Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
MONOR® VIDÉKE • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖHKIAOÁSA • IL ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1960. MÁRCIUS 2. SZERDA Ezután a beszámoló részletesen ismertette néhány jobb tsz munkáját, eredményeit. (így pl. a nyáregyházi Béke, a maglódi Micsurin, a péteri Rákóczi, a gyömrői Petőfi és az üllői Március 15 tsz-ét.) Majd ismertette azoknak a tsz-eknek a munkáját, amelyek a vártnál gyengébb eredményt értek el. (A gombai Kossuth, mendei Lenin, tá- piósülyi Dózsa, vecsési Steinmetz tsz.) A beszámoló második része az új gazdasági év növénytermelési, állattenyésztési, beruházási és pénzügyi tervével foglalkozott, majd a tervteljesítés szempontjából fontos kérdést: a jövedelemelosztás új módszereit taglalta. Ismertette, hogy az új elszámolási formát ebben az évben a kapásterületekre vezetik be valamennyi tsz-ben. Gyömrőn a gazdálkodás minden ágában — kísérletképpen — bevezetik az új módszert. —BM— Vecsésről jelentik: Hírek az iskolákból ( Február 20-án igen pompás farsangi álarcos bált rendeztek Vecsésen a Martinovics téri iskola úttörői a szervező testület és a szülői munkaközösség segítségével. Sok úttörő pajtás és tanuló változatos, érdekes- jelmezben versenyzett egymással az első díjért, mivel a legsikerültebb jelmezeket díjazták is. Az elsőséget a „Hófehérke és a hét törpe” jelmezes csoport nyerte el. A bált tom- bolajáték tette változatossá. A megrendezésben végzett jó munkáért Tóth János csapat- vezetőt illeti a dicséret. Vasárnap, 21-én délután a telepi iskola negyedik osztályos tanulói Vihar Anna nevelő vezetésével igen jól sikerült, esztrádműsorral tarkított teadélutánt rendeztek. A műsor nagy sikere az osztályvezető tanítónő kiváló munkájának eredménye. Ilyen műsorral tarkított teadélután általában ritkán szokott lenni, s példamutatásul szolgálhat másoknak is. (Pápay Iván) Új zenei folt Néhány hónappal ezelőtt dicséretes kezdeményezés született Vecsésen. Dobrovitz István, hivatásos fúvós-zenész, főleg fiatalokból álló zenekart szervezett, mely az elmúlt hét szombatján Önkéntes Tűzoltó Egyesület Fúvószenekara néven nagy sikerrel mutatkozott be a művelődési otthonban. A 40 éves múltra visszatekintő vecsési fúvószenei életnek nagy.reipénysége. ez az új, fiatalokkal felfrissített zenekar. Terrfiészetesen, sokat kell az ifjú zenészeknek tanulni. Szerencsére jó zeneiskola van Vecsésen, ahol a fiatalok zenei tanulmányaikat folytathatják. A hangverseny második felében a BM meghívott népi zenekara és szimfonikus zenekara adott énekes szólistáival nívós műsort. Az új zenei foltért a kezdeményező fiatal karmesternek, Dobrovitz Istvánnak jó munkát, sok sikert kívánunk. Valentsik István Szombaton tárgyalta meg a járási tanács mezőgazdasági osztályának jelentését a járás 16 termelőszövetkezetének 1958/59. évi zárszámadásáról, és 15 termelőszövetkezetének 1960. évi termelési tervéről. A beszámoló első részében megállapította, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva további erősödés, gyarapodás mutatkozott. Ezt elősegítette az is, hogy a járási tanács negyedévenként megvizsgálta és megtárgyalta a tsz-ek tervteljesítéséről szóló jelentését és a mutatkozó lemaradások kiküszöbölése érdekében határozatokat hozott, amit minden esetben eljuttatott a tsz-ek vezetőségéhez. E rendszeres ellenőrző munkának eredménye a zárszámadáskor meg is mutatkozott. A járási mérleg adataiból kitűnik, hogy termelőszövetkezeteink vagyona és gazdasága növekedett az elmúlt évben is. Míg 1958-ban 5 646 000,— forint volt a tiszta vagyon összege, addig az a mostani zárszámadáskor 7 335 000,— forintot tesz ki. így tehát 1 689 000,— Ft a növekedés egy év alatt. Elmondható még az is, hogy vagyonhiányos tsz-ünk nincs. Tsz-eink az elmúlt évben 8 688 000 Ft jövedelmet osztottak tagjaik között. Ebből egy rendszeresen dolgozó tagra az 1958. évi 9810,—i Ft-'al szemben 11153 Ft jütott. A tagság jövedelmét növelte a kifizetett földjáradék is. Ebben az évben osztott valamennyi tsz-ünk földjáradékot, a bevitt földek arányában. A kifizetett földjáradék összege mintegy 132 000 Ft-ot tesz ki. A gazdálkodás javulását mutatja a termelési érték alakulása is, mely az elmúlt évben szintén növekedett, járási átlagban véve 1 holdra 3428 forint termelési érték esik. m* w Télutói jegyzetek tavaszról, ifjúságról, emberségről Az ötnapos KISZ-tanfolyam részvevői G yömrőre az idén hamarabb beszökött a tavasz, mint a környező községekbe, s ez az amúgy is mindig friss és fiatalos városka, szemmelláthatóan még ifjabb s vidámabb lett. Nem, nemcsak az időjárás tette, bár az is inkább áprilist mutatott, mint februárt: reggelente ránk zordult, belénk csípett, déltájt egy kicsit elmosolyodott, koraestéken cirógatott, távoli jó szagokat hozott. De, mondom, nemcsak ez tette a tavaszt — sokkal inkább az, hogy öt napig közel ötven fiatal tartózkodott itt a járás valamennyi községéből: ifjúsági vezetők, KISZ-titkárok. Élettel, erővel, ifjúsággal teli emberek, akik körül megpezsdül a levegő, ahol megjelenik. Tanulni jöttek össze és sokat tanultak. A néhány vizsgakérdésre adott írásbeli válaszok többsége azt bizonyítja, hogy ismét kitárult néhány világra nyíló ablak ifjúsági vezetőink előtt; s azt, hogy KISZ-szervezeteink zöme jó kezekben van, élén tanulni vágyó, tettrekész vezető áll. Vannak közöttük olyanok, akik már több esztendeje a gyakorlatban is bizonyítják . ezt,. akik már 20— 21 éves fejjel is „veteránnak” számítanak, hiszen szervezői, alapítói voltak, s azóta is lelkes motorjai a KISZ-szerve- zeteknek: Drabek Karcsi Vecsésről, Sárosi Ernő Nyáregyházáról, Gál Sanyi Vasadról, Szigeti Jancsi Üllőről és mások. Volt egy olyan vizsgakérdés is, hogy: veszélyes helyzetben kit vinnél magaddal a tanfolyam hallgatói közül? S erre ki ezt, ki azt nevezte meg. Voltak, akik azt írták, hogy a tanfolyam valameny- nyi tagját. Azt hiszem, nekik van igazuk. Én is ezt feleltem volna. rpalálkoztam a múltkor Krupka Jakab elvtárssal, taposta a gyömrői sarat, ebédért ment a szociális otthonba. Nem saját magának: idős, beteg szomszédasszonyának, elvtársának, Matush lMjosnénak hordja mindennap az ebédet, jó időben, rossz időben, három kilométert gyalogolva oda, s vissza. Pedig maga sem fiatal már: 77 éves, s a nélkülözések, az üldözések megtörték. De csak a testét. A szívét nem Divatbemutatót rendezett — nagy közönség- siker mellett — vasárnap délután a monori nőtanács és a Pest megyei Ruházati Bolt Kiskereskedelmi Vállalat. A képen látható ruhák bemutatói: Újvári Judit, Somszegi Mária és Sike Éva. A ruhák — úgy hisszük — önmagukért beszélnek. — az fiatal maradt, * kommunista. Ám milyen szép és jó dolog az, hogy ilyen nemes emberi tulajdonságoknak a fiatalok sincsenek híjján. A ma ifjúságát könnyen megszólóknak, lebecsülőknek egyetlen példát hadd mondjak el csak: Szikora Marika példáját Gyömrőről. Úgy fordult, hogy az idén február második felében kellett kivenni a szabadságát. S Marika szabadságának minden egyes napján hűségesen megjelent a KISZ-szervezetben, nem ping-pongozni, rádiózni vagy szórakozni — hanem: takarítani, mosni, intézni az ügyesbajos dolgokat. Mindezt csendben csinálta, szerényen, hivalkodás nélkül, közvetlen természetességgel és nagyon ügyesen. S ha már az emberségről írok, még valamit nem hallgathatok el. Éjjel fél egykor mentem haza csütörtökön (illetve akkor már péntek volt) s a szomszédoméktól épA „veteránok” egy csoportja. Szigeti János Üllőről, Gál Sándor Vasadról, Lázár Márta Káváról, Sárosi Ernő Nyáregyházáról, Drabek Károly Vecsésről. pen akkor jött ki az Erzsébet- telep orvosasszonya, dr. Túri Mária. De útja még akkor sem hazafelé vezetett, mert a kapuban már várták, beteg feleségéhez hívta egy fiatalember. Könnyű és divatos dolog az orvosokat szidni. De utánuk csinálni azt, amit különösen így, járvány idején, s máskor is végigcsinálnak — kevés ember vállalná. Radványi Barna HOGYAN FEJLŐDIK PILIS 1960-BAN? 1800 négyzetméternyi járdát építenek meg a pilisiek az idén községfejlesztési hozzájárulásból. 800 méternyi makadám úttestet építenek meg a Bencze úton. Félmillió forintot fordítanak a Petőfi, Táncsics és Kossuth telep kisfeszültségű villamos- hálózatának bővítésére. A körzeti orvosi ellátás megjavítása érdekében orvosi lakás és rendelő létesítésére alkalmas épületet kívánnak vásárolni a Mária- telepen. A művelődési otthon elé egy 25 négyzetméteres előteret kívánnak építeni, hogy az előadások szüneteiben a közönség ne a szabad ég alá legyen kénytelen kimenni. A jelenlegi rossz kerti székek helyett 100 új széket is kap a művelődési ház. Az általános iskolát egy tanteremmel kívánják bővíteni, ennek előkészítésére 30 ezer forintot irányoztak elő. EGY JÓL SIKERÜLT MŰSOROS-ESTRŐL J Lassan megszokottá válik % Gyömrőn, hogy ha a KISZ- % szervezet rendez valamit, ónknak sikere van. Mi a titka? £ Miért sikerül benépesíteni a £ gyömrői fiataloknak a műveli lődési otthon — közönséggel gritkán telített — nagytermét? y £ Ezen gondolkoztam akkor £is, amikor szombaton este a fszép sikert ígérő Hangulat- f estre igyekeztem. Ezen az esetén megkaptam a választ is: $jó műsort adnak, vidámat, de $ nem giccset, s ezeken az es- $téken minden alkalommal $ biztosítják saját, szépen fej- flődő szereplőgárdájuk mellett $ neves, minden igényt kielégítő műsort nyújtó művészek í fellépését. y % Másodszor rendeznek ön- $ álló esztrádműsort, s ez a £ második próbálkozás is azt £bizonyítja, jó úton haladnak, <s olyat nyújtanak az igényes gyömrői közönségnek, mely vonzó és telt házat biztosít. Felvetődik a kérdés: csak Rodolfó művészete vagy a Magyar Rádió gyermekkarából alakult lánykórus mindenkit elbűvölő éneke vonzott-e bennünket erre az estére? A válasz egyértelmű: nem. Füstös Marika igazi tehetséget eláruló szavalata, Kalo- tai Balázs, Varga Marika, Burján Éva, Kiss Péter Pál és Szikora Ilona számai mind hozzájárultak az est sikeréhez. Néhány szót a jelenetekről is. Rendezésük és a szereplők játéka azt mutatja, képesek a fiatalok szép sikerek elérésére, s rövid időn belül nélkülözhetetlen tagjai lesznek a kialakítandó községi központi kultúr csoportnak. Ezt bizonyították játékukkal Szikora Marika, Győrffy Marika, Uhlár Istvánné, Gyuri László, Pálinkás Csaba. Külön kell köszönetét mondani a Lenkei-házaspár- nalc és Oláh Lajosnak, akik kitűnő játékukkal segítették hozzá a fiatalokat a megérdemelt sikerhez. A műsort Blaskó Mihály konferansza kötötte össze, az ő munkáját dicséri a jelenetek megrendezése is. Csupán két dolog hatott zavaróan. Nem volt egyöntetű a propaganda, egyesek hatra, mások hétre tudták a kezdést. Ebből következett, hogy a műsorszámok alatt sokan érkeztek, s ez zavarta a közönséget. Egy ilyen műsornál nélkülözhetetlenek az apró munkát elvégző, kulissza mögötti dolgozók. Az értékelés — ha szabad e szót használni a fenti néhány sorra — utolsó sorai az ő munkájukat dicsérjék. Furuglyás Géza a tennivalókat, hetenként pedig vezetőségi ülés foglalkozik az asszonyok kisebb-na- gyobb napi feladataival. A községi nőtanács „lelke”, legfőbb támasza és fáradhatatlan segítője Haár Lászlóné, akit mindenütt ott lehet látni, ahol asszonyok ügyéről van szó. Sok segítséget kapnak Losonczi Idától, a Kossuth-iskola tanárnőjétől, az Ady úti általános iskola szülői munkaközösségétől és a monori úttörőktől. Valamennyiük önzetlen munkája őszinte köszönetét érdemel. A községi elnök, Püspöki Károlyné jól összefogja az asszonyokat, tele van elképzelésekkel és ötletekkel. Tőle tudom meg a nőtanács legközelebbi terveit: Március 8-án nagy nőnapi asszonygyű-- lé$t rendeznek, ahol. megjutalmazzák a községi nőmozgalom nyolc régi aktivistáját. Aztán jön a gyermeknap ... Nemsokára védnökséget vállalnak a pilisi leánynevelő otthon felett. Szép, amit végeztek, szép, amit terveznek. Az eddigi eredmények azonban nem feledtethetik a községi nőmozgalom néhány hiányosságát. Van javítani való a vezetőség munka- módszerében. Kevés az aktivizálható fiatal leány és asszony, nem törődnek eléggé a termelőszövetkezeti asszonyokkal. Munkaterv nincs, ezért tevékenységüket az ötletszerűség jellemzi. Visszacseng a bevezető gondolat, s legyen emlékeztető a nőtanács asszonyainak, annyi név fog szerepelni a láthatatlan taglistán, ahányra kiterjed asszonytársi figyelmük. Ne higgyék, hogy szép munkájukban csupán 250 asszonyra számíthatnak. Minden baráti szó, segítő tanács kiemel majd valamit az otthoni munka, a főzőkanál egyhangúságából a közösség vonzó körébe. Fülön Károlv TÖMEGSZERVEZETI JEGYZETEK Monori lányok, asszonyok Minden tömegszervezet egyben iskola is: a közért való munkálkodás, az egymással való törődés iskolája. Aki ebbe az iskolába „beiratkozik”, az többet kap a hétköznapok örömeiből, de többet kap a közösség gondjából is. Ezerszeresen érvényes ez a szabály a nőmozgalomban. Itt nincs meghatározható taglétszám, nincs szervezeti szabályzat. Tagnak számít minden leány és asszony, aki bármilyen formában bekapcsolható a nőmozgalom munkájába. Erre kellett gondolnom, amikor a monori nőtanács munkáját próbáltam felmérni, íme az eredmény: Községünkben néhány hónappal az ellenforradalom után, 1957 „tayásxán--alakult.. meg a nótánál á~ pártbizottság és néhány áldozatkész asszony kezdeményezésére. Az azóta eltelt három esztendő nem kevés eredmény- nyel járt. Ma tizenöt tagú vezetőség törődik a monori asszonyok ügyével-bajával. Sikerült elérniük, hogy aktívahálózatuk a múlt év végére elérte a 200—250 főt. A szervezeti munka igen változatos. Minden évben rájuk hárul a nőnap, a gyermeknap és részben a pedagógusnap előkészítése és lebonyolítása. Ezek az ünnepi alkalmak mindig sikert jelentettek a nőtanács számára. Az általános iskolákkal való együtt- j: működés 1959-ben hangulatos í farsangi bált eredményezett, í amelynek , bevételéből sok J kedves ajándék jutott a mo- nori óvoda kicsinyeinek, sőt, 'fa pilisi leánynevelő otthon 'f lakóinak is. Még ebben az éviben négyszáz forintot juttatlak az állami gondozásban í levő gyermekek üdültetésére. í A nőtanács aktívái tavaly '} két ízben vettek részt a köz- í ségi termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Ök gon- '{dozzák Monoron a szovjet í hősök és a kommunista már- í tírok sírjait. Negyedévenként í asszonygyűlésen beszélik meg í A zárszámadások és a tervezések tapasztalatairól ÜLÉSEZETT A JÁRÁSI TANÁCS
