Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

1960. MÁRCIUS 25. PÉNTEK PEST UEGVEI sMúrlap DIVATBEMUTATÓ A budapesti ruházati kis­kereskedelmi boltok és a Ru­házati Bolt Vállalat csütör­tökön délelőtt a Magyar Saj­tó Házában divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót rendezett. A kiskereskedelmi vállalatok vezetői az újságírók előtt elmondták, hogy tavasz- szal és nyáron a vásárlókat milyen ruhaújdonságok vár­ják a szaküzletekben. Fegyendázadás Nashville-ban A Tennesse állambeli Nash­ville fegyintézetében két élet­fogytiglani börtönre ítélt rab még ismeretlen módon pisztolyt szerzett és a börtön kilenc alkalmazottját túszként foglyul ejtve, elsáncolta ma­gát a börtönigazgató helyette­sének irodájában. Tanácskozás a Gazdagodjanak földjeink mozgalom megi KiSZ-brigddok alakulnak az új feladatok megoldására A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában csütörtökön talajerőgazdálko­dási ankétot tartottak, ame­lyen a talajtan tudósai, a tö­megszervezetek képviselői, a megyei tanácsok és népfront­bizottságok képviselői, vala­mint terme’őszövetkezeti ve­zetők vettek részt. Megtárgyal­ták a „Gazdagodjanak föld­jeink’’ mozgalom megindításá­val kapcsolatos gyakorlati teendőket. Szatmári Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára meg­nyitó szavaiban kiemelte, hogy a talajerőgazdálkodás színvonalának emelése olyan alapvető feladat, amelynek megoldása nél­kül a magyar mezőgazda­ság árutermelésének foko­zása nem haladhat megfe­lelő mértékben. Érdemes tehát a talajerőgaz­dálkodás tudósainak és szak­értőinek, valamint a társadal­mi szerveknek összefogni a kínálkozó alkalmak hasznosí­tása érdekében. Bajcsi Ede, a Földművelés- ügyi Minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságának he­lyettes vezetője elmondotta, hogy a szakszerűbb istállótrá- gyakezelés, a zöldtrágyázás mellett elengedhetetlenül szükséges a komposzt készí­tés módszereinek széleskörű megismertetése és alkalmazá­sa. Ennek érdekében javasol­Az iparcikkboltok nyitvatartásának meghosszabbítását tervezi a nemrég szakosított Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Azokban a nagyobb községek­ben, ahol iparcikk szaküzlet nincs, igyekszünk új üzleteket létesíteni, így például Pomá- zon, ahol már ruha- és cipő- szaküzlet működik, új iparcikk szakboltot tervezünk. Javasla­tot tettünk a megyei tanács kereskedelmi osztálya felé, hogy azokban a helységekben, ahol az állami kereskede­lemnek és a földművesszö­vetkezeteknek is azonos jellegű üzletei vannak, a párhuzamosságot üzletcse­rékkel megszüntethessük. — Az új kereskedelmi vál­lalat megalakulása, illetőleg a szakosítás nem jelentett-e fennakadást 'az' 'iparcikkellá­tásban? . — Örömmel mondhatjuk, hogy a szakosítással kapcsola­tos nagy munkák mellett a forgalmat zavartalanul bonyo­lítottuk le. A vállalat 500 dolgozójá­nak eredményes munkáját igazolja az is, hogy első negyedévi tervünket túl­teljesítjük. A második negyedévi nagyobb forgalomra és az őszi csúcs- forgalomra pedig már most felkészülünk. •— A lakosság részéről már többször felvetődött, hogy munkaidő után, a kora esti órákban az üzletek zárva van­nak és a komolyabb értékű iparcikkeket, rádiót, televíziót stb. a dolgozók nem tudják megvásárolni. Hogyan szándé­kozik a vállalat ezen segíteni? — A jelenlegi hétórás nyit- vatartás mellett — válaszolja Komáromi elvtárs, áruforgal­mi osztályvezető — ez megold­hatatlan. Kísérletképpen váci vas-edényboltunkban csúszta­tott műszakra tértünk át. Ez az üzletünk fél nyolctól este hatig tart nyitva. Komoly for­galomnövekedésre számítot­tunk ugyan előre is, de bennünket is meglepett, hogy mennyivel gazdasá­gosabban alakult a tíz és félórás műszakban nyif- vatartó üzletünk árufor­galma. Ügy gondoljuk, a hálózatbőví­tés mellett a csúsztatott mű­szakra való fokozatos áttérés a forgalomnövekedéssel kap­csolatos problémákat is meg­oldja. Erre azért is szükség lesz, mert a második ötéves tervben az iparcikkek iránt a kereslet tovább növekszik. (gy. m.) ta az ismeretterjesztő előadá­sok és tapasztalatcserék meg­szervezését. Külön érdemes tanulmá­nyozni a Liszenko-féle földes komposzt készítés módszereit, amelyet az idén csaknem minden kí­sérleti gazdaságban, na­gyon sok állami gazdaság­ban és termelőszövetkezet­ben is kipróbálnak. Az eddig elhanyagolt feladat szakszerű irányításához tan­folyamokon komposztmestere- ket kell kiképezni. Kérte a KISZ-szervezeteket — ame­lyek az ország fásításában, a silózásban és sok, korábban el­hanyagolt, nagy jelentőségű feladat megoldásában az elsők között voltak —, hogy most is mutassanak példát, alakítsa­nak brigádokat a gazdaságok­ban található szerves anyagok összegyűjtésére és feldolgozá- sára. Dr. Jócsik Lajos, a Fővárosi Talajerőgazdálkodási Vállalat főmérnöke a fellelhető nyers­anyag-készletről szólva elmon­dotta, hogy csupán a kukoricatáblákon igen sok métermázsa értékes szervesanyagot égetnek el. A repce, a burgonya, a bab, a borsó, a napraforgó, a kender és sok más növény szárrészei is kiválóan alkalmasak kom- posztkészítésre. A zöldséghul­ladékok, a szőlőmetszésből származó venyige, a gyümölcs­fákról lemetszett ágrészek, a kendergyárak és más ipari üzemek melléktermékeit is nagyon jól lehetne a mezőgaz­daságban hasznosítani. A to­vábbiakban elmondotta, hogy a Fővárosi Talajerőgazdálko­dási Vállalat évente 100 000 köbméter komposztot készít, majd a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, a Német De­mokratikus Köztársaságban legutóbb ki kísérletezett mód­szerekről számolt be. Az értekezlet részvevői el­határozták, hogy már most ta­vasszal megkezdik az új kom- poszt-telepek létrehozását. Szállítják a-csemetéket Sok rendelés érkezett az ország különböző részéből a Cegléd- Csemői Állami Gazdaságba különböző fajtájú csemetékre. Most tavasszal mintegy 300 000 gyümölcsfát küld az állami gazdaság megrendelőinek. Az ingyenes akciók keretében a termelőszövetkezetek 180 000 facsemetét kapnak. A termelőszö­vetkezeti tagok is olcsóbban jutnak a csemetéhez, nekik mind­össze négy forintot kell fizetniök darabonként. Pozsgai Ilona és Benke Anna, a gazdaság dolgozói kötegelik a csemetéket. Nyíri Teréz a fajtának megfelelő jelzéssel látja el a fákat. — MEGYEI TANÁCS­TAGOK FOGADÖÖRÄJA: Fazekas Ernő ma az úri ta­nácsházán tart fogadóórát. Pest megye közel 800 000 lakosából mintegy 150 000 dolgozó jár naponta Buda­pestre. Ezeknek a dolgozók­nak, de általában a megye lakosságának igényei a keres­kedelemmel szemben lényegé­ben azonosak a fővárosi la­kosság igényeivel. Éppen ezért nagy feladat hárul a megye kereskedelmére. Ezt a, célt tartotta szem előtt a Belke­reskedelmi Minisztérium és a. megyei tanács, amikor ja­nuár 1-ével a megye négy vegyes profilú népbolt válla­latából létrehozta a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalatot. örsi Ferenc igazgatóval és Komáromi Lajos áruforgalmi osztályvezetővel az.új vállalati áj feladatairól beszélgetünk. — A Pest vidéki Népbolt Vállalat kollektívája kapta azt a megbízást — mondja örsi elv társ —, hogy a Pest vidéki, a Nyugat-Pest megyei, a ceglédi és váci népbolt Vállalat szakboltjaiból 110 boltegységgel a megye négy Városában és 35 községében alakítsa meg az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalatot. Egyedül a nagykátai já­rás az, amelynek iparcikk ellátását nem mi végez­zük, hanem a földműves- , szövetkezetek. — Hogyan oszlanak meg a i különböző szakboltok? ; — Vas- és műszaki szaküz- í létünk 12, kerékpár-villamos-i Sági négy, vas-, műszaki, ; üveg-, porcelán 20, háztartá- í si 11, illatszer hat, papír-író- ; szer 11, bútorbolt öt van, : ézenkívül sport-, játék-, üveg- j és porcelánáru boltjaink és i háztartási gázlerakataink van- i n; k. Az első negyedévben j már új boltokat is nyitottunk, i így Gödöllőn a fővárosi szín- j vopálú üveg-, porcelán-, mű- í anyag önkiválasztó szaküzle- i tét és önkiszolgáló illatszer- \ boltot. Szakosítottuk a gödöl- i Iői , játék- és sportszerboltun- \ kát is. Nagykőrösön, a tanács I segítségével, hamarosan új I helyiséget kapunk, ahol üveg-, I porcelán- és műanyagboltot i létesítünk. Szobon önkivá-: lasztóvá alakítjuk át vas-, í műszaki- és üveg-, porcelán- i boltunkat, ezzel is emelve a i járás kereskedelmének szín- i vonalát. : Szob és környéke lako­sainak régi kívánságát teljesítjük, amikor ápri­lis 4 tiszteletére bútorbol­tunkat megnyitjuk. Még a második negyedévben Érden is új bútorszaküzletet létesítünk. — További hálózatfejlesztési tervek? — Sok 8—10 ezer lakosú köz­ségben nem kielégítő még az iparcikk-kereskedelem hálóza­ta. Ezeken a helyeken a nem megfelelő üzleteket a rendel­kezésre álló beruházási és fel­újítási keretek gazdaságos felhasználásával, elsősorban saját karbantartó részlegünk­kel kívánjuk rendbehozni. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ \ A FŐKÖNYVELŐ MEGMAGYARÁZZA: Mit kell tudni a vállalati létszámról? y f A Molnár-brigád már együtt J ült a kultúrteremben, amikor 'f Imre bácsi a szokásos heti be- | szélgetésre megérkezett. A fő- i könyvelő mindjárt a tárgyra ff tért. ^ — Ma az iparvállalati lét­^ számról lesz szó — kezdte. — ^ A politikai gazdaságtan azt ^tanítja, hogy a legfontosabb ff termelőerő maga az eleven ff munka. A munkások — a ^ munka hordozói — nélkül ff megvalósíthatatlan a termelés, ff Az állandó munkaerőállomány £ létrehozása a vállalatoknál, a ^ munkások és alkalmazottak ^ szakképzettségének növelése ff— ez a termelékenység eme- ff lésének egyik legfontosabb ff feltétele. ff A vállalati létszám megál- ff lapításánál megkülönbözte- ff tünk f ... f, munkajogi állományt és tervállományt. ^ Azok a dolgozók, akik a vál- í lalattal szolgálati viszonyban ^állnak, munkajogilag a válla- ff lat állományába tartoznak még jakkor is, ha nem dolgoznak. ff Amikor például valaki három ff hónapnál hosszabb ideig be- ff te® vagy katonai szolgálatot ^teljesít, munkaviszonya nem ff szakad meg. továbbra is mun­kajogi állományban maradt, de a tervállományból törlik. Ez lesz a helyzet Horváth Pa­linál is, ha az ősszel bevonul. — Nem értem, miért van szükség erre a megkülönbözte­tésre? — kérdezett közbe Mol­nár Pista, a brigád vezetője. — Mindjárt rátérek erre is — folytatta a magyarázatot Imre bácsi. — Azt tudjátok, már beszéltünk róla, hogy minden vállalat terv alapján dolgozik. Ez a terv szerves része az egész országra szóló népgazdasági tervnek és elő­írja, hogy a vállalatnak mi­lyen termékekből mennyit kell előállítania egy bizonyos idő­szak alatt, azaz mekkora le­gyen a termelés volumene. Nos, a termelés tervezett volu­mene és a termelékenység ter­vezett színvonala alapján ál­lapítja meg a vállalat a terv teljesítéséhez szükséges létszá­mot. Nyilvánvaló, hogy azok, akik hosszabb ideig nem dol­gozhatnák, ilyen szempontból nem vehetők számításba, tehát nem tartoznak a tervállomány­ba. — Most már világosan lá­tom, miről van itt szó — nyug­tázta a választ Molnár Pista a többiek nevében is, a főköny­velő pedig folytatta a magya­rázatot. — A vállalatnak persze nemcsak a szükséges létszá­mot kell megterveznie, hanem annak összetételét is. Ehhez pedig a dolgozókat különböző szempontok szerint — a válla­lat gazdasági tevékenységében betöltött szerepük, a munkafo­lyamatban elfoglalt helyük, szakmájuk, képzettségük stb. — csoportokba sorolják. Az ilyen csoportosításokra egyéb­ként nemcsak a munkaerő­szükséglet megtervezése, ha­nem a vállalati munkaszerve­zés szempontjából is szükség van. Nagyon fontos például a vál­lalati dolgozók állománycsoportok szerinti osztályozása. A beso­rolás alapja itt a ténylegesen gyakorolt foglalkozás, a mun­kakör. Az állománycsoportok­ba sorolásnak megfelelően be­szélünk ipari munkásokról, műszaki alkalmazottakról (a termelés műszaki irányítói), adminisztratív alkalmazottak­ról (akik a vállalat gazdasági és egyéb ügyviteli teendőit el­látják), kisegítő alkalmazot­takról (akiknek munkája nincs ugyan kapcsolatban a termelé­si folyamattal, de szükséges a vállalat gazdasági tevékenysé­gének folytatásához, például gépkocsivezető, portás, éjjeli­őr). Ezenkívül van még a nem ipari csoport. Ide azok tartoz­.X'.Xn.XXXXXVXXXXXXXXXX'.XXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXX' nak, akiknek munkája nem szükséges ugyan a vállalat- gazdasági tevékenységéhez, de a vállalat vezetője alá vannak rendelve és illetményüket a vállalattól kapják (étkezdék, bölcsődék személyzete). Külön állománycsoportba tartoznak ez ipari tanulók is. A gyakorlatban leginkább a munkások állománycsoportjá­ba tartozók létszámáról és az összes létszámról beszélünk. Ez utóbbi magában foglalja az összes állománycsoportba tar­tozókat. Egy vállalaton belül — főleg nagyobb vállalatnál — persze a létszám gyakran vál­tozik, ezért vagy átlagos lét­számról szoktunk beszélni, vagy egy meghatározott nap­tári nap létszámáról. Az átlagos állományi lét­számot úgy kapjuk meg, hogy az egyes állománycsoportba tartozók naponkénti létszámát összeadjuk és elosztjuk a tör­vényes munkanapok számá­val. — Az előbb említette, Imre bácsi, hogy a csoportosítás különböző más szempontok alapján is történhet. Ezekről is szeretnénk valamit hal­lani — kérte a főkönyvelőt Kovács Jancsi. — Igen, a csoportosítás más szempontok szerint is megtörténik. Ilyen például a vállalatnál dolgozók felosz­tása munkásokra és alkalma­zottakra. Alkalmazottak alatt itt tágabb értelemben a mű­szaki, az adminisztratív, a kisegítő és a nem ipari állo­mánycsoport dolgozóit értjük. A munkásokat — a terme­lési folyamatban való részvé­telük jellege szerint — külön is csoportosítjuk. Ebből a .\\\W\V\VVVVVV\WV\\WVVVVV\VWV\\WVV\YV\» szempontból a munkások le­hetnek közvetlenül és közvetve termelők. A közvetlenül termelő mun­kások a vállalat alaptermelő üzemeiben közvetlenül részt vesznek a termékek meg­munkálásának technológiai fo­lyamatában, míg a közvetve termelők az alap termelőfo­lyamat feltételeit biztosítják. Ti tehát közvetlenül terme­lők vagytok, a darus vagy a gépbeállító lakatos viszont ilyen szempontból közvetve termelő. Csoportosíthatjuk ezenkívül a munkásokat szakmák és szakképzettség vagy aszerint, hogy normázott vagy nem normázótt munkaterületen dolgoznak, a vállalat összes dolgozóját pedig még a vál­lalaton belüli termelőegysé­gek (üzemek, műhelyek) sze­rint is. — Ezzel mai anyagunknak végére is értünk — fejezte be magyarázatát Imre bácsi. —- Sok mindenről lehetne még a vállalati létszámmal kapcso­latosan beszélni, dehát egye­lőre ennyi is elég. Befejezé­sül azért annyit még meg­említek, hogy nem elégséges csak a vállalati létszámot megtervezni. Annak biztosí­tóén is tervszerűen történik és legfőbb forrása az ipari- tanuló-képzés — már ami a szakmunkás-utánpótlást illeti —, meg a különböző szak­munkásképző tanfolyamok. — Legközelebb a munka­bérről beszélgetünk majd — búcsúzott el a brigádtól a fő­könyvelő. — kő — Szállítják a csemetéket. (Gábor Viktor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom