kásakadémiákat. Kidolgozzuk az új hároméves munkásaka­démia tematikáját; ezt az idén ősszel vagy jövőre nyit­juk meg. Ezenkívül az idén rendezzük a művelődési ott­honok helyzetét és nagy gondot fordítunk kulturális munkásaink továbbképzésére is — fejezte be nyilatkoza­tát Vas János. A Budapesti Ipari Vásáron, Moszkvában, Lipcsében, Utrechtben, Casablancában és Milanóban is bemutatja termékeit az élelmiszeripar Az élelmiszeripar az idén több mint 700 négyzetméteres területen mutatja be ter­mékeit a Budapesti Ipari Vá­sáron. A konzervipari kiál­lításon például megtanítják a közönséget, hogyan lehet konzervek- ből ízletes menüt összeál­lítani. A háztartásvegyipari cikke­ket is láthatjuk majd az ipa­ri vásáron. Ezek a második műszakot könnyítik meg. A látogatók megtanulhatják az új eljárással készülő, nagyobb hatásfokú, szemcsézett mosó­porok, az új mosogató-, tisztí­tó- és súrolószerek haszná­latát. Bemutatják a vásáron a dobozos sonkát, a különféle húsos kopzerveket, általá­ban az élelmiszeripar vala­mennyi ágának termékeit. Külön mutatják be a koz­metikai cikkeket. Az élelmiszeripar készül a moszkvai kiállításra is. Be­mutatják például, hogy a felszabadulás előtti, úgyszólván kisipari jel­legű konzervgyártás ho­gyan fejlődött korszerű nagyiparrá. A hús-, a baromfi-, a tej-, a növényolaj-, a dohány-, a cu­kor-, az édes- és a szeszipar termékein kívül tájegységen­ként állítják ki a magyar borokat. A budapesti és a moszk­vai kiállításon kívül még az első félévben részt vesz az élelmiszeripar a lipcsei, az Utrechti, a casablancai és a milánói kiállításon is. Vala­mennyi kiállításon ott lesz­nek a magyar konzervek, a baromfi- és a tartósítdtt hús­ipari termékek. Az élelmi- szeripari vállalatok nagy gonddal készítik kiállításra szánt termékeiket. • • Otszázhuszonkét nyeremény a pénteki lottó jutalomsorsoláson A március 4-i lottó jutalom- sorsoláson a februári 8. já­tékhét szelvényeire — az egyszer már kihúzott, de fel nem vett tárgyakkal együtt — összesen 522 értékes nye­reményt sorsolnak ki. Áz át nem vett nyeremények kö­zött egy személygépkocsi is van, s így most hét főnye­remény — négy öröklakás, bárhol felépíthető családi ház, egy Moszkvics és egy Skoda személygépkocsi — jut a legszerencsésebbeknek. Eze­ken kívül többek között 19 motorkerékpárt, 61 televí­ziós készüléket, 15 hűtő- szekrényt, teljes szobaberen­dezést, 5 szobabútort stb. sorsolnak, A nyereményjegy­zékre számos új tárgyat is felvettek. így például három kétszemélyes, hétnapos cseh­szlovákiai körutazást, 5 Tün­de zsebrádiót, 5 tranziszto­ros táskadádiót, két cseh­szlovák konyhabútorból, hű­tőszekrényből, villanytűz­helyből, mosógépből és ház­tartási edényekből álló lottó konyhafelszerelést is kisor­solnak. Verseny, amelyben két baráti nép lesz a nyertes A gyarmati elnyomás elleni hétéves felszabadító háború győzelme mérhetetlen gazdasági és kulturális elmaradottság végére tett pontott a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban. A francia imperializmus igájából felszabadult vietnami nép hozzákezdett füg­getlen, demokratikus hazája jólétének megteremtéséhez. Az elhanyagolt viskók helyén napfényes lakások ezrei, tágas iskolák, kórházak épültek. S néhány évvel a győzelem után megszületett Vietnam északi részében a szocialista építés bázisa: a korszerű hazai ipar. A hanoi szerszámgépgyár Vietnam egyik fiatal ipari létesítménye: 1957-ben épült. FELREERTES Talán mégis in­kább attól, hogy mind a három erő­sen nagyot hallott. Hiába bújtak össze, hiába rágták a szót egymás szájába, fülé­be, hangjuk betöl­tötte az egész kocsit. Egyikük — akit társai Pálinak szólí­tottak — vitte éppen a prímet. — Hallottátok, hogy Balogh Lőrincet pén­teken temetik? A szemközti asz- szony — nevezzük Soványnak — köte- lességtudóan sopán­kodott. A harmadik, aki Páli néne mellett foglalt helyet, bi­zonytalanul nézett maga elé. Páli néne folytatta: — Pedig még nem is vöt üdős. Hetven­harmadikba’ járt. Oszt sose vöt beteg. A Sovány kontrá­zott: — Ojjan piros vöt annak az arca min­dig, mint a rózsa. Mondogatta is az uram, hogy híjába szeretné mán főd alá dugni a menye, túl­éli az mindnyájukat. Oszt itt van, ni! Páli néne: — Aszongyák, szép halála vöt. Este el­aludt, reggel fel se ébredt többet... Kár érte — tette hozzá váratlan ellágyülás- sal. Hanem ekkor a harmadik öregasz- szony felzokogott. Motyogott is valamit közben, de nem le­hetett érteni. Egy A gyár dolgozói szocialista munkaversenyben állnak a Csepeli Szerszámgépgyár munkásaival. Bármelyik üzem győz is, a két nép lesz a nyertes. j mozdony hosz- Sl szút, játékosat füttyentett, s a 'rác­kevei HÉV-szerel- vény abban a pilla­natban meglódult. Két diákgyerek fu­tott a vonat után. Si­került felkapaszkod­niuk az utolsó kocsi lépcsőjére. Az egyik ablaknál három öregasszony ült. Fölöttük, a cso­magtartóban tömött szatyrok, kosarak púposodtalc. Fekete kendőjük alól né­hány szál ősz hajjal : keretezett ráncos, : alacsony homlok és iöregségtől barázdált i arc kandikált elő. I A három öregasz- i szonyban volt valami j hasonlóság. Az egy- : formán horgas, me- : reveit előreugró orr- | tól-e, vagy az egy- : formán beesett, fo- gatlan szájtól, ki í tudná megmondani? \ pillanatra mindenki f meghökkent, de leg- í jobban Páli néne: $ — Téged mea mif lél, Jolán? Csak nem í vótál tán belé szerel-í mes ?! £ Jolán néni mélyen $ negsértődve replika- ^ zott kockás zsebken- £ dője mögül: £ — Mér ne? Én is £ vótam fiatal?! £ — Oszt éppen a ^ Balogh Lőrincbe? — ^ hüledezett Páli szom- ^ szed. $ — Balogh Lőrinc- % be? — bámult Jolán $ asszony. — Én meg fj azt hittem, az én % uramrul beszéltek. $ Az is olyan szép pi- ros ember vót. í y Két nagyot trombi- $ tált a zsebkendőbe, £ aztán csendesen szi- ^ pogott tovább. Ha már egyszer | belefogott... ^ Ny. É. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom