Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-19 / 67. szám
VITA A KÖSZÖNÉSRŐL A honvédelmi hozzájárulásról „A haza védelmének, mint az alkotmányban meghatározott állampolgári kötelezettségnek a hadkötelesek általában sorkatonai szolgálat teljesítésével tesznek eleget. Indokolt, hogy azok, akik valamilyen okból ilyen katonai szolgálatot nem teljesítenek, pénzbeli hozzájárulással vegyenek részt az ország védelmi készenlétének erősítésében, valamint a sorkatonai szolgálatra behívottak hozzátartozóinak segélyezése folytán az államra háruló terhek viselésében.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 26. számú törvén5rerejű rendeleté, amely rendelet a honvédelmi hozzájárulás kivetéséről intézkedik. Honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, illetve nem teljesített. Honvédelmi hozzájárulást kell fizetni annak is, akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek. A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki azokra a hadkötelesekre, akik 1937. évi január hó 1. napja előtt születtek. Mentes az, aki testi vagy szellemi fogyatkozása következtében kereső foglalkozás folytatására végleg képtelen. A hozzájárulás fizetése alóli mentességet az illetékes pénzügyi szerv a hadköteles kérelmére állapítja'rtiég." A honvédelmi hozzájárulás kivetésére azon tanács végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya illetékes, amelynek területén a hadköteles állandó lakhelye van. A hozzájárulást a kiegészítő parancsnokság által rendelkezésre bocsátott adatok alapján vetik ki. A hozzájárulás fizetési kötelezettség 36 hónapra terjed ki. Az a hadköteles, aki egy évnél rövidebb, de legalább két hónap időtartamban sorkatonai szolgálatot teljesített, a hozzájárulást 24 hónapig tartozik fizetni. Aki viszont két hónapnál rövidebb időtartamban teljesített sorkatonai szolgálatot, a hozzájárulást 36 hónapig keli fizetnie. A tanulmányi szolgálat- halasztásban részesített középiskolai, főiskolai, egyetemi hallgatók, valamint a szolgálathalasztásban részesített érettségizett, vagy képesítő vizsgát tett ipari (műszaki) tanuló fizetési kötelezettsége a szolgálathalasztás megszűntét követő harmadik hónap első napjával kezdődik. Az egyéb címen (bányász, családfenntartói stb.) szolgálathalasztásban részesített hadköteles a hozzájárulás fizetésére a szolgálathalasztás időtartama alatt is köteles. Szünetel annak a hadkötelesnek a fizetési kötelezettsége, aki a hozzájárulást nem levonás útján fizeti és bármilyen ok következtében kereső foglalkozást nem folytathat. A táppénzben részesülő hadköteles esetében a hozzájárulás levonására kötelezett szerv hivatalból mellőzi a levonást. A hozzájárulás mértéke: a munkaviszonyban állónál a nyugdíjjárulék alapjának 8 százaléka, a termelőszövetkezeti tagnál a munkaegység szerint járó részesedés 8 százalék a de legalább évi 960 ..fpy.int, a jövedelemadó kivetésére kötelezettnél — kivéve a mezőgazdasági lakosságot — a jövedelemadó alapjául szolgáló összeg 10 százaléka, az egyénileg dolgozó parasztnál a hadköteles és családja használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme után legalább évi 1200 forint, az előbbiek alá nem eső hadkötelesnél a. rendszeres évi jövedelem 10 százaléka. A munkaviszonyban állók hozzájárulását a pénzügyi szerv határozata alapján a munkabért kiíiAz új tsz-ek tűzrendészen előírásai A mezőgazdaság szocialista átszervezése során létrejött új mezőgazdasági termelőszövetkezetek még nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel a tűzrendészeti előírások végrehajtásához. A tűzrendészeti haV,s^S az új tsz-ek felé csak a beruházást nem igénylő tűzrendészet! követelményt támassza. Ennek érdekében az alábbi tűzrendészet! szabályok betartására hívja fel a tsz tagságának és vezetőségének figyelmét: 1. Istállókhoz vizes hordó hiányában legalább 2—2 vízzel telt vedret és egy fél köbméter száraz homokot 1—1 lapáttal kell biztosítani, valamint az itatóváTyúkat tartsák állandóan vízzel telt állapotban. 2. Az istállókban, ólakban, padlásterekben, raktárakban, szérűkben, takarmányosokban általában olyan helyeken, ahol könnyen gyűlő anyagok vannak, tartsák be a dohányzás és nyílt láng használatának tilalmát. Ezt felirattal is jelölni kell. 3. Fordítsanak nagy gondot az istállók ólak, takarmányom ok, padlásterek, szérűk tisztántartására, a pókhálók eltávolítására. 4. Világítás céljára használt üvegaljazatú petróleumlámpákat nem törékeny aljazatíira kell kicserélni és azokat desz-kamennye- zettől legalább egy méter távolságra, leveréstől védett helyen kell elhelyezni. 5. Üzemegységenként jelöljenek *ti egy-egy fő tűzrendészeti felelőst és szervezzék meg a tagság soraiból a társadalmi tűzoltóságot, «. Közgyűlések alkalmával hívják meg a tűzoltóságot tűzrendészeti előadások tartására. 7. Gazdasági létesítmények építésére, illetve a helykijelölésre híviák meg a tűzrendészeti hatóságot. 8. Az istállókban az állatokat ne kössék meg lánccal, hanem csak kötéllel, hogy tűz esetén azok könnyen kimenthetők legyenek. 3. Üzemanyagot, tűzveszélyes létesítményektől lehetőleg minél távolabb, bekerítve és a naptól védett helyen tárolják. 1». A tsz területén tűzveszélyes helyeken (istállókban, szérűkéin stb.) gyermek játszadozását ne engedjék meg. 11. Gyufát és egyéb gyűjtőeszközöket olyan helyen tartsák, hogy azokhoz gyermekek ne jussanak hozzá. A fenti tűzrendészeti szabályok betartásával nagymértékben elősegítik a tsz-ek zavartalan működését, tűzbiztonságát. I. fokú tűzrendészeti hatóság zető szerv (vállalat, intézmény) vonja le, a termelőszövetkezeti tagnak kivetett honvédelmi hozzájárulást havonta kell fizetnie. Ugyancsak így kell fizetnie a hadkötelesnek a földterület kataszteri tiszta jövedelme ntán, valamint más egyéb rendszeres évi jövedelem után. A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen a levonáskor, illetve a kivetésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a járási, illetőleg a megyei tanács v. b. pénzügyi osztályához lehet fellebbezni. A fizetésre kötelezett kellő időben beadott fellebbezésének halasztó hatálya van. A honvédelmi hozzájárulás után a pénzügyi szervek községfejlesztési hozzájárulást nem vetnek ki. A törvényerejű rendelet 1959. évi július hó 5. napján lépett hatályba, a fizetési kötelezettség azonban az 1960. évi január hó 1. napjától kezdődött. ELGONDOLKOZTATO Kereskedelmünk igyekszik egyre kultúráltabban ellátni a vásárlók egyre növekvő igényeit. Igen sokan vásárolnak televíziót, rádiót, mosógépet. Nem megnyugtató azonban, hogy igen lassú az előrehaladás az áruk házhozszállítása terén. A szakszerű tárolás és szállítás a boltokban megoldott kérdés. Legalább eny- nyire fontos azonban, hogy a vásárlás után a vevők segítséget kapjanak az áruk hazaszállításához. Sok bosszúságtól — és kártól — óvnák mag így a vásárlókat. Mi a helyzet például a televíziós készülékeknél? Egy készülék hazaszállításához a lovasfogat sok és drága, de nem is áll mindig rendelkezésre. A kerékpáron való szállítása nehéz és veszélyes. Háromkerekű triciklivel nem mindenki rendelkezik. Helyes lenne, ha legalább a fontosabb szaküzletek követnék a 12. számú önkiszolgáló bolt példáját és feltűnnének egy- egy árukihordót, mert e problémát ma már az élet Cegléden is napirendre tűzte. — Sz — Harc a ceglédi uszodáért I. rész Cegléden úszásra alkalmas folyó- vagy állóvíz nincsen. Az Üjárokban, a városszéli kubikgödrökben persze itt is fürödtek a gyerekek, ele a felnőtt ceglédi polgár egészen a múlt század végéig nélkülözte a fürdési lehetőségei. Az uszoda megteremtéséért folyó hare viszont azt bizonyítja, hogy túlságosan nem bánkódtak - emiatt városunk ..atyái”. „Czegléd” című hetilapunkban 1895-ben jelenik meg az első cikk, melyben Paulovits Károly tanár, a régi ceglédi sportélet legkiemelkedőbb harcosa, sürgeti, hogy a város használja föl a Széchenyi úton levő artézi kút elfolyó langyos vizét strandfürdő céljaira. „Sajnos, Cegléden sokan vannak, akik mióta utoljára forgatták meg őket a kis teknőben, még nem kerültek jószántukból hasonló érintkezésbe ezzel az áldott folyadékkal.” Az ezredéves évforduló hazafias buzgalmában azután el is határozta a városi tanács, hogy értékesíti a bőségesen Nem tetszik... ...hogy a Rákóczi út 11. számú házból még mindig az úttestre folyik ki a szennyvíz, pedig ott húzódik a kövezet alatt a csatorna, csak be kellene kötni a kivezető csőbe. ... hogy a mellékutcákban a kocsiúton átvezető gyalogjárdákat nem tisztítják, így azután hiába van járda, a kocsiút átkelőkön csupa sár lesz o járókelők cipője. — N — ömlő meleg vizet. 1896—98- ban elkészült az első ceglédi strandfürdő az egykori Népkert Széchenyi úti oldalán. A 16x12 méteres nyitott medencét kabinok vették körül, de évekig külön napon fürödtek a férfiak és külön napon a nők. 1909-ben szomorúan állapítja meg a korabeli sajtó, hogy a város elöljárósága „ezt az egyetlen bevált, intézményt is hanyagolni kezdi”. A csupán egészségügyi célokat szolgáló kis fürdőmedence sportcélokra alkalmassá tételének ügyében 1929- ben tárgyal először a városi tanács. Lelkes sportemberek kijárták a Magyar Üsző Szövetség segítségét is, maga Bárány István járt lenn ebben az ügyben pl. Cegléden. A MUSZ felajánlotta a költségek egynegyed részét, de a város évekig halogatta az ügyet. Végre 1933-ban megkezdték az új versenyuszoda építését, sajnos, hozzáértő sportemberek javaslatait figyelembe nem véve, a régi uszodát bővítették ki, így nem maradt szabad térség mai strandfürdőnkben a közönség pihenésére, a gyerekek játékára. Hogy a haladó szellemű polgárok másik, tágasabb, szellősebb helyen akarták felépíteni az új versenyuszodát, az csak helyeselhető, de meghökkentő az a tény, hogy voltak olyan ceglédiek is, akik erkölcsi szempontból helytelenítették, hogy fürdőt építsünk éppen a gimnáziummal szemben. — Kürti Béla — (Folytatjuk.) Levelet kapott szerkesztőségünk, amelyben egyik olvasónk a következőket írja: „Két fiatal 17—18 éves lány belépett egy irodába, ahol két idősebb ötven éven felüli férfi tartózkodott. Illedelmesen köszöntek „jónapot”. Miután dolgukat elintézték, néhány perc múlva, távozáskor „viszontlátásra” — köszöntek, amit az egyik kartársunk kifogásolt a lányok távozása után, mert szerinte udvariatlan és műveletlen köszönés a „viszontlátásra” azért, mert milyen alapon köszön neki egy fiatal, legyen az fiú vagy lány viszontlátást, holott talán sohasem találkoznak. Kihívónak találta, hogy egy fiatal lány köszön így egy ötven éves férfinak. Vitánk során nem tudtuk meggyőzni helytelen álláspontjáról. Ezért kérjük a szerkesztőség véleményét.” A viszontlátásra — köszönő szó — általánosan elterjedt köszönési mód, különösen a kultúráltabb emberek között. Azt akarják kifejezni vele, hogy kellemes volt a találkozás és örülnek, ha újra találkozhatnak. Ebből egyszerűen következik, hogy a — viszontlátásra — köszönés nem sértő, hanem — megtisztelő köszönési mód idősnek, fiatalnak egyaránt. Ezért a fiatal lányok helyesen köszöntek. A régi gondolkozás nehezen változik meg. A múltnak az a „hagyománya”, hogy az idősebbeket túl sokra, a fiatalokat semmire sem becsültük, egyeseknél még'élénken él, amiről le kell szoknunk. Tudomásul leéli vennünk, hogy az idősebbeknek —c múltjuk ad értéket, a fiataloknak a jövőjük. Ezért az a kötelességünk, hogy idősek-fiatalok — kölcsönösen megbecsüljék egymást ez a szocialista társadalom erkölcsi alap-' ja. örömmel várjuk olvasóink véleményét erről. Zsadon Miklós Zártöréses sikkasztásért a bíróság előtt Az adófizetés állampolgári kötelezettséget jelent. Akadnak olyanok is, akik minden lehetőséget felhasználnak, hogy az adófizetés alól kibújjanak. Törvényeink lehetőséget adnak arra, hogy az ilyen adófizetők ingóságaira zálogolást foganatosíthassanak állami szerveink. « így tettek Bíró Sámuel és Czinege Ferenc ceglédi lakosok esetében is. A múlt évben a városi tanács pénzügyi osztálya Bíró Sámuelnél több mint tízezer forint adóhátraléka miatt kilenc sertést 150 kilogramm csöves kukoricát és 981 liter bort foglalt le. Bíró Sámuel és nevelt fia. Czinege Ferene a hatóság intézkedésével nem sokat törődtek. Az állam iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget, hanem a zár alá vett tárgyakat is megdézsníálíák. Bíró Sámuel négy darab sertést adott el Őesai Józsefnénak 1000 forintért, háromból pedig családjuk részére disznótort rendeztek. A kukoricából 100 kilogrammot Sári Ferencnek, a borból 302 litert Szitkó Józsefnek adtak el. Törvény mondja ki, hogy hat hónaptól öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a nála hagyott vagy reábízott ezen dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik. A járási ügyészség Bíró Sámuel és Czinege Ferenc ellen társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett zártöréses sikkasztás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a bírósághoz. Postánkból Nemrég olvastam a Ceglédi Hírlapban egy cikket arról, hogy a Körösi úton köny- nyen fel lehet bukni a járdákon elhelyezett csatornavédő lemezekben. A cikk hatásáról saját magam győződtem meg. Az illetékesek ezen úgy segítettek, hogy felszedték a lemezeket. Minden 10— 15 méteren 15 centiméter mély és 20—25 centiméter széles árok húzódik, a járdán keresztül. Kétéves kislányommal sétáltunk arra, s bizony azóta is emlegetjük ezt a délutánt. Sokat bukdácsoltunk az árkokon keresztül s csak az vigasztal hogy: reméljük befedik majd ezeket az árkokat. K. Gy-né. — 4371 LANYKANADRÁ- GOT gyártott az 1959. évben a Ceglédi Rendeltruha- ipari Vállalat. — Holnap délután három órakor a gerjei sportpályán bajnoki labdarúgó-mérkőzést játszik a Ceglédi Vasutas a Hódmezővásárhelyi MTE csapatával. A szántóföldeken megkezdődött a „csúcsforgalom”. Öröm ez mindenkinek s hogy az öröm mellé még gond is társul néha, az már nem a megélhetés gondja. Dudás Mihály, az albertir- sai Dimitrov Tsz elnöke mit tart örömnek? — Közös gazdaságunk nagymértékben megnövekedett az ősszel. Sok a gondunk, sok a munkánk, de öröm is akad bőven. Hetek óta dolgozunk már a földeken. Eddig a következő munkákat végeztük el: szervestrágyát hordtunk 130, műtrágyát 250 holdra. Elvetettünk 80 hold zabot, 100 hold borsót és... itt van mindjárt egy gond — 20 hold mákot és 150 hold somkórót szeretnénk vetni — már meg is tettük volna —, ha lenne vetőmagunk. A Mezőmag — Öröm és gond Beszélgetés az albertirsal Dimitrov Tsz elnökével ahonnan megrendeltük — azt válaszolja, hogy már feladták. Sajnos, sehogysem akar megérkezni. Ugyanígy vagyunk a lucerna és a vörös- here vetőmaggal is. — 100 holdas szőlőnkben hamarosan befejezzük a nyitást. 56 holdas almáskertünkben a tavaszi tisztogatást és metszést elvégeztük, a napokban kezdjük a permetezést. Kertészetünk az idén 20 holdon termel majd paradicsomot. — Baromfit is tenyésztenek? — Mégpedig igen sokat. Az idén 11 ezer darab különböző baromfi kerül tőlünk a lakosság asztalára és tovább- tenyésztésre. Férőhelyünk van elég. Megkezdtük az előkészítést az április elején érkező első szállítmány — 3000 darab naposcsibe fogadására. — Szeretnénk hallani az állattenyésztésről. — Különösebb dicsekvésre nincs okunk az állatokkal kapocsolatban, de szégyenkezésre sem. Állataink szépen fejlődnek. 20 Corntvall-kocánk íialási átlaga 13 darab. Az egyik koca a napokban 20 kismalaccal szaporította az állományt. 16 él és szépen fejlődik belőlük. Ez évben már 60 hízót adtunk át az Állatforgalmi Vállalatnak s terveink szerint havonta 52 darab kerül tőlünk elszállításra. 220 szarvasmarhánk van, ez évben még 40 tenyészállattal gyarapítjuk az állományt. Most 80 hízómarhán’r van ... — Kötött-e már a tsz szállítási szerződést? — Nagymértékben igénybe vesszük a szerződés nyújtotta kedvezményeket. Ez évben szerződésre szállítunk 104 marhát, 600 sertést és 9900 hízott baromfit. Ezenkívül 360 ezer hektoliter tejet is szállítunk... Öröm és gond kiegészíti egymást. A beszélgetésből az tűnt ki. ha most még a gond is van előtérben, az év végére a jó jövedelem feletti öröm minden gondot el fog felejtetni. — Opauszky László — — 230 HOLD szőlőterülete van a Táncsics Terme'őszövetkezetnek. Ennek 90 százalékán befejezték a lófogatú nyitást, a kézi nyitásnak pedig 45 százalékát végezték el. — 15 EZER GYÜMÖLCSFÁNAK a téli lemosó permetezését és metszését végzik a kísérleti gazdaságban. — E HÖ 20-ÄN, este 7 órai kezdettel a városi művelődési ház emeleti nagytermében az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront a Tanácsköztársaság 41. évfordulója tiszteletére ünnepséget tart. — A VÁROSI TANÁCS ötezer kanadai nyárfát ültet el a Kátai úton, a Muszáj kertnél, a Vörösmarty téren, az Ujvárosszélen és a Béke téren március 10 és április 10 között a fásítási hónap keretében. — VASÁRNAP DÉLUTÁN a Ceglédi Kossuth Építők csapata bajnoki mérkőzést játszik Péterin a helyi KSK ellen. — HOLNAP DÉLUTÁN szezonnyitó kézilabda-mérkőzést játszik a Ceglédi Kossuth Építők férficsapata Török- szentmiklós csanatával.
