Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
1El PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* r AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ARA .IO IIIIlíS I960. MÁRCIUS 24. CSÜTÖRTÖK Tr V mrWSV Vt$V N. Sz. Hruscsov Párizsban Százezrek köszöntötték a szovjet kormányfői a főváros utcáin v De Gaulle és Hruscsov beszéde a repülőtéren MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Május 20-tól 30-ig tartja nyitva kapuit a Budapesti Ipari Vásár (3. oldalon) GAZDÁSZ-SZEMMEL (5. oldalon) A jövő heti teljes rádióműsor (5. oldalon) Járási labdarúgó-eredmények (6. oldalon) Menetrendszerű pontossággal érkezett Orlyba, Párizs legnagyobb repülőterére szerdán délelőtt 11 órakor az N. Sz. Hruscsovot, családját és kíséretét hozó IL—13. Pontosan 10 óra 54 perckor gördült a gép a repülőtér külön erre az alkalomra épített iogadóterme elé. De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke elébe ment a szovjet kormányfőnek, s- már a gép lejáratánál szorított vele kezet. N. Sz. Hruscsov először a repülőtéren felsorakozott díszszázadok tisztelgését fogadta, majd felhangzott a Szovjetunió himnusza, és a Marseillaise. Százegy ágyúlövés adta tudtul Párizs népének, hogy az ország történetében először, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke francia földre lépett. N. Sz. Hruscsovot De Gaulle tábornok a fogadóterembe kalauzolta. N. Sz. Hruscsov hitvesét a köztársasági elnök feiesége kísérte ide. A francia államfő bemutatta a kormány tagjait és a francia közösség tagállamainak miniszterelnökeit. Hruscsov kezet szorított a párizsi szovjet nagykövetség vezető munkatársaival, elükön Vinogradov nagykövettel. Ezután De Gaulle tábornok a mikrofonhoz lépett és beszédben üdvözölte a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. ( — Elnök úr! Végre itt van! Biztosíthatom, hogy nagyon örülünk érkezésének — mondotta De Gaulle. — Ön egy nagy ország nevében jött hozzánk, amellyel Franciaország a történelem majdnem minden szakaszában együtt volt és amely Franciaország oldalán állott a legborzalmasabb háborúban, ön annak az államnak nevében érkezett ‘ ide, amely fontos helyet foglal el napjaink nyugtalansággal telített világában, annak a népnek képviselőjeként jött, amelytől a jövőben jelentős mértékben függ majd az emberek közötti béke. S mindezek után ön tele élettel és energiával, elméjében átfogó tervekkel, azzal az óhajjal érkezett hozzánk, hogy tárgyaljon velünk Oroszországot és Franciaországot egyaránt érintő ügyekről, tehát világproblémákról is. Elnök úr! Készek vagyunk meghallgatni önt és előterjeszteni saját véleményünket, látni önt és megmutatni magunkat azokban a napokban, amelyeket ön nekünk szentel. Szívből üdvözlöm személy szerint önt, Hruscsova asz- szonyt, az ön családját s kísérőit. Ezután N. Sz. Hruscsov mondott beszédet. Beszéde elején köszönetét mondott azért a fogadtatásért, amelyben a Szovjetunió képviselőit részesítették, majd így folytatta szavait: — Nem titkolom, hogy megelégedéssel fogadtam az ön meghívását e’nök úr és szívesen jöttem ide. Arra számítok, hogy ez az utazás gyümölcsöző lehet mind a szovjet—francia viszony fejlesztése, mind a béke megszilárdítása szempontjából, ami egyformán érdeke népeinknek. Örömmel találkozom De Gaulle tábornokkal, Francia- ország elnökével, akit megbecsülnek a szovjet emberek, mint francia hazafit, De Gaulle tábornok nem hajtott fejet a megszálló előtt, bátran harcolt Franciaország fügtget- lenségéárt. Remélem, hogy találkozóink és megbeszéléseink De Gaulle tábornokkal, országaink között a jobb kölcsönös megértést eredményezik. Az utolsó egy év leforgása alatt nekem és a Szovjetunió más vezetőinek alkalmunk volt több országba ellátogatni. Az ilyen utazások és találkozók felbecsülhetetlen jelentőségűek az államférfiak tényleges kapcsolatainak és gyakorlati együttműködésének kiépítése szempontjából. Előmozdítják a kölcsönös megértést és a bizalmat a nemzetközi kapcsolatokban, ez pedig minden embert közvetlenül érint, akit foglalkoztat a béke sorsa, legyen orosz vagy francia, lengyel, vagy cseh, amerikai vagy angol. Vegyék csak az európai problémákat. Itt. mint mondani szókáá, belithatittlan munkaterület tárul fel előttünk, elnök úr és kollégáink előtt. Legyen szabad megemlítenem egy ■ kézzelfogható példát, amelyet, úgy gondolom, ugyanolyan jól megértenek a franciák, mint az oroszok. A Szovjetunióban, akárcsak Franciaországban, mindmáig elég gyakran, bukkannak fel nem robbant lövedékekre, sőt, olykor egész hadianyagraktárakra, amelyeket a hitleristák hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bombák berozsdásodtak. eltávolításuk a földből igen kockázatos, de ha érintetlenül hagynánk, ez még nagyobb kockázat lenne. Nos, mi legyen? Tűzszerészeink az ilyen esetekben bátran munkához látnak, ügyesen, szakértelemmel eltávolítják a háborúnak ezeket a veszélyes maradványait. Ugyanígy kell eljárnunk nekünk és önöknek, államférfiaknak is. Tisztítsuk meg gyönyörű ősi földünket a sötét háborús idők maradványaitól. Nehéz, bonyolult munka ez, de a népek köszönetét mondanak, ha jól és összehangoltan végezzük el ezt a közös munkát. ÉS boruljanak virágba a gyümölcsfák és neveljen kalászt a gabona azon a földön, amelyet megtisztítottunk a háborúból ittmaradt időzített aknáktól. E háborúban megszenvedtek népeink, e habomban vállvetve harcoltunk a közös ellenség ellen. A legjobb érzésekkel érkeztünk önökhöz. Népünk barátkozni akar Franciaország népével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet éreznek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a világ kulturális, tudományos és technikai fejlődéséből és őszintén nagyságot és virágzást kívánnak neki. Ez a rokonszenv nem ma és nem tegnap született, hanem, mint mindany- nyian tudjuk,, .mélyen gyökér rezik. Mi azt akarjuk, hogy jó baráti kapcsolatok fejlődjenek ki országaink között po'i- tikai, kereskedelmi és kulturális területen. Országaink viszonyának alakulásától sok tekintetben függ az európai és nemcsak az európai helyzet. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ha a : Szovjetunió és Franciaország, az európai szárazföld két legnagyobb hatalma a többi békeszerető országgá! együtt összehangolt álláspontra helyezkedik a béke megőrzésének alapvető kérdéseiben, akkor semmiféle agresszív erő nem ütheti fel a fejét és nem bonthatja meg a békét Európában. Közös erőfeszítésekkel sok tekintetben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülését az összes európai országok között. Ugyanilyen szerepet játszhatnak országaink korunk legégetőbb problémája — a leszerelés — megoldásában. Uraim! Ma reggel, mindössze néhány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szovjet emberek elbúcsúztattak, megkértek, hogy tolmácsoljam szívből jövő üdvözletüket és jókívánságaikat a párizsiaknak, az egész francia népnek. Franciaországi tartózkodásom ez első perceiben nagy örömmel tolmácsolom e jókívánságokat Franciaország dicső népének. Éljen a nagy francia nép! Éljen a szovjet—francia barátság! Éljen a világbéke! N. Sz. Hruscsov válasza utón a francia köztársasági elnök és szovjet vendége gépkocsiba szállt, A köztársasági elnök nyitott, fekete Citroen- gépkocsijában foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, De Gaulle tábornok jobbján. A menet fehérsisakos, fehérkesztyűs és fehércsizmás motoros rendőröktől kísérve megindult. Az elnöki autót N. Sz. Hruscsov kíséretének és a francia kormány tagjainak gépkocsijai követték. A gépkocsikaraván Párizs felé vette útját. A mintegy húszkilométeres útvonalon százezrek sorakoztak fel. N. Sz. Hruscsov az orleansi kapun át lépett a főváros területére. A szovjet kormányfő franciaországi első megnyilatkozása a francia közvéleményben igen kedvező hatást keltett. A francia dolgozókra mély benyomást tettek a szovjet nép baráti érzelmeiről szóló szavak. Nem tévesztette hatását N. Sz. Hruscsovnak az a mondata sem, amelyben nagyságot és virágzást kívánt Franciaországnak. Politikai körökben is kedvező a szovjet kormányfő franciaországi első beszédének visszhangja. Degaulleista körökben a köztársasági elnök Franciaország függetlenségéért vívott harcának megemlítése jó hatást keltett. Mezőgazdasági tanácskozás a Hazafias Népfront székliázában A Hazafias Népfront székhazában szerdán a megyei népfront-bizottságok munkatársainak. a megyei tanácsok mezőgazdasági állandó bizottsági elnökeinek Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője tartott előadást a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a megszilárdítás feladatairól. Az előadás után Németh Károly a kérdésekre válaszolt. Jó előkészítés — hasznos zárszámadások Ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Szerdán, március 23-án a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Lakatos Imre vb-elnökhelyettes vezetésével ülést tartott. Lakatos e’vtárs az ülés napirendje előtt bejelentette, hogy az Elnöki Tanács jóváhagyta, Keleti Ferenc elvtársnak a megyei tanácsülés által március 12-én vb-tagként történt megválasztását és javasolta a vb-nek. válassza meg elnökének Keleti elvtársat. A végrehajtó bizottság Keleti Ferenc elvtársat egyhangúlag megválasztotta. A vb-ülés első napirendi pontja a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról elkészített jelentés volt. Az előterjesztett jelentést a v. b. tudomásul vette. Ezután a v. b. 1960. II. negyedévi munkaterve került megtárgyalására. Eszerint a II. negyedévi megyei tanácsülést 1960. június 10-én tartják meg, s azon megtárgyalásra kerül a mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feladatokról szóló jelentés, továbbá a gyámügy és ifjúságvédelem helyzete. A munkaterv néhány pontjával kapcsolatban a vitában több módosító javaslat hangzott el, amelyet a v. b. tudomásul vett. Az ülés következő napirendjén a Ráckevei Járási Tanács végrehajtó bizottsága irányító munkájáról szóló jelentés szerepelt. Lakatos elvtárs a vita összefoglalója során elismeréssel szólott a Ráckevei Járási Tanács végrehajtó bizottságának javuló irányító munkájáról megállapítva, hogy az a múlthoz képest lényegesen javult. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a tanácsi tevékenységben a testületi munka még mindig nem hibátlan. A végrehajtó bizottság az előterjesztett jelentést elfogadta. A v. b. a továbbiakban foglalkozott a Pest megyei Döntő- bizottság 1959. évi münkájáról szóló tájékoztató jelentésével, majd értékelte a megyei mező- gazdasági termelőszövetkezetek 1958—1959. évi zárszámadásáról készült előterjesztést. Szabó Elemér elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője ismertette, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az 1958/59. gazdasági évről szóló zárszámadásokat — a korábbi évektől eltérően — nem október 31-i forduló nappal, hanem a december 31-i állapotnak megfelelőén készítették el. A zárszámadások megszervezése, a munka irányítása és ellenőrzése a korábbi esztendőkétől eltérő, körültekintőbb intézkedést és nagyobb gondosságot igényelt. Az előadó a továbbiakban részletesen ismertette a megye 191 termelőszövetkezetének zárszámadási adatai alapján készült értékelést és következtetéseket. Eszerint a régi termelőszövetkezetek közül 36 jó, 60 közepes és 38 gyenge minősítést kapott. Az új termelőszövetkezeteknél a minősítés a következő: jónak mondható 24 tsz, közepesnek 21 tsz és gyengének 12 tsz. A minősítés az egy szántóegységre jutó gozdálkodási eredményt vette figyelembe, éspedig 2200 forinton felül a jó, 1200—2200 forint között a közepes, míg 1200 forint alatt a gyenge kategóriába sorolt tsz-eket. Üj termelőszövetkezeteknek számította azokat, amelyek először készítettek zárszámadást. Ugyancsak Szabó Elemér elvtárs előterjesztése alapján vitatta meg a v. b. a mező- gazdaság 1960. évi beruházásainak előkészítéséről és jelenlegi helyzetéről készült jelentést. A végrehajtó bizottság ezután egyéb ügyeket tárgyalt Gépesítik a nehéz fizikai munkát a helyiipari vállalatoknál Az ez évi beruházásokra 128 millió forintot fordítanak ’^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ EBÉD A TÁBLA VÉGÉN Ötven fogat veti a tavasziakat az abonyi Kinizsi Termelő- szövetkezet földjein. Délfelé kocsihoz kötik a lovakat, a fo- gatosok pedig a tábla szélén az árokparton fogyasszák el ebédjüket. (Gábor Viktor felvétele.) ugyanis a tanácsok kezelésébe került téglagyárak néhány kivé' Itől eltekintve kézivetésű üzemek voltak. Jelenleg a 130 tanácsi téglagyár közül csupán hét a kézivetésű, de a jövőben ezeket is gépesítik Az agyagbányászatnál a csillék rakásának nehéz munkáját vedersoros kotrókkal könnyítik. Huszonöt gyárban dolgozik ilyen gép és évenkint újabb 10—15-öt állítanak munkába. A tőzegkitermelést a közelmúltban 4 800 000 forintos költséggel üzembe helyezett gépsor segíti. Ebben az évben újabb ilyen — marúsos módszerrel működő — gépsort szereznek be. A második ötéves terv időszakában további kilenc gépsor vásárlását tervezik. A vasipari üzemekben az öntödei homok előkészítését és a formázást gépesítik, az anyagmozgatáshoz elektromos targoncákat alkalmaznak, a forgácsoláshoz korszerű eszterga- és marógépeket kapnak. A bútoriparban a termelékenység növeléséért újabb fényezőgépeket állítanak munkába. Harminchat iparág tevékenységébe tartozik az a 320 helyiipari üzem, amely 900 teleppel az ország legkülönbözőbb részén a tanácsok irányításával működik. A tanácsi vállalatok 76 000 munkást foglalkoztatnak és termelésük értéke meghaladja a négymilliárd forintot. ÍEz évi tervük a termelés 8,6 í százalékos növelését írja elő. í Elsősorban a tőzegbányászatot, a tetőcserép és üreges tégla- i gyártást, a mésztermelést, va- jlamint a lakosság számára i történő szolgáltatásokat kívá..- i ják fokozni. : A helyiiparban is a legfőbb ! törekvés, hogy az üzemek mű- i szaki színvonalát emeljék, i nagyteljesítményű gépekkel : helyettesítsék a legnehezebb : fizikai munkát. Ez a tanácsi ; vállalatoknál azért is nehéz : feladat, mert sok üzem több i kisebb elavult műhely össze- : vonásával jött létre. A tanács j irányításával működő helyi- i ipari vállalatok ebben az éviben beruházásokra 120 millió : forintot fordítanak és ennek az [összegnek jelentős részéért gé- ; pékét vásárolnak, í Folytatják a téglagyártás í gépesítését, 1952-ben
