Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

ihnlórii H/ír CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉDBERCEL. TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1960. MÁRCIUS 24. CSÜTÖRTÖK S „HONFOGLALÁS“ UTÁN Az elmúlt hetekben nagy ünnepség volt járásunk egyik termelőszövetkezeti községé­ben, Albertirsán. A társadal­mi szervek összefogásával új szocialista létesítménnyel gazdagodtak. A párt, a ta­nács, az iskola és a társadal­mi szervek vezetőinek jelen­létében Pintér Miklósné igazgatónő ünnepi beszéde után átadták rendeltetésének az új napközi otthont. Az új létesítmény a tanács község- fejlesztési alapjának, az is­kola felújítási keretének összegéből és a felsőbb szer­vek anyagi támogatásának eredményeként létesült. A napközinek 120 kis lakója van. A nevelők, Rózsa Viola, «fr. Révész Jenőné és Kutas Emil több évtizedes tapaszta­lattal rendelkeznek és időt, fáradságot nem kímélve, tu­dásuk legjavát adva nevelik a gyermekeket. Munkájukkal a dolgozó szülők helyzetét könnyítik, mert kellőképpen előkészítik a gyermekeket a másnapi munkára. Természe­tesen nem minden gyereknek elegendő a feladat elvégzésé­hez az itt eltöltött idő. Szük­séges a szülői segítség és az a gyakorlati módszer, melyet bevezettek a napközi otthon­ban: a tanulópár rendszer. Hogy ennek milyen ered­ménye van. azt igazolja Szat­mári Erzsébet IV. osztályos tanuló példája is. Heten van­nak testvérek, édesapja hosz- ízú évek óta ágyban fekvő beteg, így sokat kell segítenie otthon. Ez az elfoglaltság meg is mutatkozott félévi ered­ményén, amely bizony csak kettes lett. Most boldogan mu­tatja ellenőrző könyvét, amelyben, mióta tanulópárral tanul, egyre szaporodnak a hármasok, de van már egy pár négyese, sőt, ötöse is. A konyha vezetője Poni- csány néni. Nem könnyű do­log e sok gyermek gondola­tát, óhaját kielégíteni. Mégis igen ízletes, változatos menü biztosítja a tanulók ellátását. A korszerű gépekkel ellátott konyhában Tóth néni irányí­tásával Lacó, Rajs, Rozsnyai, Gregus és Turman néni kö­zös munkája biztosítja az íz­letesnél ízletesebb falatokat. Nem is hálátlanok ezért a gyermekek, mert az ebédidő elérkeztével, a kézmosás után, előkerülnek a fehér köté­nyek és fityulák, és a sok apró kéz mind segít a tá­lalásnál és az ételkiosztásnál. Ebéd után kezdődik a munka, a tanulás. , Szünetben pedig játszanak a gyerekek. A nap leteltével elköszönnek a gyerekek, elcsendesedik az otthon és megkezdi munkáját a gyerekek Erzsi nénije. Rend­be teszi a termeket, helyére rakja az ivópoharakat, kéz­törlőket, reggel meglocsolja a virágokat és másnap jó me­leg tanteremmel várja a kis­diákokat. Sok ember áldozatkész munkája eredményezte, hogy e nagyszerű létesítmény gaz­dagította a községet. Nem Befejeződött az ezüstkalászos tanfolyam Vasárnap ért véget a no­vemberben megkezdett ezüst- kalászos tanfolyam a MEDOSZ Jókai Mór Kultúrotthonában. A tanulásban eltöltött négy és fél hónap végén egy jól sike­rült ünnepségen vettek részt az előadók és a hallgatók. Ezen a zártkörű ünnepségen osztották ki a bizonyítványo­kat, a részvevők felkészültsé­gének tükörképét. örömmel állapította meg az ünnepélyen Drahota Szabó Dénes a vizs­gáztató bizottság elnöke, hogy egy hallgatót sem kellett a vizsga eredménye alapján visszautasítani. Ha belelapozunk a nyilván­tartási naplóba, örömmel lát­hatjuk, hogy a tanfolyam rész­vevőinek átlag életkora 30 éven felül van, tehát az idő­sebb generáció is igen szép számmal képviseltette magát a tanulásban. Mikor a hallgatóknak az eredményhirdetés előtt feltet­tük a kérdést, hogy ki volt a négy és fél hónapos tanfolyam legszorgalmasabb hallgatója, ki felelt legjobban a vizsgán, szinte mindenki Pintér Erzsé­betre, a kísérleti gazdaság ku­tatási segéddolgozójára szava­zott. — Ö felelt a legjobban, pe­dig a tétel, elég nehéz volt — mondotta B. Kiss Imre — a sejtről és a növény részeiről kellett beszélnie. A tanfolyam részvevőitől való búcsúzáskor még a jeles bizonyítványt szorongató Pin­tér Erzsébettől megkérdeztük, miben látja a tanfolyam je­lentőségét? — Bár sok olyan dolgot hal­lottam ezen a tanfolyamon, amelyet már régen is ismer­tem, hisz’ a kutatásokkal fog­lalkozom, mégis nagyon örü­lök, hogy jelentkeztem a ta­nulásra. A jó kollektívában több olyan növénytermesztési módot hallottam, amelynek fontosságáról és eredményes­ségéről majd a gyakorlati munkában győződhetek meg — mondta Pintér Erzsébet. LÉTESÍTSÜNK tésztagyárat Hőforrásunk vizének gazda­ságos felhasználására első lép­csőként a múlt év végén elké­szült a városi gyógyfürdő. Az azóta eltelt időszak fényesen bizonyítja, hogy az elgondolás helyes volt, mert e tekintetben a legcélravezetőbb megoldást jelentette. A munka azonban még nincs befejezve. Hőforrá­sunk még nagyon sok értéket rejt magában, amelyet okosan kell kihasználnunk városunk érdekében. A gyógyfürdő a víztermelésnek csak egy részét veszi igénybe, más felhaszná­lási lehetőségről is kell gon­doskodnunk, amely az eddigi javaslatok szerint távfűtés, melegágyi felhasználás lehet­ne. Ezekhez a javaslatokhoz szeretnénk csatlakozni, amikor felvetjük egy tésztagyár léte­sítésének a lehetőségét. A tész­tagyártás legenergiaigényesebb folyamata, ugyanis a nyerstész­ta szárítása, amelyet gőzfűtéses szekrényekben végeznek. A mi esetünkben éppen ennek a fo­lyamatnak gazdaságos elvégzé­volt hiábavaló az a sok utánjárás, mellyel Pintér Miklósné igazgatónő és Bek István né gondnoknő a társa­dalmi szervek segítségét kér­ték. Köszönet illeti mindazokat, akik e létesítmény megvaló­sításában részt vállaltak. Bodor Zoltán Hazafias Népfront járási titkár sét tudnánk biztosítani, a hő­forrás felhasználásával. A tész­tagyártás nem igényel különö­sebb gépeket, nagy gyárépüle­teket, tehát berendezése vi­szonylag olcsó és gyorsan meg­térülő lenne. Ha a gyár létesí­téséhez megszereznénk a TÜ- ZÉP Deák téri telepét, az el­képzelhető legolcsóbb és egy­ben jelentős ipari létesítmé­nyünk lehetne. Nem vitatjuk a TÜZÉP-telep szükségességét, de gazdasági szempontból ez lenne a legkézenfekvőbb meg­oldás, mivel a meleg vizet nem kellene messzire vezetni. A TÜZÉP-telep forgalmát a vas­úti lerakat csekély bővítéssel megfelelően pótolni tudná. A tésztagyár üzmeltetéséhez helyben lenne biztosítva a nyersanyag és az energia je­lentős része. Üj munkaalkal­mat jelentene városunk nődol­gozóinak és a befektetéseket pár éven belül kamatosán visszafizetné. Érdemes lenne foglalkozni vele. — Zoltán — A szerkesztőség válasza Üjvárosi T. Jánosnc olvasónk­nak: Semmilyen jószágot — baromfit sem __ szabad az utcára engedni. Panaszát írásban vagy szóban jelentse be a rendőrség szabálysértési előadójánál, abol a megfelelő intézkedést meg­teszek. A Pest megyei Hírlap szerdai számában olvastuk, hogy Vámos* mikola község szabályrendeletet hozott a község tisztasága érde­kében. Megtiltja, hogy baromfia­kat az utcáira engedjenek. A libá­kat reggel a kijelölt területté kell hajtani. Vámosmikola tiszta község akar lenni — mi ceglédiek sem marad­hatunk el mögötte. Felszabadulási munkaverseny a Cipőipari Vállalatnál A Ceglédi Cipőipari Válla­lat dolgozói a kongresszusi munkaversenyben elért ered­ményeik fokozása és megszi­lárdítása érdekében értékes vállalásokat tettek a felszaba­dulási munkaversenyben. Az anyagtakarékosság terü­letén vállalták 36 ezer forint értékű felsőbőr és 35 ezer fo­rint értékű talpkrupon megta­karítását, valamint az anyag­hulladékok további gazdasá­gos felhasználását, és értéke­sítését a kisipari szövetkezetek felé, 48 ezer forint értékben. Anyagtakarékossági vállalásuk így éves szinten 119 ezer fo­rint A minőség javítása terüle­tén vállalták, hogy a verseny- időszakban termelésük 95 szá­zaléka eléri az I. osztályú mi­nőséget, az eddigi 92 százalék­kal szemben. Három brigád: az Április 4, a Dózsa és a Haladás verse­nyezitek egymással a jobb ter­melési eredményekért. Az ér­tékelést havonta tartják. A legutóbbi értékelésnél az Áp­rilis 4 brigád került az első helyre. A brigádok versenyén kívül egyéni felajánlások szü­lettek. Danka Károly kemény- áruszabász például a felsőbőr­szabászokat anyagtakarékossá­gi versenyre hívta ki. Hogyan emlékeznek vissza a vasárnapi mérkőzésekre a nézők? Habony László mázoló segéd három éve dolgozik » ktsz-nél, itt volt tanuló és felszabadulása után is itt maradt. Szereti munkáját, becsületesen dolgozik. Felvételünk pil­lanatában egy karospad mázó lásán dolgozik. Tóth István egy konyhaszekrény festés előtti csiszolá­sát végzi. Foto, szöveg: Horváth Egy két nap távlatából már a legvérmesebb szurkolók is mis­ként látják az eseményeket, s lehiggadva, egészen helyes, át­fogó képet adnak az események­ről; Ezúttal Liptay Jánost, a CVSE nem éppen „halvérű” pá- lyagondnokát kérdeztük meg. mi a véleménye a vasárnap látottak­ról A nagy győzelem okozta öröm csak úgy ragyog rajta, de azért — amikor belemerül visszaemlé­kezéseibe — megvakarja füle- tövét, s homlokát sűrű ráncok árnyékolják be... „Az első 20—25 percben olyan lendülettel és erővel támadtak a vásár­helyiek, hogy már-már vesigye láttuk a 2 pontot. Szerencsére Halász szabadrúgása gyógyír volt számunkra, de ez a gól csapa­tunkra is megnyugtajtóan hatott. Az a körülmény még mindig elég kellemetlen volt, hogy Pákozdi ismét, Gyikó pedig csak ezúttal volt halványabb a szokottnál. Természetesen meg kell őket ér­tenünk, hiszen vasárnapról vasár­napra nagyon súlyos feladat ká­rul védelmünkre és az a jó, hogy még igy Is bírják! Az pedjg kü­lön szerencse. hogy az ellenünk jogosan megítélt büntetőt mellé­lőtték vendégeink. Elvégre a sze­rencsét néha mi is elbírjuk visel­ni” _ s ez ismét mosolyra deríti. N em sokáig tart azonban ez sem, mert amikor a csatársorra keríti a szót, nagyon elkeseredett lesz, „Csatársorun k tehetetlenségében szinte elkerülhetetlen végzetünket látom. Én már ugyanis az NB II-be nézek előre ... Itt még csak hagyján, hogy nincs lendület, át­ütő erő, góiképesség! Mert az a féljavulás nem volt valami meg­győző, amit vasárnap a II. fél­időben láttunk ettől a csapatrész­től, amikor csak Botos maradt hátul. Neki ugyanis az volt a feladata, hogy hozza fel a labdá­kat, s indítsa el a támadásokat. De milyenek voltak ezek a táma­dások ...! Kökényt katonai szol­gálata akadályozza az edzések­ben, tőle tehát egyelőre nem vár­hatunk sokat, a többiekre pedig nem lehet építenünk. Van ugyan két igen sokatígérő fiatalunk: Nagy és Héri, akik ezen a mér­kőzésen a legjobbak voltak, de még nem eléggé érettek, kifor­rottak ahhoz, hogy a támadások építésében és a befejezésekben el tudnák dönteni a mérkőzések sor­sát ... ök egyelőre csak muto­gatják oroszlánkörmeiket. Héri fejesgólja pl. remekbeszabott tel­jesítmény volt! Nem tartozom a nagytürelmű nézők közé. s nem­csak csapatunktól, hanem a játék­vezetőktől is bizonyos szintet vá­rok el, akiknek működése nem egyszer rányomja bélyegét a mérkőzésre és nézőkre egyaránt. Meg kell állapítani, hogy vasár­nap nemcsak győzelmünk, hanen* a játékvezető tárgyilagos műkö­dése is hozzájárult közönségünk ismételten sportszerű magatartá­sához.’» Most nemcsak mint nézőt, ha­nem mint a ceglédi labdarúgás elég régi ismerőiét és hozzáértő támogatóiát kérdezzük meg. mi a véleménye az if ins? '»i ccs^a+rői? „Bár ki lehetne e^erélni ez^k lendületes, ötletes és gólratörő játékát az első csapatéval! Na* eyon sokatígérő ez a kis együt- te&a mert komoly erényeket csil­logtatnak meg. Az ilyenek játé­kát általában az egyénieskedés szokta még jellemezni- ezek azon­ban már most olyan egységesek, hozy szinte kívánni sem lehet többet, nem szólva arról, hogy az első csapatot megszégyenítő az az erély is, amit ezek a fiatalok felmutatnak. Csak ezekkel a tu­lajdonságokkal felvértezetten lehet eredményes labdarúgásunk! Ha így fejlődnek tovább is — és az elbizakodottság nem üti fel a fe­jét közöttük _ kiváló labdarúgók­r a számíthatunk, akikkel mez­oldódhat minden problémánk. Persze — még egy kis türelem!” Mindezeket igen helyeslőén hagy­ta jóvá a beszélgetést végig élénk figyelemmel „ellenőrző” ifjabb Liptay János is, nem egészen ér­dektelenül, hiszen ő is a felnövő labdarú-nemzedékhez tartozik. A Kossuth Építők Péterin elért l:0-ás győzelméről Füle Sándor, a volt kiváló labdarúgó beszél: „na­gyon értékesnek tekinthetjük ezt a győzelmet, több okból is. Csa­patunk erős harcot vív a bajnok­ság 3. helyéért, s kívülünk még 3_4 csapatnak van esélye erre az előkelő helyre. Most már azért erősödött meg reménységem, mert együttesünk formája felfelé ívelő. Végre együtt vannak a fiúk, s javul az edzések látoga­tottsága is, kiyéve persze katona játékosainkat. Visszatérve a péteri mérkőzésre, le kell szögeznem, hogy győzelmük a következőkből tevődött össze: jobb erőnlét és technikai képesség, Somogyi ki­tűnő védése, nem utolsósorban pedig a szerencse ... f Az első félidőben a Péteriek erőteljeseb­ben, hosszú, lőtt passzokkal. szív­vel léleiikel játszottak, s vezet­hettek is volna. A mieinknek nem ízlett a homokos, nehéz talaj, ne­hezen találtuk tel magunkat, de kitílpően játszó védelmünk len­dülete átragadt az egész csapatra és a IU félidőben már mi ural­tuk a játékot. Milus, Halmi és Csendes nyújtott még jóval átla­gon felülit. Külön dicséret illeti a Péterieket sportszerű magatar­tásukért. Hogy »arany tartalék­jainkról« is szóljak, dicsérettel kell megemlékeznem 2:0-ás győ­zelmük mellett ötletes, mozgékony játékukról. Nagy hibája azonban ifjúsági játékosainknak, hogy na­gyon könpyű őket elválasztani a labdától.. .** így vélekednek a megkérdezettek. És most nézzünk át a TEKÉZÖKHÖZ, ahol vasárnap ugyan szünnap volt, de az előző napokban vívták meg a C. Kossiith Építők—C. Bányász rangadót! Nagyon sportszerű, iga­zán barátságos hangulat jellemez­te a végig fej-fej melletti hatal­mas küzdelmet — mondja Pákozdi Sándor, a C. Bánvász kitűnő teké- zője. Külön érdekessé?e még e rangadónak, hosv zsúfolt nézőtér előtt. 4:4 arányú döntetlent ho­zott! A C. Bányász legjobb dobó’ Nyíri (430) és Nagy P. Í428). míg a C. Kossuth Építőkből Détári (427) és Rónaszéki (406) tűnt ki. Bíróság elé kerülnek a verekedők Múlt év december 5-én Csemö fiatalsága a Hornyák- ícle tanyában levő kultúrház- ban rendezett táncmulatságon vett részt. Éjfél után Strázsi János váratlanul „megbokrosodott” és kiment a kultúrház elé. Fogta Kiss István motorke­rékpárját, begyújtotta, és elin­dult vele a Mizsei út felé. Alig tett meg pár száz mé­tert, Kiss Istvánná észre­vette, hogy a motorkerékpár­juk nincs a helyén. Kiabálni kezdett, hogy a motorkerék­párt ellopták. Kétségbeesett hangjára a szórakozók kitó­dultak és közülük többen a motorkerékpár keresésére in­dultak. Strázsi a tömeg láttára nem állt meg, hanem a motorke­rékpárt otthagyva, futásnak eredt. Elsőnek Csikós Ferenc érte utói és Strázsival bí­rókra kelt. Nemsokára oda­ért Kiss Ferenc, aki gázlám­pával több ütést mért Strá­zsi fejére. Ezután a támadók arra kényszerítették, hogy menjen velük vissza a kul- túrházba. Útközben Strázsi szaba­dulni akart, de szándékában Ócsai József megakadályozta, Mikus Sándor pedig egy sző­lőkaróval elgáncsolta Strázsit. Mikus karóval, Csíkos Ferenc, Kiss István, Gál János, Öcsai József puszta kézzel ütötték és lábbal rugdosták a földön fekvőt, ahol csak érték. Strá­zsi a sok ütlegeléstől az esz­méletét is elvesztette, az arcán több helyen megsérült és a jobb alsó karja eltörött. Az orvos megállapítása szerint húsz napon túl gyógyuló sé­rülést szenvedett. Támadói reggel öt órakor engedték el a kultúrházból. A verekedő társaság ügye az ügyészség elé került, bíró­ság előtt kell tetteikért felel- niök. — A KECSKEMÉTI TE március 27-én vasárnap dél­előtt fél 11 órai kezdettel a Ceglédi Építők pályáján NB. III. bajnoki labdarúgó-mérkő­zést játszik a Szegedi Sparta- cussal. — SLÁGERPARADÉ CÍM­MEL nagyszabású táncest lesz szombaton este 8 órai kezdet­tel a művelődési ház táncin­tézetében. A műsorban fellép­tiek Németh Edit és Práger György táncdalénekesek. — A SZOVJET páncélos alakulat segítségével a diák­otthon udvarán levő három­tonnás termálvíz tartályt el­süllyesztették. — A 12 HOLD ÖNTÖZÉSES kertészet részére az üvegházi és melegágyi palánták szépen fejlődnek a Lenin Tsz-ben. — 1300 MUNKAKÖPENYT gyártott a ceglédi Rendeltru- haiprri Vállalat az 1959-es év­ben. — JÖL HALADNAK az erdőgazdaság tavaszi munká­latai. 1 400 000 sima dugvány ültetését fejezik be többek kö­zött a hónap végén. — A HÁZIIPARI SZÖ­VETKEZET Rákóczi úti bolt­jában megjelentek a legvál­tozatosabb népművészeti szőt­tesek és hímzések. Váro­sunk közönsége biztosan ha­mar megszereti a népművé­szet színpompás alkotásait: a sárközi, paszabi és palóc szőtteseket, a matyó, buzsáki és beregi hímzéseket, ame­lyek a lakások díszeivé vál­nak. — A LENIN TSZ 66 darab süldőt vásárolt hizlalási célra. A takarmány megvan hozzá, a harmadik negyedévben szerződéssel át is adja a hí­zott sertéseket. — AZ ALKOTMÁNY TER­MELŐSZÖVETKEZET és a Vendéglátóipari Vállalat dol­gozói közös kiránduláson vesz­nek részt vasárnap. Sztálinvá- rosba mennek, ahol megtekin­tik az erőművet és egy terme­lőszövetkezetet, este pedig színházlátogatáson vesznek részt. — SZERDÁN FEJEZTÉK BE a Hunyadi utca úttestének rendbehozását a városi ta­nács műszaki osztály fizikai dolgozói. A Faipari Ktsz festő-mázolóműhelyében y ' , — Heten dolgozunk itt a ma­2 zolóműhelyben a két tanuló- ^ val együtt — mondja Végű Fe- £ rene, a részleg vezetője. Ila- J vonta 50—60 szoba-konyha '/ garnitúrán végezzük el a fes- í test. Ezenkívül meg különbö­ző apróbb bútorok, gyermek­ágyak, székek festését végez­zük. Az 1959-es év eredmé­nyeinek kiértékelésénél dol­gozóink öt heti fizetésüknek megfelelő összeget kapták nye­reségrészesedésként.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom