Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

L O N X I IV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM I960. MÁRCIUS 22. KEDD Mérlegzáró közgyűlés az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz-ben Az elmúlt év munkájának eredményeit és hibáit mérle­gelték a Nagykőrösi % Épület- és Lakáskarbantartó Szövet­kezet tagjai szombaton a kul­túrotthon tanácstermében. Babos Károly, a szövetkezet elnöke, beszámolójában öröm­mel állapította meg, hogy a 4 060 000 forintos ter­vet 4 620 000 forint érték­ben 113,8 százalékra tel­jesítették. A jó munka nyomán a 11 részlegben dolgozó 67 szövetkezeti tag félmillió forintot megha­ladó nyereséget ért el, amelyből a szövetkezet 124 ezer forintot adott vissza nyereségrészesedés címén. Személyenként ál­talában 1500—2000 forint körüli összeget vettek fel a szövetkezet dolgozói. Örvendetesen emelkedett az egy főre eső termelési érték is: átlagban 68 ezer forintot termelt egy tag, átlagkere­sete pedig 1950 forintot tett ki. Noha sem minőségi sem ké­sedelmi kötbért nem fizetett a szövetkezet, az elnöki beszá­moló felhívta a tagság figyel­mét arra, hogy a minőségi munka javítása terén még igen sok a tennivaló. Külö­nösen az állandó hangadókat és zsörtölődőket figyelmez­tette a kollektív munkában való részvételre, a szövetke­zeti eszme iránti hűségre és az ezzel járó előnyökre. A jövő feladataival fog­lalkozó terveket a tagság he­lyesléssel fogadta. A mint­egy 15 milliós 1960. éves terv­nél 2,5 milliót a szövetkezet már a helyi tsz-munkákra kötött le, ezzel segítséget kí­vánnak adni a szocialista me­zőgazdaságnak. Ez a munka előnyösebb lesz a tagságnak, mert nem kell vidékre járni dolgozni. Erdei Pál műszaki vezető hozzászólásában helyesen lát­ta meg, hogy a gépesítés a szövetkezet életében is záloga az ered­ményes munkának. Ebben az évben szükség van egy tehergépkocsira, mert ezzel gyorsabb és olcsóbb lesz az anyagszállítás. Betonkeve­rő nélkül az egyre növekvő feladatot elvégezni szinte lehetetlen, a szállítószalag pe­dig szorosan egészíti ki az építkezést, gyorsítja meg az anyagszállítást és növeli a termelési értéket. Jó a szövetkezet utánpótlás­nevelése. A beszámoló feletti vita során szó esett a lakosság fo­kozottabb ellátásáról. Megol­datlan kérdés a lakosság rá­dió-, villanyszerelési javítá­sainak gyors és maradéktalan elvégzése is. Gyárainkból év­ről évre nagyobb mennyisé­gű televíziós készülék, ap­róbb, a háztartási munkát megkönnyítő gépek kerül­nek ki a lakossághoz, de ha elromlanák, nincs megoldva szakszerű és gyors kijavítá­suk. Ez a feladat a kis­ipari termelőszövetkezetekre vár. A vitában sok szó esett a kongresszusi munkaverseny­ről, s annak értékeléséről. A szövetkezet a helyi vi­szonylatban a legnépesebb. A jelenlegi telephelye már szűknek bizonyult. Itt nem is tudják megoldani a tagság szociális és kultúr- igényeinek kielégítését. Állami ház vásárlását ütemezték be ebben az évben és ehhez kér­te a szövetkezet elnöke a ta­nács támogatását is. — Szokonya — Lecsapolják az Árhoz dűlői mocsarat Az Arany János Termelő- szövetkezet felkérésére a szol­noki vízügyi igazgatóság szak­emberei a múlt héten hely­színi szemlét tartottak a mintegy 400 holdat kitevő Ár­hoz dűlői mocsaras, vadvizes nádas területen, ezután meg­állapították, hogy a víz leve­zetése csak egy új csatorna építésével lehetséges. Ennek kivitelezése céljából vízügyi társulást kell szervezni, amely­ben az érdekelt tsz-ek: az Arany János, a Petőfi és ko- cséri területével a Szabadság Tsz vesz részt. A terveket a vízügyi igaz­gatóság a társulás megalaku­lása után díjmentesen készíti el. A kivitelezés költségei vi­szont a társulást terhelik. Tavaszi istálló- és fogatszemle a Hunyadi Tsz-ben Az elmúlt héten csütörtök­től szombatig bíráló bizott­ság járta végig a szövetkezet tizenhét istállóját. Tavaszi szemlét tartottak. Az istál­lókban mindenütt példás rendet, a friss meszelés, al- mozás nyomait találták. Nem volt hiba az állatok gondo- zottságával sem. Az istállók megtekintése után szombaton délben ke­KÖRÖSI APRÓSÁGOK Szeretnénk, ha győznének labdarúgóink. Ehelyett azon­ban majdnem mindig kikap­nak. Sereghajtók vagyunk, s most meg már úgy látszik, hogy végleg a kiesési zóná­ban ragadtunk. Még „szeren­cse”, hogy ezt az állapotot indokolni tudjuk. Az ősszel az volt a baj, hogy „laza volt a fegyelem, gyenge az edzés és a balsze­rencse is közrejátszott”. Bosz- szantóan csak egy-egy góllal Iffy indulnak termelőszövetkezeteink kaptunk ki. Viszont most ta­vasszal a vereségek oka a „túlzott edzésadag, no meg, hogy erős hullámvölgyben van a csapat, nem talált még magára stb”. Szóval: mentegetödzni tu­dunk, de nem jobb volna ehelyett jól futballozni? Az általános iskola nyolca­dik osztályát végző tanulók közül ismét igen sokan tech­nikumban szeretnének to­vább tanulni. Jóval többen, mint ahány férőhely a tech­nikumokban van. (Ez nem is csak körösi jelenség és nem is éppen apróság!) A szülők és tanulók ilyen irányú ér­deklődése és törekvése ért­hető. A felvételi kérelmek ilyen eltolódása a társadalom bírálataként jelentkezik mos­tani középfokú oktatási rend­szerünkkel szemben. A tech­nikai műveltség, az iskola és a termelőmunka kapcsolatá­nak kérdése kerül mindin­kább előtérbe. Erre a jelen­ségre az illetékesek felfigyel­tek. Már dolgoznak az új is­kolareform-tervezeten, ami már a közeljövőben megoldja majd ezt a problémát. —dkg— rült sor a fogatok szemléjé­re. A tábláskocsik és paraszt­szekerek nagy választéka elé befogott lovak mindegyike szépen gondozott, fényes sző­rű. Az öttagú — a vezető­ség négy tagjából és egy el­lenőrző bizottsági tagból álló — bíráló bizottság azonban észrevett egyet s mást. A szú­rópróbaszerűen megtartott ellenőrzéssel csodálatos mó­don megtalálták azt az egy­két kocsit, amelyeken a lőcs­re és a kerékre ráférne a zsí­rozás, s „kiszúrták" a kötő- fék nélküli egy lovat is. A szemle után került sor az eredmény értékelésére. E szerint az első és második brigád lovai között alig lehe­tett különbséget tenni. Külön dicséretet érdemel a Il-es brigád, ahol — noha a leg­többet dolgoznak — a leggon- dozottabbak a lovak. A fo­gatok is itt a legkarbantartot- tabbak. Végülis a lovak gondozott- ságát, a fogatok állapotát és az istállók rendjét egybevet­ve a következő sorrend ala kult ki: I. Bálint Imre brigádja, II. Kosa Gyula brigádja, a III. helyen ketten osztoztak: Pesti János és Hupka János brigádjai. (Az V-ös, Écsi An­tal brigádja új még, ezért nem vett részt a „verseny­ben’1.) A Hunyadi Termelőszövet­kezet kezdeményezése köve­tendő példa. Nemcsak azért, mert egy-egy ilyen szemlét az istállók alapos nagytakarítá­sa előz meg (s ez bizony rá­férne a Dózsa Tsz központi istállójára is), de alkalmas a helyes munkamorál, az egészséges közösségi szel­lem kialakítására is. Tanulságos elbeszélés azok részére, akik ma már nevetnek, ha ellenséget emlegetünk — 240 HOLD tavaszi ár­pát, 40 hold zabot, 127 hold mákot, 90 hold cukorrépát, 110 hold borsót és 70 hold napraforgót vetettek el idáig termelőszövetkezeteink. A fo- gatosok szorgalmát dicséri az az 1400 hold, amelyet a ta­vasz során felszántottak. — 160 SZÁZALÉKRA tel­jesítette első negyedéves ter­vét idáig a téglagyár. Égeté­si tervüket is befejezték. A tervezettnél tíz nappal ha­marabb elvégezték az idén kapott automata vágógép sze­relését, így már március 17- én megindult a nyerstégla­gyártás is. — AZ ÉRTELMISÉGI KLUBBAN szerdára terve­zett előadást péntek este tartják meg. Megismerhető-e a világmindenség címmel Ta­kács Jenő, az MSZMP Nagy­kőrösi Városi Bizottságának titkára tart előadást. — HUSZONKETTEN in­dulnak március 28-án az IBUSZ által szervezett négy­napos csehszlovákiai útra, A jelentkezők közül a legtöb­ben konzervgyári dolgozók. — HATEZER DARAB na­poscsibe érkezett a múlt hé­ten a Szabadság Termelő- szövetkezetbe. A kiscsirkék­kel három asszony foglalko­zik. Az állampolgári fegyelem betartása érdekében (A rendőrkapitányság szabálysértési hírei) — KIVILÁGÍTATLAN ke­rékpárral közlekedtek Ka- rikó Ambrus Bem József utca 11. szám alatti és Tatai Amb­rus Hold utca 2. szám alatti lakosok; 50, illetve 80 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezték őket. — RÉSZEGEN közlekedett az állami gazdaság lovasfoga­tával Danka Albert Fekete- dűlő 80. szám alatti lakos. A lovakat olyan vadul hajtotta, hogy tajtékoztak. A szabály­sértési bíró 200 forint pénz­bírsággal sújtotta. — JÁRDÁN közlekedett — noha a kocsiút járható volt — s ráadásul kivilágításán kerékpárral Székely Dénes, Sziget utca 1. szám alatti la­kos, ezzel mind a saját, mind mások testi épségét veszé­lyeztette. 80 forintra bírságol­ták. — UTASI KÁLMÁN Ko- csér, 12. dűlő 47. szám alatti lakos hosszabb ideig őrizetle­nül hagyta lovait a kocsma előtt. 60 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. — VONTATÓJA volánjá­nak 180 fokos volt a holtjá­téka, s úgy közlekedett Nagy József, az állami gazdaság dolgozója (Berzsenyi utca 14. szám alatti lakos). Ilyen hi­bával nem lehet a vontatót biztonságosan vezetni. Ha­sonló gondatlanság miatt ta­valy halálos kimenetelű bal­eset történt az állami gazda­ságban. Nagy Józsefet 110 fo­rintra bírságolták. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kurucz István éjjeli­őr és Mocsai Erzsébet leánya: Éva, Patay Bálint tsz-földműves és Fodor Eszter leánya: Eszter Ibolya. Üj István hajló és Kovács Margit fia: István, Vincze Lajos segédmunkás és Szegedi Vero­nika leánya: Veronika Erzsébet, Biró Béla fogatos és Baranyi Ro­zália fia: Béla, Biczó Lajos se­gédmunkás és Kiss Eszter fia: Lajos, Szabó László segédmunkás és Hajós Anna Mária leánya. Anna, Szegő József segédmunkás és Fehér-Deák Erzsébet leánya: Erzsébet Judit, Csete Sándor tsz- , földműves és Király Franciska fia: Sándor. Barna Lajos segéd­munkás és Töröcsik Magdolna leánya: Magdolna Mária, Mokos Sándor földműves és Juhász Má­ria fia: Sándor, Fazekas-Szűcs János postás és Bacsó Ilonc leánya: Ilona Margit, Fehér Tibor Mihály tanító és Farkas Ilon-’ I gyermekgondozó fia: Levente Attila. Szűcs János műszerész éc Bvigés Ilona óvónő fia: János. Gólyán Elemér agronőmus és ! B1ÓZ Margit fia: Károly. | Házasságot kötöttek: Angyal ; János segédmunkás és Csorba I Margit, Árva József segédmunkás 1 és Bózsik Éva, Róka József hat** I és Balogh Borbála, Kökény Fe- I renc hajtó és Kovács Ilona állat- í gondozó. Tóth Sándor stegédmun- ; kás és Kovács Junawia segéd- I munkás, Sebök József rakodó- ! munkás és Balogh Terézia segéd­• mnkás, Gesztey-Nagy László esz- [ tergályos és Kovács Julianna se­• gédmunkás. • Meghaltak: Németh Ambrusné • Irházi Borbála tsz-földműves 75 ! éves. Körv^lyesi Balázs tsz- ; földműves 7' -Wes. Csontos And­• rás vadőr 62 éves, Balogh Antal- ! né Murai Amália 81 éves. Batár ; Andrásné Fáhik Rozália 72 éves: ; Zsiga György • lakatos 65 éves, ’ Kicsi Lajos cipész 76 éves. Összes területüket megnégy­szerezve indulnak termelő- szövetkezeteink a tavaszi fel­adatok végrehajtására. Meg­szűnteik az egyéni mezsgyék, de az őszi vetések elaprózottsága még nem engedi meg a nagy táblák kialakítását. Most dől el, hogyan állják meg az első próbát az új vezetőségi ta­gokkal és szakemberekkel ki­bővített régebbi vezetőségek. Nincs könnyű feladatuk a tsz-ek vezetőinek, de ha a nagy család minden egyes tagjával most megértetik a közös munkálkodáshoz szűk-, séges összefogás szükségessé-; gét, úgy már ebben az évben i is szép eredményeket remél-: hetnek, jövedelmük minden bizonnyal magasabb lesz, mint amilyen egyéni korukban volt. Ennek a hozzáállásnak ér­tékelése az összes területhez viszonyítva a következő; összterület; 2371 hold. 8 « >. rt « 2 « ^ a n s x 5 6 a « 3 2 s s < fi S (Ä a, m szántás kh-ban 650 530 310 290 515 875 fejtrág-yázás 96 30 15 _ 20 40 tavaszi alap­trágyázás 105 145 55 30 30 80 mákvetés 20 25 10 _ — 30 borsóvetés 10 20 5 5 18 12 t- árpavetés 25 40 25 — _ 40 c. répavetés 15 25 — __ __ _ Ez eknek a százalékos ará­nyoknak természetesen még janulniuk kell, ha a termelő- szövetkezetek munkába állít­ják majd az összes rendelke- tésre áló szántó-vető ere­jüket. A lemaradók lehetnek még elsők is tervük teljesíté­sében, ha következetesen aszerint dolgoznak. A tavaszi kalászosok vető­maghiánya jelentősen csök­kenti a vetések lendületét, de most már minden új belépő érezze fontos kötelességének, hogy bevitt területe arányá­ban beadja a megfelelő meny- nyiségű vetőmagot. Minden szövetkezetünkben tűzzék ki célul, hogy április 4-e tiszte­letére a tavaszi kalászosok mind a földben legyenek. ^^^^^XXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXX' » ; Ülök a vonatban. Szemben •velem kicsi család: csacsogó • asszonyka, mosolygó ifjú férj • (aligha több 23—24 éltesnél) • és tizenhárom hónapos fiacs­kájuk. Kedves, bai'átságos (gyerek. Odatipeg a felnőttek­éhez, gagyaráz, huncutkodik. ; A szülők — a két nagy I gyerek — majd megeszik. JCupp egy puszi ide, cupp é oda... Nem is marad kis é Béluskán olyan folt, ahová íné jutna a csókzáporból. Az­után nyűgös lesz a kicsi, el- 'j álmosodik. El is alszik, de ^nem hagyják békén: a szülők ^túláradó szeretete, a sok csók ízavarja Béluska nyugodt ál- ^ mát... í A kis családi hármassal ^együtt szálltunk le a vonat­áról, együtt utaztunk a köz- pontig autóbusszal. Hazafelé £ menet rájuk gondoltam. Túl- ^ áradó szeretetük külső meg­nyilatkozását kissé sokalltam, £ de még az emlékük is kelle- ímes melegséget árasztott szí- r vemben. Egy este — két élmény Még aznap este fél tízkor az Arany János Filmszínház környékén volt dolgom. Ki­adósán esett az eső, ellene még az ernyő sem bizonyult elegendőnek. Amint a mozi előtt elhaladok, megpillantok egy ázott-fázott, bámészkodó emberpalántát, kezében elgör­bített végű vasrúd. Nem le­het több hat-hét évesnél. — Kicsi barátom, hát te mit keresel ilyenkor az ut­cán? — hajolok le hozzá. — Semmit — mondja kur­tán, lesütött szemmel. — Ejnye, ejnye, ekkora fiúnak ilyenkor már álmod­nia kellene. Hogy hívnak? Merre laksz? — H, Balázs... Rákóczi utca... — No, gyere Balázska, ha­zakísérlek. — Nem Nem megyek, félek, hogy kikapok... — Rossz voltál talán? • — Igen. — Mit csináltál? — Elküldött anyuka krump­lihajért és soká gyüttem és elküldte értem testvéremet és most biztosan nagyon kika­pok. Nem megyek! — Balázska, Balázska — csóválom fejemet. — Mégis­csak haza kell menned. Bőrig vagy ázva, megfázol, beteg leszel... No, gyerünk — pró­bálom megfogni a kezét, de elrántotta és elindult. Első lépései bizonytalanok. Aztán észreveszi, hogy követem. Gyorsít. Hazáig kísértem. Meglepő­dött, amint a kapun belépve észrevette, hogy oda is köve­tem. Eltűnt a tágas udvaron Az udvari lakások egyiké­ből világosság szűrődik. Be­kopogok, H.-ékat keresem. WXXXXXWXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXVXXW.XXXXXW Nyomban kiderül: náluk já­rok. A konyha végéből három gyerek kíváncsian vár. A csa­ládfő fabrikál valamit az asztalon, cseppet sem izgul hétéves kisfiáért. Idegesebb­nek az anya sem látszik, noha megjegyzi: nem tudta elgondolni, hová lett a gye­rek ebben az esőben, majd az udvaron bujkáló fiúért megy. Nem tudom, kikapott-e Ba­lázska, „rosszaságáért” milyen fogadtatásban volt része. Egy­ben azonban bizonyos va­gyok: jó szót, szülői szerete- tet idáig keveset kapott. ¥ Kedves, kicsi Balázs, a ti­pegő Béluska szüleinek gyen­gédségéből, szeretetéből de jc lenne egy keveset a te anyu­kádnak, apukádnak juttatni1 Reméljük, az élet kárpótol majd ezzel. Sorsodat minden­esetre a gyermekvédelmi szer­vek figyelmébe ajánljuk. P. I. Egyik ismerősöm mesélte el a következőket. Nem teszek hozzá, nem vésze’ el belőle, önmagáért beszél az egész történet, „A napokban Kanadából kap­tam levelet. Igen meglepett a dolog, mert külföldön egyet­len ismerősöm van, az is Angliában él. Nézem a fel­adót: „Fritz Sendelbach, Puairie Bible Justitute, Three Hills Alta, Canada”. Nos, nézzük, mi van benne. A levél felnyitásával nem kellett sokat vesződnöm, mert alig volt leragasztva. Egy na­rancssárga könyvecske hul­lott ki belőle: János evangé­liuma, Károli Gáspár fordí­tása alapján. (Az „Evangé­lium teli jj telitüzdelve apró számokkal és furcsa arány- számokal.) Kiadó: „Egyesült Bibliai Társulatok (Printed in Switzerland”). Elképedtem. Először rossz tréfára gon­doltam, de láttam, hogy a bé­lyeg, a bélyegző hiteles. Vé­gigfutottam egész életemet, töprengtem, de a mai napig sem tudtam a feladó kilétére rájönni. De arra sem, hogy ugyan ki előtt árulhattam el „megtérési” szándékot, ami­kor — állíthatom — született materialista vagyok. Már nem is törődöm vele. Még csak egyetlen probléma joglalkoziat: vajon aonnan szerezhette címemet ez az igazán hitbuzgó fiatalember? S még egy: vajon — mivel ajándékot, légyen az bármi­lyen természetű, viszonozni illik — mit küldjék neki cse­rébe figyelmességéért? Egy brosúrát, Nyikolszkij: A val­lás keletkezését vagy pedig egy Ludas Matyit?!!" Eddig az elbeszélés. Hite­lessége vitathatatlan: magam is láttam a borítékot, a „Já­nos evangéliumát” is. Engem is foglalkoztat ezzel kapcso­latban egy probléma, többen talán könnyebben tudjuk megoldani: hogyan kerül ki külországba olyan fiataljaink címe (pontos címe!), akiknek elvesztése részünkre legalább olyan kár lenne, mint meg­nyerése az ő részükre ha­szon?! Fáma

Next

/
Oldalképek
Tartalom