Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
I960. MÁRCIUS 8«. VASÁRNAP FEST MEGY, \'J£írlap GÁBOR ANDOR: ÉVFORDULÓN Időben tőle egyre távolabb, • lélekben hozzá egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő, s mint óriás mered szemünkbe, mely tizenkét hét alatt nem nyílt ki, ámulattal nézni rája.' Nem látta, mit lát, mily hatalmasat; de most hogy fordulón a múlt hasad, már tudja, hogy csudánkat hogy’ csodálja. Ó, most megérted, rab, kit újra vág húsig kötél, hogy voltál már szabad! Nem kellett lesned hajcsárod szavát és érezhetted embernek magad. S ha egy percnél nem is tartott tovább; e percnek íze mindig ég a szádban, s mind égetőbben ég, mikor veled hóhérod egyre rosszabbat nyelet az újra rád-igázott szolgaságban. Ó, most megérted, rab, ki újra vak börtönben ülsz s a fényről álmodok hogy voltak itt már éles sugarak, amiktől szétlazult a jégpokol, hogy éltél egy tavaszt s egy fél nyarat, mik már jövőd napját lökték az égre; hogy voltál másképp, mint ahogy ma vagy, nem kéz és láb csak. Nem. Voltál az agy, mely mit kigondol, büszkén hajtja végre. S hogy volt e volt, s nem híg álom csupán, melyből kiébredtél, hogy elveszítsd, kérődzve rajta bambán és tupán, kínlódva, hogy megint életre szítsd: azt most tudod csak, ennyi év után, mert minden év többet beszél a múltról: a hősökről, akiknek sikerült, a vértanúkról akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanultról I Most már tudod: nem úgy van az, hogy ott kisiklott csak a történet-szekér. Most már tudod, hogy végleg elfogyott a többi út, mely más irányba tér, b hogy akkor nem hamisat, csak nagyot léptél s az egyetlen utadra leltél. Nem voltál légbe málló puszta szó, ábrándozó sem s nem kalandozó, csak kérdést kaptál s hangosan feleltél, S felélted azt, ami a felelet! s amit felelned kell majd holnap is! S ha emlékkel múlt hangod neveled, attól lesz majd jövendőd hangja friss. S_ha láncodat mégegysggr levered, nem lesz kovács, ki. visszapörölyözze. r Ha újra mozdulsz: végső mozdulat, nem gyűr le többé rabtartó urad, s az épület nem rád, reá dűl össze! Mikor volt? Tegnap. Holnap újra lesz! Agyunkban van s izmunkban van a /nag. Mért mondjam, hogy kedvet s erőt ne vessz? Erőben s kedvben éh s lánc tartanak. S mert egyre szőkébb lesz a szűk rekesz, amelybe visszadugtak rossz robotra: kitörsz belőle, szabadulni fogsz, igát, bilincset, béklyót félredobsz, s lecsapsz e kőbe-dermedt állapotra. Ki mondja azt, hogy elveszett csatánk? hogy győzniök, rajtunk, lehet nekik? Mi most van: farsang és farsangi fánk, nyeljék mohón, soká nem nyelhetik. Nyeljék, de nézzenek reszketve ránk mert öklünk dugja le végső falatjuk’, s e társaságot, mely lelkünk’ eszi, vélvén, ez halhatatlanná teszi, igen, mi mégis, mégis meghalatjuk! Igen! Mi meg! Van ennek záloga! Keletre nézz: egy ország-óriás, élő valóság, nem tündér-csoda! Csak arra nézz és ujjongón kiálts önüdvözítő üdvözlést oda! Ök megcsinálták! S mink is mertük egyszer, Ez most mindig bennünk zakatol, nem törli ki se gyilkos darutoll, se orvul ömlő ámítási vegyszer! Nem tévedés volt és nem vakmerés, nem kísérlet a nem-lehet felé; s ha érte jár halál, vasrács, verése mi álltunk bot, tömlőé, kötél elé. S ha mozdulunk, az újra fölkelés, az küzdelem lesz, véres bár, virradtig. Vér-siberek és hulla-láncosok, urficskák, úrnők, shimmy-táncosok. mi készülünk. Mulassatok ti addig! Jöjj, ünnepeljünk! Volt! És elbukott? Nem! Nem bukott el. El nem bukhatik. Kelet riadja ezt s a nagy Nyugat még nem nyugodt és meg se nyughatik. Nem holt a holt, a sír felé rúgott, nincs élőbb élő nálunk s holtjainknál: Napunk már bontja tűz-arany haját, rajongva nézd a múlt koporsaját. mellette száz piros bölcsőcske ring már. 1925. március 21. Egyre jobban hódít a műanyag a csomagolásban Az egész országot a Budapesti Csomagolóanyaggyár látja el csomagolóeszközökkel. A gyár igyekszik lépést tartani az egyre fejlődő csomagolás- technikával. Az áruházi kiszolgálás könnyítésére és a csomagolás javítására az utóbbi időkben nagy tömegben hozták forgalomba az ízléses kivitelű divattáskákat. A vállalatnál korszerű gépekkel felszerelt új üzemrészt létesítettek a műanyag, elsősorban a polietilén csomagolóanyag gyártására. Itt az exportra kerülő gépekre takarókat, szerszámcsoma- golókat, hanglemeztasakokat készítenek műanyagból. Gyártanak a különböző gyógyszerek és vegyi anyagok szállításához szükséges műanyag csomagolóeszközöket is. Hőre lágyuló műanyagokból vákuumformálással ízléses kivitelű díszdobozok készülnek az édes- és a kozmetikai iparnak. Újabban a velúr- papír bevonatú díszdobozok nyerték meg a vásárlók tetszését. Nagy mennyiségű csomagolóanyagot szállítanak a mezőgazdaságnak is. Már most készítik azokat a műanyag- tasakokat, amelyekben előre csomagolva árusítják majd a zöldséget és a különféle gyümölcsöket. r Az aszódi vörösfiúk KOMMUNISTÁK HARCA PEST MEGYÉBEN A KMP megszületése pillanatától kezdve nyíltan hirdette, hogy célja a munkáshatalom megteremtése és a munkásosztályt a hatalom átvételére készítette elő. A kommunista párt maroknyi csapata viharos gyorsasággal erősítette sorait és a kommunista mozgalom csakhamar gyökeret vert Pest megye munkásai és falusi szegényei között is. A Pest megyei kommunista szervezetek munkájában részt vett a magyar kommunista mozgalom nem egy kiváló személyisége. így például Czóbel Ernő, Kellner Sándor, Mosolygó Antal, Nyisztor György, Rabinovics József, Szaton Rezső, Vántus Károly és mások. A kommunista pártszervezet az aszódi repülőgépgyárban, a kistarcsai gépgyárban már decemberben* megalakult, januárban pedig a tököli földmunkások csalakoztak a KMP-hez és az üllői szociáldemokrata pártszervezet kommunista vezetőséget választott: A Galga vidékén, továbbá Szobon, Zebegényben stb. is megalakultak a kommunista csoportok és szervezetek. A „Vörös Újság” 1918. december 12-i számában közli, hogy az aszódi repülőgépgyár munkásai elhatározták csatlakozásukat a kommunsta párthoz. Egy későbbi számában a „Vörös Újság” arról ad hírt, hogy öt órás vita után a munkások a következő határozatot hozták: Az aszódi szervezett munkáság 1918. december 17-i ülése egyhangúlag kimondja, hogy „a jelen társadalmi rend megérett o, megdöntésre és egyedül a. munkásság képes arra, hogy szervezetten átvegye a hatalmat a munkássáo és a föld- telen parasztok tanácsainak a diktatúrája útján” ... A kommunista pártszervezet nyomban a gyűlés után megalakult, de csak a munkások egy része lépett soraiba. Egyébként a gyár munkásainak többsége a kommunisták befolyása alá került, habár ezek mint szakszervezeti tagok szervezetileg továbbra is a szociáldemokrata pártban maradtak. Függetlenül attól, hogy a munkások nagyobb része szociáldemokrata párttag maradt, az aszódi repülőgépgyári munkások felsorakoztak a KMP mellé. • • Üllőn a KMP célkitűzéseit Somló Dezső ismertette, ezután egy elvtárs javaslatára a helyi szociáldemokrata szervezet testületileg belépett a kommunista pártba. Az üllői szociáldemokrata pártszervezet kollektív belépése a kommunista pártba a kommunista mozgalom előretörésének és győzelmének figyelemre méltó jelensége volt. Az első kommunista párt- szervezetek megalakulását követően létrejöttek Pest megyében is az Ifjúmunkások Országos Szövetségének első szervezetéi. Ezekben a szervezetekben a kommunista befolyás egyre erősödött, úgyhogy a Tanácsköztársaság idején a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének szilárd tömegbázisát képezték. A Pest megyei IOSZ-szer- vezetek alakulásáról, az aszódi helyi szervezet létrejöttéről „Az Ifjú Proletár” is beszámolt: „Aszódon f. hó 4-én du. 6 órakor tartották meg az ifjúmunkások alakuló gyűlésüket ...” A burzsoázia nem nézte tétlenül a megye kommunistáinak szervező és agitációs munkáját. A kommunistaellenes hajszában a régi közigazgatási vezetők jártak az élen. így például a galgamácsai jegyző azzal az indokkal kért segítséget a kommunista szervezkedés ellen a főszolgabírótól, hogy „a kommunisták forradalmat készítenek elő”, ezért francia katonaság kiküldését kéri, mert a galgamácsai csendőrök „megbízhatatlanok”. Vácott a klerikális reakció is kivette a részét a kommunistaellenes rágalomhadjáratból. De a váciak haladó szellemű hírlapja a „Váci újság” „Politika a szószékről” című cikkében leleplezte a klerikális reakció igazi célját. A burzsoázia nemcsak a Hafúeenden: ÚJ FÉNYÉBEN RAGYOG ... francia katonasággal és magyar csendőrökkel igyekezett letörni a kommunista mozgalmat, hanem a szociáldemokraták segítségével is. Er* ről tanúskodik a főispán-kormánybiztos utasítása, amit február 27-én az abonyi főszolgabíróhoz intézett. Ebben a leiratban olvashatjuk: „Tudomásomra jutott, hogy Abony községben felelőtlen elemek a közbékét kommunista célzatú mozgalmak szításával állandóan veszélyeztetik. Felhívom, hogy az ottani szociáldemokrata párt elnökségével és a karhatalom parancsnokával az ily irányú mozgalmakat a legszigorúbban ellenőriztesse és akadályozza meg.” A kommunistaellenes terrorhullám 1919 januárban erősödött. A kommunista vezetők bebörtönzése miatt országos tiltakozó hullám kezdődött. Pest megye forradalmi lelkületű munkásainak fellegvárában, az aszódi repülő- gépgyárban 24-én határozatban tiltakoztak a kommunista párt üldözése ellen: „A gyár munkássága követeli a letartóztatottak azonnal való szabadon bocsátását — hangzott a határozat — és a kommunista párt teljes védelmi és akciószabadságának rögtöni helyre- állítását.” A munkásság és az agrárproletariátus egyre világosabban látta, hogy mi lett az októberi polgári forradalom vívj Ganz Árammérőgyárul ban hallottam az egyik dolgozótól: — Azt mondjuk, hogy mi vagyunk az ország vezetői. Ha így van — márpedig ez valóság —, akkor felelősek is vagyunk érte. Felelősek vagyunk azért, hogy használjuk ki a lehetőségeket előrehaladásunk érdekében. Aztán, mintegy önmagának is szánva a kérdést, így folytatta: — De milyen lehetőségeink vannak? Van hét erős karunk és van fejtünk, hogy gondolkozzunk. Ezzel sokmindent el lehet érni. Sok tízezer és egyre több munkásember gon- dollcodik így megyénkben. Hogy komolyan vették a dolgot, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ipar- vállalataink a párt 1959. március 6-i határozatára válaszul 108,6 százalékra teljesítették tavalyi éves termelési tervüket. A munka termelékenysége több mint 4, az önköltség pedig több mint 3 százalékkal javult. Sok millió forintot jelentenek ezek a szerénynek látszó, de sok- sok munkát, szorgalmat magukban foglaló számok. í kérges munkáskezek /l fényesre csiszolták a munlcáshatalom, szülte, az ellenforradalom által meg- szentségtelenített új fogalmat: a munkaversenyt. Ez a szó ismét új fényével ragyog minden gyárunk homlokán. A Dunakeszi Járműjavító, a Csepel Autógyár, a Diósdi Csapágygyár, a Budakalászi Textilművek és a többi üzem munlcásai írták fel oda dolgos kezükkel. Ez a sok-sok munkáskéz óriási erő, olyan, amely képes megdönteni a legoptimistább határidőket, amely újat alkot rés.jobbá, hasz-, nálhaióbbá teszi a meg- levőt. Ez az erő a Pestvidéki Gépgyárban december közepéig teljesíti az idei éves tervet és az év még hátralevő napjaiban több mint két és félmillió forint értékű termékkel gyarapítja a népgazdaságot. A Ganz Árammérőgyárban december derelcára tűzték ki a dolgozók a tervteljesítés határidejét. Mindezt úgy, hogy az exporttervet november végéig befejezik. A lehető legtermészetesebbnek tartják, amit le is írtak vállalásukban, hogy például egy mérőbeszabályozó és egy hitelesítő berendezés prototípusát szeptember 30 helyett június 30-ig elké^---------------------------------s zítik. A mérőszabályozóból így még az idén küldhetünk exportra, amiért valutát kap az ország. A hitelesítő berendezést is még az idén megkapják áramszolgáltató vállalataink, így feleslegessé válik a külföldről való behozatal. Mérnökök, közgazdászok, technikusok és fizikai munkások fogtak össze ebben a gyárban a vállalások teljesítésére. A Dunakeszi Jármű javítóban is közösen határozták el, hogy a tavalyihoz viszonyítva két és fél százalékkal növelik a termelékenységet és négy százalékkal olcsóbban termelnek, mint a múlt évben. Egyre többen néznek körül nyitott szemmel portájukon. Kiss Ferenchez, a Pestvidéki Gépgyár forgácsolóműhelyének fiatal üzemvezetőjéhez hasonlóan. Ez a fiatal mérnök, sok társával együtt, a gazda szemével meglátta, hogy jó néhány munkaműveletet össze lehet vonni, így rö- videbb ideig tart az alkatrészek elkészítése, ami a gyártást olcsóbbá teszi. A Váci Fonógyárban ilyen ésszerű szervezési intézkedésekkel például csaknem százezer forintot tesznek a nép vagyonához. D e nemcsak forintban mérhető a szocialista munkaverseny eredménye. Miközben újat alkotnák a gyárakban az emberek, maguk is formálódnak. A szocialista munkaverseny új hajtása nálunk a szocialista brigádmozgalom. A múlt évben szökkent szárba nálunk ez a mag és egy év alatt már gyümölcsöt is termett. Felavattuk az első szocialista brigádokat a Csepel Autógyárban, a Dunakeszi Járműjavítóban és még néhány gyárban. Az idén tovább lombosodik ez a fiatal hajtás. Szinte minden gyárban vannak már olyan brigádok, amelyeknek tagjai a jobb munka mellett önmagukat is művelik, csiszolják, alakítják. A dolgozóknak ez a nagyszerű mozgalma most a felszabadulás szót írta zászlajára. Felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére indítottak mindenütt munkaversenyt a tervek határidő előtti teljesítéséért, a gazdaságosabb termelésért. A munkások hazaszeretete, adott szavuknak a munkában kifejtet aranyfedezete a biztosítéka annak, hogy az idei célkitűzések is maradéktalanul valóra válnak. Farkas István Hiányaiból, ezért a szociáldemokrata munkástömegek balratolódása is feltartóztathatatlanul bekövetkezett. Ezt a folyamatot jól szemléltette a szociáldemokrata párt február 23-i váci kerületi kongresszusa, amely a kommunistaellenes hajsza tetőpontján ült össze. Nemcsak a váci járás szociáldemokrata pártszervezeteiben ment végbe balratolódási folyamat. Számos helyen előfordult a kritikus februári időszakban, hogy a helyi szociáldemokrata szervezetek nem a kommunisták ellen ha.- dakoztak, hanem a kommunista munkásokkal együtt az osztályellenség ellen fordították fegyvereiket. A falusi munkástanácsok Pest megyében is egyre-mós- ra alakultak. A „Vörös Újság” tudósításában olvashatjuk: „A galgagyörki földmunkások február 2-án nagygyűlést tartottak, amelyen Csíki és Steiner elvtársak beszéde után egyhangú lelkesedéssel csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Megalakították a helybeli kommunista földmunkáscsoportot és a' földművesszegények tanácsát. A tanácsok szervezése az egész környéken megindult.” Pest megyében Cegléden, Aszódon, Pécelen, Galga- györkön. Vasadon stb. került a hatalom a munkástanácsok kezébe. Külön figyelmet érdemel Cegléd, ahol már a Nemzeti Tanács 1919. március 10-i ülésén megjelentek a helyi munkás-paraszt- és katona- tanácsok vezetői és mint a néptanács képviselői, átvették a város ügyeinek intézését. A néptanács és a március 21-e után megalakult direktórium összetétele majdnem megegyezett. Mindkét helyen ott találjuk XJrbán Pál, Reiner Albert és Zsadon Miklós nevét, akik vezető szerepet játszottak a Tanácsköztársaság alatt. Az a fordulat, melyet a munkástanácsok az egész országban — és így Pest megyében is — végrehajtottak, ha nem is egyforma gyorsasággal és határozottsággal, de a hatalom megragadása, a proletárdiktatúra irányába mutatott. (Részletek a „Vörös Pesi megye” című kötetből.)
