Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
* PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM AR.% 50 FIM í R /vT' V 1 I960. MÁRCIUS 25. PÉNTEK Ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háborúnak Hruscsov beszéde a Francia—Szovjet Társaság és a francia MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Apró Antal mond beszédet Vácott a felszabadulási ünnepségen (3 oldalon) Mit kell tudni a vállalati létszámról (5. oldalon) AZ IPARCIKKBOLTOK NYITVATARTÁSÁRÓL (5. oldalon) A 40 ÉVES FELSŐGÖDI TK (6. oldalon) békeharcosok küldöttsége előtt Ni* Sz. Hruscsov szerdán szállásán fogadta Petit tábornok vezetésével a Francia- Szovjet Társaság küldöttségét, majd D’Astier de La Vi- gerie vezetésével a francia békeharcosok küldöttségét. Petit tábornok üdvözlő szavaira Hruscsov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig könnyű az önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon mindent fekete szemüvegen keresztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: „népek barátsága? Hát az meg mi? És mire jó az? Nincs emögött, ne adj’is- ten, valami felforgató tevékenység?” Hruscsov méltatta a Francia—Szovjet Társaság és a Szovjetunióban működő Szovjet—Francia Társaság jelentőségét a nemzetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonyainak megteremtése szempontjából. Nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról, majd így folytatta: — Különösen meghat engem az önök barátsága és rokonszenve, amelyben jelképét látom a francia nép békeszeretetének és törekvésének a Szovjetunióval való hagyományos barátság megőrzésére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép hagyományos rokonszenvének mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatokról. Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormányfő. — Országainknak van mit tanulniok egymástól a tudományban és a technikában. — A szovjet állam külpolitikájának alapja megalaku- 'ásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a békés együttélés és más országok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyenjogúságán és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. Ellenvetésként néha ezt mondják nekünk: igen, de önök nem hajlandók szavatolni, hogy a kommunizmus nem lépi át az önök határait és nem terjed át a nem-kommunista világra! Nos, ami igaz, az igaz: ilyen biztosítékot mi nem adhatunk. Milyen találóan mondja Joliot Curie: az eszmék vízum nélkül utaznak és még nem született olyan ember, ttlci képes lenne megparancsolni az emberi gondolatnak: „halj meg!" és a gondolat tényleg rúeghalna. Mellesleg szólva, a mi országunkba szintén vízum nélkül hatoltak be a kommunizmus eszméi, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az októberi forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete. Népünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű gyakorlati tettekre változtatta azokat. — Mi nem vagyunk képmutatók és ezért nyíltan megmondjuk: igen, mi hiszünk a kommunizmus ' eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk ebben, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek valamely társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is javasoljuk: versenyezzünk a gyakorlati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tettekkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az embernek nagyobb bőségben az anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosít nagyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntsenek a népek, hogy melyik rendszer jobb. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a békés együttélés elve mind határozottabban utat tör magának a hidegháború akadályai és maradványai között. A nemzetközi helyzet javulása határozottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezletet. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg, azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt politikájának. — Attól a hő óhajtól vezérelve érkeztünk az önök országába, hogy javítsuk a szovjet—francia kapcsolatokat, közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kormány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a vFág minden népét foglalkoztatják. A Szovjet—Francia Baráti Társaság küldöttei nagy tapssal fogadták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom küldöttségével, amelyet D’Astier de La Vigerie vezetett, valamint az 1956-ban a Szovjetunióban járt francia parlamenti küldöttség egyes tagjaival. D’Astier de La Vigerie üdvözölte Hruscsovot és hangsúlyozta, hogy Hruscsov kiemelkedő szerepet játszott a nemzetközi feszültség eny- hülésébem N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról beszélt, hogy a békeharc napjaink legfontosabb feladata. — E feladat megoldására — mondotta — össze kell fogni a béke minden hívének, függetlenül politikai és vál ási nézeteitől, s tekintet nélkül társadalmi helyzetére. Az atombomba hatalmas pusztításokat tud okozni, s nem válogat, hol vannak a kommunisták és merre vannak a nem kommunisták. ki kato'ikus és ki protestáns. őszintén bevallom önöknek — folytatta Hruscsov —. hogy kommunista vagyok.-.Mi..kommunisták békét akarunk. A társadalmi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, hanem példákkal kell megmutatni, melyik rendszer ad többet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapitalista rendszer hívei meg vannak győződve rendszerük fölényéről, ne féljenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincsenek meggyőződve rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak vagyunk a szocia'ista rendszer felsőbbrendűségében és nem háborúval bizonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés versenyben, oly módon, hogy fejlesztjük gazdasági- életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. — Hiszek abban — mondotta —. hogy ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háborúnak. Az önök rendszere az önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi bel- ügyünk. A békéért folytatott harc viszont mindkettőnk közös ügye. Harcoljanak tehát a békéért! Hruscsov ezek után válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. Ünnepi vacsora Hruscsov tiszteletére az elnöki palotában Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök szerdán este az Elysée- palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsorán, amelyen több mint kétszáz meghívott vendég volt, a francia köztársasági gárda zenekara Ravel, Prokofjev és Debussy műveiből adott elő. Hruscsov De Gaulle tábornok jobb oldalán foglalt helyet az asztalnál. A szovjet miniszterelnöktől jobbra De Gaulle felesége. De Gaulle elnöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hruscsov gyermekei. Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügyminiszter, Debré francia miniszterelnök és Couve de Mur- ville külügyminiszter. Elsőnek De Gaulle tábornok mondott pohárköszöntőt. Többek között hangsúlyozta, hogy politikai struktúrájuk különbözősége ellenére Oroszország és Franciaország két fiatal nemzet, a közös európai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt és szövetségesek voltak. amikor kontinensüket féktelen nagy- ravágyás veszélyeztette .. Hruscsov pohárköszöntőjében kijelentette. meggyőződése, hogy franciaországi láA Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Napirend előtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, állami niszter. beszámolt a Lengyelországban járt magyar párt- és kormány- küldöttség útjáról. A beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megtárgyalta földművelésügyi miniszternek az őszi gabona átteleléséről szóló jelentését, s határozatokat fogadott el a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra történő felkészülésről. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztésére elhatározta, hogy az újonnan alakult és területileg megnövekedett termelőszövetkezeteket szakemberekkel erősítik meg. A határozat kimondja, hogy különböző állami szerveknek — körülbelül egy évi időtartamra — szakembereket kell a termelőszövetkezetek, illetve a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak rendelkezésére bocsátani. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Öt fiatal művész kap Derkfivils-ösztiindíjat A Magyar Tanácsköztársaság évfordulójára hirdetett Derkovits Gyula ösztöndíj pályázatot az ösztöndíj-bizottság elbírálta. Harminchét fiata; művész adta be kérését és műveit. A bizottság javaslata alapján a művelődésügyi miniszter öt művészt részesít ösztöndíjban: Somos Miklós, Konfár Gyula, Szabó Zoltán, Udvardi Erzsébet festőművészeket és Stettner Béla grafikusművészt. A francia nép őszinte tiszteletet érez a szovjet nép iránt A szovjet kormányfő franciaországi látogatásának második napja Hruscsov franciaországi tartózkodásának második napján a francia állam és Párizs városának vezetőivel, s a kereskedelem legfontosabb képviselőivel találkozott. A szovjet— francia tárgyalások minden vonalon kedvező légkörben kezdődlek meg. A tárgyalások közül a legfontosabb a szovjet kormányfő és De Gaulle személyes tanácskozása volt, amely délelőtt tíz órakor kezdődött az Elysée-palotában és két óra tíz percen át tartott. Hruscsov eddigi felszólalásaiban, különösen a szerda esti pohárköszöntőben, három lényeges kérdést vetett fel: a leszerelést, a német militariz- mus veszélyét és a francia— szovjet barátság szükségességét. De Gaulle pohárköszöntőjéből kiderült, hogy lényeges elvi ellentétek a leszerelés és a francia—szovjet barátság tárgykörében nincsenek a két ország között. Ami a harmadik kérdést, a német Több húst ad az idén az országnak a biai Dózsa Tsz Ebben az esztendőben a termelőszövetkezetekre még nagyobb felelősség hárul, mint tavaly, amikor még az ország szántóterületének kisebb részén gazdálkodtak. Mi ez a felelősség? Az, hogy elegendő kenyeret, húst, zöldséget, tejterméket biztosítsanak a közellátáshoz. A biai Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége már a tervek elkészítésénél úgy szabta meg az idei feladatokat, hogy mindenből többet adhassanak, mint 1959-ben. Mivel a termelőszövetkezetnek jelentős állatállománya van. s ezen belül.is számottevő szarvasmarha-tenyészettel rendelkeznek, többek között elhatározták, hogy marhahúsból is jóval többet adnak közfogyasztásra, mint tavaly. A termelőszövetkezet szarvasmarha-állománya, növendékeket és borjakat is beleszámítva, 178 darab. Ügy gondolják, hogy tinó- és bi- kahízlalással nagyobb mértékben foglalkoznak. Többek között júliusi átadásra leszerződtek 15 hízott tinót. Szeptemberre 20, októberre 28 hízott bikát adnak az állat- forgalminak. Előzetes számítások szerint mintegy 438 mázsa marhahúst adnak így közfogyasztás céljára a tavalyi 112 mázsával szemben. Terveikben szerepel az exporthízlalás is. Erre a célra 15 tinót és 25 bikát állítanak be. A termelőszövetkezet vezetősége félmillió forint bevételt vár a szarvasmarhatenyésztésből és hizlalásból. militarizmust illeti, ebben De Gaulle-nak más az álláspontja, De Gaulle ugyanis kijelentette, hogy az a mértéktelen ambíció, amely ellen valamikor a Szovjetunió és Francia- ország egyesítette erőfeszítéseit. már megszűnt. Ezzel azt akarta mondani, hogy nem áll fenn többé a német mili- tarizmus veszélye. A tárgyalások légköre minden jel szerint jó volt. A megbeszélések után Hruscsov és De Gaulle mosolyogva lépett ki a tanácskozóteremből. Hruscsov az Elysée-palota lépcsőházában moso'yogva integetett vissza az őt üdvözlő tömegnek és ugyancsak rendkívül jókedvűen üdvözölte az útvonalon felsorakozott párizsiakat is. Két epizód is bizonyítja egyébként, hogy Hruscsov szerdán a pohárköszöntők elhangzása után igen jó hangulatban volt. Amikor bemutatta huszonhárom éves fiát De Gaulle elnöknek, azt mondta: íme a fiam, már nagyobb, mint én, mármint termetére nézve, de nincs semmiféle esélye arra. hogy elérje az ön magasságát, elnök úr. A második epizód amelynek fültanúja Raymond Schmittlein képviselő, a Francia-Szovjet Társaság alelnöke volt, a következőképpen zaj lőtt le: Hruscsov odaszólt tolmácsához, hogy ha nem beszél hangosabban, nagyon rossz propagandát fog kifejteni a Szovjetunió népének életszínvonaláról. Beszéljen hangosabban, mert különben az emberek azt fogják hinni, hogy ön rosszul táplált. Az ilyen kedves, humoros jelenetek is bizonyítják, hogv a tárgyalások a szovjet kormányfőt jó hangulatba hozták. Még inkább a tárgyalások jó légkörére lehet következtetni abból a két pohárköszöntőből. amely Hrus- | esov és De Gaulle megbeszélései után a Matig- I non-palotában, a miniszterelnökségen rendezett ebéden hangzott el. Ezt az ebédet Debré miniszterelnök adta a szovjet kormányfő tiszteletére. Az ebéden Michel Debré pohárköszöntőt mondott. ön — fordult Hruscsovhoz — tapasztalhatta, hogy a lelkes érdeklődés amelyet az ön látogatása nálunk keltett, nem csupán egy kimagasló látogató iránt tanúsított egyszerű udvariasság. Francia- országban mindenki tudja, hogy a találkozót követően a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy eddig álltak. A francia közvélemény reméli, hogy a francia—szovjet kapcsolatok e látogatás után szorosabbá válnak és akkor a látogatás — nem túlzás azt mondani — történelmi jelentőséget nyer. A francia nép — folytatta Debré — őszinte tiszteletet és barátságot érez az orosz nép iránt és leghőbb óhaja, hogy ez a barátság tovább fejlődjék. Michel Debré beszélt a csalódott reményekről. amelyekkel azt várták, hogy minden háborúk legborzalma- sabbja után beköszönt a béke. Ma — folytatta — már nem látszik illuzórikusnak az a hit. hogy a világ elindulhat azon az úton. amelvre nem lépett 15 évvel ezelőtt Ahhoz, hogv béke leeyen — hangsúlyozta —. szükség van bizonyos nemzetközi rendre. a nemzM-ek közötti összhangra, a népek együttműködésére. Hruscsov pedig, aki oohár- köszöntöjét oaotrró) olvasta fel. beszéde véaén letette a oapírt és rögtönözve néhány 5zóban válaszolt Debré miniszterelnöknek. Rögtönzött ‘‘“iszólalásában kijelentette, hogy bár rövid ideje tartózkodik Franciaországban. máris megállapítja — és szerdai (Folytatás a 2. oldalon) togatása előmozdítja a két ország jobb megértését. Ha ez a kát ország hozzá akar járulni az európai béke megőrzéséhez, meg is valósítja ezt.
