Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

19M. MÁRCIUS 24. CSÜTÖRTÖK Egy gép elindult a hírnév felé Szembetűnő az elavult műszaki megoldás ezen a régi típusú hűtőgépen. Nagy méretek, felesleges megosztottság és szer­kezeti szervezetlenség a jellemzői. ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Üj gyártmány mintapéldá­nya érkezett 1958-ban a Gö­döllői Gépgyárba a Hűtőgép­gyárból: a hűtőgépkompresz- szor. Amikor megérkezett, so­kan nem kis iróniával jegyez­ték meg: — Ezt a masinát talán még Kőé tette ki a bárkájából. Nem volt ez rossz gép, hisz’ még ma is gyártják. Csakhát 25 év alatt, a konstrukció meg­alkotása óta eléggé elavult. A dolgozók epés megjegyzé­se egyben kívánságukat is ki­fejezte: — Minél rövidebb idő alatt dolgozza ki a gyár műszaki gárdája i hűtőgép új, korszerű típusát. Ez a kívánság ma már va­lóság. Igaz, nem mesebeli va­rázslat tette azzá, hanem szí­vós kollektív munka. A múlt év márciusában kapta a fel­adatot a gyártmányszerkeszté­si osztály: — Készítse el az új konst­rukciót. Két fiatalember, Márton István mérnök és Turcsányi István technikus részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy megbirkózhattak a nehéz feladattal. Most, amikor már túl vannak a nehezén, így em­lékeznek: — örültünk neld. hogy vég­re kaptunk egy önálló és nem is könnyű feladatot. Azt azonban már Bakay Jó­zsef főmérnök mondja el, hogy: — Osztályvezetőjükkel Or­bán Istvánnal végigjártak minden helyet, ahonnan kap­hattak valamilyen segítséget. Egy hónap alatt vagy hatvan külföldi folyóiratot gyűjtöttek össze. A rendelkezésre álló anyagból tanulmányozták a hűtőgépek működésének és gyártásának elveit. Sokszor az este kilenc-tíz óra vetette őket haza. Az ég ik Ijgnehezebb probléma a gép szeleprendszerének köz- pontosítása volt. A régi gépen ahány szelep, annyi helyen ta­lálható. ami megnehezíti a gép kezelését. — Sikerült megoldani az ésszerű átrendezést — mond­ják büszkén és nem is érdem­telenül, hisz’ eddig még egyet­len konstrukciónál sem tudták produkálni ezt a megoldást. Az új megoldás viszont az öntvények áttervezését is szükségessé tette. — De lehet-e önteni majd az új tervek szerint? — ve­tődött fel a kérdés. — Erre viszont az illetékes szakemberektől kaphattunk választ — mondja Turcsányi István. — Meg is kérdeztük őket. Kanizsa Károly minta­készítő sokat segített az önt­vények formáinak kialakítá­ténethez, hogy a különböző illetékes szerveknél sem ara­tott osztatlan sikert a Gödöl­lői Gépgyár kezdeményezése. — Túl rövid ideje gyárta­nak még hűtőgépeket ahhoz, hogy ilyen nagy iába vághas­sák a fejszéjüket — mondo­gatták. Nem így a minisztérium il­letékes iparigazgatósága. Ez a a szerv kezdetben hallgatóla­gosan tudomásul vette az el­képzelést, aztán amikor látta, hogy sorra születnek az ered­mények, ssQÍtett, lelkesített, biztatott. Megérte. A múlt év decem­ber 31-re tűzték ki az új gép prototípusának elkészítését. A gyár dolgozói kongresszusi vállalásként november 20-ra hozták előre a határidőt. Azóta kipróbálták a gyár­ban, bemutatták feletteseik­nek, a KOMPLEX Külkeres­kedelmi Vállalat képviselői­nek, no meg a megrendelők­nek, a szovjet elvtársaknak is. Néhány napja a gép ka­lorikus méréseit is elvégezték a Műszaki Egyetemen. Min­den alkalommal osztatlan si­kert arattak. Arathattak is, hisz elég csak ránézni az itt közölt két képre, hogy megállapíthassuk a régi és az új konstrukció közötti különbséget. Ha el­mondjuk még, hogy az új gép súlya fele a régiének és hogy teljesítménye ennek ellenére ugyanaz maradt, bárki elbí­rálhatja a gyár műszaki és fizikai dolgozóinak együttes eredményeit. Itt azonban nem ér véget a gödöllői hűtőgép fejlődésé­nek útja. Már készül az új típusú hűtőgép prototípu­sa. Jövőre a sorozatgyártás is megkezdődik. Itt kell el­mondani azt is, hogy a gép súlycsökkentése révén a gyár dolgozói teljesíteni tudják az ötéves tervben előírt ön­pen bemutatott és a most szerkesztés alatt álló két új gép együtt egy családot al­kot, Arról a különlegességről is értesültünk, hogy az or­szágban először itt alkalmaz­zák a freont, mint hűtőkö­zeget. Az új gáz előnye, hogy teljesen ártalmatlan és szagtalan. Ez a tulajdonsága lehető­vé teszi, hogy az új hűtőgépe­ket bármilyen helyiségekbe beállíthatják majd, nem kell külön gépházakat építeni. El­engedhetetlen követelmény ez például áruházak, hajók, vo­natok stb. kondicionáló be­rendezéseinél. A két leg­újabb gép prototípusát jú­nius 30-ig kell elkészíteniük és bevizsgálásra átadni. így indult el egy új gép, s vele együtt egy fiatal gyár minden dolgozója a világhír­név felé. Már most elmond­hatjuk, hogy jelentős érdeklő­dés nyilvánul meg az új gép iránt külföldön, elsősor­ban a Szovjetunióban. Kartal—Aszód között fél­óránként indítja kocsijait a 34-es Autóközlekedési Válla­lat. Nem egy esetben megtör­ténik azonban, hogy többen lemaradnak. Ilyenkor — ha áll is benn várakozó busz — nem indítják el, csak a kö­vetkező, menetrend szerinti időpontban. Természetesen erre újabb nagyobb létszámú utascsoport verődik össze és megint akadnak,* akik lema­radnak. Sinkó István kartali tudósí­tónk sorolta fel mindezt le­velében. A 34-es AKÖV vá­laszában elismerte, hogy ez a helyzet valóban fennáll. Most azonban kiadták az utasítást, hogy minden esetben, ha egyesek túlzsúfoltság miatt a menetrend sze­rinti járatról lemaradná­nak, az ott várakozó ki­segítő gépkocsi vigye el őket. A nyár beálltával az utasfor­galom előreláthatólag csök­kenni fog, de az őszre egy 65 személyes nagy Ifcarus- buszt állítanak forgalomba. S ez a panaszokat megszünteti. Autóbusz-üggyel foglalko­zott az a sok aláírással ellá­tott levél is, melyet Üllőről küldtek. Kifogásolták, hogy a nagy örömmel fogadott Üllő— Budapest helyi járat nem fe­lelt meg annak a várakozás­nak, amivel fogadták. A baj az. hogy a kocsik nem az ú. n. Göbölös-ház, hanem a tanács­ház előtt fordulnak meg, ami legtöbbjüknek jó egy kilomé­teres gyaloglást jelent. A 16. sz. AKÖV válaszleve­lének ide vonatkozó részét kö­zöljük: „A Budapest—ÜU6 autó- buszjáratok forgalomba helye­zése előtt a vonalon bejárást végeztünk. Ezen a községi ta­nács képviselői is jelen vol­tak. Ez alkalommal javasol­tuk, hogy a fordulóhelyet a Göbölös-ház előtt építsék meg, de ők ragaszkodtak a tanács- ház előtti végállomáshoz. Amennyiben megépítik a Gö­bölös-ház előtti fordulót, a járatokat addig közlekedtet­jük.” Nagy Gyuiáné hivatalsegéd végezte a fűtést a pécéli ál­talános iskolában. Kifogásol­ta, hogy a nagy hidegre való tekintettel, a fűtést az október 15-i határidő előtt három nappal megkezdték, és az e napokra járó pénzt nem kap­ta meg elszámoláskor. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya megállapí­totta, hogy a fűtést valóban korábban kezdték három nap­pal. A levélíró azonban ez év jannár 12-én felmondott s azon a napon dolgozott utoljára. Fizetését viszont január 15-lg folyósították részére. így követelése tel­jesen kiegyenlítést nyert. Ugyancsak januárban jelent meg egy közlemény, amely­ben a posta arról ad hírt, hogy bélyegsorozatot ad ki magyar várak képével. Töb­ben is javasolták ezzel kap­csolatban, hogy a Pest me­gyei várak, például Viseg- rád, Csővár stb. képe is ott legyen a sorozatban. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium válaszá­ban afelől tájékoztat, hogy az új bélyegsorozat továb­bi címleteinek kiválasztá­sára későbbi időpontban kerül csak sor. így egyelőre nem áll mód­jukban ígéretet tenni, hogy a javasolt képek valóban bé­lyegre kerüljenek, de lehetsé­ges, hogy Pest megyei vár is szerepel majd a bélyegeken. Az Iparművészeti Vállalat a Képzőművészeti Alappal egyet­értésijén pályázatot hirdet; 1. Művészi kivitelű. sokszorosí­tásra alkalmas fehéráruból készült kerámia tárgyak tervezésére. Pá­lyázni lehet minden olyan fehér­áruból készült kerámia tárggyal, amely tobbszörösitésre alkalmas. Pályázni csak olyan kész tárggyal lehet, amely pályázaton nem vett részt és kereskedelmi forgalomban még nem volt. Az alant felsorolt témakörökre lehet tárgyakat benyújtani: Használati tárgyak: különféle készletek (teás, féketés, likőrös, gyümölcsös, tisztás st’o.). Lámpa­testek (lehetőleg figurális), fa'ra- szerelhető kaspök, hamutálak, vázák kisebb-nagyobb méretben. Dísztárgyaik: különféle figurák (gyerek, állat, akt stb.). Tálak, gvertyatartók stb.., tájjellegű ajándéktárgyak. A pályázat nyilvános, jeligés. Beküldés! határidő: i960, május 2. Átvétel helye: Képzőművészeti Alap, Budapest, V., Báthory u. 10. Pályadíjak: 4 darab 1500 forln- tqg első díj, 5 darab lOflO forintos második <jfl, 5 darab 800 forintos harmadik díj. . Az iparművészeti Vállalat meg­vásárolja azokat a tárgyakat _ a lektorátus által megállapított Rézbánya háromezer méter magasságban Az Andokban háromezer méter magasságban megkezd­te működését Chile egyik leg­nagyobb — El-Salvador nevű — rézbányája. Az új bánya évente 100 ezer tonna rézércet termel. Bálna a gleccserben Angol kutatók a Spitzber- gák egyik gleccserében 20 mé­teres fagyott, de épen megma­radt bálnahullára bukkantak. A tudósok szerint a bálna ak­kor került a „jégverembe”, amikor vagy kétezer évvel ez­előtt hirtelen igen nagy lehű­lés következett be. Melegszik a Golf-áramlat Meteorológusok beszámol­nak arról, hogy a Golf-áramlat az 1880-tól 1940-ig terjedő hat évtizedben mindenütt felmele­gedett. A legnagyobb felmele­gedést az észak-amerikai part­vidéken észlelték, ahol he­lyenként elérte a kétharmad fok Celsiust. Óriásharcsái foglak a Marosban A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet négytagú brigádja a Marosban ejtette zsákmá­nyul az év első óriásharcsá­ját, A 210 centiméter hosszú, 70 kilós víziragadozót nagy kerítőhálóval fogták. A sze­rencsés halászok csupán elő­legként több mint 1000 forin­tot kaptak kézhez. tervdíj alapián. —, amelyeket • kereskedelem megrendel. Gyártás esetén a vállalat a művésznek josdíjat folyásit. II. Kereskedelmi forgalomba kerülő vörösál uból készült kerámia tár­gyak tervezésére. Pályázni léhét azon tárgyakkal, amelyeket a művész keresátedelmi forgalomba kíván hozni és ő maga, vagy a szövetkezetek sok­szorosítani tudnak. Készíthetők: használati tárgyak a struktúra, a forma és a funkció egyensúlyba hozásával, valamint kerámia figu­rák 15—20 cm-es nagyságban. Beküldési határidő: 1960. június 30. Átvétel helye: Képzőművészeti Alap, V., Báthory u. 10. Pályadíjak: 2 darab 1160 forin­tos első dij, 4 darab 1000 forintos második dij. 4 darab 800 forintos harmadik díj. Mindkét pályázatra a zsűri bi­zottságnak jogában áll a pálya- díjakat az eredeti kiírástól eltérő felosztásban is kiadni. Felvilágo­sítást ad naponta: Iparművészeti Vállalat, művészeti osztály, Buda­pest, V., Kossuth Lajos u. 12.. fél­emelet. Telefon: 183—393. A pálya­díjat nyert tárgyakat az Iparmű­vészeti Vállalat hozza forgalomba. Iparművészeti vállalat Az Iparművészeti Vállalat pályázati felhívása sában. — Másokat is megkértünk, hogy nézzék át terveinket és mondjanak véleményt róluk gyakorlati tapasztalataik alap­ján — teszi hozzá Márton István. Major Sándor, a szerszám­műhely vezetője, Szlovicskó Géza és Bognár István szere­lők és forgácsoló szakembe­rek örömmel tettek eleget a felkérésnek. Az ő érdemük is. hogy az új gép lassan be­fut a célba. Hozzá tartozik még a tör­költségcsökkentési előirányza­tukat. A szerkesztők pedig már az új hűtőgép működésének teljes automatizálásán dol­goznak. Olyan vezérlőszerke­zetet konstruálnak, amely a biztonsági követelmények fi­gyelembe vételével önmaga elindítja, vagy leállítja a gépet. Ezzel egyidőben másik két új hűtőgéptípus szerkesztésé­vel is foglalkoznak. A ké­Elég csak egy pillantás erre az új típusra ahhoz, hogy lás­suk, miből adódott az 59 százalékos súlycsökkentés és a működési, kezelési biztonság. é ^ jyOSZORÜ SÁNDORT asz- í A talraverős embernek is- '/ merik a faluban. Ha úgy érzi, $ hogy valamiben igaza van, % ráver az asztalra. Lévén pe- $ dig Koszorú Sándor gebines £ korcsmáros, emellett pedig £ pénzszerető ember, úgy gon- $ dolta, eljött az ideje, hogy is- J mét az asztalára csapjon va- ? lakinek ... ^ Elhatározását meg is váló- ^ sította az első hétfői napon, %amikoris a korcsmahivatalban $ nincs félfogadás. Bement a 0 szövetkezet elnökéhez, mond- £ ván, hogy neki pedig rexasz- < tál kell, mert így kívánja a 4 falu kulturális fejlődése, meg fáz emberek növekvő igénye. ^ Ahhoz, hogy itt kellő kö- $ vetkeztetést vonhassunk le, $ tudnunk kell, miféle szerzet ^ is az a gebines korcsmáros. % Olyan ember, aki teljes ön- $ állósággal és bizalommal ve­szeti az üzletet, pénztáros, meg £ pénztárgép nélkül. Csalc úgy rnaszekosan nadrágzsebbe te- í szí a pénzt, s onnan számol $ cl időnként a szövetkezettel. $ Flxfizetést nem kap, jutalék $ jár neki a forgalom után. % Mindebből következik, hogy £ Koszorú Sándor keresete is a % forgalomtól függ. Mivel pedig £ a korcsmában hosszan időző j vendég többet fogyaszt, gon­5 doskodni kell róla, hogy senki J se szaladjon el egy kisfröccs $ után. Feltétlen megkivánta- % tik, hogy az emberek jól érez- ^ zék magukat és szívesen ma­Koszorú Sándor az asztalra csap radjanak még néhány kis- fröccsre. Ehhez pedig elen­gedhetetlen egy jó állapotban levő rexasztal, a hozzávaló dákókkal és golyókkal. Köz­tudomású ugyanis, hogy az ilyen fajta szórakoztató játék­nál a vesztes fizet a feleknek egy rundot. Mivel az asz­tal óraszerkezetének rugója (amely időnként lezár, majd egy forint bedobása után ki­nyit, s hozzáférhetővé teszi a» golyókat) nem végtelen, gyak­ran veszti el valaki a partit, s ennek megfelelően nő a rundok száma. A szövetkezet elnöke elis­merte a növekvő igények jo­gosságát és fel is jegyezte az asztalszerzést a legsürgősebb feladatok közé. Egy idő múl­va aztán a vendégek örömteli csodálkozására megjelent a belső helyiség sarkában a va­donatúj huzatban feszítő asz­tal. Előbb csak a fiatalok pró­bálgatták böködni a golyókat, később pedig néhány koro­sabb ember is letámasztotta az ostort a sarokba és dákót ragadott, i\TAPÓK MÚLTÁVAL né- I’ pes tábor alakult ki a rexasztal körül. Már verseng­tek az emberek, hogy dákó­hoz jussanak. Koszorú Sándor pedig elégedetten dörzsölgette a kezét, mert bevált az ötlete. Történt aztán, hogy a legkö­zelebbi fizetési nap szombatra esett és a Pestre járó mun­kások megjöttek az esti vo­nattal. A korcsma éppen útba esik, betértek egy szóra. Ak­kora tömeg volt, hogy moz­dulni sem lehetett. Á rexasz- W körül egymást váltogatták a brigádok. Éjfél körűi Sán- ' dórunk álmosodul kezdett, meg félt is, mi lesz, ha erre talál jönni a rendőrjárőr és ö még mindig nyitvatart. A vendégek azonban csak rit­kán szállingóztak hazafelé, s éjfél után egy órakor még csattogott a golyó. Koszorú Sándor megsokallta a dolgot, elszedte a dákót és zárórát rendelt el. Igyekezete nem járt sikerrel, A játékba bele­melegedett emberek dákó hí­ján ujjal pöckölték a golyó­kat egészen két óráig. Bizony már hajnal volt, mire Sándor derekát tapogatva vízszintes­be került. Alig aludt három-négy órácskát, zörgettek az abla­kon. Gyűlésre hívták. Az ám! Erről meg is feledkezett. Reggel nyolc órára szövetke­zeti közgyűlést hirdettek. Ál­mosan indult útnak, lábát is alig tudta emelni. Mérges is volt, mert Julis, a szomszéd- asszony nem fogadta a köszö­nését és úgy nézett rá, min* egy apagyilkosra. „Mi a fene ütött ebbe?” — dörmögte bosszúsan. a VEGYESBOLT mellett a /i sarkon asszonyok álltak. Ahogy odaköszön, kiugrik ám a menyecskék közül a nagyszájú Szénás Örzse, Józsi sógor felesége és rákezdi: „A tűz égesse meg, Sándor, a korcsmáját! Hogy az ördög go­lyózza meg magát a biliárd­jával együtt! Hát éjjel ket­tőig tartja ott az embere­ket?!” Koszorú Sándor szóhoz sem jutott, amikor máris ráment a többi asszony, mint a sise- rahad. Ha gyorsan odébb nem áll, talán még meg is tépi a dühös asszonynép. „Hát ezt érdemiem én? Hát ez a ju­talom. hogy kiverekedtem ne­kik az asztalt?” — füstölgött magában. így ment be a gyű­lésre, de figyelni sem tudott. Már vége felé járt a gyűlés, amikor az elnök megkérdez­te, van-e még hozzászóló. „Van!” — mondta Koszorú és kiment az elnökség elé. ,.Vi­gyék vissza a rexasztall!” — mondta és a nagyobb nyoma­ték kedvéért rácsapolt az asz­talra.., Mert Koszorú Sán­dor nem fél az atyaistentől se, ha igazát érzi .. Tenkely Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom