Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK Rendelkezések a termelői igazolványok kiváltásáról jaik útján árusíthatják. Más nyesek. Kiállításukért a ter­Az élelmezésügyi miniszter — a termelői piacok rendjé­nek biztosítása és a spekulá­ciós tevékenység kiküszöbö­lése érdekében — 2/1960. Élm. M. számú rendeletével kiter­jesztette a termelői igazolvá­nyok rendszerét. . 1960. április hő 1-től kezdő­dően — egy sor vidéki és tá­voleső város mellett — Buda­pest főváros területén, Pest megyei helységek közül pedig Cegléden, Monoron, Nagy­kőrösön és Vácott termelői igazolvány nélkül tilos a piaci árusítás. Melyek azok a termékek, amelyek csak termelői igazol­vánnyal árusíthatók? A búza, rozs, kétszeres és ezek őrleményei, árpa, zab, kukorica, továbbá rizs, napra­forgómag, burgonya, zöldség­félék. hüvelyesek, gyümölcsök (az erdei gyümölcs kivételé­vel), tej- és tejtermékek, az élő- és vágott baromfi, tojás, valamint füstölthús, füstölt vagy sózott szalonna és a zsír. Vágóállatok és tenyészálla­tok piaci értékesítéséhez ter­melői igazolvány felmutatása továbbra sem szükséges. . Kik tekinthetők termelők­nek és kik árusíthatnak? Termelőknek számítanak a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcso­portok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások, ezeknek tagjai, valamint az egyénileg gazdálkodók. A ter­melők a közös termelésből származó, a háztáji, illetőleg az egyénileg megművelt föld­területről és áz állatállomány hozamából szármázó mezőgaz­dasági terményüket, termékü­ket és állataikat társulások esetén megbízott tagjuk útján, egyébként személyesen vagy háztartásban élő családtag­termelőtől vásárolt, vagy érté­kesítésre átvett mezőgazdasági termékeket azonban forgalom­ba hozniok nem szabad. A rendelet szerint 3000 fo­rintig terjedhető pénzbírság­gal kell sújtani azokat, akik saját gazdaságukból eredő ter­ményt termelői igazolvány nélkül, vagy más termelő ré­szére kiállított igazolvánnyal, vagy pedig esetleg nem is a saját gazdaságukból származó terményt, terméket, vagy ál­latot árusítanak. A szabály­talanul piacra vitt és árusított termékeket el is lehet koboz­ni. A jogosult termelők a ter­melői igazolványt egyébként akadály nélkül megkaphatják. A községi tanácsok végrehajtó bizottságainak, illetőleg a vá­rosi tanács igazgatási osztá­lyának a termelői igazolványt — kérelemre — ki kell ad- niok, minden mezőgazdasági társulásnak, ezek tagjainak, valamint az olyan egyéni gaz­dálkodóknak. akik 1 kh, vagy ezt meghaladó szántóterületen, illetőleg legalább 600 négy­szögöl szőlő, gyümölcsös, vagy kert területen gazdál­kodnak. Ki lehet adni olyan gazdálkodóknak is a termelői igazolványt, akiknek a terü­lete 1 kh-nál, illetőleg 600 négyszögölnél kisebb, de ál­lattenyésztéssel foglalkoznak, s az állati termékek piaci ér­tékesítése indokolt. Akik ter­melői igazolványt kívánnak kiváltani, vigyék magukkal a tanácshoz a földnyilvántartási igazolást a használatukban levő területről, valamint a sa­ját. illetőleg az árusításra jo­gosult családtagjaik személy­azonossági igazolványát. A termelői igazolványok mindig egy naptári évre érvé­melők illetéket kötelesek le­róni. 20 forintos illetékbélye­get kell lerónia annak, akinek a használatában álló föld­terület nagysága az 1 kát. holdat nem haladja meg és ezen belül a szőlő, gyümöl­csös, kert együttes területe legfeljebb 600 négyszögöl; 50 forintos okmány bélyeget kell lerónia annak a termelő­nek, akinek a használatában álló földterület nagysága az 1 kát. holdat nem haladja meg, de ezen belül a szőlő, kert és gyümölcsös területen 600 négyszögölnél nagyobb; vagy annak, akinek a haszná­latában 5 kát. holdnál nem nagyobb földterület van és ezen belül a szőlő, gyümöl­csös, kert együttes területe a 2 holdat meghaladja. Az ille­ték megállapításánál csak a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket szabad figye­lembe venni. Dr. Mohácsi László * A városi tanács v. b. igazgatási osztálya a termelői igazolványo­dat szerdai és szombati napokon adia ki, az igazgatási osztály első emeleti helyiségeiben. ÚJRA ITTA TAVASZ Újra itt a tavasz. Memcsak a szívekben, de a Meteoroló­giai intézet szerint is. Lágy szellő fújdogál dél jelöl, enyhe esőt hozó jellegek száguldanak a magasban. Egyre több tavaszi kabát és ballon tűnik jel az utcákon, tarkábbak lesznek a ruhák, a kirakatok is viritóbbak, me­legebb színűek. A jolyóparti füzek barkáin megjelentek az első bogárkák, kicsalta őket a napfény. Es­ténként már a denevér is vadászatra indul, cikázik a levegőben. Kidugta fejét a fűszál az út szélén, a mezőn, s az erdő fái is ébredeznek, nyitogat- ják szeműidet. Tavasz tündér tüüruhájában ellebegett min­den élőlény előtt, rámosoly- gott mindenkire. Egy-két hét, s a gyümölcsösök is nászi ruhát öltenek. A Duna-parti töltésen a déli verőfényben megjelentek a totyogó kis apróságok, s a lassan, békésen sétáló nagy­mamák és nagypapák. De meg­jelentek esténként a sétáló párok is. Minden megmozdult, min­den újra él: kint a szabadban, és bent a szívekben. Újra itt a tavasz. Munkavédelmi kiállítás Múlt hét pénteken nyílt meg a városi Ferenczy Ká­roly múzeumban a Buda- vidéki Elektromos Müvek munkavédelmi kiállítása. Kö- ! zel száz érdeklődő jelenlété- j ben Czeigler Géza. az üzemi : osztály vezetője nyitotta meg | a kiállítást, melynek célja az, ; hogy megismertesse a dolgo- í zókkal azokat a rendszabá- | Ivókat, amelyeknek betartá­sával elkerülhetik a balesete­ket. Nemcsak az elektromos árammal kapcsolatos balese­tekkel foglalkozik a kiállítás anyaga, hanem általában minden előforduló balesettel. Igen hasznosnak tartjuk a kiállítás megrendezését s na­gyon jó lenne, ha az üzemek dolgozói minél nagyobb számban megtekintenék. Cso­portos látogatók számára bal- est elhárítással kapcsolatos fil­meket is vetítenek. Kívánatos volna azonban, hogy a háztartásban előfor­duló balesetek megelőzését, el­hárítását több képben mu­tatta volna be az Elektromos Művek. Készül a szalvétapapír a Szentendrei Papírgyárban A szalvétagyűjtők örömére az idén negyedévenként 140 000 kg szalvétapapírt készítenek a Szentendrei Papírgyár II. pa­pírgépének dolgozói. Ebből a papírmennyiségből az ország minden lakosának legalább 3 db szalvéta jut. A gyár műszaki vezetősége a dolgozókkal karöltve olyan gyártási eljárást vezetett be, mely lehetővé tette, hogy a főleg importból származó termék már a teljes szükségletnek meg­felelő mennyiségben és kifogástalan minőségben hazailag előállítható. A II. papirgép dolgozói különös gonddal termelik a nagy­értékű szalvétapapírt. A felszabadulási munkaverseny vállalá­sokban a tervezett teljesítmény elérése mellett vállalták, hogy a hulladékot is csökkentik. A verseny eddigi időszakában a vállalásukat nagyszerűen teljesítették, mert a szalvétapapír­nál felére csökkentették a tervezett hulladékot. B. Z. Felszabadulási kulturális szemle Felszabadulásunk 15. év­fordulójának méltó megün­neplésére járásunkban is meg­hirdették a felszabadulási kul­turális szemlét. A kulturális szemlén . résztvevő .. üzemi és községi kulturális .csoportok száma fényes bizonyítéka an­nak a hatalmas fejlődésnek, amely az elmúlt 15 évben kulturális életünkben végbe­ment. A felszabadulási szemlére a járás területén 21 KISZ-szervezet, 7 műve­lődési otthon öntevékeny csoportjai neveztek be. 65 szavaló jelentkezett, a „József Attila olvasó-mozga- lom’‘-ban 172, a szellemi öt­tusában 125 fiatal vesz részt. Emellett 13 színjátszó csoport 242 fővel, 10 tánccsoport 106 fővel, 4 énekkar 141 fővel, 3 zenekar 42 fővel, a daltanulá­si mozgalomban 7 KlSZ-szer- vezet 210 fiatallal vesz részt. A ^Szentendrei Cementáru- gyár KISZ-szervezetének fia­taljai 12-én tartották a kul­turális szemle helyi bemuta­tóját. A bemutatón mintegy, 250 főnyi közönség előtt nagy sikerrel adták elő műsorukat, melyen a „Vevőszolgálat” * és a „Káderezés” című jelenetek szerepeltek. Ezenkívül elő­adásra került Törők Zoltán „Legenda a nő teremtéséről’* című verse, Karáth Erzsé­bet pedig „Mese az őrangyal­ról” című verset szavalta el, majd szellemi öttusa követke­zett, amelyben a nehéz kérdé­sek ellenére Preiják Ferenc 9 pont megszerzésével nyerte meg az első díjat. Részt vettek a műsorban a Szentendrei Papírgyár KISZ- szervezetének népi táncosai is. Egy lánytáncot, majd egy ci- gányténcot mutattak be nagy sikerrel. Március 13-án este 7 óra- ' kor a visegrádi pártházban gyűltek össze a fiatalok, hogy a szavalóversenyen és a szellemi öttusa keretében mérjék össze tudásukat. 12 fiatal előadásában hallhattuk Ady, József Attila, Petőfi, Várnai Zseni legszebb ver­seit. Az első díjat — Radnóti Miklós összes költeményeit — Mándi Dezső Ady „Hadak útján” című versének elő­adásával nyerte meg. Máso­dik lett Vágó István, Petőfi „Feltámadott a tenger” című versével, a harmadik helyet Urbán Anna Ady „Csák Máté földjén” című versének elő­li adásával nyerte. / j A szellemi öttusában 20 fia­ttal vett részt. Az első ver­sengés után 6 résztvevő kö- Jzött holtverseny alakult ki, £ ugyanis Magyar Éva, Gerst- £ mayer Márton, Scheidli Jó- j zsef, Bálint István, Derega- £ sze László, Mándi Dezső í mind az öt kérdésre kitűnő J választ adott, s így egyaránt J tíz-tíz pontot szereztek. A J döntőben az első helyet Gerst- ( mayer Márton szerezte meg, í a második Scheidli, a harma- Jdik Bálint István lett. A ; résztvevők nagy tetszése mel- í lett zajlott le a vetélkedés, az j ötletesen és jól megszervezett (kulturális bemutatón. A be- ! mutatót követően a község (fiataljai rumos tea mellett éj- \ félig tartó táncot rendeztek. > A kulturális szemle bemu- ! tatóira a legtöbb községben (és üzemben április 3-án és ! 4-én kerül sor. Azt várjuk, (hogy e bemutatók sikerét va- • lamennyi társadalmi és álla- j mi szerv vezetője' a maga i módján segítse. Arató András A márciusi kiállítás a kor-; viszonyok közepette elsősor- I ban erkölcsi sikert biztosított: az új művésztelepnek. A be- i mutatkozást ta szaklapok el-\ ismerése követte. Ez a kiállt-1 tás zászlóbontás volt. Fel- \ hívta az ország figyelmét j Szentendrére. É kedves vá-i rosnak és művészetének márj akkor voltak méltánylói, \ ugyanakkor azonban tudnunk \ kell, hogy 1930-ban sokan a \ zebegényi kolóniában látták j a jövő letéteményesét. Nemi így lett! Nem akarjuk ezzel j sem Szönyi István, sem pe-í dig a körülötte csoportosulói művészek jelentőségét csők- í kenteni, csupán örömmel és\ némi nemes önérzettel vesz-l szűk tudomásul, hogy a szent- ( endrei művésztelep tagjainak ( munkássága folytán válhatott í Szentendre városa második \ Nagybányává. £ E 30 éves emlék felidéző- £ sével kívánunk művészeink- £ nek sok-sok sikert, boldogsá- got és hosszú életet. — b — 1 — $ Emlékezés egy 30 év előtti kiállításra világháború közöti időszak­ban alakult telepek közül a szentendrei vált legnagyobb jelentőségűvé. A fentebb említett kiállítá­son elsősorban azon művé­szek képei szerepeltek, akik e soktornyú Duna-parti vá­roskában festegettek. Ugyan­akkor helyet kaptak a kiállí­tás anyagában vendégművé­szek alkotásai is, továbbá a művésztelep „eszmei” elődei. E kiállításon Ferenczy Ká­roly művészetét a „Leányok virágokat gondoznak” című kompozíciója képviselte. Ivá- nyi-Grünwald Béla, mint a Szentendrei Festők Társasá­gának elnöke — virágcsend­életeivel bizonyítota a szent­endreiekkel való együttérzé­sét, noha Nagybányához és Kecskeméthez sokkal erősebb szálak fűzték, mint Szentend­réhez. Fényes Adolf impresz- szionista tájképei is láthatók voltak ezen a kiállításon. Szolnok jelentősége megfo­gyatkozott. A szentendrei művésztelep Réti István tanítványaiból alakult. Az alapító tagok nyolcán voltak; Jeges Ernő, Heintz Henrik, Bánáti Sverák József, Pánd y Lajos, Goebel Paizs Jenő, Onody Béla, Bá­nót'szky Miklós és Rozgonyi László. E kis magból alakult telep egyre inkább a modern szellemben dolgozó fiatalok fellegvárává lett. Az évek fo­lyamán a telep tagjai állan­dóan változtak. Olyan festők is megfordultak a telepen, kik nem voltak tagjai a Szentendrei Festők Társasá­gának. A gyönyörű termé­szeti környezet vonzotta Szentendrére a művészeket. Nem célunk jelenleg a művésztelep történetéről szól­ni, csupán azt akarjuk leszö­gezni némi történeti távlat­ból és minden lokálpatriotiz­mus kizárásával, hogy a két \ 1930 márciusában, harminc : évvel ezelőtt tartotta a Szent- \ endrei Festők Társasága első \ kiállítását a Nemzeti Szalon- \ ban. Az újonnan alakult : művésztelep tagjainak ez \ volt a bemutatkozó kiállí- \ tása. A már régebben terve- \ zett kiállítás anyagának ösz- i szegyűjtésére a művésztelep \ tagjai Réti István professzo- ■ ruk közreműködésével meg­• szerezték a Képzőművészeti \ Főiskola epreskerti szertárát, \ továbbá dísztermét a zsűrizés • lebonyolítására. ! Az első világháborút kö- ! vető időben Nagybányának ! megszűnt közvetlen kapcso- \ lata a magyar művészélettel. | Még a háborút megelőző, imajd pedig követő időben j Nagybánya hatására sokfelé í alakultak kisebb telepek, góc- l pontok az országban. Ilyenek : létesültek Jászapátiban, Gyön- ; gyösön, Hódmezővásárhelyen, í Gödöllőn. A kecskeméti és a i miskolci telep egyre inkább í főiskolai tanulmányhelyként :kezdett működni. Közben nőttek tördelik, szaggatják őket. Védeni, ápolni, szeretni kell ezeket a gyenge fácská- kat, t hogy erdővé növeked­jenek. Ezeknek a gondolatoknak jegyében rendezi meg a já­rási és városi tanács a Pilisi Állami Erdőgazdasággal kö­zösen a fásítási ankétot, már­cius 22-én délelőtt 10 óra­kor a mozi helyiségében. Az erdőgazdaság igazgató­jának beszámolója után vetí­tésen is ismertetik majd az elért eredményeket és a jö­vő útját. Utána pedig a rész­vevők javaslatait, hozzászólá­sait kérik. Tóth Istvánná Tavasz a hegyekben Pilisszcntkereszten (Mohácsi György tusrajza) FÁSÍTÁSI HÓNAP A tavaszi szellő és egyre erősödő madárkoncert szóla­mai húzzák-vonják a nagy­város felől a pihenni vágyó emberek ezreit városunk kör­nyékére. Árnyas erdei utak, csobogó patakok nyugtatnak, zsongítanak, . s csak akkor szorul el a szívünk, ha a zöldellő erdők között kopa­szon szomorkodó foltokat lá­tunk. Pusztul az erdő. A ki­vágott, kiöregedett, vagy orozva pusztított fák helyé­be azonban új, fiatal erdőt telepít az erdészet. Hogy mi­lyen ütemben, az nemcsak tő­lük függ. 1959-ben 10 hektárt fásí­tott be yárosunk területén a Pilisi Állami Erdőgazdaság fenyő- és tölgycsemetékkel.: A fásítást idén is folytatják, i persze nemcsak esztétikai ; meggondolások alapján. Ré- j gén megállapított tény, hogy \ fában szegény ország vagyunk • és évenként hatalmas össze- j get fektetünk faimportba. | Ebből az összegből évente pl.] 15 jól felszerelt kórházat tud- ; nánk építeni. (Nem kell bő- í vebb magyarázat, mit jelen- i tene ez a betegek gyorsabb i és jobb gyógyulása érdeké- i ben.) Az erdősített területek i növelésével csökkenhet a fa- ; import, ezen azonban csak a I társadalom teljes összefogá- i sával tudunk segíteni. A tár- | sadalmi összefogásnak két j irányúnak kell lennie. Aktív segítséget kér és vár i az erdőgazdaság a facseme- \ ték elültetésénél, elsősorban i fiataljaink részéről. Várja a i KISZ, a társadalmi szerve- i zetek és minden ember segít- i ségét abban is, hogy az elül- i tetett csemeték ne essenek j barbár kezek áldozatául. Hiá- ; ba ültetnek több milliós be­fektetéssel fiatal erdőket, ha kíméletlen gyerekek és fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom