Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

MONY. JÁSZKARA JENŐ ÍS KÖRÖSTETÉTLEN RÉSZÉRE ABD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1960. MÁRCIUS 22. KEDD EMLÉKEZZÜNK A FELEJTHETETLEN 133 NAPRA „KENYÉRMEZŐ« Ezen a néven alakult meg a község második ifjúsági termelőszövetkezete. Az új szövetkezet tagságát a Kinizsi Gimnázium tanulóifjúsága al­kotja. Az alakuló közgyűlésen a gimnázium igazgatósága mellett megjelentek a községi párt és tanács vezetői is és a földmüvesszöveíkezet elnöke ta Az új szövetkezet a gépállo­más melletti 11 holden kuko­ricát, zöldségfélét, borsót, sző­lőt és gyümölcsöt termel majd. Az iskola gyakorlókertjében öntözéses paprika- és uborka- termesztés folyik. Szerény számítások alapján az ifjú fsz- tagok évi liarminc-liarmincöt- czer forint jövedelemre szá­míthatnak. Az új ifjúsági szövetkezet patronálhat a helyi földmű- vesszöveíisezet vállalta. — adorján — Hetvenkettedik esztendejét tölti októberben id. Antal Mi­hály. A közel háromnegyed század alatt bőven volt ideje szemlélni az élet folyását. Er­ről beszélgettem vele az el­múlt napokban. Alacsony, zö­mök bácsi. Lassan melegedik fel. Nehezen indul a beszél­getés: — Amióta eszem tudom, mindig más lábakapcája vol­tam — mondja. — Szinte az egész országot végigcseléd- kedtem. Az akkori időkben ez volt a divat. Ha a szegény ember élni akart, szolgálnia kellett a módos gazdánál vágj' az uraságnál. Nem szívesen beszélek ezekről az időkről. Gondolni sem szeretek rá. Minden vágyam az volt, hogy a magam gazdája legyek. 1938-ban sikerült vennem sok évi koplalás, kuporgatás után egy kis vityilót, de negyed évet sem lakhattam benne, mert ismét cselédnek kellett elszegődnöm, hogy népes csa­ládomat el tudjam tartani. Szolgáltam ettől kezdve Sze­lén, Györgyén, végül itt Abonyban a Szende-tanyán. Antal bácsi hét gyermeket nevelt fel és bocsátott szárny­ra. Hat éve halt meg fél év­századon át hűséges élettársa, s azóta kilenc unokájában leli minden örömét. — A változás 1944. novem­ber 4-én hajnali három óra­kor állott be életemben. Ek­kor találkoztam az első szov­jet katonával magyar földön — folytatja beszédét Antal bácsi. — A Szende-tanyán, ahol szolgáltam, ekkorra mér csak a cselédség maradt. A gazda elpucolt. A járőr végig­nézte az istállókat, majd ba­rátságos kézfogással búcsúzott tőlem. Akkor még nem tud­tam, ez a kézfogás milyen vál­tozást hoz életemben. A rá­következő esztendőben kap­tam hét íhold földet a föld­osztó bizottságtól. Pár eszten­deig ezen gazdálkodtam, majd 1951-ben beléptem a József Attila Termelőszövetkezetbe tagnak. A belépést nem bán­tam meg. Ha egészségem en­gedné, még most is ott dol­goznék. De harmadéve nyug­díjba kerültem. Azóta a leg­idősebb fiammal élek, s fog­lalkozom a legifjabb Antal Mihállyal..; — Nekik könnyű lesz — fe­jezi be szavait —, nekik nem kell annyit szenvedni, küzdeni a boldogságért, mint ne­künk.” Városiasodunk Szinte unottá válik, annyit emlegetjük afeletti örömün­ket, hogy ismét várossá kezd válni külsőségeiben közsé­günk. Ez lemérhető az üzlet- hálózat szakosításán, vala­mint a neonportálok elhelye­zésén is. Sokszor megállapították már, hogy a neonvilágítás reklám tekintetében még nem tökéletes. Időnként cse­rélni kell a betűket. Ez a mozinál mutatkozott először. Naponként olvashattuk: ozi, Moz, Mzi, ahogy a betűk kénye-kedve engedte. Foly­tatódott a kötött- és divatáru feliratnál. Ezt azután külön­féle varációban láthattuk. A cipőből: felirata „cilő” fe'ira- tot mutat. Igaz, van kivétel. Az ál­lomás szomszédságában zöld fénnyel hirdetik a betűk, hogy itt a büfé. Persze, ez érthető. Reprezentálni kell. Hátha észreveszik a nemzet­közi gyorsvonatok utasai, hogy Abony városiasodik. Csak az a kár, hogy az állo­más épülete e szép feliratot a vonat utasai elől teljesen eltakarja. Nem lenne jobb és szebb, ha a község belterületén levő neonportálokban sötétedés után is gyönyörködhetnénk? — Rijó — abonyi hírek KULTÚRÉLETÜNKBÖL A közeli napok kulturális eseményeire szeretnénk em­lékeztetni olvasóinkat, ötödi- I kén a nőtanács és Abony j asszonyainak szorgalma árán I szélesre nyíltak mindenki I előtt a Petőfi Kultúrotthon ajtajai; az 50. nemzetközi nő­nap tiszteletére rendeztek itt ünnepséget. Az ünnepi beszédeket át­ölelték a színes, kedves mű­sorszámok. A csöpp kis óvo­dások után az általános is­kolák. a zeneiskolai ifjúsági tánccsoport. irodalmi kör és a földművesszövetkezet színjátszói kedveskedtek a nagy számban megjelent ven­dégeknek. Gazdag ráadás­ként kiemelkedett a Péter Lajosné által rendezett „Für­ge ujjak” elnevezésű kézi­munkakiállítás. Mindez emlékeztető: lám, igv becsülik meg másfél évtized dolgozó asszonyait. Pillanatnyilag bábjátszók próbái folynak a kultúrterem­ben. Sorozatos előadásra ké­szülnek: gyermeki hibák le- szoktatására, gyerekek által, vidám mesék keretében. A kultúrház szomszédságá­ban, a Szelei úti iskolában az irodalmi szakkör tagjai köny­vek fölé hajolva keresik, kutatják történelmünk, iro­dalmunk 15 éves múltját. Ezenkívül öt szakkör egymás­sal karöltve „önképzőkör”-ben biztosítja a tanulók sok irá­nyú érdeklődésének kielégí­tését. Maguk a gyerekek vá­lasztották soraikból a veze­tőséget, s önként vállalták a feladatok teljesítését, mit alapszabályzatuk és mun­katervük kitűz. Hasonló, lelkes munka fo­lyik a Gyulai Gaál Miklós iskola történelem szakkörén is. — Pl — Csak egészségem lenne Nagyüzemi módra év végéig még 516 hízott sertés keiül átadásra a tsz- ből. Májusban 52, október­ben ugyanannyi és decem­berben pedig 412. Az eddig leadott állatok már ebben az évijen ket- tőszáztizennyolcezcr forin­tot jövedelmeztek. A szarvasmarhahizlalás te­kintetében is kielégítőnek mondható az eddig lekötött hatvannyolc darab jószág. A növénytermelésben is je­lentős kötelezettséget vál­lalt a szövetkezet tagsága. Szerződést kötöttek 80 hóid burgonyára, 10 hold zöld­borsóra, 5 hold paprikára, 2— 2 hold uborkára és karfiolra, 1—1 hold fejeskáposziára, il­letve karalábéra, valamint 23 hold görög- és 4 hold sár­gadinnyére. Az új gazdasági évben új módszer honosodik meg a szövetkezetben: a hagyomá­nyos munkaegység továbbfej­lesztéseként kialakuló ered­ményességi munkavállalás. A szövetkezet tagsága alaposan rácáfolt arra a hiedelemre, hogy az emberek irtóznak az újtól, hiszen pár nap alatt az e téren elöljáró Káló Ilo­na, Csizmadia György, Pál Mária, Bartucz István, Szabó János, Csömör Verona mellett még 151 tag vállalt művelésre területet, melyet családtag­jaik segítségével kívánnak megművelni. Emellett termé­szetesen az egyéb munkák­ban is részt vesznek. Ahogy a munka menete kí­vánja, egyre többen kapcso­lódnak be a munkákba és dolgoznak jó kedvvel — nagy­üzemi módom — A HATSZÁZKILENC­VENHAT holdas szántási tervéből már négyszáz holdat teljesített a Kinizsi Tsz. A 346 tag közül már 102 meg­kezdte a munkát. — SZEREMI JÓZSEF do­hányos gondos munkája nyomán a Vörös Csepel hat holdnyi dohányterületre ke­rülő palántái már kikeltek a kertészeti melegágyakban. — 23 FOGAT szánt, vet na­ponta a Vörös Csepel Tsz- ben. — TÁRSADALMI munká­ban készül a sportkör kézilab­dapályája. A fiatalok már kétszázhetvennégy munka­órát dolgoztak az új sport­telep építésén. .^CXXXXXXXXXX^W.XXXXXXXXXXXXXX>OCxXXVC\NXXX' Azután az unokákra terelődik a szó. Ú, hogy árad ezekből a nagymamákból a kis unokák iránti szeretet, akiknek mindig ez az első kérdésük: — Mit hoztál nagymama? — Mit hoztál nagypapa? — Ök pedig adnak almát, cukrot, ru- háravalót, szívet és szeretetet, munkát és áldozatot... Az öregek napját a járási szociálpolitikai osztály és a vöröskereszt kezdeményezte. A járásban ez volt az első, Pest megyében pedig a máso­dik ilyen rendezvény. ügy érezzük, hogy ennek az ün­nepnek gondolata mindany- nyiunk szivéből jött, hogy ki­fejezze megbecsülésünket és hálás szeretetünket, íz öregek iránt. Fehér Jánosné — JÓL HALAD a vető­mag begyűjtés a Kinizsiben. A 315 mázsából már 203 má­zsa kukoricát összeadtak a ta­gok. — 8000 FORINT értékben vásárolt textilárut öregjei­nek a szociális otthon. — KIJELÖLTÉK a Kinizsi {Tsz tanyaközpontját, mely a ! Lipák és Mucsányi-féle dűlő- ! ben épül fel. ! — A BAROMFINEVELÉS í GYORS beindítása érdekében ! a Kossuth Tsz tagjait szak- í szerű oktatásban részesítette. ! Saját erőből átalakításokat ! végeztetett a meglevő épülete- ! ken, amelyekből kettőt már í fekvőkéményes rendszerrel ! tud melegíteni, s azt baromfi- \ nevelésre felhasználni. A kecs- ! keméti Baromfifeldolgozó Vál- ! lalattól 18 000 darab napos- í csibét, 2000 darab kacsát és ; 2400 darab napospu’ykát ren­j del. * t - _____ e .................. t * í Köszönetünket nyilvánítjuk mind- ; azoknak, akik szeretett édesapánk : cm, ixt. temetésin részt vettek, s - részvétükkel fájdalmunkat enyhí­tették. Gyászoló család. ÖREGEK NAPJA Egyforma korú emberek van­nak itt, csak egyik kicsit ke­vesebbet, másik többet számol az évekből. A pálma alatt ül Lipák Márton bácsi a feleségé­vel, kicsit arrébb Dániel néni, majd Makai bácsi és Bankó Pali bácsi. A sarokban négy özvegyasszony foglal helyet: Földi Istvánné, Varga András­áé, Palásti Mihályné, Jäger Istvánné. Kérdezgetem őket: — Hogy érzik magukat ezen az összejövetelen? — Bizony mi csak sírunk ott, ahol mások mulatnak. Nem voltunk mi még ilyen he­lyen soha — mondják csende­sen, szemüket törölgetve. A vendégeket Győré Pál kö­szönti a községi tanács nevé­ben, majd tolmácsolja a párt- bizottság, a vöröskereszt és a nötanács üdvözletét. Beszédé­ben meleg, meghatott hangon emlékezik az öregek múltjá­ról, a nehéz útról, melyet meg­jártak. Azután felhívja a figyelmet arra, hogy a kor­mány is mennyit törődik az idősekkel. Bizonyítja ezt a nyugdíjak emelése, és az idős tsz-tagok ügyének rendezése érdekében hozott legújabb tör­vény. Ezután műsor következik, majd uzsonna, és közben las­san megindul a beszélgetés. zésére a svájci gyomirtószer­nek csak hatóanyagát vásá­roljuk meg és hazai gyár dolgozza fel a vivőanyagot is tartalmazó késztermékké. Az idén első ízben im­portálunk a gyümölcsö­sökben pajzstetű elleni védekezésre használható új növényvédőszereket. Ugyancsak először használják fel hazánkban nagyüzemi méretekben azokat a külföldi növényvédőszereket, amelyek a rézgálicot pótolják, sőt, sokkal hatékonyabban védik a szőlőt a peronoszpórától. Gyakorlati szakemberekből és a kereskedelem képviselői­ből alakult szakmai tanács működik, amely figyelemmel kíséri az új fajta növényvé­dőszerek hatását és az ered­ményekről javaslatokat ter­jeszt az illetékes szervek élé. — JÓL HALAD a munka­vállalás a Kinizsiben. Török Mihály 908, Igari Szabó Sándor 800, Gulyás Károly- né és Kiss István 1000 négy- szögöl szőlő megmunkálását vállalta. — HATVANÖT erő- és munkagép végzi a tavaszi munkákat a gépállomás kör­zetében. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ j Március 13-át mutat a nap- ! tár. Vasárnap van, délután 3 í óra. A melengető, tavaszt hir- \ dető napsugárban idős férfiak ; és nők haladnak a Kossuth \ Szálloda felé. Benn a pálma- \ teremben halk zene szól. A vöröskereszt és a nőtanács fe- { hér kötényes asszonyai meg- í rakott tálcákkal jönnek-men- \ nek az asztalok között. Teát, í kekszet, szendvicset hordanak. £ Még néhány perc és kezdődik £ az „öregek napja”. £ A terem megtelt. A meghi- róttak közül 68-an jöttek el: £ parasztok, iparosok, értelmi­ig ségiek. Mindnyájan egyformák ^ abban, hogy deres a hajuk és £ a munkában, az élet minden- £ napi feladatainak végzése köz- ben fáradtak eí. Elszállt a tél utolsó mérge. A fagyott föld felengedett és ismét benépesült az abenyi határ. A József Attila Tsz agronómusa, Magi Imre tá­jékoztat a tavaszi munkák menetéről. — Kettőszázötven holdon elvetettük a tavaszi árpát. Az ezerkétszáz holdnyi szán- tatlan területünknek felét már megműveltük. A gépál­lomás öt kormos, egy lánc­talpas és egy gumikerekes traktort bocsátott rendelke­zésünkre. Ez a gépmennyi­ség bizony elég kevésnek bi­zonyult a munkák gyors végzéséhez, s így a fogatokat is igénybe kellett vennünk. Ennek segítségével végeztük a búza hengerezését, a mű­trágyázást, valamint a lu­cerna és a vöröshere fcnga- solását. A munka ütemére talán az a legjellemzőbb, hogy több mint háromszáz tag már meg­kezdte a munkát. A Petőfi üzemegységnél 45, a Béke üzemegység­ben 33, a növényterme­lési brigádban 100, a szőlészeti brigádban 25, az állattenyésztésben 28, más munkahelyen pedig 50 tag dolgozik. Nagy gondot fordított a szö­vetkezet vezetősége a vb-ha- tározat betartására, mely szerint a közös állatállomány elhelyezését valamennyi tsz- ben e hó 15-ig meg kellett oldani. A szövetkezet más­félszáz szarvasmarha elhe­lyezéséről gondoskodott az el­múlt napokban. Az újonnan behozott állatok részére ugyanakkor a takarmányt is biztosították. így közel 400 szarvasmarha kérődzik a szö­vetkezet istállóiban. Ezek részben a tejfiasznot biztosít­ják, részben pedig szerződés­re lekötött hízóállatok. A vezetőség már időben intézkedett a szerződéses hiz­lalásból adódó forintalap megteremtéséről. így ebben az évben már 122 db hí­zott sertést adtak át az Ál­latforgalmi Vállalatnak és tottak, s szállításra várt 15 vagon nyersbőr is. Az abonyi utcák is vissz­hangozzák a vöröskatonák da­los kedvét. Amikor pedig Böhm Vilmos hadügyi nép­biztos hadseregfőparancsnok távirati jelentése a forradal­mi kormányzótanácshoz be­érkezett, a Ceglédről, Hat­vanból, Nagykőrösről három oszlopban elindított vörös­katonák 1919. május 3-án be­vonultak — parancsnokaik Szamuely, Leidler és Stein­bruck elvtársak élén — Abony ba. Innen folytatják azután út­jukat. Ide térnek meg as ifjú cs öreg harcosok akkoi is, amikor minden elveszett Győré Fái nagy része volt Bakonyi Fe­renc párttitkárnak, Bereczk! és Szenes elvtársaknak, s a direktórium többi tagjá­nak. Rövid idő alatt a földmű­ves, a fa- és építő-, a vas- és fémmunkások, a molnárok, a tanítók, a községi alkalma­zottak és a nőmunkások je­lentős taglétszámú szervezet­te' rendelkeztek. A szerveze­tek össz-taglétszáma megha­ladta a nyolcezer főt. És peregnek az események... ... Veszélyben a proletár­haza! Elhangzik a jelszó: Be a vöröshadseregbe! Községünk sem tétlenkedik. Abony egymaga 1800 vöröska­tonát állított ki, s küldött harcba a haza védelmére. A frontokról hazaiért vöröskato­náknak pedig az Ajtay-kas- téiyban berendezték a 200 ágyas katanaiidülőt. A di­rektórium úgy határozott, hogy a polgári iskolából 1919 szeptemberére középiskola lesz. Az iskolai tankötelezett­ség betartását a legszigorúb­ban ellenőrizték. Tervek kö­zött szerepelt még egy szo­cialista lapnak kiadása is Abony címmel... Nem fukarkodott közsé­günk a város megsegítésével sem, mert a fővárosi proleta­riátusnak két és fél hónap alatt 160 darab vágómarahát és 1000 darab sertést szállí­1919. március 21-én kiáltot­ták ki a Magyar Tanácsköz­társaságot. Nekünk, abonyiaknak sem kell szégyenkeznünk, hiszen a Dózsa-féle parasztháború és a jobbágyfelszabadításért fo­lyó harcokban részt vettek az abonyi parasztok is. Rákóczi s Kossuth zászlai alatt is harcoltak, és a Tanácsköztár­saságért is. „Éljen a proletariátus ha­talma”... ezzel köszönti ol­vasóit a Vörös Újság 1919. március 22-i száma. Ezeket a szavakat már tettek öntik formába. Az ország proletariá­tusa kezébe vette sorsának intézését, megkezdte törté­nelmi hivatásának teljesíté­sét. Az agrárprolctárokban nem csalódott sem az ország, sem a Vörös Pest megye. A proletárdiktatúra hatalmas szervezőereje nagy tömege­ket mozgósított a földterület megmunkálására. Nem ma­radt sehol parlag terület a szocializált földeken, pedig a Harkányi, Szapáry, Vigyá­zó, Thaly, Fábián uradalmak 12 000 holdját vették keze­lésbe a zsellérek. És a mun­ka sem volt akármilyen! Jó­val nagyobb termés mutat­kozott az első évek átlagter­mésénél, mely arra mutatott, hogy soha földet jobban nem munkáltak, mint akkor. Eb­ben a küzdelemben igen Nagy mennyiségű mezőgazdasági vegyszert vásárolunk külföldről Megsokszorozódott a növényvédöszerek behozatala Az idén több mint százezer tonna nitrogén műtrágyát vásárolt külkereskedelmünk külföldön. A Külkereskedelmi Minisztérium sikeres állam­közi tárgyalásainak eredmé­nyeként ennek a mennyiség­nek csaknem felét a baráti országok bocsátják rendelke­zésünkre. A tavasszal szükséges nit­rogén műtrágya szállítása a napokban már be is fe­jeződik. Szuperfoszfátból a tavalyi­hoz hasonló mennyiséget, csaknem 80 000 tonnát impor­tál külkereskedelmünk, s mivel a hazai termelés is nö­vekedett, lehetővé válik a holdankénti felhasználás nö­velése. A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás követelményei elő­térbe állították azt is, hogy a terméshozamokat nagyha­tású növényvédőszerek fel- használásával fokozzák. Míg néhány évvel ezelőtt az egyet­len importált növényvédőszer a rézgálic volt, most a kü­lönböző vegyianyagok egész sorát próbálják ki gazdasá­gaink. Ebben az évben 33 millió devizaforint ér­tékben vásárolt a CHE- MOLIMPEX külföldi nö­vényvédő szereket. Ezek túlnyomó többségét: szintén a baráti országokból í kapjuk. A rézgálicon kívül: — amelyből több mint 5000 : tonna lesz az idei behozatal i — jelentős mennyiségben j használnak fel gazdaságaink í olyan új növényvédőszereket, i amelyeket tavaly jó ered­ménnyel már kipróbáltak. Mintegy 100 tonna hormonos gyomirtószert kötött le a CHEMOLTMP3X Svájcban s ezt sok ezer hold kukorica gyommentesítésére használ­ják majd fel nagyüzemi gaz­daságaink. Ezen a simazin nevű anyagon kívül egy sor olyan vegyszerrel kísérletez­nek sikeresen, amelyek egyen­értékűek a svájci gyártmány- SxPsl, sőt. annak hatásfokát felülmúlják. A külkereske­delmi szervek kezdeménye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom