Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

I960. MÁRCIUS 22. KEDD

“"'■z4Ci\Htm

5

Megsértettem az üzemi rendet?

náluk már eredményesen folyik a verseny, s azt rendszeresen, minden hónapban értékelik.

Utoljára a lakatosokhoz nyitottam, de Virágh József művezető azzal fogadott, hogy már „hajtóvadászat” folyik ellenem, mert illegálisan, „engedély nélkül” tartózkodom a műhelyekben. Ilyen módon azután Hetényi László főművezetőt nem sikerült szóra- bírnom, mert mint mondotta, csak akkor hajlandó nyilatkozni, ha majd engedélyt ad erre a főmérnök elvtárs...

Nos, ezek után mit volt mit tennem, bementem a főmérnöki irodába (az igazgató elvtárs nem volt itthon), ahol már elég türelmetlenül várt rám: a főmérnök, a főkönyvelő, a párttitkár és a termelési osztály vezetője, Csiszár György elvtárs.

Mi tagadás. Fehér János főmérnök eleinte bizony kissé dühös volt, mondván, baleset- védelmi szempontból is felelőtlenül jártam el (könnyen rámeshetett volna egy vasdarab), meg azután megsértettem az üzemi rendet. Tolna Sándor párttitkár is hasonlóan vélekedett, de azután végül is közös nevezőre jutottunk. Én elmondtam, mit tapasztaltam az egyes műhelyekben, ők meg arról beszéltek, mit tett a vállalatvezetőség a felszabadulási verseny fellendítéséért.

Csiszár elvtárs elmondotta, sokan nem gondolnak még arra, hogy ha jobban dolgoznak, gazdaságosabban termelnek, ha kevesebb lesz a selejt, több nyereségrészesedést vihetnek majd haza. Olyanok is vannak, akik feleslegesnek tartják a munkafegyelemmel kapcsolatos versenypontokat. Mégis nagy szükség van ezekre az intézkedésekre, mert még mindig gyakran előfordul igazolatlan hiányzás, késés, sőt egyéb fegyelmezetlenség is. Legutóbb például az egyik legjobban dolgozó esztergályost kellett fegyelmi úton elbocsátani komoly fegyelemsértés miatt.

Olyan eset is előfordult, amikor néhányan munka közben bütykös mellett ünnepelték névnapjukat. Az itt folyó versenynek tehát egyik nagyon fontos célkitűzése a dolgozók nevelése, s emellett természetesen a gazdaságosabb termelés.

Sajnos, most még nagyon sok nehézséggel küszködik a vállalat. Minthogy zömmel javítással foglalkozik, s ennek nagy része idényszerű, a vezetők nem tudják mindig zökkenőmentesen ellátni munkával az egyes műhelyeket. Nyersanyag sincs mindig elegendő. Ennek ellenére a műszakiak, a kommunisták minden lehetőt elkövetnek, hogy csökkentsék a zökkenőket és

fellendítsék a versenymozgalmat.

Megvallom, ezek után nyugodtan távoztam, hisz sok fontos és érdekes dolgot sikerült megtudnom a vállalat versenymozgalmáról, s az is kiderült, hogy mégsem sértettem meg az üzemi rendet.

Súlyán Pál

Több mint 300 pedagógus utazott a Szovjetunióba

A már hagyományos békevonattal hétfőn reggel a Nyugati pályaudvarról 330 pedagógus utazott tíznapos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Útjuk során Lenin- grádot és Moszkvát keresik fel. Megtekintik a két város nevezetességeit és találkoznak az ottani iskolák pedagógusaival.

Az idén négyszer annyi primőr-csirkét nevelnek a termelőszövetkezetek, mint a múlt évben

A keltető állomásokról érkezett jelentések szerint a termelőszövetkezetekben az idén tovább fokozódott a baromfitenyésztési kedv. Általános tapasztalat, hogy a közös gazdaságok most már a bromfineve- lés folyamatosságára törekszenek, s elsősorban arra, hogy minél korábban jelenhessenek meg a piacon a sütni, rántani

való primőrcsirkékkel. A fejlődést jellemzi például, hogy a januári és a februári kelte- tésű naposcsirkékből tavaly 150 000-ret, az idén pedig már 600 000-ret vásároltak, A szakemberek szerint már április végén és május elején mintegy 40 vagonnyi primőrcsirkét adnak a közfogyasztásra a baromfitenyésztő termelőszövetkezetek.

Új nyárfasorok a csatornák, az utak és a vasutak mentén

A több éves nyárfásítási program idei feladatainak végrehajtásához az erdőgazdaságok kilencmillió nyárfacsemetét és több mint kétmillió suhángot neveltek. Ebben az esztendőben, az erdőtelepítéseket nem számítva, 7500 hektáron ültetnek nyárfát. A legnagyobb feladatot a vízügyi igazgatóságok vállalták: 2000 hektár területnek megfelelő nyárfát

ültetnek elsősorban a csatornák mentén és a folyók hullámtereiben. Hasonló méretű nyárfásítást hajtanak végre az állami gazdaságok a majorságok környékén, az utak mentén és a növényvédő erdősávok telepítésénél. A községi legelőterületeken, a vasutak és utak mentén is nagymennyiségű nyárfacsemetét ültetnek el ez év tavaszán.

Épül már a dinnyéskunyhó

Bármennyire hűvös is még a márciusi szél, a rétjeinken nyiladozó barkák már letagadhatatlannul jelzik: közeleg a tavasz. A határ is mozgalmasabb, s egyre több eke csillan meg a déli napsütésben. Készülődnek a csőszök is, s a dinnyések is rakják már kunyhóikat. Romvári Pál Gyömrőn a kövesi határ- ban építi kunyhóját. Jövő héten akár esik, akár fúj, ide költözik a család. Akkor aztán elkezdődik a munka: a melegágy készítés, a dinnyemagültetés, azután a palántaápolás. S mire eljön György napja, a kiültetéshez is hozzákezdenek, öten gondozzák majd a Petőfi Tsz 50 hold dinnyéjét.

A jóhírű dinnyetermesztő eddig a maglódi Törekvő Tsz-ben ápolta a dinnyeföldet, a gyömröi határban, s még a bútorokat is kihozzák majd a takaros szobának beillő tágas dinnyés kunyhóba. —s. p, —

ÖRÖMEINK - GONDJAINK

Egy szám — és ami mögötte van

A statisztikát általában száraz tudománynak tartják. Ám aki egy kicsit is jártas a táblázatok világában, aki olvasni tud a számokból s észreveszi azt is, ami mögöttük van: rendkívül érdekes és sokatmondó következtetéseket vonhat le.

Vegyük példának azt a számadatot, amelyet nemrégiben közöltünk az OTP megyei fiókvezetője lapunknak adott nyilatkozatában: betétkönyvben és KST betét formájában 102 000 Pest megyei dolgozó gyűjti rendszeresen megtakarításait. Ez így első pillanatra talán nem sokat mond. De számoljunk egy kicsit. A Központi Statisztikai Hivatalnak a januári népszámlálásról kiadott első jelentése szerint megyénknek 782 000 lakosa van. Ugyancsak a statisztika szerint egy családot átlagosan négy tagúnak vehetünk, vagyis a 782 000 lakos mintegy 200 000 családot jelent. A számadatokból tehát kitűnik, hogy Pest megyében minden második családnak van takarékbetétje.

Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt: elmúlt az a világ

(sokszor bizony már meg is feledkezünk róla, pedig nem árt néha a múltra emlékezni!), amikor a dolgozó ember egyik napról a másikra élt, amikor örült, hogy a mindennapi betevő falatját előteremthette. Van az embereknek pénzük, jut arra is, hogy a napi kiadásokon túl félretegyenek, hogy tervezhessenek, nagyobb beruházásokra gyűjtsenek: új bútorra, televízióra, lakásra, családi házra, külföldi utazásra. S jelenti azt, hogy az emberek bíznak a jövőben, tudják, érdemes takarékoskodni, mert terveik meg is valósulnak.

És még valamit. Túl azon, hogy a rendszeres takarékoskodás az anyagi alapja az ilyen „családi tervek” megvalósításának, államunk a takarékba tett száz forintokból összegyűlt százmilliókat a visszafizetésig jól gyümölcsözted: a népgazdaság fejlesztésére használja fel. Közvetve tehát a takarékoskodók — és mindannyiunk — érdekét szolgálja, hiszen a családi tervek megvalósulásának ez a legfőbb biztosítéka: a nagy család, az egész ország gazdagodása. — kő —

Új nyersolaj-kismotor

a mezőgazdasági munkagépek meghajtására

A műszaki tudományos kutatás és az ipar együttműködésének újabb eredménye

A Prés- és Kovácsoltáru- gyárban 1959 végén elkészült a korszerű, nyersolajüzemű mezőgazdasági kismotor mintapéldánya. Az új gépet a gyár műszaki dolgozói és a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági gépek tanszékének munkatársai közösen tervezték. A mintapéldányt a tanszéken már felül is vizsgálták.

A kismotor 12—14 lóerő kifejtésére képes és 1200-as fordulatszájmmal működik.

Teljes üzemben egy óra alatt 2—2,5 kilogramm nyersolajat fogyaszt. Az ilyen kismotorokat a mezőgazdasági munkagépek, szecskavágók, darálók, szivattyúk stb. meghajtására használják. Az új gép alkalmazása a régebbi típusokhoz képest évenként több millió forintos megtakarítást tesz lehetővé a mezőgazdaságban.

Az új kismotor gyártása előreláthatólag rövidesen megkezdődik.

Házi kezelésben, a lakosság segítségével rendbehozzák a fő utcát, Ipoiytölgyesen

Ha esik az eső, ember legyen, aki az országúiról bejut Ipolytölgyesre. Széles főutcája, a Kossuth utca ugyan egyenesen az országúira torkollik, de amilyen széles, akkora mocsárrá változtatja az eső. Ha mégoly göröngyös is, száraz időben azért valahogy használható. Arra jártunkban most éppen száraz idő volt, befordultunk az országúiról és el is jutottunk egészen a tanácsházáig. Érdemes volt, nagy és örvendetes hírrel fogadtak: az idei költségCegléden a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál jártam a minap. Arra voltam kíváncsi, hogyan folyik itt a felszabadulási munkaverseny, egyénileg, vagy brigádokban vetélkednek-e a dolgozók, s nem akadályozza-e valamilyen nehézség a versenymozgalmat.

Éppen ezért — a szokásos látogatásoktól eltérően — nem az igazgatói irodába mentem előbb, hanem a műhelyekbe.

— Versenyeznek-e maguknál? — nyitottam be az asztalosokhoz.

— Még nem alakult ki nálunk a verseny — válaszolta Király László csoportvezető, s ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt kevesen voltak, meg aztán hiányoztak a verseny feltételei.

A forgácsolóüzemben a diszpécser engedélyével csak úgy találomra kérdeztem meg Pálosi Ferenc esztergályost. Röviden kijelentette: ő nem versenyez. Arra már nem volt módom, hogy alaposabban utána nézzek, mi lehet ennek az oka, mert Csizmás főművezető szabályszerűen kitessékelt a műhelyből. Miért? Mert nem rendelkeztem a vállalatvezető és a párszervezet írásos engedélyével,

A gépszereidében Huszár főművezető elvtárstól kértem engedélyt, aki viszont készséggel kalauzolt végig műhelyében. Kovács László szerelő szerint ebben a műhelyben bőven van munka és a verseny is folyik, csak éppen nem egyenletesen. Ennek egyik oka — s ez több panaszból is kiderült —, hoigy bizony a folyamatos munkaellátással akadnak még problémák. Ebből származnak a hóvégi hajrák, s ez természetesen a versenyre is kihat. Kiderült, hogy a túlórákat sem fizetik ki mindig, legutóbb például februárban volt itt „fekete túlóra". Ezt különben az üzemirodán dolgozó adminisztrátor is beismerte.

— Valamikor nálunk is volt jócskán fekete túlóra — mondotta a motorszerelde művezetője, Molnár Károly —, de szerencsére lassan leszokunk róla.

Azt is hozzátette, hogy a műhely valamennyi dolgozója bekapcsolódott a munkaversenybe. Máris érezni ennek a hatását, ugyanis szemmel láthatóan javult a munkafegyelem és tetemesen csökkent a garanciális javítások száma.

Ugyanitt Gábriel Győző brigádvezető a műhelyben, s egyben a vállalatnál folyó munkaversenyről beszélt.

— Hasznos ez a verseny — bizonygatta —, a mi műhelyünkben egy brigádban dolgozunk, s ez máris meglátszik a közös kasszán.

Molnár József szerelő szerint viszont itt-ott sablonsze- \ rű a vállalatnál folyó ver- { seny. ^

— A feltételek között \

ugyanis — érvelt — több $ olyan pont szerepel, mint pél- $ dául az üzemet tisztán tarta- $ ni, időben elkezdeni a mun- \ kát, lehetőleg selejtmentesen ^ dolgozni. Véleményem szerint \ ez verseny nélkül is kötelessé- ge a dolgozóknak. |

Ezzel szemben Kovács Fe- reze azt mutatta be, hogyan törekszenek a műhely dolgo- $ zói még jobb minőségi munkát $ végezni. $

V

— Verseny van, most kéz- 5 dődött elsején, eredményekről! e pillanatban még nem tudunk beszámolni — fogadtak a; dömperműhely gépszerelői. ;

A hegesztőknél Adám Imre \ úgy emlékezett, hogy legutóbb \ januárban volt hóvégi hajrá. $

— A versenyről — magya- ;

rázta — csak annyit tudok ; mondani, hogy egy évig tart \ és a legjobb eredményt elérő ; műhely jutalmat kap majd. í Azért csak ennyit tudok, mert \ hosszú ideig beteg voltam, \ nemrég jöttem vissza a mű- í helybe. í

A dömperszerelők már töb- j bet tudtak mondani. így töb- j bek között elmondották, hogy í

v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\

F

ANNAK RITKA foglalkozások. Időnként szívesen kutatok művelőik után, többnyire nemcsak a mesterségük rendkívüli, maguk is érdekes emberek. Érdemes beszélgetni valük, megtudni csinját-binját munkájuknak, meg hogy miért és főleg hogyan lettek azzá, amik.

— Engem kineveztek, kérem — mondja Kulcsár Sándor, az újhartyáni Mesterséges Megtermékenyítő Fiókállomás vezetője és egyben egyetlen alkalmazottja, ez a szerénymosolyú, pozsgásarcú, jóképű fiatalember, akivel egész véletlenül találkoztam az újhartyáni tanácsházán. — Nagyon örülök, hogy a sors ; összehozott vele, bevallom, ő •az első, szemtől-szembe eddig még nem láttam olyan em- I bért, akinek a kezétől függ a ; szarvasmarhaállomány szapo- • rülata.

Persze, a mesterséges meg- j termékenyítésről azért már I előbb is tudtam egyet-mást,

: hiszen sok évtizedes múltja • van Magyarországon. Mégis \ újság számomra, most hallom \ Kulcsár Sándortól, a mester- ■ séges megtermékenyítés díj- \ tálán akár tsz. akár tsz-tag, \akár egyénileg dolgozó paraszt ’ nevére szól a férjhezmenendő

Egy különös mesterség művelője

tehén járlatlevete. Jóllehet, a magántulajdonban levő tehén borja is magántulajdon, a gazdája vagyonát gyarapítja, ebben az esetben azonban az állam ingyenesen segíti elő a vagyonszaporodást. Mert az állatállomány növelése a népgazdaság fontos érdeke. S hogy a szaporodás mennél biztosabb és gyorsabb legyen, erről gondoskodik a megter- mékervútő állomás.

Egyre több helyen létesül állomás vagy fiókállomás. Űj- hartyánban már három éve áll. Akkor került ide Kulcsár Sándor. Egyenesen az állategészségügyi technikumból jött, mindjárt érettségi után. Foglalkozása: állategészségügyi

technikus és ez is ritka mesterség még, noha egyre többen kerülnek ki a budapesti technikumból, ahol az Állatorvosi Főiskola mellett az ország állatállománya egészségének ezeket az újfajta őreit nevelik néhány éve. Most azonban nem róluk, sem újszerű foglalkozásukról beszélünk, hanem a mesterséges megter- mékenvitö állomás vezetőjének állásáról, teendőjéről. Ehhez a fiókállomáshoz öt

község tartozik, Üjhartyán, Kakucs, Inárcs. Újlengyel és Nyáregyháza. Kulcsár Sándor jókor reggel kitolja a motor- kerékpárját, kis táskában magával viszi hivatása szerszámait és mindennap végiglátogatja a körzetét.

j SZEMÉBE kell csak néz- /i ni, mindjárt elhiszi az ember, hogy az időjárás viszontagságaival dacolva, teljesíti a kötelességét ez a lelkes ifjú. S miután hivatalát napközben lelkiismeretesen ellátta, esténként a község fiatalságáért dolgozik fá- radhatatalnul; KISZ-titkár ugyanis.

— Mennyi a fizetése?

— Havonta 1700 forint és prémium az eredmények után. Évi átlagom 80,2 százalék. Ezzel a megyében a negyedik helyen állok.

Most valaki a jelenlevők közül évődve közbeszól:

— Kilencszáznyolcvan tehénnél helyettesíti a bikát...

Kulcsár Sándor elmosolyodik, megszokta már a pajzán tréfálkozást, fel se veszi. Valóban nem tagadható, van abban furcsaság, amit művel, nézzük azonban tevékenységét inkább népgazdasági szempontból.

— A mesterséges megtermékenyítés a szarvasmarhánál sokkal eredményesebb a természetesnél — magyarázza. — Kilencven százalékot is el lehet érni, szemben a természetes átlagos 60 százalékával. Aztán milyen sokba kerül az apaállat! Csak ebben az öt községben 20—22 bikára volt szükség. Két-há- rom évente cserélni kell az apaállatot, s a jó törzsből származó bika nagyon drága. A gondozásuk, takarmányozásuk is milyen sokba kerül. Csupán az én körzetemben évi 600 ezer forint megtakarítást jelent a mesterséges megtermékenyítés.

M

I MEG VESSÜNK gyorsan számot, öt község 980 tehenének 80,2 százalékban sikeres megtermékenyítése évi 800 borjút jelent.

— A motor nem az enyém, szolgálati. És szolgálati lakásom is van. Kétszoba, kony- hás..,

— Hiszen akkor meg is nősülhetne.

— Meg hát. Miért is ne nősülhetnék meg?

Ahogy ezt mondja, abból sejteni is lehet, nemsokára asszony kerül a szolgálati lakásba... Sz. E.

I vetés kerek százezer forintot biztosít a Kossuth utca úttes- 1 tének kikövezésére. Már legalábbis annyira, amennyit ebből a pénzből kikövezhetnek. De az már bizonyos, hogy legkevesebb kétszáz, ha pedig sikerül jól beosztani a pénzt, 400 méter hosszú utat is megcsinálhatnak.

A tanács mindenesetre elhatározta, hogy az út mentői hosszabb legyen, házi kezelésben csináltatja meg, úgy olcsóbb, többre futja. Az anyagot is házilag termelik ki. Már robbantási engedélyt is ; szereztek, a volt közbirtokos- ; sági területen így bányásszák ; a szükséges követ. A fuvaro- i zás, árokvonás, egyengetés a í lakosság társadalmi munkájá- ; ból kerül ki. A szakmunkát : pedig szerződtetett szakmun- ; kásokra bízzák. Mindent el- \ rendeztek már, rövidesen Imegindul a munka és egyha• mar elkészül a kövesút.

•

!. __________

, " ■