Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

* PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM AR.% 50 FIM í R /vT' V 1 I960. MÁRCIUS 25. PÉNTEK Ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háborúnak Hruscsov beszéde a Francia—Szovjet Társaság és a francia MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Apró Antal mond beszédet Vácott a felszabadulási ünnepségen (3 oldalon) Mit kell tudni a vállalati létszámról (5. oldalon) AZ IPARCIKKBOLTOK NYITVATARTÁSÁRÓL (5. oldalon) A 40 ÉVES FELSŐGÖDI TK (6. oldalon) békeharcosok küldöttsége előtt Ni* Sz. Hruscsov szerdán szállásán fogadta Petit tábor­nok vezetésével a Francia- Szovjet Társaság küldöttsé­gét, majd D’Astier de La Vi- gerie vezetésével a francia békeharcosok küldöttségét. Pe­tit tábornok üdvözlő szavaira Hruscsov a következőket mon­dotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig könnyű az önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akad­nak haragos, rosszmájú emberek, akik megszok­ták, hogy a világon min­dent fekete szemüvegen keresztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva ká­rogják: „népek barátsága? Hát az meg mi? És mire jó az? Nincs emögött, ne adj’is- ten, valami felforgató tevé­kenység?” Hruscsov méltatta a Fran­cia—Szovjet Társaság és a Szovjetunióban működő Szov­jet—Francia Társaság jelen­tőségét a nemzetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonyainak meg­teremtése szempontjából. Nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról, majd így folytatta: — Különösen meghat en­gem az önök barátsága és rokonszenve, amelyben jel­képét látom a francia nép békeszeretetének és törekvé­sének a Szovjetunióval való hagyományos barátság meg­őrzésére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép ha­gyományos rokonszenvének mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcso­latokról. Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormány­fő. — Országainknak van mit tanulniok egymástól a tudo­mányban és a technikában. — A szovjet állam külpo­litikájának alapja megalaku- 'ásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a bé­kés együttélés és más or­szágok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásá­nak eszközét. Ennek az elv­nek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyenjogú­ságán és a kölcsönös elő­nyökön kell alapulnia. Ellenvetésként néha ezt mondják nekünk: igen, de önök nem hajlandók szava­tolni, hogy a kommunizmus nem lépi át az önök határait és nem terjed át a nem-kom­munista világra! Nos, ami igaz, az igaz: ilyen biztosítékot mi nem adhatunk. Milyen találó­an mondja Joliot Curie: az esz­mék vízum nélkül utaznak és még nem született olyan em­ber, ttlci képes lenne megpa­rancsolni az emberi gondolat­nak: „halj meg!" és a gondolat tényleg rúeghalna. Mellesleg szólva, a mi országunkba szin­tén vízum nélkül hatoltak be a kommunizmus eszméi, s út­közben például Párizson is át­haladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az októberi forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete. Né­pünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű gyakorlati tettekre változtatta azokat. — Mi nem vagyunk képmu­tatók és ezért nyíltan meg­mondjuk: igen, mi hiszünk a kommunizmus ' eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hi­szünk ebben, mindig ellenez­tük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek vala­mely társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is javasol­juk: versenyezzünk a gyakor­lati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyei­be. Mutassuk meg tettekkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az embernek nagyobb bőségben az anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosít na­gyobb szabadságot a nép­nek! És ekkor döntsenek a népek, hogy melyik rendszer jobb. — Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a békés együttélés elve mind határo­zottabban utat tör magának a hidegháború akadályai és ma­radványai között. A nemzet­közi helyzet javulása határo­zottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezle­tet. Reméljük, hogy ez a ta­nácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó fontos tárgyalások egész so­rozatát nyitja majd meg, az­zal a céllal, hogy véget vesse­nek a hidegháború idejétmúlt politikájának. — Attól a hő óhajtól vezé­relve érkeztünk az önök or­szágába, hogy javítsuk a szovjet—fran­cia kapcsolatokat, köze­lebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kor­mány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a vFág minden népét foglalkoztatják. A Szovjet—Francia Baráti Társaság küldöttei nagy taps­sal fogadták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom kül­döttségével, amelyet D’Astier de La Vigerie vezetett, vala­mint az 1956-ban a Szovjet­unióban járt francia parla­menti küldöttség egyes tag­jaival. D’Astier de La Vige­rie üdvözölte Hruscsovot és hangsúlyozta, hogy Hruscsov kiemelkedő szerepet játszott a nemzetközi feszültség eny- hülésébem N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról be­szélt, hogy a békeharc nap­jaink legfontosabb feladata. — E feladat megoldására — mondotta — össze kell fogni a béke minden hívének, füg­getlenül politikai és vál ási nézeteitől, s tekintet nélkül társadalmi helyzetére. Az atombomba hatalmas pusztításokat tud okozni, s nem válogat, hol van­nak a kommunisták és merre vannak a nem kom­munisták. ki kato'ikus és ki protestáns. őszintén bevallom önöknek — folytatta Hruscsov —. hogy kommunista vagyok.-.Mi..kom­munisták békét akarunk. A társadalmi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, hanem példákkal kell megmutatni, melyik rend­szer ad többet az emberek­nek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapita­lista rendszer hívei meg van­nak győződve rendszerük fö­lényéről, ne féljenek a ver­senytől. Ha félnek a verseny­től és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincse­nek meggyőződve rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak vagyunk a szocia'ista rendszer felsőbbrendűségé­ben és nem háborúval bi­zonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés versenyben, oly módon, hogy fejlesztjük gazdasági- életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. — Hiszek abban — mondotta —. hogy ha közös erőfeszíté­seket teszünk, gátat vetünk a háborúnak. Az önök rendsze­re az önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi bel- ügyünk. A békéért folytatott harc viszont mindkettőnk kö­zös ügye. Harcoljanak tehát a békéért! Hruscsov ezek után vála­szolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. Ünnepi vacsora Hruscsov tiszteletére az elnöki palotában Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy De Gaulle tá­bornok, francia köztársasági elnök szerdán este az Elysée- palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsorán, amelyen több mint kétszáz meghívott ven­dég volt, a francia köztársa­sági gárda zenekara Ravel, Prokofjev és Debussy művei­ből adott elő. Hruscsov De Gaulle tábor­nok jobb oldalán foglalt he­lyet az asztalnál. A szovjet miniszterelnöktől jobbra De Gaulle felesége. De Gaulle el­nöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hruscsov gyermekei. Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügymi­niszter, Debré francia mi­niszterelnök és Couve de Mur- ville külügyminiszter. Elsőnek De Gaulle tábornok mondott pohárköszöntőt. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy politikai struktúrájuk különbözősége ellenére Orosz­ország és Franciaország két fiatal nemzet, a közös euró­pai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt és szö­vetségesek voltak. amikor kontinensüket féktelen nagy- ravágyás veszélyeztette .. Hruscsov pohárköszöntőjé­ben kijelentette. meggyőző­dése, hogy franciaországi lá­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Napirend előtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, állami niszter. beszámolt a Lengyelországban járt magyar párt- és kormány- küldöttség útjáról. A beszámo­lót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megtárgyalta földművelésügyi miniszternek az őszi gabona átteleléséről szóló jelentését, s határozatokat fogadott el a tavaszi mezőgazdasági munká­latokra történő felkészülésről. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztésére el­határozta, hogy az újonnan alakult és területileg megnö­vekedett termelőszövetkezete­ket szakemberekkel erősítik meg. A határozat kimondja, hogy különböző állami szer­veknek — körülbelül egy évi időtartamra — szakembereket kell a termelőszövetkezetek, illetve a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak ren­delkezésére bocsátani. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Öt fiatal művész kap Derkfivils-ösztiindíjat A Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulójára hirdetett Derkovits Gyula ösztöndíj pá­lyázatot az ösztöndíj-bizottság elbírálta. Harminchét fiata; művész adta be kérését és műveit. A bizottság javaslata alapján a művelődésügyi mi­niszter öt művészt részesít ösztöndíjban: Somos Miklós, Konfár Gyula, Szabó Zoltán, Udvardi Erzsébet festőművé­szeket és Stettner Béla grafi­kusművészt. A francia nép őszinte tiszteletet érez a szovjet nép iránt A szovjet kormányfő franciaországi látogatásának második napja Hruscsov franciaországi tar­tózkodásának második napján a francia állam és Párizs vá­rosának vezetőivel, s a keres­kedelem legfontosabb képvise­lőivel találkozott. A szovjet— francia tárgyalások minden vonalon kedvező légkörben kezdődlek meg. A tárgyalások közül a leg­fontosabb a szovjet kormány­fő és De Gaulle személyes ta­nácskozása volt, amely dél­előtt tíz órakor kezdődött az Elysée-palotában és két óra tíz percen át tartott. Hruscsov eddigi felszólalá­saiban, különösen a szerda esti pohárköszöntőben, három lényeges kérdést vetett fel: a leszerelést, a német militariz- mus veszélyét és a francia— szovjet barátság szükségessé­gét. De Gaulle pohárköszön­tőjéből kiderült, hogy lénye­ges elvi ellentétek a leszere­lés és a francia—szovjet ba­rátság tárgykörében nincse­nek a két ország között. Ami a harmadik kérdést, a német Több húst ad az idén az országnak a biai Dózsa Tsz Ebben az esztendőben a termelőszövetkezetekre még nagyobb felelősség hárul, mint tavaly, amikor még az ország szántóterületének kisebb ré­szén gazdálkodtak. Mi ez a felelősség? Az, hogy elegendő kenyeret, húst, zöldséget, tej­terméket biztosítsanak a köz­ellátáshoz. A biai Dózsa Ter­melőszövetkezet vezetősége már a tervek elkészíté­sénél úgy szabta meg az idei feladatokat, hogy mindenből többet adhas­sanak, mint 1959-ben. Mivel a termelőszövetkezet­nek jelentős állatállománya van. s ezen belül.is számot­tevő szarvasmarha-tenyészet­tel rendelkeznek, többek kö­zött elhatározták, hogy mar­hahúsból is jóval többet ad­nak közfogyasztásra, mint ta­valy. A termelőszövetkezet szarvasmarha-állománya, nö­vendékeket és borjakat is be­leszámítva, 178 darab. Ügy gondolják, hogy tinó- és bi- kahízlalással nagyobb mér­tékben foglalkoznak. Többek között júliusi átadásra leszer­ződtek 15 hízott tinót. Szep­temberre 20, októberre 28 hízott bikát adnak az állat- forgalminak. Előzetes számítások sze­rint mintegy 438 mázsa marhahúst adnak így közfogyasztás céljára a tavalyi 112 mázsával szemben. Terveikben szerepel az exporthízlalás is. Erre a célra 15 tinót és 25 bikát állíta­nak be. A termelőszövetkezet vezetősége félmillió forint be­vételt vár a szarvasmarha­tenyésztésből és hizlalásból. militarizmust illeti, ebben De Gaulle-nak más az álláspontja, De Gaulle ugyanis kijelen­tette, hogy az a mértéktelen ambíció, amely ellen valami­kor a Szovjetunió és Francia- ország egyesítette erőfeszíté­seit. már megszűnt. Ezzel azt akarta mondani, hogy nem áll fenn többé a német mili- tarizmus veszélye. A tárgyalások légköre min­den jel szerint jó volt. A megbeszélések után Hruscsov és De Gaulle mosolyogva lépett ki a tanácskozóteremből. Hrus­csov az Elysée-palota lép­csőházában moso'yogva integetett vissza az őt üd­vözlő tömegnek és ugyan­csak rendkívül jókedvűen üdvözölte az útvonalon felsorakozott párizsiakat is. Két epizód is bizonyítja egyébként, hogy Hruscsov szerdán a pohárköszöntők el­hangzása után igen jó han­gulatban volt. Amikor bemu­tatta huszonhárom éves fiát De Gaulle elnöknek, azt mondta: íme a fiam, már nagyobb, mint én, mármint termetére nézve, de nincs semmiféle esélye arra. hogy elérje az ön magasságát, el­nök úr. A második epizód amelynek fültanúja Raymond Schmittlein képviselő, a Fran­cia-Szovjet Társaság alelnöke volt, a következőképpen zaj lőtt le: Hruscsov odaszólt tolmácsához, hogy ha nem beszél hangosabban, nagyon rossz propagandát fog kifej­teni a Szovjetunió népének életszínvonaláról. Beszéljen hangosabban, mert különben az emberek azt fogják hinni, hogy ön rosszul táplált. Az ilyen kedves, humoros jelenetek is bizonyítják, hogv a tárgyalások a szovjet kor­mányfőt jó hangulatba hoz­ták. Még inkább a tárgyalások jó légkö­rére lehet következtetni abból a két pohárkö­szöntőből. amely Hrus- | esov és De Gaulle meg­beszélései után a Matig- I non-palotában, a minisz­terelnökségen rendezett ebéden hangzott el. Ezt az ebédet Debré minisz­terelnök adta a szovjet kor­mányfő tiszteletére. Az ebé­den Michel Debré pohárkö­szöntőt mondott. ön — fordult Hruscsovhoz — tapasztalhatta, hogy a lel­kes érdeklődés amelyet az ön látogatása nálunk keltett, nem csupán egy kimagasló látogató iránt tanúsított egy­szerű udvariasság. Francia- országban mindenki tudja, hogy a találkozót követően a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy eddig álltak. A francia közvélemény reméli, hogy a francia—szovjet kap­csolatok e látogatás után szo­rosabbá válnak és akkor a látogatás — nem túlzás azt mondani — történelmi jelen­tőséget nyer. A francia nép — folytatta Debré — őszinte tiszteletet és barátságot érez az orosz nép iránt és leghőbb óhaja, hogy ez a barátság tovább fejlőd­jék. Michel Debré beszélt a csalódott reményekről. ame­lyekkel azt várták, hogy min­den háborúk legborzalma- sabbja után beköszönt a béke. Ma — folytatta — már nem látszik illuzórikusnak az a hit. hogy a világ elindulhat azon az úton. amelvre nem lépett 15 évvel ezelőtt Ahhoz, hogv béke leeyen — hangsú­lyozta —. szükség van bizo­nyos nemzetközi rendre. a nemzM-ek közötti összhangra, a népek együttműködésére. Hruscsov pedig, aki oohár- köszöntöjét oaotrró) olvasta fel. beszéde véaén letette a oapírt és rögtönözve néhány 5zóban válaszolt Debré mi­niszterelnöknek. Rögtönzött ‘‘“iszólalásában kijelentette, hogy bár rö­vid ideje tartózkodik Franciaországban. máris megállapítja — és szerdai (Folytatás a 2. oldalon) togatása előmozdítja a két ország jobb megértését. Ha ez a kát ország hozzá akar járulni az európai béke meg­őrzéséhez, meg is valósítja ezt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom