Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
1960. MÁRCIUS 23. SZERDA “n'*4Círiaa 5 Jó a munkaszervezés, egyénileg művelik a területeket a szentlőrinckátai Új Világ Tsz-ben munkaegységet kap. Mondjuk a tag szorgalmas és jól megmunkálja a földet, területéről nem 25, hanem 30, vagy 40 mázsa csöveskukoricát takarítanak be. s akkor 30, illetve 40 munkaegységet írnak a javára. Ezt a módszert alkalmazták a többi növényféleségnél is. A burgonyánál például a terv szerint egy kát. holdon 70 mázsát termelnek. Egy mázsa után 0.6 munkaegységet írnak jóvá. vagyis egy hold burgonyaterület megműveléséért 42 munkaegység jár a terv teljesítése esetén. Ezért a vetéstől kezdve a szedésig, illetve a válogatásig a termelőszövetkezeti tag minden munkát elvégez. Hä többet termel a területen, mint ami a terv. minden mázsa után újabb 0.6 munkaegységet írnak a javára. A több termés növeli az egész tagság jövedelmét, mert (ha a terveket túlteljesítik, akkor a munkaegység tervezett értéke — ami 40 forint — még nő is. A több termés eléréséhez tehát nem szükséges újabb befektetés, ez elsősorban a tagság jó munkáján múlik. A kertészetben — mivel az áruk ára a piaci kereslettől függően gyakran változik — a bevétel utáni részesedést vezették be. Száz forint termelési érték után kapnak egy munkaegységet. Itt is vegyünk egy példát. Egy család 400 négyszögöl paradicsomföldet gondoz. Ezen 20 mázsát kell termelnie. (Egy holdra a terv 80 mázsa.) Ha a paradicsom mázsáját átlag 100 forintért értékesítik, akkor a tagnak 20 munkaegység jár. Amennyiben az általa művelt 400 négyszögölről 40 mázsa paradicsomot szüretel, úgy a részesedése megduplázódik. A termelőszövetkezet 5 millió 600 ezer forintot tervez a munkaegység után kifizetésre. Ebből egy dolgozó tagra átlagosan 14 ezer forint jut, egy csalódra pedig 18 300 forint. Ennél azonban, a termés eredményeitől függően, lehet több vagy kevesebb a termelőszövetkezeti tag jövedelme. Több tag elmondotta, hogy jónak tartja az új számítási és elosztási rendszert. Köny- nyen áttekinthető és mindenki számára érthető. A kézi munkát egyénileg végzik Ezt mutatja az is, hogy a tagság a területeket máris felvállalta egyéni megművelésre. A gépi munkán és a fogatos tennivalón túl a szövetkezeti gazda maga és családja végzi el a kapálást, a betakarítást. Kétszáztíz tag kötelezettséget vállalt, hogy a reábízott területen iól dolgozik és a lehető legnagyobb termést éri el. Halasi Lajos például két hold kukoricát művel meg, burgonyából 800, silóból 800, télikáposztából 800, cukorrépából 800. paprikából 400 négyszögölet vállalt. Ezen túl két hold kalászost learat. Horváth Béla megművel etgy (hold kukoricát, fél hold káposztát, burgonyából, karfiolból szintén fél holdat, ezenkívül 400—400 ölön paprikát, illetve paradicsomot termeszt. Hasonlóan vállaltak a többiek is megművelésre területet. Gáli Sándor Tavasz az Állatkertben Az Állatkertben megélénkült a madarak háza tája. A fűtött telelőkből most vonulnak ki a szabadtéri röpdékbe. A madárállományt minden évben felfrissítik. A tudományos munkatársak rendszeresen gyűjtik a tojásokat, amelyeket gépekben keltetnek ki. Ily módon szaporítják a sirályokat, fácánokat, vadkacsákat, kékvércséket, bíbiceket, túzokokat, szárcsákat és sok más madarat. Ez a munka azért is fontos, mert a vadmadarakért külföldi állatkertek cserébe más értékes állatot küldenek. Ilyen csereakció útján került Budapestre egy bölénytehén, néhány csimpánz és más egzotikus állat. Új készülék réteges röntgenfelvételekhez Szovjet szakemberek ún. horizontális tomográfot készítettek. amellyel egyszerre öt röntgenfelvétel készíthető. Minden felvétel a vizsgált testrész egy-egy meghatározott mélységben fekvő rétegét rögzíti. Az új eljárás megkönnyíti a diagnózis megállapítását, s a beteget jóval kevesebb ideig kell besugározni, mint a közönséges réteges röntgenfelvételeknél. A to- mográf sorozatgyártását a kijevi röntgenberendezések gyára már az idén elkezdi. Sokan helytelenítették Ipolydamásdon, hogy a földművesszövetkezet az idén 50 ezer forintot költ két boltjára. Ebből az ösz- szegböl ugyan felújítják a bolt berendezését is, de a pénz javarészén a két épületet tatarozzák. A tatarozást kifogásolják éspedig joggal. Mind a két bolt magántula- donban levő házban van. úgy bérli a szövetkezet 1949 óta a helyiségeket. Átlag másod- évente 4—5 ezer forintot költ az eléggé régi épületek karbantartására és most még nagyobb összeget akar. A tatarozás ellenzői úgy vélik, helyesebb lenne, ha a föld- múvesszövetkezet megvenné a két házat, vagy ha a tulajdonos drága áron válna csak meg ettől a két ingatlanától, másik alkalmas épületet keresne. Esetleg építtethetne a szövetkezet üzletházat. De hogy a más házát drága pénzért tataroztassa, az sehogysem helyes. Igaz, a szövetkezet közgyűlésén a tagok többsége a tatarozás mellett döntött, döntésük azonban nem mondható sem gazdaságosnak, sem jogszerűnek. Valóban nem kifizetődő idegen ingatlanba ölni a pénzt. Az ilyen kiadás ténylegesen csökkenti a szövetkezet vagyonát, a másét1 meg gyarapítja. Különben is,' a háztulajdonos és nem a bérlő dolga az ingatlan karbantartása. Igazuk van tehát azoknak az ipolydamási szövetkezeti tagoknak, akik a tatarozást nem helyeslik. Könnyíteni a termelőszövetkezeti asszonyok gondján Itt a tavasz. Hovatovább a melegházból kikerül a szabadba a palánta. Szorgos kezek, leginkább asszonyi kezek, szép sorban zöld díszt szőnek belőle a föld fekete testére. Aztán meg kapával járják végig a veteményes ágyakat... És ezalatt hol lesz, mit csinál a sok emberpalánta; a földeken dolgozó anyák apróságai? Mindig nagy gondja volt a parasztasszonynak, hogy mialatt a földeken fáradozik, mit tegyen kisgyermekével. Cipelte magával, kitette valami bokor ideig-óráig árnyatadó ágai alá, félszemét aztán a munkáján, a másikat meg a picinyén tartotta. Ha meg otthon hagyta, bezárt ajtó mögött, egész álló nap aggodalommal gondolt rá, hiszen annyi gyermektragédia keletkezett már a parasztházak kulcsrazárt ajtaja mögött. Az anyai gondok könnyítése nem véletlenül kerül mindjobban előtérbe a termelőszövetkezetekben, ezekben az újfajta közösségekben, amelyekhez az asszonyok is csatlakoztak munkabíró két kezükkel. Esik is sok szó mostanában minden termelőszövetkezetben arról, mit tegyenek a gyermekekért, hogy az anyák nyugodtan, aggodalmaskodás nélkül végezhessék munkájukat. Némely helyen egyszerűen az államra kívánják hárítani a megoldást, építsen bölcsődét, napközis óvodát, iskolát. Mintha bizony az állam eddig elmulasztotta volna ilyenfajta kötelezettségeit. Épített és épít óvodát, iskolát, fenntart bölcsődét, napköziotthont, de annyi:, amennyire most, hogy olyan sok falu alakult át szövetkezeti községgé és mindenütt szükség lenne, nagy hirtelenségben nem építhetett. Arra, hogy egyik napról a másikra mindenütt építhessen, nincs is egyszerre elegendő pénze. Belátják ezt a legtöbb tsz-ben. amivel persze még nem oldódott meg az anyák és a kisgyermekek problémája. Mégis, ahol belátják, hogy nem várhatnak azonnali segítséget az államtól, ott azon spekulálnak, hogyan oldhatnák meg saját erejükből ezt a kérdést. Albertirsán például, ahol három termelőszövetkezet működik, kettőben megtalálták rá a lehetőséget. És ez annál fontosabb mind a két szövetkezetben, mert tagjaiknak több mint . a fele asszony, iparban, az állami gazdaságban elhelyezkedett férfiak feleségei és közöttük legalább 200 a kisgyermekes anya. A községben most nyílt meg egy új napközis Iskola, télen- nyúron 120 gyermekre vigyáznak benne a pedagógusok. Csakhogy ez a napközi túl messze esik a Dimitrov Tsz, meg a Szabadság Tsz tagjainak lakásától. Különben is a közelében lakó, másfelé dolgozó szülök gyermekei megtöltik. Az 55 tagú, négyezer holdat művelő Dimitrov Tsz tagjai éppen ezért elhatározták, hogy gyermekeik dolgát saját maguk veszik a kezükbe; napközi otthont építenek. A Szabadság Tsz két megoldást is talált. Ez a szövetkezet 700 taggal 5000 holdon gazdálkodik. Ideiglenesen kul- túrotthonát szeretné berendezni a kisiskolások napközi otthonává, ugyanekkor lépéseket tesz a területén álló, kastély számba vehető tágas kúria megszerzésére is. Óvodát, iskolát és az óvodisták, iskolások részére napközi otthont akar létesíteni benne. Vállalja az átalakítás, tatarozás költségeit, de természetesen az államtól kéri a szakképzett személyzetet. Meg is kapja, semmi kétség. Csak a kastélyt kapná meg olyan könnyen. Azt ugyanis évek óta — legalábbis az aratást követő hónapokban — raktárnak használja a Terményforgalmi Vállalat. Kézenfekvő az a megoldás is, hogy a szünidő alatt, az iskolában lehet berendezni a napközit. Mindenütt lehet és kell is helyi kezcleményezés- sel könnyíteni a tsz-tag anyák gondján. Persze, kell hozzá szív és megfelelő ötlet. Gondolkozni kell rajta. De hiszen ésszel él az ember! Szokoly Endre ^ Tizenöt esztendeje múlt. A ^háború ütötte sebek régen ^ begyógyultak, helyükön új i házak sora. S minden község- J ben ott magasodik egy emlékmű: a felszabadító szovjet ^ hadsereg hőseinek emlékére ^emelték az évszázadok igájáéból szabaduló emberek. Azo- é kát a napokat, a harcot, s a í szabadságért életüket áldozó '/ szovjet katonák emlékét idéz- ^ zük riportsorozatunkban. Az üllői meglepetés é A 2. ukrán front csapatai ^ november 3-án jutnak köz- ^ vétlenül a főváros közelébe. ^ Felszabadítják többek között '/ Alsónémedit, Sárit, Inárcsot. % A távolban már ott meredez- ^ nek a főváros tornyai. Az é ágyúk lőtávolába került a fasiszták rémuralma alatt szen- ^ védő város. A délebbre eső í frontvonalon még Ceglédnél I. járnak csak a felszabadító csapatok, s így a németek biztonságban érzik magukat Monoron és környékén. A szovjet csapatok azonban kellemetlen meglepetést okoznak. November 5-ét írnak, estére jár az idő. Zimankós, ködös este, szinte az orráig sem lát az ember. Üllőn égnek a lámpák, a házakban SS-tisztek dáridóznak, hiszen a front még csak Ceglédnél van. A vasúti állomásra most fut be egy katonai szerelvény, a Szolnoknál vereséget szenvedett német csapatok maradványait szállítja, a többi vagonban pedig mindazt, amit a fosztogató csapatok összeraboltak. A mozdony lassít, csikorognak a fékek, lelassul a szerelvény futása, a katonák kiszállásra készülődnek, amikor a vasútállomás megszokott zajába hirtelen tank- ágyúk kórusa dörren bele. Az Szovjet üteg, harcban a főváros környéki községek egyikében. (Egykorú fénykép) első lövedék a szerkocsiba vágódik, a második azonban már nem téveszt célt, a mozdonyt találja el. Hatalmas robbanás rázza meg a levegőt, a felrobbant kazán ízekre szaggatja az előbb még prüszkölve guruló acélszömyeteget. A megriadt németek még felocsúdni sem tudnak, amikor gépfegyverek és géppisztolyok pusztító sortüze söpör végig a szerelvényen, s ugyanekkor a községben is megszólalnak a kézifegyverek. Páncélosok hernyótalpa csikorog, s a felvillanó torkolattüzek fényénél fejvesztetten szaladgáló németeket látni. A duhaj német tisztek egy szál ingben lódulnak neki a sötétségnek, árkon-bokron át menekülnek a főváros felé, katonáik nagy része a pusztító tűzben elesik vagy jobb esetben fogságba kerül. A szovjet csapatok rövid egyórás harc alatt teljesen megtisztítják a községet a németektől. A fogságba esett német ezredes érthetetlenül tárja szét kezét. Vele szemben megtermett, szigorú arcú ember. Konyevszkij ezredes, egy szovjet páncélosegység parancsnoka. Alsónémedin állomásozó egységével a németek által járhatatlannak vélt erdei és dülőutakon jutott el üllőre, s csapott le teljesen váratlanul a németekre. Hogy mennyire váratlan volt a támadás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elbizakodott németek még őrséget sem állítottak a falu körül! A 20. gyaloghadosztály Monor. a főváros védelmének egyik kulcspontja így két Rohamra indulnak a szovjet tankok és a gyalogság az Alsó- némedi környékén befészkelődött német csapatok ellen. (Egykorú fénykép) tűz közé szorult. Üllőn már szovjet csapatok vannak, s mind közelebb kerülnek a Cegléd irányából támadó szovjet csapatok is. A német parancsnokság belátja a reménytelen helyzetet, s csapatait nagy titokban átcsoportosítja. Azt közli a magyar parancsnoksággal — a 20. gyaloghadosztály parancsnokságával —, hogy ellentámadásra készül. Az átcsoportosítás igazi célja azonban az, hogy kivonja a német csapatokat a szovjet egységek támadása elől; s a magyar gyaloghadosztályt dobja oda prédául. 1944. november 10-én éjszaka a német csapatok megindulnak. De nem alőre, a szovjet vonalak irányába, hanem lázas gyorsasággal — Üllőt megkerülve — a főváros felé. A Tigrisek csörömpölve bukdácsolnak a szántóföldeken, mögöttük ott futnak a géppisztolyokkal, gépfegyverekkel felszerelt gyalogosok. Az első vonalban pedig ott maradnak a téli ruhát hírből sem ismer rő. ócska puskákkal felszerelt magyar csapatok. Fél napig sem tudnak ellenállni a szovjet csapatok nagyerejű támadásának. Rengetegen elesnek. sokan fogságba kerülnek. 12-én felszabadul Monor. A 2. ukrán front csapatai hűen végrehajtva a frontparancsnok, Malinovszkij marsall parancsait, már csak 20 kilométernyire állnak a fővárostól. A monori s az Öcsa— Alsónémedi frontszakaszon egy ideig állóharcok folynak. Itt már lényegében befejeződött a főváros körülkerítésének előkészítése, a nagyérejű támadások most a budai részre. illetve Vác térségébe tolódnak át. hogy ezeken a részeken is megteremtsék a bekerítés feltételeit. Mészáros Ottó (Folytatjuk) n... az eddiginél fokozottabban kell érvényesíteni a szövetkezeti tagok közvetlen egyéni anyagi érdekeltségét.” (Az MSZMP KB 1960. február 12-i ülésének közleményéből.) A szentlőrinckátai Űj Világ Tsz vezetői magukévá tették a Központi Bizottság felhívását és a tagsággal egyetértésben eredményességi munkaegységszámítást alkalmaznak. Ez megfelel a szocialista elosztás elvének és igen ösztönzőleg hat a tagságra. Mindehhez tudni kell, hogy Szent- lőrinckáta, ez a Zagyva menti jómódú község 1959 tavaszán lett szövetkezeti község. A közös munkát ősszel kezdték, s az indulást megkönnyítette, hogy a gazdák a jól működő, gazdasági épületekkel rendelkező Üj Világba léptek. Elnöknek a szomszédos Kátai Állami Gazdaság fiatal, lelkes és tevékeny főagronómusát, Vaszil László elvtársat választották, aki nagy hozzáértéssel, ambícióval látott munkához, hogy az Üj Világot felvirágoztassa. Az idei terv elkészítésénél első dolguk volt, hogy a hagyományos mezőgazdasági kultúrát megtartsák, továbbfejlesszék. A tsz 400 tagja négyezer holdon gazdálkodik; 2800 hold a szántó, j27 a szőlő — ebből 25 új telepítésű —, régi gyümölcsös 29, új ugyancsak 29 hold. Telepítettek 25 hold spárgát, 287 holdon kertészkednek, ebből 135 holdat esőz- tető öntözőberendezésre rendeznek be. 60 holdon paprikát, 100 holdon téli káposztát termelnek, ezenkívül ültetnek még paradicsomot, karfiolt és más kertészeti növényt. Őszi vetésük 1200 hold, 470 holdon pedig kukoricát, 150 holdon burgonyát, 60 holdon cukorrépát termelnek. Amint látjuk, igen munkaigényes növényeket termelnek és a" belterjesség kialakítására törekednek. A munkaszervezet E sokféle növény megmunkálásához jó munkaszervezetre van szükség. A szent- lőrinckátaiak erre is gondoltak, mert a munkát a tagsággal egyetértésben osztották el. A munka és a területek felosztásánál figyelembe vették, hogy az emberek eddig. mit dolgoztak, mihez van j szakértelmük és kedvük. A termelőszövetkezet mun- i kaszervezete: öt növény tér- í mesztési, egy kertészeti, egy i állattenyésztési, egy szőlő- és j gyümölcstermesztési brigád. j Egy brigádban hat munka- i csapat van, átlagosan 13—14 \ taggal. A brigádokon belül i működik egy-egy fogatos \ munkacsapat, átlag nyolc fo-; gattal és egy általános mun- j kacsapat, amely a silózást, a j rakodást, illetve a brigád ál- í talános munkáit végzi. A bri- ! gádtagok zöme — négy mun- I kacsapat — egyéni területen \ dolgozik. A vetés után a területet fel- j osztják a munkacsapat tagjai \ között úgy, hogy egy család: egy területen dolgozzék. A tag ! ugyanis vállalja, hogy a ré-! szére kijelölt területen min- \ den növényápolási és betaka- \ rítási munkát elvégez. Ez j igen célszerű, mert a növényt j a kikeléstől kezdve egészen a \ beérésig figyelemmel tudja \ kísérni. Akkor kapál, amikor | a növény azt. megkívánja. A ; termelőszövetkezeti tag felel I tehát egy bizonyos terület j terméseredményeiért. A munkaegységszámítás i Sokat gondolkoztak azon, j mit csináljanak, hogy a tag- ; ság jobban érdekelve legyen \ a munkában és az általa j megművelt földterületről a le- | hető legnagyobb termést ta- j kárítsa be. Alapos metgfonto- i lás után újfajta jövedeleméi- | osztást dolgoztak ki, amelyet j a közgyűlésen megvitattak és j jóváhagytak. Eszerint a tagok j a növénytermesztésben nem a i terület, hanem a megtermelt j termény mázsája után kapják j a munkaegységet. Ha például egy tag egy kát. ] hold kukoricaterületet kap: megművelésre és a terv szerint 25 mázsát takarít be esv holdról, minden magfermfelt názsa csöveskukorica után egy MESÉLŐ KÖVEK, HÍRES EMBEREK A főváros környéki felszabadító harcok
