Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

Motoros vizsga így mondják: lovas nemzet vagyunk. Ezt akarjuk igazol- ^ ni akkor, amikor a „kimúlóban” levő lovak helyett modern ^ vasparipákra nyergelünk át. Sok-sok motor és motoros van | már városunkban, s a motorvezetők száma a napokban meg- * tartott vizsgán ismét emelkedett. 89 vizsgázó próbálkozott jo- ^ gosítványt szerezni. Az MHS keretében szervezett tanfolya- ^ mon készültek fel. 75 százalékuk sikeresen vizsgázott. Közöt- ^ tűk sok új tsz-tag is volt. Most már lehet motorral menni a ^ munkahelyre is! N X I IV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1960. MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezeti tagok öregségi nyugdíjáról, az anyasági segélyről és a családi pótlékról Lapunk március 9-i számá­ban ismertettem azokat a feltételeket, amelyeknek fenn­forgása esetén a mezőgazda- sági tsz tagjai részére öreg­ségi, illetve munkaképtelen­ségi járadék folyósítható. A társadalombiztosítási szolgál­tatások egyik legfontosabb része az öregségi nyugdíj­szolgáltatás, most annak fel­tételeit kívánom ismertetni. Tíz nyugdíjév alapján öreg­ségi nyugellátásra azok jogo­sulták, akik legkésőbb 1960. december 31-ig valamely tsz- be léptek és a térmelőszövet- kezeti tagsági, valamint a korábbi munkaviszonyban el­töltött idejükkel együtt leg­alább tíz nyugdíjévét tudnak igazolni. j Húsz nyugdíjév alapján lesznek jogosultak öregségi nyugdíjellátásra azok a ter­melőszövetkezeti tagok, akik 1960. december 31-ét köve­tően lépnek majd szövetke­zetbe. Az öregségi nyugdíjra jogo­sító korhatár: férfiaknál a betöltött 65. életév, nőknél a betöltött 60. év. Az öregségi nyugdíj folyó­sításának tehát a fentiek szerint az egyik feltétele az, hogy a termelőszövetkezetbe 1960. december 31-ig belépett tag tíz nyugdíjévvel rendel­kezzen. Tsz-tagság alapján nyugdíjévenként azt a nap­tári évet lehet figyelembe venni, amelynek teljes tar­tama alatt a szövetkezeti tagsága fennállott, amely alatt a tsz férfitagja leg­alább 120, nőtagja legalább 80 munkaegységet teljesített és amelyre 1957. január 1. napját követően esedékes nyugdíjjáradékot a tsz min­den tagja után teljes egészé­ben befizette. A máshol eltöltött munka- viszonyokat a termelőszövet­kezeti tagsághoz csak abban az esetben lehet hozzászámí­tani, ha az utolsó munkavi­szony és a tsz-be történt be­lépés között két évnél hosz- szabb megszakítás nincs. Az öregségi nyugdíj ösz- szege a beszámítható munka­bérátlag — ami jelenleg 900 forint 35 százaléka — és az így kiszámított összegnek annyiszor egy százaléka, ahány teljes nyugdíjévvel rendelkezik a termelőszövet­kezeti tag az 1957-es évet követően. Az elhalt tsz-tag özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg abban az esetben, ha 60. élet­évét betöltötte vagy rokkant vagy pedig két árvaellátásra szoruló gyermeke van. Nem lehet folyósítani az öregségi nyugdíjat, ha a nyug­díjas a tsz munkájában rendszeresen részt vesz (a férfitag 120, a nőtag 80 mun­kaegységnél többet teljesít egy naptári évben). Szünetel a nyugdíj folyósí­tása: amíg a nyugdíjas mun­kaviszonyban áll, de csak akkor, ha e munkaviszonyból származó jövedelme megha­ladja az 500 forintot, a ke­reső foglalkozás fennállása alatt. Az öregségi nyugdíj iránti kérelmeket a tsz-tag állandó lakhelye szerint illetékes SZTK-alközpontnál kell elő­terjeszteni. A tsz tagjainak szülés esetén az első gyermek után 500, a második és minden további gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani. Az anyasági se­gélyre azok a tsz-tagok jogo­sultak, akik az előző évben 120, kisgyermekes anyák pe­dig 80 munkaegységet telje­sítettek. Az újonnan belé­pőknek a kötelező számú munkaegység elérésekor az anyasági segélyt folyósítani kell. Ha az anya nem tsz- tag, de mint családtag 80 munkaegységet, a férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesít, a férj jogán az első gyermek után 400, a máso­dik és minden további gyer­mek után 300 forint anyasági segélyt kell folyósítani. Folyósítani kell az anya­sági segélyt abban az eset­ben is, ha az anya — több tíz éven aluli gyermekének gondozása miatt napközi ott­hon hiányában — a kötele­zően előírt munkaegységet nem tudja teljesíteni. Családi pótlékra abban az esetben jogosultak a tsz- tagok, ha egy naptári évben az előírt 120 (nők 80) mun­kaegységet teljesítettek és legalább három tíz éven aluli gyermek ellátásáról gondos­kodnak. Az egyedülálló nő tsz-tagok egy vagy két tíz éven aluli gyermek eltartása esetén is jogosultak a családi pótlékfa. A családi pótlék összege három tíz éven aluli gyer­mek után havi 210 forint. Ez az összeg minden további 10 éven aluli gyermek után 70 forinttal emelkedik. Az egye­dülálló nő tsz-tag egy gyer­mek után 70, kettő után 140 forint családi pótlékra jogo­sult. Az újonnan belépett tsz- tagnak — ha a belépés előtt nem állott munkaviszonyban — a családi pótlékot az elő­írt munkaegység (120, illetve 80) teljesítését követő hónap első napjától kell folyósítani. Dr. Szabó Géza, városi vezető ügyész Kissé izgatottan várakoznak a vizsgázók. A soron követ­kező induló erősen markolja a motor kormányát. Kisiparosaink helyzetéről, jövőjéről, j Városunk mezőgazdasági át­szervezése során a kisiparo­sok helyzetével és jövőjével kapcsolatban felvetődő kér­désekről beszélgettünk Zsilka István iparügyi előadóval. Az ipari szövetkezetek dol­gozóinak létszáma jelenleg 320. Kívülük 314 kisiparosa van városunknak. A mezőgaz­daság szocialista átszervezése legközvetlenebbül a kovács' és bognár szakmunkásokat érin­tette. A legtöbben közülük el­helyezkedtek a meglevő ter­melőszövetkezetekben, mind­össze tíz-tizenegy kovács ma­rad önálló kisiparos. Közü­lük is szükség lesz a Petőfi Tsz-ben legalább két kovács­ra. A többiek a lakosság ren­deléseinek tesznek eleget, hi­Sok volt a néző is. Drukkoltak a vizsgázónak, aki az aka­dályok között szabályosan integetve haladt a célhoz. Új ruhában ballaghat Pista is Fásítási ankét a tanácsházán A hét elején a tanácsházán megbeszélésre gyűltek össze az iskolák, intézmények, (sz­ék s az erdészet vezetői, megbízottai. Rétsági Oszkár vb-elnök- helyettes megnyitója után Mezősi Istvánné biológus nevelő a fásítással és a fát- lanság következtében fellé­pő károk megszüntetésének feladataival foglalkozott. Félreértés ne essék... Megyei: be az igazgatói irodába, s azonnal szemet szúrt, hogy a szembenlevő fal­ról elkerült az a magyaros díszítésű szép oklevél, amely igazolja, hogy az iskolák or­szágos irodalmi hagyomány­gyűjtő pályázatán első dí­jat nyert Arany János gim­náziumunk. Kérdem hová lett? — mert régen szán­dékozom már az Arany em­lékmúzeumba vinni. (De az igazgató is ragaszkodik hozzá.) Mutatja is, hogy még elő­kelőbb helyre, a feje fölé tette. Ott legalább kiemeli az intézet másik kitünteté­sét: a Munka Vörös 'Zászló Érdemrendjének érmét. — Hát a régi helyere mi kerül? — kérdem. — Nem tudom, mit tettek oda hivatalsegédeink, a most kapott rézkarcokból — feleli az igazgató — alighanem csal: a méretet nézték .., Odahajolok a képhez, s ol­vasom: „Gödöllői baromfi- tenyésztő”.' — Nocsak, nem célzatot a dolog: hogy mi apró barmo­kat nevelnénk?... — kér­dem mosolyogva. — Volt ennél különösebb esetünk is a megyénél. Ösz- szehívták a megye minden középiskolájának igazgatóját, s egy olyan terembe vittek bennünket, ahol előző nap valószínűleg a megye állat- tenyésztői gyűléseitek — mondja az igazgató. — Meg­rökönyödve olvastuk az üd­vözlő feliratot, amit elfelej­tettek eltávolítani: ..ÜDVÖ­ZÖLJÜK MEGYÉNK ÁL­LATTENYÉSZTŐIT!” T. L. Ezt követően Szabó Fe­renc erdész szólalt fel<< Hang­súlyozta, hogy gyorsan növő fákkal, elsősorban nemes vagy kanadai nyár ültetésé­vel kellene foglalkozni. Zöld juhart ne szaporítsunk, mert ez az amerikai szövőlepke csemegéje. Különösen a meg­levő, évente folyamatosan ültetett fákat ke 1 védeni a meggondolatlan kitördeléstől. Csendes Ferenc, a műszaki osztály vezetője arra kérte a megjelenteket, hogy a már­cius 10-től április 10-ig tar­tó fásítási hónap folyamán 3400 facsemete elültetéséhez adjanak segítséget. Az iskolások vállalták, hogy felkeresik a háztulajdo­nosokat, megkérdezik, hogy házuk előtt hány fát kíván­nak elültetni. Időseknél el­végzik az ültetést is. A fát ingyen biztosítja és szükség esetén kiszállítja a tanács. A gépállomás 600 suháng elültetését vállalta. Ezek több­ségét a helybeli erdő bizto­sítja. Az iskolák — erejükhöz mérten — 100—400 fa elülteté­sével, illetve elhelyezésével se­gítenek e feladat végrehajtá­sában. Székéig István harmadéves konzervipari tanulót nemrégi­ben súlyos baleset érte mun­kahelyén. Még most is a kór­házban van, szerencsére azon­ban szépen gyógyul, rövidesen egészségesen távozhat. Pista állami gondozott, va­lamennyiünk gyermelce, idén ballag végzős társaival együtt. Betegsége miatt most nem kapja meg az ipari tanulók fizetését, ezért a ballagásra megbeszélt sötétkék öltöny árát nem tudja összegyűjteni. Pedig de sokat álmodozott ró­la, hogy egyszer összespórolt pénzéből vásárolt ruhában, ci­pőben, hófehér ingben, nyak­kendőben búcsúzhat majd a kedves iskolától, üzemtől, tar nulótársaitól... Aztán jött a baleset, s oda lelt az álom. Segíteni kell a gyereken — ötlött fel Végh Jánosné, há­romgyermekes édesanyában, s kezdeményezésére megmoz­dult az egész gyár. Egy fizeté­si napon — az üzemi bizott­ság jóváhagyásával — össze­gyűlt Pista ruhájára, cipőjére és más szükséges holmijára való pénz. Lj ruhában ballaghat Pista. Szeretettel kíséri őt a mun­kás kollektíva, amelytől a szakmán kívül az emberséget, munkásegyüttérzést is megta­nulhatta. Bakonyiné — MINTEGY 1200 olvasója van a városi könyvtárnak. Ebben az évben idáig 248 új kötettel bővült, s ezzel együtt könyvállománya 12 800-ra emelkedett. Az újonnan vásá­rolt könyvek — az igények­nek megfelelően — főleg ifjú­sági regények és útleírások. FELE-FELE... Fekete kabátos, fekete ken­dős töpörödött nénike álldo­gált szomorúan a tejbolt előtt. Kis zománcos kandlit szorított csüggeteg kezében: csak úgy áradt róla a tanácstalanság és mélabú. — Akárhogyan is fájt a lá­bam, mégis el kellett volna jönnöm kora reggel. mint szoktam. Most nincs tejem va­csorára ... Jó, hát majd eszem valami mást, de csak az az igazi, egy kis kávé. Azt nem kell rágni. Hasonló korú asszony állt meg kíváncsian mellette. — Mi baj van? Rosszul érzi magát ? — Nem, csak — s megemel­te edényét, bepárásodott szem­mel. — Bizony, már én is jártam így — bólogatott, vizsgálgatva a másik. — De tudja mit? Úgy látom, maga is olyan árva, mint én. Jöjjön el hozzám délután, megfelezzük az enyémet. Az­tán meg még arról is szó le­hetne, hogy megosztjuk a bajt. Mindig csak egyikünknek kel­lene reggelente elgyalogolnia... Estefelé testvériesen megosz­tották a tejet, s azóta a két öregasszony közül mindig csak az egyik megy tejért reggelen­te. Hazamenet betér a másik­hoz. szétönlik igazságosan: fele-fele. Nemrégiben hallottam ezt az igaz történetet. Vörösmarty Mihály egyik verse jutott róla eszembe: A szegény asszony könyve. Nagyon szép történet az is, de ez, valahogy: embe­ribb... F. M. — A SZABADSÁG TSZ 217 anyajuha ez évben eddig 210 kisbáránnyal gyarapítot­ta a szövetkezet juhállomá­nyát, amely jelenleg 537 jó­szágot számlál. — KUTATÁSOK a Déli-sar­kon címmel tart érdekesnek ígérkező előadást a TIT sza­badegyeteme keretében már­cius 17-én délután 6 órai kez­dettel Csikai Pál tanár. Az előadást követően a Pingvi­nek országa című kisfilmet ve­títik. Az előadás helye az ér­telmiségi klub. — ELKÉSZÜLT a földmű­vesszövetkezet tavalyi gazda­sági mérlege. E szerint a vá­sárlási és értékesítési vissza­térítési könyvecskére 0.29 százalékot fizetnek. A visz- szatérítések kifizetését ápri­lis 1-én kezdik meg. — NAPONTA 60—70 MÁ­ZSA kenyeret készít a sütő­ipari vállalat. Ennek mintegy tíz százaléka a közkedvelt, kerek kenyér. — SZORGALMAS munka folyik a városi kertészetben. Nyitják a kétezer tő bokorró­zsát. A 400 üveg-meleg­ágyba — melybe muskátli, kardvirág és egynyári virág- palánták kerülnek — 100 má­zsa trágyát használnak fel. Köezünetnyilvámlás. Ez úton mon­dunk hálás köszönetét mindazok­nak, akik szerető jó édesanyánk, nagyanyánk, özv. Kovács Ferenc­né temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, rész­vétükké] fáidalmunkon envhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Szellemi öttusa a gimnáziumban Nagy vetélkedés volt a múlt héten az Arany János gimnáziumban: szellemi öt­tusa-verseny. A fiatalok po­litikai, gazdasági, tudomá­nyos, művészeti és sport­kérdésekben mérték össze erejüket. Az egyéni verseny végeredménye a következő lett: 1. Pályi Judit IV. c., 2. Tóth Árpád IV. c., 3. Szirmai György I. a., 4. Halmi Er­zsébet IV. d., 5. Hompola Pé­ter I. c. A csapatversenyben a kö­vetkező eredmény született: 1. IV. a. 34 ponttal, 2. I. c< 31 ponttal, 3. IV. b. 30 pont­tal, 4. I. a. 28 ponttal, 5. IL b. 28 ponttal. . Az esélyes IV. c. osztály csak két versenyzőt indított, s így nem vett részt a csapat­versenyben. Az izgalmas vetélkedésen kiderült, hogy az ifjúság jól tájékozott mind az öt meg­jelölt területen. Különösen örvendetes volt az első osz­tályosok jó szereplése. I KÖSZÖNTŐ í Ismét gyarapodott a Pest ^ megyei újságok száma. Megje- £ lent a megyei középiskolák ^ KISZ folyóirata, a Diákhíradó. ^ A lap feladatát illetően idéz- ^ zük Somodi Gyula elvtársnak < az újságba írt bevezetőjéből: £ „Azt várjuk, hogy híven szol- ^ gálja a KISZ célkitűzéseit és í a középiskolák sajátosságainak J megfelelően nyújtson segitsé- ^ get KISZ-alapszervezeteink- ^ nek, az eredményesebb mun- ^ ka érdekében.” A havonta megjelenő újság | első számában több érdekes \ beszámolót olvashatunk a me- J gyei középiskolások életéből, jí I szén alkalomszerű kovács- j munkára a tsz-en kívüli la- j kos Ságnak is szüksége van. ! Különösen fokozódik a szol-! gáltató és a javító szakmájú! kisiparosok fontossága, hí- < szén a mezőgazdaság átszerve- ! zése a többtermeléshez vezet, ! ennek következtében pedig nö- í vekszik a lakosság készíttető, í rendelő ereje is. Ellenséges hangok szívesen \ terjesztik azt a gondolatot, ; hogy a kisipar megszüntetése i lesz a következő lépés. Az igazság pedig az, hogy a kor­mányzat minden támogatást megad a kisiparosságnak. Nincs munkanélküli kisipa­ros, még ha önként le is mond az iparengedélyéről. A fa­árugyár például alkalmazta az asztalosokat, villanyszere­lőkben pedig egyenesen hiány mutatkozik a városban. A ktsz csak nagyobb munkák­kal tud foglalkozni, a la­kosság kisebb rendeléseinek végzésére legalább két vil­lanyszerelőnek szívesen adná­nak iparengedélyt. (Nem is szólva a mosógéphez, televí­zióhoz értő szakemberről!) A jövőben fokozottan kell ügyelni arra, hogy egyes szakmákban ne legyen torló­dás, másutt pedig ugyanak­kor hiány. A fejlődés első­sorban építőipari szakmunká­sokat igényel. Kőműves, ács, bádogos, villanyszerelő szak­mákban megtalálja számítását az iparosság. A férfiszabó, a cipész és fodrásziparban ugyancsak nagy szükség van az utánpótlásra. A cipészipar­ban például 40 mester mel­lett mindössze négy tanuló dolgozik. A tanulók szerződtetésének nem az az akadálya, hogy nem kell az utánpótlás. A ren­delkezések szerint minden kisiparos legfeljebb csak két tanulót alkalmazhat. Mivel a szakmák rendszerint három­évesek, így minden évben nem tudnak a mesterek első­éves fiatalt szerződtetni, mert két tanulójuk van már. — M —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom